Kelet-Magyarország, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-11 / 35. szám

Piatér Istvánt i/ott HaiékfrJtUldés avagy A lengerész mégsem left király Kocafestő a Kővárán A vadászatokon természe­tesen Horthy is részt vesz az „előírásos” felszerelés­ben, a tiroli parasztöltözet­ben. Megszereti a gödöllői vadászterületet, néhány szép trófeát sikerül itt szereznie. De uralkodójához hasonlóan ő is inkább Bécsben vagy Schönbrunnban éra jól magát. Hogyne szeretné az osztrák fővárost, hiszen az ott teljesített szolgálati évei végre meghozzák számára a gyorsabb előrehaladást Alig két esztendőt tölt Ferenc József mellett máris fre­gattkapitány lesz, pedig elő­zőleg kilenc évet várt hogy elsőosztályú sorhajóhad­nagyból korvettkapitánnyá léptessék elő. Aztán újabb két esztendő múltán, 1913 november 1-én felvarrhatja a tengerészzubbonya ujjára a sorhajókapitány! rangjel­zést Ez már magasabb ,, rendfokozat ezredesi rang­nak felel meg. Ha nem ke­rül Bécsbe, talán még nyugdíjaztatásáig sem jut el ilyen rangig. „Wien, Wien nur du allein...” És ráadásul: az elfoglalt­ság nem olyan nagy, a szolgálat nem olyan ke­mény, mint a haditengeré­szetnél volt Mit tegyen Horthy a szabad idejében? Beiratkozik Mayerhofer tanár iskolájába, ahová tár­saságbeli hölgyek és urak járnak, festeni tanulnak. A festőnp vendék már elmúlt negyven esztendős, de azért ' gyors előrehaladást ér el. A taríár úr dúsgazdag ember, tanítványainak nem okoz gondot a tandíj, de azt nem ’ tűrik, hogy tehetségükben kételkedjék — nemsokára elismerően állapítja meg, hogy Horthy sorhajókapi­tány úr képei közelítik meg jeginkább a „hasonlóságot”. Az ő tanácsára Horthy má­solni jár a művészettörté­neti múzeumba. Csak az kellemetlen számára, hogy a engerésztiszti egyenruhában másolgató „művészt” rend­szerint nagy bámészkodó csoport veszi körül, meg­jegyzéseket tesznek rá. így hát a művészetkedve­lő szárnysegéd elhatározza, . hogy olyan témát keres, amelynek megfestésekor nem kell eltűrnie a bámész­kodók seregét. Milyen téma a legjobb erre a célra? A megoldás magától kínálko­zik: Ferenc Józseffel napon­ta találkozik, , megfigyelheti arcát. A császár azonban nem beszélhet bele a festő munkájába, hiszen nem is tudja, hogy Horthy festi őt, , és osztrák császár még soha nem ereszkedett le annyira, hogy belépett volna vala­melyik számysegédje szobá­jába. Az elhatározást tett köve­ti. Ebéd alatt. amikor Horthy szemben ül Ferenc Józseffel, alaposan megfi­gyeli arcának egy-egy rész­letét, emlékezetébe vési, ebéd után pedig rohan a festőállványhoz, és rögzíti a vásznon. Hosszú hónapokig tart a munka, amely nem marad titokban. Horthy nem állhatja meg, hogy el nedi- ■ekedjék munkájával a főhadsegédnek és a közvet­len személyes szolgálatot teljesítő inasoknak. Ezek aztán megszemlélik a port­rét, s úgy találják, hogy a festmény hasonlít őfelségé­re. nagyon élethű, majdnem 'ilyan tökéletes, mint egy fénykép. A jó Ketteler, őfel­sége első komornyikja egy alkalommal, amikor urát különösen kegyes és vidám hangulatban találja, veszi a bátorságot és elmondja ne­ki, hogy a szárnysegéd mit alkotott Ferenc József a ké­pet látni óhajtja. A követ­kező nap reggelén, amikora szárnysegéd szolgálattételre jelentkezik, egy vászonnal a hóna alatt csapja össze a bokáját Ferenc József vagy más­fél percig összehúzott szem­mel szemléli a képet, amely őt vadászruhában ábrázol­ja. aztán kijelenti: — Minten natyon szép, minten natyon jó, minty én­nél natyon mek fatyok elé­gedve! Ez a festmény később a kenderesi Horthy-kuriába kerül, a kormányzó íróasz­tala fölé. S ha már Kende­resnél tartunk, jegyezzük meg, hogy ebben az időben Horthy egyelőre a 202 hol­das atyai birtok háromhe­ted részét mondhatja ma­gáénak. Égyhetedet örökölt, kéthetedet pedig örökös tár­sától vásárolt meg. S ennyi földje marad Horthynak még sokáig, ennyi van 1920-ban is, amikor kor­mányzóvá választásakor azt állítják róla. hogy „nagybir­tokos”. i Horthy bőséges jólétben él Bécsben. Négy gyermeke mellett nevelőnőt tart, emellett fiait a magyar tan­terv szerint az Auguszt.ine- um jól képzett papjaival ta­níttatja. Az iskolaév végén gyermekeivel Pozsonyba utazik, s a fiúk, — ifj. Horthy Miklós és Horthy István — ott vizsgáznak. A sikeres vizsga után Horthy találkozik Lónyai gróf lovassági tábornokkal. Büszkén beszámol neki a gyerekek pozsonyi vizsgájá­nak kitűnő eredményéről. •í. jó, jó, ezt ismerem — mondja Lónyai. — Az ilyen nagysikerű első vizsga után az ember gondolkodóba esik, hogy mit is neveljen abból a lángeszű fickóból. Talán külügyminisztert?' De — miért ne még annál is többet? Jön aztán a gimná­zium és az apa néhány év múlva megkérdi az igazga­tót: mondja meg kérem, de őszintén, nem hülye ez a fiú? Amire aztán azt a vá­laszt kapja: no, az éppen nem, de hát... A grófi jóslat bevált. A felejthetetlennek tartott öt év után Horthy elbúcsú­zik Bécstől. A fényes bécsi udvarban nyitott szemmel járt: később, amikor kor­mányzó lesz, a saját udvar­tartásában igyekszik a bé­csi nívót utánozni. Saját életmódjából, szokásaiból ugyancsak kiderül, hogy nagy hatással volt rá Fe­renc József, a reakciós ural­kodó, akit ő olyan buzga­lommal szolgált. Nem sokkal később ki­tör az első világháború. A volt szárnysegéd a Pólában állomásozó „Habsburg” ne­vű hajón, a negyedik diví­zió zászlós hajóján kap pa­rancsnoki beosztást. A hajó fedélzetén kapja meg Horthy, Szabolcs fivé­rének halálhírét, aki az el­ső háborús őszön, november­ben tartalékos huszárfő­hadnagyként a lengyel fronton esett el. Horthy fe­kete karszalgot köt tenge­résztiszti uniformisára. Tár­saságban, felettesei és be­osztottjai előtt minden al­kalmat megragad, hogy a hősi halott fivérről beszél­jen. Később, amikor Horthy Miklós uralmon van. élet­raj zirói is nagy helyet szán­nak a háborúban elesett fi­vérnek: ő mintegy az egész család nevében adózott vé­rével a hazáért. Az ócska „Habsburgéról 1914 decemberében a kor­szerű „Novara” parancsnoki kajötjébe költözik Horthy. Novara város az észak- olaszországi Piemonteban. A fiatal Ferenc József csá­szár hadserege 1849 márciu­sában itt mért döntő veresé­get a szabadságukért és függetlenségükért harcoló olaszokra. Néhány hónap múlva Világos a magyar sza­badság sorsát pecsételte meg. Novara ugyanazt je­lenti az olaszok számára, mint a mi számunkra Vilá­gos, és az Osztrák—Magyar Monarchia róla nevezi el egyik hajóját Érdemkereszt kardokkal Bár a Novara új hajó, az egyik géphiba a másikat kö­veti. Akkor is javítják a hajót, amikor megérkezik a hír: Ferenc József 86 éves korában meghalt. A trónon dédunokaöccse, IV. Károly követi. Magyar királlyá 1916 december 30-án koro­názzák, s Horthy is meghí­vást kap a fényes ünnep­ségekre, amelyek sehogyan sincsenek arányban a ko­mor, háborús időkkel. A 29 esztendős uralkodót jól ismeri Horthy. A bátyja, Horthy István — jelenleg ezredesként a fronton van — mutatta be az akkor 14 esztendős Károly főherceg­nek, akit lovagolni tanított A kamasz Károly főherceg (még nem trónörökös, hiszen Ferenc Ferdinánd volt a trón várományosa, akit 1914 júniusában öltek meg Sza­rajevóban • ürügyet szolgál­tatva a világháború kirob­bantására) a falkavadásza- tok idejét rendszerint Holi- cson, Horthy István birto­kán töltötte. Ferenc József szárnysegédjeként Horthy részt vett Habsburg Károly főherceg, és Zita Bourbon pármai hercegnő, vagyis az új király és királyné eskü­vőjén is. Pompásan fest a koroná­zási ünnepségen a királyi pár, annyi bizonyos. Horthy díszegyenruhájában, a meg­hívott előkelőségek sorában szemtanúja, amint Tisza István miniszterelnök — ná­dor nem lévén — ráhelyezi IV. Károly fejére a magyar koronát. Gondolná-e a fénytől és csillogástól, az egybegyűlt hercegek, _ gró­fok, nagyurak előkelőségé­től káprázó Horthy, hogy az új király uralkodása két esztendeig sem tart majd? S hogy nem is olyan soká­ra összecsap majd IV. Ká­rollyal a budai Vár birtok­lásáért, sőt Budaörsnél amo­lyan kisebb csatát is vívnak csapataik? A sorhajókapi­tány egészen a Várig kíséri az új uralkodópárt. amely visszavonul a koronázási ünnepségeket kipihenendő azokba a szobákba, ahol Horthy majd egy negyed­századig lakik... Horthy az ünnepség után visszatér a No varára, amely a központi hatalmak szá­mára használhatóvá vált cattarói öbölben állomáso­zik. A tengeri háborúban továbbra is változatlan a helyzet: az antant szorosan elzárva tartja az otrantói szorost, beszorítja az oszt­rák—magyar flottát az Ad­riára. S mivel a német ten­geralattjárók a negyedik há­borús év elején megkezdik a korlátlan tengeralattjáró háborút, s a német tenger­alattjárók is használják a cattarói öblöt támaszponté nak, az antant gyűrűjét az otrantói szoros nyakánál még szorosabbá fűzik. Az angol—francia torpedóna­szádok és rombolók igen sűrűn végzik őrjárataikat, s alig bukkan fel a vízben egy-egy német búvárba jó periszkópja, a rombolók el­áraszt j ók vízi bombáikkal. Ezenkívül egész flottányi halászgőzös vontat hosszú hálókat, amelyek 20—40 méternyire merülnek a ten­gerbe, tehát olyan mélyre, amennyire a német búvár- hajók alámerülhetnek. A há­lókra bombákat és riasztó- berendezéseket is szerelnek, a német tengeralattjárók számára szinte lehetetlen az átjutás. A flottaparancsnokság 1917 májusában elhatározza, húgy bármilyen nagy kockázattal jár, megkísérli megszaggatni az ellenséges zónavonalat. A Novarát különleges felada­tokra építették, ez a hajó s parancsnoka, Horthy utasí­tást kap, hogy másik két cirkálóval, a Helgolanddal és a Saidával együtt rajtaütés- szerű támadással próbálkoz­zék. A terv végrehajtása si­kerül, de a három cirkáló és romboló csoport útban haza­felé erős ellenséges egysé­gekkel találkozik. Horthy menekülni próbál, de ehhez nem elég gyorsak a hajók, így hát a különít­mény nem térhet ki az üt­közet elől. A harc során a Novarát súlyos találatok érik és maga a sorhajókapitány is megsebesül. Az erősítés­ként helyszínre érkező Buda­pest és St. Georg segítségé­vel sikerül csak a hajót visszavezetni a kikötőbe. Horthy sebesülten sem vo­nul vissza kabinjába, hanem hordágyon fekve is a pa­rancsnoki hídon marad, akárcsak Nelson Trafalgár- nál. Ez kell a háborús pro­pagandagépezetnek. Megszü­letik, s egyre hízik az „ot­rantói hősről” szóló legenda. A sebesült sorhajókapi­tányt — egy percig sem for­gott életveszélyben — Bécs­ben ápolják. Badenben pi­hen, erősödik s — fogadja az újságírókat, kedvtelve nyi­latkozik. Arról persze hall­gat, hogy az akció után né­hány nappal az otrantói szo­ros nyakánál ismét összezá­rult az antant gyűrűje, a vállalkozás tulajdonképpen eredménytelennek bizonyult. A lapok szerkesztőinek Bu­dapesten pedig kapóra jön ez a történet: a magyar ten­gerésztiszt, aki .Ferenc Jó­zsef környezetéhez:, tartozott, nem futott meg az ellenség ‘ elől, s iV. KárolytÓl' káp ki­tüntetést A fiatal uralkodó Olran- tóért a hadidíszítményes és kardokkal ékesített II. osz­tályú katonai érdemkeresz­tet adományozza Horthynak. Igaz, Otrantóért mások jóval magasabb uralkodói elisme­résben részesülnek, például Njegován tengernagy, aki a Vaskorona érdemrend hadi­díszítményes és kardokkal ékesített I. osztályát tűzheti a mellére. Horthy Bécs után Kende­resen is eltölt néhány „lába­dozó hónapot”, majd vissza­tér az Adriára. A „Prinz Eugen” csatahajó parancs­noka lesz, és Pólában állo­másozik, amikor Cattaróban és Pólában az elégedetlen matrózok mozgolódni kezde­nek, Horthy, a fiumei Ten­gerészeti Akadémia neveltje, saját hajóján, csirájában el­fojt minden mozgalmat, Cat­taróban azonban nyílt láza­dás tör ki a „St. Georg”,- a „Kaiser Karl IV.” és a „Göa” nevű hadihajókon. A felke­lők békét követelnek, de­mokráciát és a matrózokkal való kegyetlen bánásmód megszüntetését. A felkelés második napján a flottapa­rancsnokság utasítja a Pó­lában állomásozó erőit, hogy fussanak ki és verjék le a cattarói matrózfelkelést. A hajóegység, amely három csatahajóból, négy romboló­ból és nyolc torpedónaszád­ból áll, elindul Cattaró felé. Az egység parancsnoka Sei- densacher ellentengernagy s — állítólag IV. Károly sze­mélyes kívánságára — mel­lette működik külön szemé­lyes megbízottként Horthy Miklós. Seidensacher és Hor­thy a megbízást végrehajt­ják. A felkelést véres meg­torlás követi. Jövő vasárnap következik: Királyi könnyek. — Kisfiam, hagyd a macs kát, inkább gyakorolj! KÉRÉSZI REJTVÉN* 1898 február 12-én halt meg Barabás Miklós festőművész. Re­mekművei mellett mint arckép­festő is országos hírre tett szert. Az ötvenes-hatvanas évek arc­képtermésében csökkenés mutat­kozott. Ez azzal is magyarázha­tó, hogy a főúri körök és író- társadalom helyébe, megrendelő­ként a pénzes polgárság lépett, — folyt. függ. 1, vízsz. 38, 53, 9. VÍZSZINTES: 1. A nyomdászatban a szavak közti távolság. 7. Vas vegyjele. 12. Régi rövidítés állami hivata­lok tábláján. 13. Három oroszul. 14. Nem utó. 16. Török rang. 17. Azonos mássalhangzók. 18. Bel­ga város. 19. „fári” testvére. 20. A német: an dem összevont sza­va. 22. Kártyajáték Vas megyei tájszólásban. 25. A leng iker­szava. 28. Hajdú megyei folyó. 29. Vissza: veri. 31. Ilyen nö­vény is van. 33. Fordított ví- kendház. 34. Ennek az ötvözet­nek keménysége, és rozsdaálló­sága igen nagy. 35. össze-vissza porzik. 37. Bolygó. 39. Építményt nem hagy meg. 42. Folyó a Szovjetunióban. 45. Ahogy, más szóval. 46. KDC. 48. Portugál ki­kötő, a Cádizi-öböl közelében. 49. Birtokos névmás. 50. Ro-val a végén: mester (olaszul.) 52. Só is, szappan is van ilyen. 55. Német RT. 57. Pityeregj! 58. Statisztikai kérdés. 59. Bácsi szé­kely földön. 60. Koptat. 62. Ko­pasz. 63. Városrész rövidítése. 64. Helyhatározó kérdőszó. 65. Régi súlymérték. FÜGGŐLEGES:* 2. ArcszínJ 3. CipészszerszAm. 4. H-val meggyőződésem 5. Hamvvedrek. 6. Püspöki süve­gek. 7. Megunta az ülést.. 8. Esőben álló. 10. Mindig ez van. 11. Járom. 15. Kis katonai egy­ség. 21. Ilyen ház volt régen az állomás. 23. A kis Ilonka ütö- get (két szó). 24. Íróeszköz. 26. ENP. 27. Tíz pontos betűtípus (-+-*). 29. Ennek a fővárosa: Bagdad (+’). 30. Ausztráliai strucc. 32. Nívó. 34. Barnabőrű. 36. Figyelmeztet. 37. Német: és. 40. Vissza: lám. 41. Német: sör. 43. Vissza: óhaj, kívánság. 44. Hárfa. 46. Szokj rá: (két szó). 47. Mértani test jelzője. 50. Vissza: Duna mellékfolyója. 51. Télén betűi keverve. 53. Morse jelek! 54. Hangtalan tímár! 56. Lóbiz­tatás. 59. Pénzt helyettesítő pa­pír. 61. Egymást előző betűk. 64. Csapadék. A megfejtéseket legkésőbb feb­ruár 19-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldőit megfejtéseket fogadunk el. Január 28.-i rejtvénypályáza­tunk megfejtése: Feltűnik olykor — elhalványul. Kigúnyolják, — de egyszer visszatér. S kihányja a földet sarkaibul. Nyertesek: Balogh Balázsné, Gombos Pál, dr. Marina György- né, Mi kiér Sára, Mikola András- né, Szabó Jánosné, Szaplonczay Blanka, Szilassy Pétemé és Váczy Jolán nyíregyházi és Bar- kász Anna csengeri kedves rejt­vényfej tőink. A nyereménykönyveket postán elküldtük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom