Kelet-Magyarország, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-17 / 65. szám

GYEREKEKNEK Tőrtí a tejed! Kivel barátkozzon a gyerek ? EZ A DIVAT „Elemeit” egy kerékpárt a gyerek. A szülők nem győz­tek csodálkozni, hiszen a családban addig soha nem fordult, elő ilyesmi, a legki­sebbek is megbecsülték má­sok vagyonát. Más. Folyamatosan javult Péter tanulmányi eredmé­nye. Sportköri ódákra járt, s félévkor kerek egy egésszel volt jobb a tanulmányi eredménye, mint az előző tanév végén. Két szélsőséges példa, s csak az alaposabb elemzés után derül ki, mindkettőnek közös Indító oka volt. A ba­rátok. Az első esetben idő­sebb gyerekek, a környék . 'Hányái” biztatták fel a mit sem sejtő kisebbet — aki a legerősebbeket, a leg­okosabbakat láttak bennük. Azt mondták, övék a kerék­pár, a kiesi „csak” kihozta, örült, hogy szívességet te­hetett. .Arra nem is gondolt, hogy becsapták. A másik esetben egy nagyszerű ba­rátság szövődött, a két gyerek a tanulásban és a játékban is megfelelő tár­sat talált egymásban. A barátok megválasztá­sa gyakori téma a szülők és a gyerekek között. So­kat halljuk, ezt, vagy azt a fiút tiltják a szülők, a má­sikat meg akarják. Es le­het, hogy a gyereknek ép­pen ellenkező a vélemé­nye. A helyes át a kettő kö­zött van. A barát megvá­lasztását, annak örömét, gondját feltétlenül meg koü^ hagyni a gyereknek. A vágyakozó kisis­kolás, aki először talán csak az egyszerű játszótársat ke­resi, már kezd az önálló­ság útjára lépni. Ez jó do­log. Az indítóok általában az, hogy egyik-másik paj­tásának jótulajdonságait sokra becsüli, szeretne ő is olyan, vagy legalább ha­sonló lenni. Ha ezt az örö­met a szülő elveszi, talán hosszú Időre tanácstalanná teszi gyermekét. Ezért nem célszerű rá­kényszeríteni a szülő aka­ratát a barátot kereső kis fiúkra, lányokra. Nem jelenti ezt azonban, hogy egyes kirívó esetekben a szülőnek nem is kell be- ; eszólni, kivel barátkozzon gyerek. Ha látja, hogy aíamilyen ok folytán sa­lát egyéniségétől nagyon a ütő környezetbe karült, föltétlenül közbe kell szól­ni. De ez ne tiltó szó le­nn, hanem felvilágosító, íagyarázzuk meg, rmért em ajánljuk ezt, vagy azt i társaságot. Az érvek alap­in hadd döntsön maga a nyerek, s keressen ő más arátokat így nem lesznek erősza­kolt (és eleve kátyúba ju­tott) barátságok, és gyer­meke társainak ismeretében nyugodtan engedheti a szü­lő tanulni, játszani a lég­ik sebbeket is. M. S. Új divatú férfiing A férfi ingdlvatrdl szá­mot adó külföldi lapok sze­rint megszűnt a fehér szia egyeduralma! Alkalomra ugyan most is legelegánsabb a fehér, de ismét divatot szín a pasztellkék, a hal­ványzöld, a világos hússzin. Az új divat szerint öltözködő férfiak alkalmi öltözékhez szolid csikozású ingeket vi­selnek, sportos öltözékhez markáns csíkozásunkat. Hazai tavaszi újdonság: műszálas sporting, mereví­tett gallérral. Háztartási tanácsok A vízkőlerakódás eltávo­lítása az edényekről a kő­éi kelőképpen történik: az edénybe burgonyahéjat te­tőnk, rá vizet töltünk s ütt felforraljuk. Van . inban más eljárás is er­■ > a célra. Víz helyett ece- t öntünk az edénybe, és ■kan állni hagyjuk 2—3 napig. A sütőnyársakon néha barna foltok keletkeznek, íreket, könnyen eltávolít­■ 'íjuk, ha nedves asztali sóval törüljük át T~’ror>z edényeket, dísztár­gyakat előbb nyers reszelt burgonyával tisztogassunk le, azután fényesítsük ki jm_ ha flanelldarabbaL Ha a palackba beszorult az üvegdugó, s nem tud­juk kihúzni, tegyük minde­nestül néhány percre for­ró vízbe. Mire jó a só? Például — üvegedények tisztítására. A sós vízben elöblögetett üvegféle fényesebb lesz. Antilop bőrkabátot, anti­lop cipőt tiszta, száraz mű­anyagszivaccsal dörzsöl­jünk le. Felszedi a bőrre rakódott piszkot, anélkül, hogy koptatná. A megázott bőrkabáton például sokáig meglátszik az esőcseppek nyoma. A nylonszivacs el­tünteti a foltokat. A nagy ablak cémacsipke- függönyét nem szükséges tisztítóba adni. Házilag Is jól mosható. Beáztatás után mosószeres vízben nyom­kodjuk át, 4—5 vizben öb­lítsük ki, majd csavarás nélkül kinyomkodjuk belő­le a vizet és azonnal helyére akasztjuk. Szépen kiegyen­getjük. Egy óra alatt meg­szárad. Saját súlyánál fog- ya kihúzódik úgy, hogy olyan lesz, mintha vasalták volna. A megelőző orvosi vizsgálatokról Kutatások, kísérletek hosz- szú sora, a klinikai orvosok gyakorlati tapasztalatai bi­zonyítják, hogy még .a leg­súlyosabb betegség is meg­előzhető, illetve gyógyítható, ha mi magunk nem hanya­goljuk el, s már a legkisebb panasz esetén is orvoshoz fordulunk. A gyermekorvosi és védő­női hálózat munkája eredmé- nvekéopen az újszülöttek és és iskolásgyermekek kellő vé­delemben részesülnek. A felnőtteknél azonban más a helyzet A tüdő- és rák­szűrés kötelező, — mégis nagyon sokan vannak, akik idézésre sem jelennek meg. A tüdőszűréseket ugyan­csak a kór felfedezésére és lokalizálására vezették be. A tbc tökéletesen gyógyít­ható S ezt az illetékes egészségügyi szervek sok­féle módon ismertetik. A tüdőszűrésre mégis általá­ban csak a közösségek, — iskolák, intézetek, intézmé-' nyék, stb. — mennek el. Fogadjuk el a segítséget, amelyet számunkra az egészségügyi hatóságok nyújtanak. VÍZSZINTES: 1. Megfejtendő (utolsó kocká­ban két betű). 6. SY. 7. Tömény szesz. 8. Egymást követő betűk az abc-ben 9. Lakat. 13. V. R. ZA. 32. Ázsiai óriás tó. 14. Desz­kagöngyöleg. 16. Megfejtendő. 18. Úszkál Tamás. 20. Mocsár. 21. Határozórag. 22. Energia. 24. Sze­szes ital 25. Lovasoknak kiadott vezényszó. 27. Ritka női név. 28. Vissza: hajadon. 29. Vásárolt. FÜGGŐLEGES: 1. Évszak. 2. Európai nép. i. Bot, dorong. 4. Kiejtett mással­hangzó. 5. Angol hosszmérték. 6. Megfejtendő. 10. Vissza: kopasz. 31. Erődítmény. 13. RAnri 49. 14. Csen. 15. Erős szándék. 17. Táncmulatság. 19. ingatag uralkodói szék. 21. Létezett. 2*. Személyére. 24. Bel betűi kever* ve. 26. Hamis (—»). 27. Esztendő, ékezethibával. Megfejtendő: A Magyar Tanácsköztársaság kimagasló egyénisége és szülő­városa. Múlt heti megfejtés: SZÁZHÚSZ ÉV telt el azóta, hogy PETŐFI ajkáról sok e rei tömeg előtt elhangzott A NEM­ZETI DAL. Könyvjutalom: Juhász Erisé- bet Njdregyháza, Gebei Eszter Kisvárda, Kalydi Dóra Fehér- gyarmat, Mihalik Judit Nyíregy­háza. Az öreg ha1 ász és nagyravágyó felesége Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egy öreg halász. Volt neki egy nagyravágyó felesé­ge. Egyszer elment az öreg halász a tengerre halászni. Hamarosan fogott egy gyö­nyörű nagy pontyot. Es cső _ dák csodája, egyszer csak megszólal a ponty: — Te szegény halászem­ber, engedj el engem! Úgy megjutalmazlak, hogy nem bánod meg soha életedben. Minden kívánságod telje­sül. Hát az öreg halász a nagy könyörgésre a pontyot túsz. szaengedte a tengerbe. Ha­zamegy, kérdezi a felesé­ge: — No, mit fogtál? Hoz­tál-e valamit? — Fogtam én egy nagyon szép pontyot. — Hát miért nem hoztad haza? — Úgy könyörgött sze­gény, hogy engedjem el. Minden kívánságunkat tel­jesíti. — Hát akkor eredj visz­sza hozzá és mond meg ne­ki, hogy egy nagyon szép házat szeretnék. Mert csak egy kis kuny­hóban laktak a tenger part­ján. Visszaballagott a halász­ember a tenger partjára. Odaállt a víz szélére és han­gosan mondta: — Hallod-e te ponty! Az én feleségem azt üzeni, hogy a tenger partján teremts egy szép kis házat! Kisvártatva felbukkan * ponty és megszólal: — Eredj haza, jó ember! Úgy van, amint kívánta! Hát valóban, ahogy haza­ér, gyönyörű szép házuk lett. A felesége ott sürgött- forgott a konyhában. Egy ideig nagyon boldog volt. De egyszer csak megint azt mondja a felesége: — Hallod-e, eredj vissza ahhoz a pontyhoz, mondd meg neki, hogy a házat meguntam, adjon most egy kastélyt, és hogy grófok le­hessünk! Ismét elment az ember a tenger szélére. Azt ki­áltja: — Hallod-e te ponty! Az én feleségem mindig pB. röl vélem! — Hát mit akar a te fe­leséged? — Kastélyt akar, meg hogy grófok legyünk! — Eredj haza, úgy vari, amint kívánta! Hát, ahogy hazaért, lát­ta a gyönyörű kastélyt, és a felesége mint grófnő kényes- kedett egyik szobából a másikba. — Most már meg vagy elégedve? — kérdezte a halász. A felesége nagyon bol­dog volt. Másnap reggel, alighogy megébrednek, azt mondja az asszony: — Hallod-e! Eredj ah­hoz a pontyhoz, és mondd meg neki, hogy királyné sze­retnék lenni és palotában lakni. * — Eredj haza! XJgy van, amint kívánta! Ahogy hazaér, a szegény ember, nem győz csodálkoz­ni: a gyönyörű palota, a sok fényes katona majd elvette szemevilágát. Mind vigyázzba vágták magukat a szegény halász előtt, amikor elhaladt előttük. Mikor végre bejutott a hosszú lép­csőn, sok szobán keresztül, kérdi a feleségét: — No asszony, meg vagy- e elégedve a sorsoddal? — Meg — feleli az asz- szony boldogan. Alighogy megvirradt másnap, azt mondja az asszony: — Hallod-e eredj vissza ahhoz a pontyhoz, és mondd meg neki, hogy most már császárné akarok lenni, és olyan palotát, várakat aka­rok, amilyen a világon sincs. Hát csak addig erőskö- dött, hogy vissza kellett mennie a szegény halász­nak a víz szélére. Mondja nagy szomorúan: — Hallod-e, te ponty! Az én feleségem mindig pöröl vélem. Zavaros lett a tenger ri­se, hullámzott és csak so­kára jött elő a poty mér­gesen: — Hát mit akar a te fe­leséged? — Most meg császárné szeretne lenni és olyan pa­lotát és várakat, amilyen 0 világon sincs. — Igaz, hogy ezért sem dolgozott — módja a ponty, — nem is érdemli, de menj haza, úgy van, ahogy kí­vánta! Hazament a szégény em­ber. Alig tért magához a nagy ámulattól, olyan fé­nyes paloták, várak és ud­vari népség volt mindenütt. Azt kérdi a feleségétől: — Most már csak meg vagy elégedve, mert töb­bet nem megyek vissza a pontyhoz! Az asszony nagyon bol­dognak is látszott. De másnapra kelve ismét csak azt mondja az urának: — Hallod-e, eredj vissza ahhoz a pontyhoz, és mondd neki, hogy én a világ úr­nője szeretnék lenni! Azt akarom, hogy mindenki r. >_ kém hódoljon, és leborúlja. nak előttem az emberek. A birodalmam a világ egyik végétől a másikig érjen! Hiába tiltakozott, sza bó- dott a szegény halász, csak vissza kellett mennie. Mondja szomorúan: — Hallod-e te ponty! An én feleségem mindig pori)i vélem. Ott kellett állnia nagyon sokáig. A tenger haragos lett, hányta a habot, tajték­zott, és úgy hullámzott, mint még soha. Egy he­lyen zavaros lett a víz, és nagyon-nagyon sokára fel­bukkant a hal. — Mit akar a te felesé­ged? — A világ úrnője akar lenni, és hogy a világon mindenki a lába elé borul­jon. — Jól van — mondja n hal, — ha azt hiszi, hogy munka nélkül élhet és má­sokon uralkodhatik, hát legyetek ismét halászok. Eredj haza, megtalálod ót a halászkunyhóban. Úgy is lett. Ott találta a szegény halász a kis halász­kunyhóját és benne a fe­leségét. Ettől kezdve szor­galmas és ügyes asszony lett. Még talált máig is él­nek, ha meg nem haltak, (Hlyét Gyula íekkúgocAotf

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom