Kelet-Magyarország, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-21 / 68. szám

fILÁG PROLETÁRJAI, EGYESOl/ETEA t XXV. fiVFOLYAM, «8. SZÁM ÄRA: 70 FILLÉH 1968. MÁRCIUS 21, CSÜTÖRTÖK A mi tizenkilen A mi 1919-ünk (akárcsak 1848—49, az orosz 1905, majd 1917, mint a franciák 1789-e és a Párizsi Kommün) né­pünk számára örök törté­nelmi mementó, tanulság­adó erőforrás. Hívei és el­lenségei évről évre emlé­keztek rá, az előbbiek der­medt lélekkel, majd fel­felvillanó, erősödő és ha­nyatló bizakodással, az új­rakezdés, a folytatás el­szántságával, meggyőződés­sel, hogy új győzelem köve­ti, az utóbbiak gyűlölettel, bosszút lihegve, újra és új­ra ismételve, hogy nem lesz még egyszer, nem lesz soha többé. Megkettőzött fegyveres elővigyázatosság, gal készültek minden év­ben március 21-re, a forra­dalom utóvédjeire és elő­őrseire mért kíméletlen csapásokkal. így volt ne­gyedszázadig, míg olyan fordulatot vett a történelem, hogy a nép újra birtokba vette az országot. És ünne, pelt — immár szabadon — a harmincadik, a negyve­nedik évfordulón. Most pe­dig készülünk már a Ma­gyar Tanácsköztársaság ki­kiáltásának ötvenedik évfor. dulójára. Negyvenkilenc évvel ez­előtt először lépett győz­tesként a történelem szín­padára a magyar munkás- osztály. Diadalát sok évti­zedes küzdelem alapozta meg. E küzdelem forrpont- ra jutott, amikor a Habs­burg császár parancsára in­dított háború a nyomornak is legmélyére taszította az ország szegényeit, amikor a sebek már olthatatlanul ég­tek, s a nép megelégelte a szenvedést Mi megmunkáltuk, hajh, jól a lelkek. / Rabságok, se­bek, búk és keservek. / Iz- zadtságos, rossz magyar földjét. / S ha most táma­dunk, le nem vernek / — írja Ady Rohanunk a for­radalomba című versében. Valóban: minden nap és minden óra a lázadást, a felkelést érlelte, az elnyo­mó imperialista császári hatalom és a belső ellenség, a tőkés-földesúri kizsákmá­nyolok rendszere ellen. En­nek látható megtestesítője Magyarországon Tisza Ist­ván kormánya volt. Annak üzent hadat a proletariátus, a vele mindinkább összefor­ró szövetségben a polgári demokratikus átalakulást akaró tábor. Meg kellett valósítani mindazt, amit a korábbi évtizedekben nem sikerült. A demokratikus népjogokért, a parasztság jobbágysorsának megszün­tetéséért, a nemzeti függet­lenségért, s mindenekelőtt, legsürgősebben, a békéért folytak a meg-megújuló üt­közetek. Minden nap és minden óra évforduló immár: a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom magyar követői, az internacionalisták, ezrével küzdöttek orosz testvéreik oldalán szerte Szibériában, Lenin magyar tanítványai a fogadalom elméletét tanul­mányozták, s azon nyom­ban kipróbálták világváltoz­tató erejét: fegyverrel ro­hamozták a barrikádokat. Itthon Károlyi Mihálv hí­vei, a polgári demokrácia eszméinek hívei és a mun­kások szervezetei, a fiatal galilleisták, az antimilita- rista csoportok fokozták erőfeszítéseiket, hogy or­szágmentő terveiket keresz­tülvigyék. A történelmi helyzet, a háborús fejlemé­nyek, a háborút vesztő or­szágra nehezedő diplomá­ciai és katonai nyomás gyorsították az eseményeket, melyet 1918-ban, az ősziró­zsás forradalom győzelmé­ben érték el csúcspontju­kat Megalakult a Kommu­nisták Magyarországi Párt­ja, szervezett egységbe tö­mörültek a proletariátus forradalmi erői, a szegény- parasztság és az értelmiség baloldali csoportjai. Ezek az erők segítették győze­lemre a proletariátust, ben­nük talált támaszt a már­cius huszonegyedikét köve­tő százharminchárom napon át a