Kelet-Magyarország, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-02 / 27. szám

A bizalom próbája MINDENÜTT AZ OR­SZÁGBAN a leggondosabb ügyelem kísérte a közvéle­mény reagálását az új fo­gyasztói árakkal kapcsolat­ban. A tapasztalatokat ab­ban összegezhetjük, hogy két kellemes csalódás tör­tént. Az egyik, hogy az em­berek többsége a jelenlegi­nél radikálisabb árváltozá­sokra számított, amelyek esetleg érzékenyen érintik háztartásukat. A másik, hogy a vezetés talán kevés­bé pozitív megnyilvánulá­sokra készült fel — figye­lőmbe véve, hogy az ár­struktúra magasabb köz- gazdasági összefüggéseit nem mindenki érti meg kellően. Mindenesetre a fo­gyasztói árreform — még az összességében kedvező egyenleg mellett is — ko­moly terhelési próbája volt a megértésnek. Oktalanság lenne azonban nem venni tudomásul, hogy a megértésben, a fegyelme­zett és nyugodt magatartás­ban egy mélyen gyökerező politikai bizalom, s az új mechanizmus távlatait il­lető optimizmus nyilvánult meg. Ilyen nagymérvű és a zsebet közvetlenül is érin­tő operáció még egy gazda­ságilag igen erős országban is kockázatokkal jár sőt nyug­talanságot kelthet. Tények bizonyítják, hogy nem volt számottevő árufelvásárlás, a takarékbetétállomány pedig kedvezőbben alakult, mint az elmúlt esztendő első he­teiben. A gazdasági keringés válnak, teljességükben csal; lassan tárulnak fel, s addig­ra szinte beépülnek a köz­tudatba, magától értetődő tapasztalatokká válnak. Vi­szont az első időszak, a kor­rekciós jellegű, módszervál­tó, szervezeti mozgásokat feltételező szakasz az egyén szemszögéből esetleg — át­menetileg — különféle ne­hézségeket is támaszthat. Ilyen feltételeket csak úgy lehet vállalni, ha a vezetés biztosan maga mögött tudja az ország népét, és a leg­főbb kérdésben valóban cselekvő egység nyilvánul meg. A BIZALOM egyébként más értelemben is fedezetül szolgál a kezdő időszakban. Kádár elvtárs a Központi Bizottság novemberi ülésén utalt arra, hogy a Központi Bizottság, a kormány a köl­csönös bizalom alapján dol­gozik azzal a két-háromszáz- ezer vezetővel, akinek a pártban, a szakszervezetek­ben, az államigazgatásban és a gazdasági élet különböző posztjain kell felelnie a re­form végrehajtásáért. Tud­niillik a feladatok olyan ter­mészetűek, hogy azok eldön­tésébe, végrehajtásának meg­szervezésébe a dolgozók mil­lióinak gyakorlatilag nincs módjuk beleszólni. Leg­alábbis közvetlen és opera­denciákat befolyásoló esz­közöket. Kétség sem férhet hozzá, hogy ezeket — a reform elveinek megsértése nélkül — alkalmazza is, va­lahányszor azok a fogyasz­tók, vagy a termelés érde­kében szükségessé válnak. Hasonló módon kézben tartja és alkalmazza a párt a politikai ellenőrzés esz­közeit és biztosítékait. Vagyis céltudatos káderpo­litikát folytat, arra törek­szik, hogy a vezetők kivá­lasztásában, a megbízatá­sok, kinevezések során a szocialista érdekeket szolgá­ló, egységes szelekció men­jen végbe. Másszóval: biz­tonságot nyújt mindazok­nak, akik beosztásukban hű­ségesen és becsületesen, az új követelményeknek ele­get téve dolgoznak, s képe­sek jól közvetíteni a párt gazdaságpolitikai elgondo­lásait és változtat ott, ahol a vezető netalán gátolja az előrehaladást, s megfelelő támogatás mellett se képes eredményeket felmutatni. Megingathatatlan elvek vannak abban Is, hogy ma­ximális mértékben össze kell hangolni a három ér- dektipust: az egyén, a ter­melő kollektíva és az egész társadalom általános, fő érdekeit. Figyelembe kell venni mindahányat, de soha nem szabad az általános, társadalmi fő érdekeket a kisebb közösségek, vagy az egyén pillanatnyi érdekei alá rendelni. Az UJ MECHANIZMUS ellenőrzésének, eredmé­nyei elbírálásának politi­kai és gazdasági értékmé­rői a dolgozók oldaláról is megvannak. Most csak az kell, hogy minél szélesebb körben tudatában is legye­nek azoknak. Nyomon kö­vessék a termelékenység alakulását, az előállítási költségek leszorítását, az áruminőség javítását, a vá­laszték bővítését, s tapasz­talataiknak megfelelően reagáljanak azokra. Szá­mon kérjék a reform politi- kal-efkölcsi céljainak meg­valósítását, azaz a jövede­lemelosztás szocialista el­veinek betartását, az üzemi szervezettséget és munkafe­gyelmet, a termelő kollektí­va jobb tájékoztatását és a sorsukat érintő kérdések előzetes megvitatását. Ha­bár a reform szakkérdései­nek megoldása a vezetőkre hárul, az általános tapaszta­latok alapján van mód rá, hogy a dolgozók is helyes irányba tereljék, s demok­ratikus intézményeinken keresztül ellenőrizzék, ami az országban történik. Rózsa László A Demecserl Burgonyak'-ményítő Gyár rekonstrukciója során elkészült a képen is látható, korszerű gépház. Hammel József felvétele Olvasónk ltjai Olvasó asszonyok örvendetesen fokozódik az érdeklődés járásunkban a nők körében a Nők Lápja, a Család és Iskola, valamint az Asszonyok című lapok iránt. Az elmúlt évben 2074 előfizetője volt a Nők Lap­jának. A Család és Iskölára 104-en fizettek elő, s ez a szám már duplájára emel­kedett ez időre. A nőtanft- esok és a szülői munkaközös­ségek felvilágosító tevé­kenységével sikerült a szü­lők figyelmét felkelteni e fontos nevelési lap iránt. Az Asszonyok folyóirat az el­múlt évben 72 családnak járt havonként, számuk 152- té növekedett ebben az esz­tendőben, de napról napra növekszik az előfizetők tá­bora. A szovjet nők életét sze­retnénk megismertetni járá­sunk asszonyaival, ezért tűz­tük feladatul az olvasók kö­rének állandó bővítését. Sok segítséget kapunk ehhez a tsz-ben dolgozó asszonyok­tól: Bumberák Istvánná tsz- tag a kisVárdái Rákóczi Tsz- ben 30 egyéves előfizetőt szervezett ez Asszonyok cí­mű lapra. Tervezünk egy találkozót az első fél évben a Zensesi- na (Asszonyok) szerkesztősé­gének tagjai és az előfizetők részvételével. Kocsis Lászlóné járási nőtanácstitkár Kisvárda egyetlen napra se került „vértolulSsos” állapotba. Az emberek, bár kíváncsian, de teljes nyugalommal igye­keztek tájékozódni az új árakról. Nos, ezt annál is inkább értékelni kell, mert tudjuk, hogy számosán mint egy biancocsekket „írták alá” az Intézkedéseket. Azaz, nem annyira a gazdasági reform mélyebb összefüggéseinek Ismerete, mint egy hosszabb időszak megnyugtató politi­kai tapasztalatai késztették őket arra, hogy bizalmukat nyilvánítsák a párt és kor­mány irányvonalával kap­csolatban. A támogatás fél­reérthetetlen jele volt ez, passzív, de mégis nagyon értékes formában. A gazda­sági reform ugyanis, mint az elmúlt hetek e tanúsága is bizonyítja, nemcsak pénz­ügyi és árutartalékok fede­zetére építkezik, hanem er­kölcsi fedezetre is. Van ugyanis egy ellentmondás, amellyel a reform kezdeti szakaszában különösképpen számolni kell. Mégpedig az, hogy a reform egésze, s ha­tásának kibontakozása hosz- szútávú folyamat. Előnyei, bár mind jobban érezhetővé öregember. 66 éves. Ne­vezett Markos József fog­lalkozására nézve fogatos, ül a kultúrterem első pad­sorában. Olyan mint más öregember, ősz hajú, szikár, mindkét térdén foltozott a nadrág, szürke anyagban a fákó folt. Az öregek — tisztelet a kivételnek — nem sokat adnak a ruhára. Meleg legyen, kényelmes le­gyen. Nem baj ha foltos, csak tiszta legyen. Markos József lehet, hogy kivétel. Adna a ruházkodásra, de nemigen tellett. A fogatos ül az első sor­ban és a zárszámadási köz­gyűlés elnöki beszámolóját hallgatja. Mennyit ér egy munkaegység! Mindent egy­bevetve 66 forintot. Nos nem kell hozzá különösebb szám­tani tudomány, mennyit ér az ő, közel ötszáz munka­egysége. Harmincezer fo­rint körül. Ennek egy részét természetben, előlegben már hazavitte. De jócskán ma­rad még. Minden embernek van számvetése. Markos József úgy forgatja az övét, hogy a keresetből kitelik az utolsó részlet és jut tarta­tív módon nincs, mert hely­zetük, informáltságuk foka nem enged megfelelő bete­kintést a kereskedelem, az ügyvitel, a műszaki elhatá­rozások kialakításába. Foly­tatni fogjuk és folytatni is kell a felvilágosító és meg­győző munkát a reform lé­nyegéről, s kérni hozzá a dolgozók támogatását. A fő felelősség azonban a vezető­kön van, akik ismerik az összefüggéseket, s tisztában vannak vele, hogy döntéseik következményeit a termelő kollektívák, Végső fokon az ország lakossága viseli. Természetesen e bizalom­nak objektív alapja és meg­nyugtató biztosítékai kell legyenek, mert ez a reálpo­litikában mindig fontos sza­bály. Senki nem kívánhat vak bizalmat és nem köve­telhet támogatást, ha nincs rá tárgyi alapja, ha.nem ész­szerű a kockázat, és nem szorították minimális hatá­rok közé a bizonytalansági tényezőket. A párt és a kormány mind a maga, mind a dolgozók szempont­jából gondosan megőrzi ezeket a biztosítékokat. A gazdasági élet ellenőrzésé­vel szilárdan kézben' tartja az árak és bérek egyensú­lyát, az állami hitelek leg­célszerűbb felhasználását, a termelési és fogyasztási ten­Az első hónap tapasztalata REKLAMÁCIÓ bútorügyben Nagyobb a felfordulás a nemrég megnyitott nyíregy­házi bútoráruházban, mint a régi boltocskában volt — ez a nézelődő első meglepe­tése. A másik az, hogy na­gyon sokan vásárolni sze­retnének, többen, mint ahogy az árrendezés után várni lehetett volna. Sokan van­nak, pedig... Áru van és nincsen mégsem! Először is nincs az, amit keresnek, az­tán az sincs, ami megvan, de nem tudják eladni, mert ennek viszont ára nincs. Késik az árjegyzék Kilenc vagon árut tárol­tak eddig a bútorbolt rak­táraiban, ami még nem kapott árat. Ennek az volt az oka, hogy az új árjegy­zékben nem szerepeltek a bútorok variánsai, hiszen ugyanaz a garnitúra más anyagból vagy más szövet­tel — többe, vagy keveseb­be kerül. Már egy hónapja megvan az új árjegyzék, azonban a nagykereskedelmi vállalattól — a BÚTORÉRT-tői — csak a napokban kaptak egy Az utolsó részlet lékolásra ha a legkisebb gyerek is házasodik. Az utolsó részlet. Ennek a dolognak nagy jelentősége van. Született egy ember, valamikor 66 évvel ezelőtt cselédsorsra. Az ember von­ta, húzta az igát. Kilenc gyerekkel áldta, vagy talán verte a sors. Az ember csak néha gondolt erre. Ha külö­nösen rossz volt, vagy ép­pen jóra fordul minden. Rossz. Nem is lehetne mind felemlegetni. Elég az, ha Markos József arra gon­dol, hogyan kellett család­jának kenyeret keresni. Cse­lédség, alkalmi munka, s közben idegen házban ide­gen portán élni. Aki paraszt­nak született és nem volt földje százszorosán jaj volt annak. Jármiban nyolc éve ala­kult a tsz. Az öregember, hiszen öreg volt már akkor is, éppen harangozott. Ötö­dik éve harangozó volt a foglalkozása. Öt is megkér­dezték, őt is felkérték, lép­jen be Egy szava sem volt ellene. Marasztalták, a ha­rangkötél mellett, de jobbat remélt. És vett egy házat is. Részletre, OTP-n keresz­tül. Sohase harangozta vol­na össze az árát. A tsz-ben fogatos lett, fogatos a javá­ból. Megbecsült ember. Nagy öröme volt a nyáron, hogy mint példamutató munkást a verseny táblára is kiírták és külön jutalmat kapott. Az utolsó részletet, a ház árát, kétezer forintot most fizeti ki. Az övé, sajátja. A gyerekei felnőttek, kilenc­ből öt él, öt keres. A na­gyobbaknak már van saját házuk, portájuk. S most már neki is van, most már valóban az övé, önállóan rendelkezik vele. Cselédsorsra született. Az is volt deresedé hajig. De most az első sorban, ott a közgyűlésen arra gondol, nem is volt múlt, csak a jövő létezik. Nagyon szereti a munkáját. A nyáron egy kis baleset érte, három hé­tig nem dolgozott, de attól rosszabbat még nem élt át életében. A fogat, a lovak, az mindene. Külön örül an­nak, hogy még bírja a mun­kát. Hogy még tudja tartani a gyeplőt. És magában úgy is fogalmazza; „tartom én, tartom ameddig lehet, bí­rom a munkát jobban mint máskor.” Markos Józseftől senki se kérdezi, mit tettél nyolc év­vel ezelőtt. De ha kérdezné valaki, az öregember nem várna a válaszadással. „Jót tettem! Van házam, meg­becsülnek, jól keresek, kell-e még egyéb?” Jármiban megtartották a zárszámadó közgyűlést. Az öregember felállt az első sorból, s ment a közös asz­talhoz ahol mindenki ivott egy pohár bort, egymás egészségére ürítették. Mar­kos József ehhez még hoz­zátette gondolatban: csen­düljön a pohár az utolsó részletre. Seres Ernő új jegyzéket, amely a benn­rekedt 9 vagon ' felének megadja az árát. Az Ipar­cikk Kisker dolgozói nem­rég jártak Budapesten, hogy az árkérdéseket véglegesen tisztázzák, ezt azonban a BÚTORÉRT csak február végére ígérte. Miért súlyos mégis ez a gond? Mert most folynak tsz-einkben a zárszámadá­sok, és bizony kellene a bú­tor. Amikor leltár után kinyitott az üzlet, az első négy nap átlagosan 200 ezer forintot forgalmazott. Ez azonban csak az egyik, s előbb-utóbb megoldódó ré­sze a nyíregyházi bútoráru­ház nehézségeinek. Nagyobb gondot okoz majd az ellá­tás. A szakemberek vélemé­nye szerint az első negyed­évben az igények hatvan százalékát elégítik ki (ezen- belül a konyhabútort telje­sen, viszont a divatos és keresett lakószobáknál csak a tizedrészt). Hogyan állha­tott elő ilyen helyzet? Szabolcs messze van Vissza kell mennünk ta­valyhoz. 2,6—3,6 százalék­ban részesedett a megye ne­gyedévenként a BÚTORÉRT forgalmában, messze keve­sebb árut kapva, mint ahogy lakossági arányszáma indokolná. (Ezért kellett Hajdúba. Borsodba, vagy Pestre menni bútort vásá­rolni.) Különösen kevés — 18,4 millió forint értékű — árut kapott Szabolcs a har­madik negyedévben, noha ugyanekkor Bácsba 34,5 millió, a nálunk lényegesen kisebb lakosságú Hajdúba pedig 30,2 millió forint ér­tékű bútort szállítottak. Ennek főként az fmsz-ek itták meg a levét, de érezte az állami vállalat is, mert a helyi árualap egymilliós segítsége nem sokat jelen­tett. (Egész évben). Ez volt tavaly, de mi lesz a hely­zet az idén? Az igényelt mennyiség­nek csak egy kis részét igazolta vissza a BÚTOR­ÉRT. csak ennek a szállí­tását vállalta. Lemaradt az igényekből 65 hálószoba, 60 kombinált szekrény, és —• kimondani is sok: — 176 divatos, keresett lakószoba, tehát ami a legjobban kel­lene. Az igaz, hogy például ta­valy is csaknem kétszer- annyit forgalmazott a bolt, mint amennyit a BÚTOR­ÉRT visszaigazolt, mert fölmentek és személyijén vásároltak terven felül. Da ez rendkívül bizonytalan: havonta két napot tölthet­tek ott... A pestiek vagy a környékbeliek minden ál­dott nap megnézhették, mi érkezett, s válogathattak. (A boltvezető: Aki bírja, mar­ja. Mi azt vehettük, amit meghagytak.) Menni, menni, menni az áru után! — Ezt kell, s ezt próbálják a kiskeresek is. És megpróbálkoznak a gyá­raktól beszerezni árut, mert hiába kötötte le a teljes ka­pacitást a BÚTORÉRT, azért (hogy honnan? ki kell találni) maradt még annyi, hogy felajánlhatják a kiskereskedelemnek. De ez pillanatnyilag csak ki­egészítője a BÚTORÉRT szállításának. És más furcsaságok is akadnak. A Carmen lakó­szobát például sokfelé hir­detik, meg is rendeltek Nyíregyházáról 12 garnitú­rát. De csak az értesítést kapták, hogy majd altkor kezdik gyártani, ha 500 megrendelés Összejött. Talán az import segít , Novemberben lehetett je­lentkezni azoknak, akik egy szép lakószobát szerettek volna vásárolni. Az áruház hatot rendelt az első ne­gyedévre, fel is iratkozott egy hét alatt a hat vevő. De nem szállítanak csak négy ilyen lakószobát. s hogyan osztják majd szét? Ki tudja. Ez a példa is jelzi, hogy most — 1968-ban. az új gazdasági irányítás első esztendejében — mi lyeil nehéz bútorhoz jutni Nyír­egyházán. De ennek nem az új irányítás az okozója, hi­szen kizárólag csak a bú­torból van ilyen hiány, • ez ráadásul csak szabolcsi probléma, mert az ország többi megyéjében más a helyzet. És a hiány előrelátható­lag nem fog enyhülni. A szakemberek véleménye sze­rint ha az importbútor be­érkezik, akkor némiképp javul majd a helyzet, per­sze a keresletet akkor sem tudják teljes mértékben ki­elégíteni. Kun Istváa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom