Kelet-Magyarország, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-11 / 35. szám

GYEREKEKNEK Törd a fejed! Régiből újat-, divatosat Receptek RAKOTT GULYÁS 80 deka marhafelsált meg­mosunk, majd vékony da­rabokra vágunk és jól be­sózunk. A lábas aljára zsirt rakunk, ráhelyezünk egy sor vastag karikára vágott bur­gonyát, egy sor karikára szelt vöröshagymát, meg­hintjük füstölt szalonnakoc­kákkal, majd egy sor húst helyezünk rá. Ezt eddig is­mételjük. amig a lábas csak­nem megtelik. Nyáron egy nagyobb paradicsomot é3 ka­rikára vágott zöldpaprikát is közbeiktatunk, de ha még nincsen, akkor 2 tetőzött kanál lecsót vagy paradi­csompürét teszünk közé. Ez­után annyi vizet öntünk rá, hogy ellepje, meghintjük egy kávéskanálnyi édes papri­kával, és lefödve addig pá­roljuk, a sütőben, amig meg­puhul. Savanyúságot adunk melléje. KÜLÖNLEGES BECSINÁLT LEVES VÍZSZINTES: 1. Megfejtendő. 6. Megfelelő. 7. Fémedény. 8. Bőg. 9. Régi űr­mérték. li. KAA. 12. Huszonnégy órai. 14. Váj + J. 16. Házon van. 18. Ételízesítő (—’). 20. IOK. 21. Létezik. 22. E helyre. 24. Becézett férfinév. 25. Eledel. 27. Díszes. 28. Vág. 29. Becézett Mihály (utolsó kockában két betű). FÜGGŐLEGES: 1. Jeges-tengeri állat. 2. Ra­gaszkodó. 3. Elme. 4. Részvény- társaság. 5. Iparos. 6. Megfejten­dő. 10. Vissza: bácslka. 11. Alap­szín. IS. Becézett női név. 14. Vi­lágtalan. 15. Megfejtendő (a függ. 6. folytatása). 19. Némán oda­tűz!!! 21. Kés jelzője. 23. Azonos magánhangzók. 24. Vonatkozó névmás. 26. Kétszer római 50. 27. Éles Mihály. Megfejtendő: Két népmese i vízszintes 1, függ. 6. és 15. Múlt heti megfejtés: NYÍRBÁ­TORI ZENEI NAPOK. Könyvjutalom: Szabó Mária Magdolna Nyíregyháza, Qöröm- bey Zoltán Mátészalka és Gönczi Endre Faszab. Farsangi jó tanácsok Jelmezbál A farsang, a vidám tánc- mulatságok, műsoros össze­jövetelek Időszakában va­gyunk. Gondot okoz, ho­gyan tegyük divatossá a meglévő alkalmi ruhánkat Egy kis találékonysággal a meglévő régiből is a divat­nak megfelelő, felfrissített összeállításokat készíthetünk. Ellentétben a tavalyi év ge- ometriktja. felfogásával, az idén a romantikus ízlés uralkodik az alkalmi ru­hákon. Ezért a legdivatosabb anyagok a bársony, az arany-ezüst szálakkal át­szőtt brokát, a csipke, muszlin és mindezek gazdag hímzés- vagy gyöngydíszí­téssel. Az első rajzunk egy an­golosabb megoldást ajánl: ,,Hűtőszekrény(i az ablakban A már meglévő házaknál is megtehetjük, de új épít­kezésnél érdemes gondolni arra, még ott is, ahol kü­lönben már hűtőszekrény van a háznál, hogy az élés­kamra ablakának falközi ré­szét könnyűszerrel olyan komoly tárolóhellyé alakít­hatjuk amelyet télen át valójában hűtőszekrényként használhatunk. Ha az ablakot a belső fal- síkkal egy vonalba helyez­zük el — az ablak lehető­leg kapcsolt tokos, kettős üvegezéssel készüljön, Így hőtartása hidegben, meleg­ben egyaránt megfelelő. A külső falsikra sűrű szövésű' drót, vagy műanyag szú­nyoghálót erősítünk, s már kész is a hűtőtároló. 0 Cel- sius-foktól lefelé valóban hűtőszekrényként használ­hatjuk. A falközökbe még vastag üvegből polcokat is szerelhetünk, hogy a tároló­tér nagyobb legyen. Az üvegpolc nemcsak azért jó, mert könnyen tisztántarha- tó, hanem azért is mert át­látszó. s nem lesz tőle ho­mály vagy sötét az éléskam­rában. így azokon a helyeken is, ahol már hűtőszekrény van a háznál, mintegy öt hóna­pon át, komoly árammeg­takarítás érhető el. Célszerű különben a hűtőszekrényt is az éléskamra ablaka alá állítani. I. (A. S.) fémszálas ruhából alakítha­tó magas nyakú, öves blúzt A szoknyája sötét színű ve­lúr, vagy düsessz anyag is lehet Hozzá megfelelő fém­szálas harisnyát viselünk. A második rajzon a meg­unt bársonykosztüm helyett kétrészes (mellény-szoknya) ruhát mutatunk be A fiús vonalú mellény és a fran­ciás, csipkével fodrozott selyemblúz együttes, fiatal lányok számára igen elő­nyös. Legdivatosabb hozzá a sötét harisnya. Bármilyen színű anyagot divatossá és „alkalmivá” tesz a galléron és az eleje pánton alkalmazott győn- gyözés, például fehér tekla- gyöngy, A gyöngyöket sű­Sokszor panaszkodnak a háziasszonyok, hogy már a nyár derekára megavasodik a zsír. Ennek oka bizony gyakran már zsírsütésből adódik. Ha nem sütjük ki eléggé a zsírt és vízrészecs­kék maradnak benne, meg- penészedhet. Ha meg na­gyon megsütjük, megbámul és a túlsütött zsír hamar megavasodik. Hogyan süssük tehát a zsírt? Szabály, hogy külön kell kisütni a szalonnát és külön a hájat, mert a háj­ban kevesebb a kötőszövet, a zsír tehát hamarabb ki­sül belőle. A zsírnakvalót lehetőleg egyenlő nagyságú, 3—4 dekás darabokra vág­juk és feltétlenül zomán­cozott edényben (semmikép­pen sem az avasodást elő­segítő rézüstben) süssük, öntsünk alá — 10 kiló sza­lonnához — háromnegyed li­ter vizet s lassú tűzön süt­ve, gondosan kevergessük, hogy le ne égjen. A zsír ak­A főtt marhahúsból hi­degen pástétomot is készít­hetünk. A kétszer átdarált húshoz reszeljünk vörös­hagymát, adjunk hozzá sót, törött borsot, darált füstölt szalonnát mustárt és kevés vajjal keverjük öt-tíz per­cig. Melegített zsírral meg­futtatott edénybe töltsük. rűn a ruha színével meg­egyező, vagy harmonizáló düsessz borítás szélére is varrhatjuk. Ha pedig elég gyöngyünk van, akkor vi­rág, vagy más mintát is varrhatunk ki belőle. A sötét színű bársonyru­hánk felfrissítésére, díszíté­sére használhatunk fehér organzából, esetleg musz­linból készült zsabót és uj- ja-fodrot. A sima vonalú gyapjúszö­vet ruhát is alkalmivá te­hetjük, ha például álló nyakpántját (át is alakít­hatjuk ilyenné) és a man­dzsettáját a ruha színével harmonizáló, esetleg több színű aranyszállal kevert hímzéssel díszítjük. kor jó ha fehér zománco­zott merítőkanálban nézve, aranysárga színű. Megtud­hatjuk úgy is, hogy elegendő ideig sült-e már a zsír, hogy a tepertőt az edény oldalá­hoz nyomjuk. Ha sistereg, akkor még van benne zsír, tehát tovább kell sütni, de nagyon óvatosan csendes tűznél, hogy el ne égjen. A forró lúggal kimosott, meleg vízzel többszörösen átöblített zsirosbödönt szá­rítsuk ki és csak azután szűrjük bele a tiszta zsírt Az edény alján lévő teper- tőmorzsás zsírt külön edény­be tesszük, s azt használjuk el leghamarabb, mert ez gyorsabban avasodik. Ha a zsír félig kihűlt, fakanállal kevergessük meg, hogy lég­buborék ne maradjon ben­ne. A bödönt addig ne fed­jük le, amíg a zsír teljesen ki nem hült. Ezután a lefe­dett zsírt sötét, hűvös, szá­raz helyen tartsuk, mert ez az avasodást gátolja. A megmaradt párizsit csí­kokra vágva hagymás, ece­tes lébe tegyük, hússaláta­ként fogyaszható. A megmaradt főtt krump­lit vágjuk karikára, s 2 dl tejfelből, egy tojássárgájá­ból kevés cukor és mustár hozzáadásával készített tar- tármártásba tegyük. Mintegy 60 dekás csirkét feldarabolunk és puhára fő­zünk. Amikor megpuhult, vi­lágos rántást készítünk, hoz­zákavarjuk és meghintjük egy csomag apróra metélt zöldpetrezselyemmel. Ezután zsemlemorzsát és a csirke megkapart máját egy tojás­sal és diónyi i/ajjal elkever­jük, gombóckákat formálunk, és belefőzzük a levesbe. Ha a gombóc megpuhult, a le- vesestálban 3 deka vajat egy tojássárgájával elkeverünk, a forró levest folytonos ke­verés mellett hozzáöntjük és tálaljuk, SONKÁS GÖMBÖC 3 tojássárgáját 5 deka vaj­jal habosra keverünk, majd 10 deka őrölt kötözött sonkát vagy főtt tarját adunk hoz­zá, és az egészet 2 kanál vízzel simára keverjük. Utá­na kevés sóval (a sonka úgyis sós), törött borssal, ap­róra metélt petrezselyem­zöldjével ízesítjük, és annyi zsemlemorzsát hintünk hoz- zá, hogy közepes keménysé­gű tésztát készíthessünk be­lőle; Gombócokat formá­lunk belőle, forró sós vízben kifőzzük, és rózsaszínűre pi­rított vajas morzsában meg­forgatjuk. Paraj vagy zöld­bab mellé télaljuk. RÁNTOTT SONKA Szép sonka- vagy tarja- szeleteket lisztben, felvert tojásban és zsemlemorzsá­ban megforgatunk, majd for­ró zsírban vagy olajban ró­zsaszínűre sütünk. Főzelék mellé, melegen VSlaljuk. Mielőtt jelmezbeszerzési útra indulnánk, gondosan vizsgáljuk át a ruhásszek­rényt és a rongyoszsákot, mert erre a célra sokféle használható holmit rejteget­nek. Egy jól választott maszkkal, és ehhez alkal­mazkodó magatartásunkkal nagyobb sikerünk lehet a jelmezbálon, mintha tetőtől- talpig „beöltöztünk” volna. A különböző színű ha­risnyanadrágok például úgy­szólván minden jelmezhez szükségesek. A fekete haris­nyanadrág fekete munkakö­pennyel kéményseprő, kis fekete szoknyával, pulóver­rel lepke, katicabogár, szarvasbogár, vagy más öt­let alapkelléke lehet. Ugyan­így a fehér, a barna, a zöld stb. A mellékelt rajzon egy olyan fejkötő szabásmintá­ja látható, amelyet ugyan­csak sokféleképpen használ­hatunk. (Könnyen ráerősít­hető a drótból készült ro­varcsáp, az összehajtott rajzlapból csipkézett kakas­taréj, a kartonból vágott ^és fejkötő szürke anyagá­éval bevont nyuszifül és kis leleményességgel űrhajós, vagy buvársapkává alakít­ható). A fejkötő arcot körülfogó szélén öt. egycentis bevar- rást jelöltünk, a tarkó felő­li szélén pedig hármat. Ezt az oldalt varrjuk össze fél­kör ívben a 35 centis, leke­rekített darabbal. A fejkötő nyak körüli részébe szala­got fűzűnk és ezzel össze­húzzuk. A hóember ruhája fehér vatelinból készül. A már leírt főkötőhöz rövid, ing­szerű ruhát varrunk, amely­nek a derekát zsineggel, megkötjük, az alját pedig a készítéskor kissé összerán­coljuk. Gombjai fekete • va­telinból vannak, a fején pi­ros, vagy kék kartonpapír- ból ragasztott lábos sárga­répa-orra pedig a maszk orr-részéhez ragasztott pa­pírtölcsér (mintája a mel­lékleten látható). Ugyan­ilyen módon készül a kakas piros csőre is.. Ha a jelmezhez parókára van szükség, azt úgy ké­szítjük el, hogy megfelelő hosszúra vágott gyapjúfo­nállal (lehet fejtett is) égy dinnyehéj-sapka szélét kö­rülcsomózzuk. A csomózás módja a rajzon felnagyít­va látható. A paróka kopasz részére kerül a királyi ko­rona, csillagjós süveg, vi­rágkoszorú, stb.. Zsírolvasztás Maradékból űj étel

Next

/
Oldalképek
Tartalom