Tanácsköztársaság. Az új rend négy és fél hónapja pillanatnál is ke­vesebb a történelemben. Fennállásának szinte csak napjai teltek el a viszony­lagos, .ingatag béke körül­ményei között. De e rövid napok is a messzenéző ter­vek, a merész vállalkozások, a nagyszerű kísérletek nap­jai voltak. A sikerek, az eredmények, s a tévedések is figyelmet érdemlők, tisz­teletet parancsolnak. Alig néhány nappal a győzelem után, 1919. április 4-én Kun Béla Marx-idézettel kezdte egyik cikkét: A proletár- forradalmak állandóan kri­tizálják önmagukat — írta —, folyton megszakítják menetüket, visszatérnek a látszólag elvégezettekre, hogy újra kezdjék... Nekünk is kritizálnunk kell a ma­gunk forradalmában mind­ama cselekvéseket, amelye­ket romboló és teremtő munkánk közben végzünk, kritizálnunk annyi őszinte­séggel és annyi éllel, mint amennyi szükséges ahhoz, hogy visszatérjünk olyan tényékhez, amelyeket lát­szólag befejeztünk. Máig is változatlanul ér­vényes és tanulságos ez a győzelem napjaiban idézett önkritikus intelem, minden ország és minden nép, min­den forradalmi és minden haladó mozgalom számára. A magyar proletár sere­gek honvédő háborúja — lelkesítő hadisikerei, s tra­gikus veresége, amelynek előidézője a külső ellenség és a hatalmától megfosztott régi uralkodó osztály ötö­dik hadoszlopa volt — nem tudott győzedelmeskedni a nemzetközi imperializmus sokszoros túlereje fölött. De a Magyar Tanácsköztársaság jelentősége és érdeme mind az oroszországi szovjet ha­talom fennmaradása és vég­ső győzelme, mind a nem­zetközi munkásmozgalom to_ vábbi fejlődése szempontjá­ból, elévülhetetlen. Népünk most a negyven kilencedik évfordulón is megbecsüléssel köszönti a magyar proletárforradalom egykori harcosait, tisztelet­tel és hálával adózik a nagy forradalmi nemzedék , emlé­kének, amely csaknem öt évtizeddel ezelőtt történel­münk fényes lapjait irta. V. F. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szerdán ülést tartott. Jóváhagyólag tudomásul vette a kormány elnökének beszámolóját a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé március 6—7-én, Szófiában megtartott üléséről. A Minisztertanács elfogad­ta az egészségügyi miniszter­nek a Magyar Népköztársa­ság kormánya és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya közötti egészség- ügyi együttműködési tárgya­lásokról tett jelentését. A kormány meghallgatta az Országos Tervhivatal el­nökének beszámolóját a nép­gazdaság múlt évi fejlődésé­ről. A jelentést tudomásul vette és felhívta az illetékes minisztériumok és az orszá­gos hatáskörű szervek veze­tőit, hogy annak tanulságait munkájukban hasznosítsák. Az Országos Anyag- és ^rhivatal elnöke az év első tét hónapjában történt io- ;yasztói árváltozásokról szá­nolt be. A Minisztertanács i jelentést elfogadta. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökének :lő terjesztése alapján a Mi­nisztertanács határozatot ho­lott a termelőszövetkezetek zoeialista munkaversenyé­tek célkitűzéseiről és feltéte- eiről, valamint az állami izerv t k ezzel összefüggő fela- latairól. A kormány tudomásul vet- e a Minisztertanács tanács- zervek osztálya vezelőjenek elöntését a hatósági felada- ok decentralizálásának ed- ligi eredményeiről és a ha- ósági munka felügyeleti endjéről, majd határozatot ogadott el a községi tana- sok végrehajtó bizottságai- lak egységes szakigazgatasi izervéről. A Minisztertanács a műve- ődésügyi miniszter előter- esztése alapján döntött a áagyar Népköztársaság ki- ráló művésze és érdemes nűvésze címek ez évi odaíté- éséről. Az Országos Anyag- és trhivatal elnökének a fo- 'yasztói árak alakulásáról a lormány elé terjesztett be- zámolója hangsúlyozza, logy a január 2-án beveze- ett árváltozásokat a lakos­ág általában kedvezően fö­ladta. Annak következtében, lágy az alapvető élelmisze­rek árai nem változtak, il- etve egyes fontos cikkek cukor, tejtermékek, mosó- és isztítószerek, egyes tartós ogyasztási cikkek) ára je- entősen csökkent, a lakos­iág már az első hetekben cézzel foghatóan jelentős ösz- izegeket takarított meg. Egy­két kivételtől eltekintve nem hangzott el észrevétel egyes ,-ikkek árának emelésével izemben sem. A lakosság kedvező reagá- ását mutatja, hogy január— iebruár hónapokban a kiske­reskedelmi forgalom 7 szá­zalékkal emelkedett, a taka­rékbetét-állomány pedig több nint 2 milliárd forinttal nőtt és megközelíti a 27 mil- liárdot. A viszonylagos fogyasztói árstabilitáshoz hozzájárult, hogy a vállalatok a szabad árformába tartozó termékek­nél még nem éltek számotte­vően az árváltoztatás lehető­ségeivel, mert a rendelkezé­sükre álló rövid idő alatt nem tájékozódhattak kellően a piaci helyzet várható ala­kulásáról. Sor került indo­kolt árcsökkenésekre is. Szá­molni lehet a jelentés sze­rint azzal, hogy II. negyed­évben a piaci hatások már jobban érvényesülnek és ez — a szabad árkategóriában — kisebb mérvű fogyasztói árszintemelkedést idéz majd elő. A beszámoló a továbbiak­ban elemzi azt a hatást, amit az élelmiszeripari cikkeknél, ruházati termékeknél, ve­gyesipari cikkeknél és a la­kossági szolgáltatásoknál egy­részt a január 2-i, másrészt a szezonális akciók során be­következett árváltozások a forgalomra gyakoroltak. Megállapítja, hogy az ér első két hónapjában például sajtból 50 százalékkal, vaj­ból 20 százalékkal, baromfi­ból 30 százalékkal vásárolt többet a lakosság, mint az előző év azonos időszakában. A jó hús- és baromfiellátás következtében — és részben az áremelés hatására — a halfogyasztás 28 százalékkal csökkent. A ruházati termékek for­galma az előző év azonos időszakához képest január­ban valamelyest csökkent, majd a február havi szezon­végi kiárusítás hatásár a meg­élénkült: együttesen a kétha­vi forgalom 1 százalékkal magasabb volt a múlt évinél. A bútorok iránti kereslet az áremelkedés ellenére is élénk volt. A vas-műszaki cikkekben lényeges ár-, il­letve forgalomváltozás nem volt; az üveg- és porcelán­áruk ára némileg emelkedett, a műanyagter­mékeké viszont csökkent. Az építőanyagok közül a mész- nél jelentkezik probléma a helyiipari vállalatok megnö­vekedett önköltsége miatt. A lakossági szolgáltatások közül a méretes szabóságok, a cipőkészítés és a szőrme­ruházat díjszintje 5—30 szá- zalékkál emelkedett, ez a tendencia azonban — tekin­tettel a magánkisipar verse­nyére — feltehetően meg­változik. A fodrászatban át­lagban mintegy 2 százalékos áremelés történt. A kormány a termelőszö­vetkezetekben folyó munka­verseny elvi irányításával, országos viszonylatban törté­nő értékelésével a Termelő- szövetkezetek Országos Ta­nácsát bízta meg. A termelő- szövetkezetek közötti és az országos gazdálkodási ver­seny részletes feltételeit a ta­nács versenyszabályzatban, illetve versenyfelhívásban állapítja meg. A Minisztertanács a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökségének javas­latára „kiváló termelőszövet­kezeti gazdaság” címmel és vándorzászlóval tünteti ki, pénzjutalomban részesíti, il­letve elismerő oklevéllel ju­talmazza a különböző kate­góriák gazdálkodási verse­nyében évenként legjobb eredményt elérő termelőszö­vetkezeteket. A gazdálkodási verseny területi helyezettjeit a megyei tanácsok végrehaj­tó bizottságai — a területi szövetségek javaslatára — oklevéllel tüntetik ki, illetve pénzjutalomban részesíthe­tik. A szocialista munkaver­senyben kitűnt termelőszö­vetkezeti tagok részére „ki­váló termelőszövetkezeti dol­gozó” jelvény és oklevél, valamint pénzjutalom is ado­mányozható. A kormány felhatalmazta a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsát, hogy a ver­senymozgalomban és a szo­cialista brigádmozgalomban tartósan kiváló teljesítményt nyújtó termelőszövetkezeti tagokat és vezetőket minisz­teri, illetve kormánykitünte­tésre, azokat pedig, akik rendkívüli teljesítményt ér­nek el — az erre vonatkozó szabályok szerint — állami díjra terjessze fel. A kormányhatározat úgy intézkedik, hogy az állami és tanácsi költségvetésekben erre a célra előirányzott ösz- szegeket bocsássák a Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsa és a területi szövetsé­gek rendelkezésére. (MTI) Tanácskozik a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Március 21-re összehívták a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak ülését. (MTI) francra hetilap Fock Jenő párizsi látogatásáról Párizs „Egy magyar kormányfő első látogatása Franciaor­szágban” címmel a France Nouvelle, az FKP hetilapja Fock Jenő fényképével il­lusztrált, teljes oldalt kitevő cikkben üdvözli a magyar miniszterelnök küszöbön álló párizsi látogatását. Ez a lá­togatás fontos dátumot je­lez a magyar—francia kap­csolatok történetében — írja a francia hetilap. E kapcso­latok fejlődését az utóbbi években számos kétoldalú gazdasági, kulturális, műsza­ki és tudományos együttmű­ködési egyezmény megkötése mutatta. Emlékezés a Tanácsköztársaságra A Tanácsköztársaság év_ fordulója tiszteletére meg­emlékezéseket rendeztek a megye általános és középis­koláiban, szerdán. Néhány nagyobb iskolában ma, KISZ-nap keretében rende. zik meg az ünnepségeket Külön eseménye volt a szerdai napnak, hogy több száz KISZ alapszervGzetben köszöntötték a tíz éve KISZ. tag fiatalokat, és átadták a jubileumi okleveleket és jelvényeket. Ma folytatódnak az ün­nepségek. Két kiemelkedő rendezvény lesz megyénk­ben. Délelőtt Baktalórant. házán ifjúsági nagygyűlés lesz, melynek szónoka Ha- vacs József, a KISZ megyei bizottságának titkára. A nagygyűlést követően hadi­játékot rendeznek a K1SZ- fiatalok. Nyíregyházán ma délután tartják a központi ünnep­séget. Az építők székházá­ban Oláh László, az MSZMP megyei végrehajtó bizott­ságának tagja mond ünnepi beszédet. Megyeszerte 19-es veterá­nok találkoznak az úttörők­kel, fiatalokkal. Veterántalálkozó Nyíregyházán Az MSZMP Nyíregyházi Városi Bizottsága és a Szak- szervezetek Megyei Tanácsá­nak elnöksége — a Magyar Tanácsköztársaság megala­kulásának 49. évfordulója alkalmából — szerdán dél­után rendezte meg a Mó­ricz Zsigmond Művelődési Házban a veteránok hagyo­mányos találkozóját. A ben­sőséges ünnepségen. ame­lyen megjelent Murczkó Károly, a városi pártbizott­ság első titkára is, úttörők vörös szegfűvel köszöntöt­ték a munkásmozgalom vá­rosi veteránjait, majd a megyei és városi pártbizott­ság és szakszervezetek ne­vében Kanda Pál, az SZMT vezető titkára üdvözölte a megjelenteket és emlékezett meg a Tanácsköztársaság megalakulásának körülmé­nyeiről, eredményeiről, har­cairól. Közben a résztvevők egyperces néma felállással adóztak a legutóbbi talál­kozó óta elhunyt Smid Mi­hály emlékének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom