Kelet-Magyarország, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-08 / 32. szám
Várni, vagy kezdeményezni ? Kétféle veszély jelentkezik n gazdasági vezetőknél a nagyobb önállóság viszonyai között — hallani manapság többször, több helyütt. Az egyik: a szélesebb döntési jogkört némelyek a parancsolgatással azonosít- iák. A másik: a bátortalanság. a tehetetlenség, az önálló kezdeményezés hiánya. Melyik a súlyosabb? Vagy pontosabban: melyiknek nagyobb a valószínűsége, s melyik válhat az egész közösség kárára? Egész új gazdaságirányítási rendszerünk fő célja az eredményesebb termelés, aminek nélkülözhetetlen feltétele a munkafegyelem erősítése. Ez utóbbi gyakorlatilag az előírások, az utasítások megtartásában, hiánytalan teljesítésében nyilvánulhat meg. Érthető tehát, hogy a munka jó szervezése együtt jár « feladatok határozott, félreérthetetlen rögzítésével, s adott esetben a mulasztások szám«» kérésével. Az effajta „parancsolgatás" szüksége*, közérdekű. Nem lehet például elnéző, megértő az üzemvezető, aZ igazgató azzal a dolgozóval szemben, aki több ízben késik a munkából, tartósan selejtet készít, vagy igazolatlanul otthon marad. Egyik tanácsi vállalatunknál történt meg. hogy a raktáros a figyelmeztetés ellenére is folytatta italozását, s ilyenkor veszélyben volt a rábízott érték. Kiadták a munkakönyvét. A gyors, határozott döntés intő példa azóta is ebben az üzemben. Az a másik fajta parancsolgatás, amit legtöbbször durvaságnak, az önérzet megsértésének, önkényeskedésnek nevezünk, aligha lehet tartós valahol is, A szabad felmondás a dolgozó részéről olyan ellenszere ennek, amely az ilyenre hajlamos vezetőt is meggondolásra készteti. Ütőképes törzsgárdát csak úgy tud kialakítani az igazgató, az üzemvezető, ha a döntéseihez kikéri a becsületes dolgozók véleményét, velük állandó kapcsolatot tart, gondoskodik erkölcsi és anyagi megbecsülésükről. Csak így lehet teljesíteni az ő személyes érdeküket is érintő termelési kötelezettségeiket. Január óta megfigyelhető, hogy üzemeink sokkal inkább munkaerőgondokkal küzdenek, minthogy felesleggel rendelkeznének. Gyakran alig fér az újságoldalakra a hirdetés arról, hogy hol, milyen kedvező feltételek mellett keresnek munkaerőt. Pedig korábban éppen amiatt aggódtak sokan, hogy a nagyobb vezetői önállóság bizonytalanságot szül a munkaviszonyban. Tehát a „parancsolgatás” nem jelentheti a fő veszélyt. Annál inkább nagyobb veszélyt rejt magában a kezdeményezőkészség, a rugalmasság hiánya. Az a vezető, aki még ezután is a központtól várja az instrukciót, s maga nem keresi a termelés, értékesítés új lehetőségeit, egyszerre árt a kollektívának és önmagának. Még csupán ízlelgetjük az új mechanizmust, de máris hallani jó és elgondolkodtató jelenségekről. Hiába jelezte például a bútoripar a kereskedelemnek, hogy keresett kombinált szekrényükből azonnal szállítani tudnak, nem rendeltek belőle. Erre a mátészalkai üzem idegen megyében próbált szerencsét — sikerrel. Más. Arra a kérdésre, mivel foglalkoznak az emberek a javítás szempontjából holt szezonnak számító időszakban, egyik cipőipari üzemünk vezetője közölte: a vidéki javítóműhelyek a helyi fmsz-bolt késztermékigényét igyekszenek majd kielégíteni, hogy kevesebb legyen a hiányzó cikk. Ilyen kezdeményezés aranyat ér, hasznos a vállalat és az egész lakosság szempontjából. Jó érzés leírni, hogy egyre szaporodnak az ilyen próbálkozások, s csak elvétve tapasztalni elhamarkodott, megalapozatlan vállalkozást. A vezető munkája, magatartása a nagyobb önállóság által jobban az érdeklődés fókuszába került. Ezért is vált meghatározó jellegűvé kezdeményező szerepe. Nemcsak a személyes anyagi helyzete kötődik ehhez, hanem az egész kollektíva érdeke is, melyen ha csorba esik, egykönnyen nem lehet helyrehozni. Fogalmazzunk inkább úgy. a nagyobb önállóság csak annak a vezetőnek válik hatékony eszközévé a termelés javításában, aki okos, a mások véleményét is j tartalmazó elképzeléseihez meg tudja nyerni a munkások, műszakiak támogatását. Ez pedig határozott, de mindenképpen következetes vezetés által érhető el. A. S. A NYÍREGYHÁZI TANÁRKÉPZŐSÖK OTTHONÁBAN Az önkormányzat és a százforintos alap Néhány évvel ezelőtt egy homokra épült íakaiyibában — az első felvonulási épületben — egy fiatal technikus hatalmas pauszpapiro- kat tett elém: vékonyabb vastagabb vonalak, négyszögek, körök és egyéb ábrák varázsolták a jövőt: a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola diákotthoni, tanügyi és sport- létesítményeit. Ütemekről, szakaszokról, az építkezés fázisairól beszéltek az építők,. s a befejezésről a következő évtized tanúskodik majd.. A három építési szakasz egyike, az első, pontosan hét hónap múlva zárul. Az 1968—1969-es tanév kezdetén. Ekkor adják ' át lakóinak, a 900 főiskolai hallgatónak a diákotthon egészét. A múlt év szeptemberétől a már elkészült épületben 263 hallgató lakik. Kétszemélyes szobák A mór birtokba vett épületben 150 kétszemélyes szoba nyújt kényelmet a diákélet négy esztendejében. Érdemes bepillantani akárcsak egyetlen szobába is. Két íróasztal, két ágy, fali polcok, asztali lámpák, kárpitozott székek, beépített szekrények, gondosan berendezett mosdófülke... egyszóval: összkomfort. Az épület ötszintes, s minden szintjén teakonyha, mosó vasalóhelyiségek, öt- rózsás zuhanyozók. A közeljövő mindezt újabb kényelmi berendezéssel egészíti ki: bekapcsolják az épületet a távfűtési hálózatba. A teakonyhákból száműzhetik a villanyrezsókat — gázt vezetnek be. 120 féle újság A korszerű, de önmagában talán mégis rideg épületnek a diákélet adja meg valódi színét, hangulatét. A Mlsko- lai diákotthont önkormányzat irányítja. Egy 15 tagú választott testület, melynek tagjai mindannyian a hallgatók közül kerülnek ki. Ok állítják össze a házirendet, ők szervezik a kollégiumi élet minden megmozdulását, s egy négytagú bizottság dönt az esetleg adódó fegyelmi ügyekben. A diákélet természetes kötelességén, a tanuláson túlmenően gazdag önművelési. illetve közös művelődési, szórakozási program tölti be a napokat. Vitaestek, Ismeretterjesztő előadások, klubestek— A diákotthon kulturális alapja havi száz forint Ebből futja újságok, folyóiratok előfizetésére, rendezvényekre, jutalmazásokra, mozibérletre. Csupán egyetlen jellemző adat: pedagógiai és egyéb szaklapokból valamint napilapokból 120 darab jár ide. Minden hálóba naponta kézbesítik a Népszabadságot Az állandó friss tájékoztatást és a kikapcsolódást szolgálja a kollégiumi híradó, melyet a házi stúdió hangszórói közvetítenek naponta este fél 10 és 10 között. Erről a stúdióról elmondták, hogy berendezését teljes egészében a Debreceni Postaigazgatóságtól kapták ajándékba a diákok, s a tanév kezdete előtt a másodéves műszaki szakos hallgatók helyezték üzembe. Korszerű intézmény Az ország egyik legkorszerűbb felsőoktatási létesítményének egy része ez. A közeljövő és a távlatok terveiről néhány adat: a második építési szakasz, a tanügyi épületek kivitelezése még az idén megkezdődik, s várhatóan 1970-re fejeződik be, majd ekkor indul az utolsó fázis, a sport- létesítmények építése. A stadion melletti fák, cserjék helyén szemünk láttára nő a jövő tanárait képző modern pedagógiai kombinát, Szabolcs-Szatmár egyik büszkesége. (s*. se.) A Kisvárdai Faipari Vál'atat üzemeiben készülnek a kedvelt bútorok, a Béke garnitúrák. Az első negyedévben 300-at adnak át a kereskedelem Hk. Képünkön: Dojsáhzkl Im- réné, Csüllögh Istvánná, Illés Józsefné, Kristóf Mihálytié és Juszti Ferenc a munkadarabok fényezését végzi. Bammel József feJv. KONKURRENCIA és városelláíás A monopolhelyzet előnyös a vállalatnak, hátrányos a lakosságnak. A kiváltság kényelmet szül, hiszen nincs konkurrencia, s így csak azt, annyit s olyat termel az üzem, forgalmaz a kereskedelem, amelyből neki van haszna. Az új gazdasági mechanizmusban ez feloldódik, s a területi elhatároltság elvének megszüntetésével lehetőség nyílik arra, hogy az olyan konkurrenciát, amely a lakosság érdekeit szolgálja segítjük. Mintabolt A régi mechanizmus gátolta, hogy állami gazdaságaink valamit segítsenek S város ellátásában. Számukra is megnyílt a piac. Ez növeli a konkurrenciát, javít a városellátás helyzetén. Nyitrai Miklós, az állami gazdaságok megyei igazgatója elmondta, hogy kerecik a módját, hogyan kapcsolódjanak be a város ellátásába: standot nyissanak-e vagy üzletet. Az' utóbbi mellett döntöttek. Ez évben Nyíregyházán, a Széchenyi utcán mintaboltot nyitnak a Csemege Nagykereskedelmi Vállalattal együtt. Ezt a Balkányi Állami Gazdaságban létesítendő húsfeldolgozóból látják el friss hússal, különböző húskészítményekkel, füstölt hússal stb. Gondjuk lesz arra is, hogy ebben az üzletben az ország összes állami gazdaságaiban termelt borfajták is forgalomba kerüljenek. Gyümölcsöt, friss tojást az állami gazdaságokból biztosítják. Később e mintaboltban kerülnek árusításra, a megye különböző állami gazdaságaiban készített gyümölcslevek is. A nyíregyházi járásból 11 közös gazdaság alakított értékesítési társulást. .Jelenleg Nyíregyházán csak egy piaci standdal rendelkeznek. Az a cél, hogy jobban segítsenek a város ellátásában. Mint arról Sípos Béla a Tisza menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára tájékoztatott bennünket a cél az, hogy a lehetőségekkel élve, a tsz-ek az élelmiszer kiskereskedelmi vállalatokhoz tartozó üzletekkel, ABC áruházakkal közvetlen kapcsolatba kerüljenek. Kikapcsolják az elosztó szerveket, gyorsítják az áruknak a fogyasztókhoz jutását, biztosítják frissességét, a jobb minőséget. így jobban fel tudják mérni azt is, mire van szüksége a piacnak, miből van hiány, s azonnal pótolhatják. Ezer sertés vágásra Friss tojást, élő baromfit is fognak kapni az élelmiszerüzletek a város környéki tsz-ektől. Cél az, hogy a választék bővítésébe minél több tsz bekapcsolódjon, jobban biztosítsák a város ellátását. Ezt szervezi a szövetség. Újabb konkurrens .cég1* lesz a városban az v'msz. Miután a területi elhatá- roltság elve megszűnt, lehetőségük nyílt Nyíregyházán is arra, hogy üzlethálózatukat fejlesszék. Jól működik a húsboltjuk, a Bethlen és Síp utca sarkán. Itt is kapható már meleg virsli és kolbász. De vásárolhatnak az asszonyok belsőséget is. Részben a nyíregyházi, részben az ib- rányi, nagyhalászi, fehér- gyarmati és a tarpai fmsz látja el az üzletet áruval. Ez évben csak a nyíregyházi fmsz ezer sertést hizlal meg, melyből ez! a húsboltot, s a Búza téren megnyíló fmsz ÁBC áruházát látják majd el. Kezd kibontakozni az egészséges konkurrencia. És ennek elsősorban a lakosság látja hasznát. Tgaz még csak egy hónap telt el az új gazdasági mechanizmus bevezetése óta. Hatása máris érezhetp. Farkas Kálmán Megvizsgálta a !\EB Utazási gondok a vásárosnaményi járásban Nem a legszerencsésebb körülmények között utazhat az ember, akár az. autóbuszt választja, akár a vonatot a vásárosnaményi járásban. Már sokszor és sok helyen foglalkoztak ezzel a problémával, legutóbb a járás Népi Ellenőrző Bizottsága állapította meg, hogy az alaposan megnövekedett követelményeknek az utasszállítást végző, irányító szervek nem tudnak eleget tenni. A járás valamennyi MÁV pályaudvarának épülete elavult Jó példa erre a vásárosnaményi állomás, ahol a rossz épületbeosztás párosul a kis befogadó képességgel. Nem különb a helyzet Szépreményű ifjú — Képzeld, hogyan jártam — meséli a barátom — a bátyám fiával elég sok baj van. Elkényeztetett, lusta gyerek, de annál nagyobb a szája. A nyolc általánost ugyan elvégezte, de semmire nem mutatott különös hajlamot. A család azt mondta, tanuljon autószerelést. De nem otthon. Jót tesz majd a fiúnak, ha egy időre kikerül a mama és nagymama szárnyai alól. — Odavettük hozzánk a gyereket és le is szerződtettük egy motorszerelő mesterhez. Egy hónap múlván érdeklődtem a mesternél, hogyan halad az öcskós. — Kitűnő fiú — lelkendezett a mester, — ilyen jó tanuló még nem volt a kezeim alatt. Néhány nap múlva megint felkerestem a műhelyt. — Kiváló gyerek — ismételte meg a mester korábbi véleményét. Na, gondoltam, mit tesz a környezet és írtam a bátyámnak, hogy nincs gond a fiúval, Tegnap azután ismét ottjártam a műhelyben. «— Vigye haza — fogadott « mester, — nem tudom használni a fiút. — De drága mester úr, kétszer is megdicsérte, most meg elküldi? — csodálkoztam. — Nézze uram — mondta a mester — mit kell tudni a jó autószerelőnek9 Amikor jön a „mazsola", el kell mondani, hogy a baj igen nagy, rengeteg munkába és anyagba kerül a javítás. Amikor elkészül, fel kell dicsérni, hogy jobban fut, mint újkorában No, amíg lóditásról volt szó, a fiú kitűnően bevált, — de végül a szakmához is kell érteni. Azt pedig soha nem fogja megtanulni. (Erős) Aranyosapátiban sem, ahol naponta mintegy 120—200 utas tartózkodik, a váróterem pedig mindössze 15—20 utas befogadására alkalmas. Nagyon sok helyen ütközik a menetrend is. A járási NEB felmérést végzett a vásárosnaményi ládaüzemben, a Nagyvarsányi Községi Tanácsnál és a Vásá- rosnamény—Záhony között közlekedő 6530-as számú személyvonat utasai között A kép nem kedvező, mert mátészalkai járatta) utazó dolgozók munkaideje délután 2 órakor ér véget, visszautazni azonban csak 17,3ft-kor tudnak. Ugyanakkor a második műszakban dolgozó bejáró munkások csak húszperces késéssel kezdhetik meg munkájukat. A legnagyobb problémák mégis azoknál a községeknél vannak, melyeket csak autó- buszjáratok kötnek össze a nagyobb, vasútállomással is rendelkező községekkel. A járásban közlekedő autóbuszférőhelyek száma mindössze 300—450, ezzel szemben a napi igény kétezer körül van. A beállított autóbusz- járatok, a NEB felmérése szerint, csupán mintegy 00 százalékig elégíti ki az utazási igényeket. Hogy ez mennyire így van. bizonyítja az a tény is. hogy különft sen a munkaszüneti napokon a beregi részre induló autóbuszokon az előírt 60 utaí helyett 100—120 utast szállítanak, s még így is vannak olyanok, akik lemaradnak. H, A