Kelet-Magyarország, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-14 / 37. szám

HOSSZÚ ÚT AZ URBANIZÁCIÓHOZ Öten Nyírbátorról Már háromezer munkás — Víz, lakás, iskola, idegentorgalom és a távlat UTAZÁS az évtized végére Bemutatjuk az új nyíregyházi szullodát — Jó napot kívánok! — Good morning! — Zdravaztvujtye! — Guten morgen! Fekete formaruhás, ele­gáns portás köszönti a be­ás kilépő vendégeket Időn­ként hátranyúl a 71 lak­kos kulcstartó polcra, s né­hány udvarias mondat kí­séretében átad egy levelet, egy üzenetet, egy szobakul­csot. A félemeletre vezető dísz­lépcsőn karszalagos csinos fiatal hölgy siet a portára. A nyíregyházi idegenfor­galmi hivatal egyik ide­genvezetője. Odalép hoz­zánk, s szíves szóval invi­tál bennünket egy kis szál­lodai körsétára. ízléses berendezésű esz­presszóban ülünk le. Gyors számolás: 80 szék várja a szálloda lakóit és a város­beli vendégeket. Esténként zene szól a bárban. — A szállót még 1988 nyarán kezdték építeni, s most 1970 augusztusában már nyugodtan dicseked­hetünk: összesen 71 ké­nyelmes szoba 120 ággj'al áll a város, a megye ven­dégeinek szolgálatára. Az egyágyas szobák száma 22, a kétágyasoké 49, s minden szinten van egy-két össze­nyitható kétágyas, tehát a lakosztályt kérő nagyobb családok igényeire is gon­doltak a tervezők. Az eszpresszóból kilépve a süppedő szőnyeg kigvó- zását követve kísér át ben­nünket idegenvezetőnk egy másik helyiségbe, — Folytassuk a szórako­zóhelyekkel. Ez itt a 120 ülőhelyes étterein. Ott bel­jebb egy teljesen gázüze­mű. 600 adagos konyha mű­ködik. Tovább sétálunk. Egy kisebb fedett és egy kétszer akkora fedetlen teraszra érünk. A vendégek kedvenc nyáresti szórakozóhelye ez. — A fedett teraszon 80- an, a nyitottan pedig 160- an foglalhatnak helyet — közli az adatokat idegenve­zetőnk. „Drink bár” — olvassuk a feliratot a félemeleten. A következő helyiség kényel­mes foteljaiban friss na­pilapokat böngészgető ven­dég ül. — Fáradjanak át a má­sik társalgóba, pontosab­ban a tv-szobába. Itt még hagyományos készülék van. Úf gabonaraktárak Közel fél év van még hát­ra az aratásig, de a Malom­ipari. és Terményforgalmi Vállalat már a nyárra ké­szül. Idei terveikben két fontos pont szerepel. Az egyik az, hogy növelik a kombájntól való közvetlen szállítást, a másik pedig: io- kozzák a központi telepeken a szárítókapacitást. A rak­tárbővítésekről sem feled­keztek meg. Június 30-ig adják át. rendeltetésének Nyíregyházán. Nagykálló- ban, Fehérgyarmaton és . Nyírbátor egyike a gyor­san fejlődő járási székhe­lyeinknek, amely szinte vonzza az ipart, a kereske­delmet Ahhoz azonban, hogy várossá fejlődjön, még sok a tennivaló. Ezekről beszélgettünk Kaliba Lajo6 községi vb-elnökkel, Dra- bik Mihály elnökhelyettes­sel, Németh Gyulával, a népfrontbizottsági titkárral, Bányász Lajos és Orosz Miklós járási tanácstagok­kal. Régebben csökkent Nyír­bátor lélekszáma. Az utób­bi négy-öt évre a növeke­dés a jellemző. A lakosság létszáma megközeliti a 11 ezret DRABtK MIHÁLY: „Egyre több család költözik be a környező falvakból. Az elmúlt négy évben éven­ként legalább kétszáz em­ber”, A fejlődés egyik fő oka az ipar növekedése. A fel- szabadulás előtt csak a Bóni-telep, két kis malom és a dohánybeváltó volt Nyírbátorban, összesen alig 400 embert foglalkoztattak és nem állandóan! Azóta csak a Növényolajipari Vál­lalatnál, a kenyérgyárban és a szeszforgalminál 430 az állandó dolgozók létszá­ma. Fejlesztik a Növény­olajipari Vállalatot az új mosószerüzemmel. Négy ktsz működik, létesült pa­lackozó üzem, gabonafeldol­gozó, erdőgazdaság és tsz­Egy egész napot szántunk az 1300 lakosú kis község életének, gondjainak megis­merésére. A járási pártbi­zottság titkára szerint egyike a járás legszorgalmasabb községének. A termelőszövet­kezet utóbbi évi és idei zár­számadása után ítélve, egyi­ke a legszegényebbeknek. Az italbolt milliós forgalma, a járási viszonylatban kiugró­an magas OTP-betétek és az igen magas kiskereskedelmi forgalom után ítélve megint csak jómódúnak kell hin­nünk. Ilyen ellentmondások megfejtésére vállalkoztunk az alábbiakban. Paprikaszedés felesben A tsz-lroda majdnem üres. Az utcán szekerek hozzák a gallyat, visítva búg a szövet­kezet kis fűrésztelepén a na: gyobbik gép. Belátogatunk Kalucza Jó- zsefék vendégszerető hajlé­kába. Az öreg traktoros most dohányos. Nem panaszkodik, A prémiummal kerestek raj­ta ötezer forintot. Igen jól járt a paprikaszedéssel Is. Felesbe szedték, az tizenegy- ezer forintot fizetett — csak a szedésért. Két tehén áll az istállóban, de takarmányt Kispaládról vett. Itt nincs, vagy kevés. Míg beszélgetünk a szóki­mondó házigazdával, bejön egy szomszéd, aztán egy má­sik. Lassanként megoldódik a kóródiak jómódjának rej­télye. Munkát itt főleg részes művelésben vállalnak a tsz- nek is. Jóformán nincs ház két tehén nélkül, márpedig a kettő havi tejhozamából kö­rülbelül kétezer forint jöve­delme van a családnak. (Ha­vi hatvanezer liter tejet visz el a községből a Tejipari Vállalat és abból csak tíz­ezer litert adnak a tsz te­henei, a többi háztáji.) Az Állatforgalmi Vállalatnak is talán az egész megyében a legnagyobb üzletfele Kóród: kétszázötven bikaborjúra szerződtek egy évben. közi építőipari Vállalkozás. Tavaly az ipari munkások létszáma megközelítette a kétezre. Legnagyobb fejlődés előtt áll a Vastömegcikkipari Vállalat. 1970-ig csaknem 25 milliót ruháznak be üzemfejlesztésre, s a fog­lalkoztatottak létszáma megközelíti majd az 1300- at A ktsz-eknél ez idő alatt 400 fővel gyarapszik a létszám. Most helyezték üzembe az erdőgazdaság új fűrészüzemét 6 milliós be­ruházással. Jelenleg 69-an dolgoznak itt, de 80 főre növelik a létszámot. Gyógy­szeralapanyaggyártó aspa- ragin üzeme is lesz Bátor­nak. Épít a MÉK 2 ezer vagonos almatárolót 500 va- gonos hűtőtárolóval. OROSZ MIKLÓS: „Nyír­bátor álLami, tanácsi és szö­vetkezeti iparában 1970-ben legalább 3500 főt fognak foglalkoztatni. Nagy a ke­reskedelem szívóhatása is. Felmérés szerint az fmsz-i kereskedelemben a vásárlók 30 százaléka a járáson kívüli”. KALIBA LAJOS: „Vá­rossá fejlesztésre kijelölt székhely vagyunk. Együtte­sen igyekszünk tenni ennek érdekében. Elkészült a víz­torony, mely a vízmű épí­tésével együtt több mint 20 millióba került. Eddig a községben 30—32 kilométer vízcsőhálózatot fektettünk le”. Viszont ezekután érthető, hogy minden második szó a takarmány körül forog. Nem a tsz, hanem a tagoknak ki­osztandó takarmány körül. Amikor az új elnök, Bar- tha András kemény fegyel­met szeretett volna elérni, — mesélik — éjjelente a lu­cernaföldeket őrizte, nehogy valaki összetévessze a közös szálas takarmányt a háztáji­val. (Állítólag akadt ilyen.) A kibontakozás útja Délután, amikor az elnök­kel találkoztunk, már nem sokat kellett magyaráznia, miért volt olyan nagy vita új kezdeményezése, a 22 000 csirke nevelésére kötött szer­ződés körül. „Eleszi az árpát a háztáji jószágok elől” — így hangzott a legtöbb ellen­vetés. Viszont az elnök és a ve­zetőség is csattanósan vála­szolt az aggodalmaskodók­nak, amikor magfogásból biztosított 22 mázsa lucerna­magot, ugyanennyi lóhere­Hetedik éve dolgozott szü­leivel a jánkmajtisi tsz- ben. Akkor dobta fel a közaka'rat váratlanul a ne­vét: „Ha megint üres a fő­könyvelői szék, jó lesz ab­ba Angyal László. Idevaló komoly legény. Nem fél a számoktól, a papírtól”. Hu­szonhárom éves, nőtlen fi­atalember volt. Erősnek érezte magát. Ám a testi erő nemigen érdekelte az egyszerű ro- vatos könyvelést Sem, ne­héz volt vele birkózni. Nem lehetett kimaradni a to­OROSZ MIKLÓS: „Ked­vesen tudják, hogy ennek 16 milliós költségeit a Nyír­bátorban működő üzemek, intézmények vállalták”. Az iparfejlesztés lakás­gondokkal jár. Az elmúlt négy évben 500 családi ház épült Bátorban saját erő­ből és OTP-hitellel. E mellett 36 állami lakás. Ez évben újabb 9 állami lakás segíti a gondok megoldását. KALIBA LAJOS: „Ko­rábban kértük a megyei ta­nács vb tervosztályát és az OTP-t, hogy jelöljék ki községünket is szövetkezeti lakásépítkezésre. Reméljük, hogy a víz- és szennyvíz­hálózat elkészülése után (1970) nem lesz akadálya a szövetkezeti lakásépítkezé­seknek”. NÉMETH GYULA: „La­kásépítéshez a tanács kor­látlan mennyiségben tud biztosítani telekhelyet”. Nyírbátor iparának után­pótlásra is szükségé van. Jelenleg a járási székhe­lyen és a községekben évente ezer általános isko­lás végez. bányász lajos: „Egyetlen gimnázium mű­ködik a járásban. 1969-ben megkezdik egy új 16 tan­termes gimnázium építését. 1970-re a munkáslét.szám növekszik, tehát gondoltak arra is, hogy ez az iskola az ipar igényeit is kielégít­magot és tíz mázsa egyéb ta- karmánymagvat. Azt is kiszámítjuk, hogy egy dolgozó tagra — ebben benne van az is, aki csak egy napot dolgozott, — 8231 fo­rint jövedelem jut. A tagság összes részesedése a közös munkából 2 387 000 forint. Nem sok, de a végzett mun­kához képest nem is nagyon kevés. Miért nem látja hasznát a közös gazdálkodás a meglé­vő szorgalomnak az idén sem? A válasz rövid számí­tás: ezerötszáz hold szántó­ja van a kis termelőszövet­kezetnek. Ebből 350 hold háztáji. Száz hold még nem termő új gyümölcsös. Há­romszázötven hold az a hír­hedt új öntözőtelep, amin három éve gyakorlatilag nem terem semmi, amiért peres­kedtek is. Másik 350 hold rizstelep, amely hol jól, hol rosszul termett az utolsó há­rom évben. A maradék 350 holdon kellett gazdálkodni, illetve kellett volna, de az előírások szerint ott évről évre kalászosokat vetettek, anélkül, hogy tudták volna vábbképző tanfolyamról, aminek mindjárt a sarkát taposta a mérlegképes könyvelői képesítés. Utób­bi három évig tartott. Köz­ben a szövetkezeti nagyüze­mi gazdálkodást választot­ta az egész falu, sőt egy év múlva a szomszédos Damó is a jánkmajtisiak- kal csatlakozva indultak tovább a társas gazdálko­dás útján. Félezer család gondja, reménye sűrűsödött a főkönyvelői asztalon. A tsz még nem ismert mérleghiányos esztendőt. se. Az iparfejlesztés meg­követeli a szakmunkáskép­zést is. Ezért 1989 oen 5 tantermes iparitanuló-isko- lát építenek”. Nyírbátor történelmi ne­vezetességű centrum, ide­genforgalmi központ. Orszá­gos hírű múzeuma, mű­emlékei vannak. Bátorliget csodás kőkorszakbeli vilá­gával vonzza az idegeneket. Kulturális lehetőségeit jól mutatja a megrendezett nyírbátori zenei napok is. Mód van az idegenforgalom fellendítésére.- Tervezik egy turistaszálló nyitását egyik műemlék jellegű épületben. Nyírbátorban egy orvosi körzetre 2500 lakos jut, szakorvosi ellátottsága is jó. 40 ágyas szülőotthona, böl­csődéje. csecsemőotthona, tbc-gondozóíntézefe van, s ezekre évente milliókat fordítanak. Elkészültek már az új SZTK rendelőintézet tervei, 1969-ben kezdik épí­teni. A körzeti orvosok központi rendelőjében 5 orvost helyeznek el. Ez­zel 1989-ben megoldódik az éjjel-nappali orvosi ügyelet. Épül az új piac, új stan­dokkal. Ez évben már mind a 68 utcában villany vilá­gít. Korszerűsítették a Sza­badság tér közvilágítását, s már elkészült Nyírbátor községrendezési terve is. KALIBA LAJOS: „Ez a terv a távlatokat vázolja. Kijelölték, hol épül majd ipari üzem, kórház, külön­böző intézmények, lakások”. Urbanizálódik-e Nyírbá­tor? Ha lassan is. igen. Amihez most rakják az ala­pokat. Farkas Kálmán biztosítani a talajerő-után­pótlást. Hogyan lehetett vol­na itt ésszerű vetésforgót ki­alakítani? — kérdik a veze­tők. Eiősiteni a közöst Idén bizakodással néznek az eredmények elé. Van okuk rá. Évek óta először minden mezei munkát idejében és kifogástalanul elvégeztek. Minden négyszögöl földet idejében felszántottak, beve­tettek. A vetések szépek. A takarmánymagvak azt jelen­tik, hogy a termőterület 35 százalékát pillangósokkal ve­tik be. Nagy szó ez Kóródon! Ha a háztájiban megmuta­tott jó állattenyésztő erénye­ket a közösben is hasznosí­tani lehetne, kincseket érne a kórod) szövetkezet. A vezetőség ezt akarja. A jelszó: megerősíteni a közöst, anélkül, hogy gyengítenék a háztájit. Gazdag tsz legyen a jómódú faluban. Gesztelyi Nagy Zoltán Jánkmajtison történt meg először Szabolcs-Szatmár­ban, hogy bevezették a tsz- ben a teljesítménybéres készpénzdíjaz'st. Évek óla fizet havonta készpénzzel a tsz. A könyvelés pedig kü­lönösen fél évtől kezdve csinálja rendszeresen a „kismérleget”. Mi a teljes tényállás, meddig ér a ta­karó, hol szorít a cipő És Angyal László figyel (el­lenőriz, megvizsgál, javas­latokat tesz), mert őt is figyelik. Két falu. És dehogy megy minden, mint a parancsolat. Meg­esett már, hogy erőszakosan betörtek a magtáron. Árpát loptak. Máskor vállalatok­kal volt összekoccanás. Az egyik áuhányátvétel rekla­mációja több ezer forintot kerített meg utólagosai a közös kasszába. Egy téves terhelés tisztázásának sür­getése pontosan 108 ezer forint jogtalan megfizetésé­től szabadította meg a tsz-t. Az új gazdasági rendszer még nagyobb felelősséget jelent a főkönyvelő számá­ra is. S ebben a nagyobb önállóság lehetőségével An­gyal László szavával mond­va: elejét kell venni az olyan eseteknek, amelyek mögött nincs kellő ok, cél­szerűség. Eddig megtörtént a jánkmajtisi Dózsa Tsz-nél is, hogy például gépalkat­részekre adott 30—50 ezer forintért nem találta meg a bevásárló a szükséges dolgokat, hát vett amit ép­pen kapott. Közös pénzért a vett eszközök is közös va­gyont képeznek — elv alap­ián. Legyen az akár mind szekértengely is, melyek asztendőkön át felesleges áruként hevertek. A fő­könyvelő ellenkező érvelése de már foglalkoztatja a szálloda vezető't a gondo­lat: meg kelleni venni a színes televíziót mire meg­kezdődik a rendszeres adás... De ha már itt já­runk, nézzünk be az ide­genforgalmi hivatal uj he­lyiségeibe is. Szünet nélkül kopog a telex: most éppen a siófoki társhivatal kér szobát egy ottani családnak. Egy he­tet szeretnének eltölteni a nyári szabadságukból a Nyírségben. A félemeleten liftbe szél­iünk. Négyen az egyikbe, négyen a másikba. Mindkét felvonó működik.(!) —> Szálljunk ki itt, a harmadik emeleten. 301, 302, 303... szobaszá- inok. Idegenvezetőnk benyit a 305-ösbe. E pillanatban még üres, ide csak estére várnak egy vendéget Szé­kesfehérvárról. Előtér fo­gassal, jobbra mosdóíülke, szemben a lakótér. Ké­nyelmes ágy, patyolatfebér ágyneművel, beépített szek­rény. fotel, asztalka, telefon, rádió. Míg nézelődünk, idegen- vezetőnk újabb adatokat sorol: — 22 ilyen egyágyas szo­bánk van. A 49 kétágyas közül kilencnek van saját fürdőszobája is. a többihez mosdó tartozik. illetve minden öt szobának van egy közös használatú für­dőszobája, zuhanyozófülké­je. A téli fűtést korsze>'<J olajkazánokkal oldják meg. A kazánházat úgv tervezték, hogy a régi Szabolcs-száiló főtését is erre lehessen rá­kapcsolni. Sétánk végén bepillantot­tunk a szállodaszemélvzet munka és lakóhelyiségeibe, a szolgálati irxlákba isi mindenütt rend,' tisztaság, kényelem. ★ Az évtized utolsó nyarán járunk gondolatban, de nem a fantázia szármáim, s nem az irreális utópia világá­ban. Idegenvezetőnk való­jában a nyíregyházi beru­házási vállalat osztályveze­tője volt és sétánkat a le­endő nyíregyházi szálloda tervrajzának vonalain tet­tük meg. Szilágyi Szabolcs Zajtán a C—1-es típusú vas- szerkezeti színeket. Ezzel mintegy 400 vagonnyi több­letférőhelyet tudnak bizto­sítani. Az év második felé­ben pedig újabb négy, ugyanilyen típusú raktár ké­szül el. A már meglévő raktára­kat is korszerűsítik, új be­rendezésekkel látják el. így Nyíregyházán és Kótajban egy-egy 20 tonnás hídmérle­get állítanak fel. Ezzel je­lentősen meggyorsítják az átvételeket. kerekedett ebben is felül. Teljes bizalmat kapott a hasonló esetek ismétlődésé­nek megakadályozására. Tizenegyedik éve főköny­velő Angyal László, s még harmincnégy éves. Ne u csi­nált semmi hőstettet. De ami az ő számára a legfon­tosabb és jóleső büszkeseg­gel szól róla: emelt fejjel jár szülőfalujában. Tiszta kezet nyújt ismerőseinek, idegennek egyaránt. És így akar élni. dolgozni ezután is. Mint a fehérgyarmati járás egyik legjobb főköny­velője. Asztalos Bálint 196S. február 14. GAZDAG FALU, szegény tsz ? Miből van a jövedelme a tagságnak? — Merre tart Tiszakóród? ARCOK, EMBEREK A főkönyvelő a

Next

/
Oldalképek
Tartalom