Kelet-Magyarország, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-01 / 26. szám
JEGYZETEK — KELLEMES HÍREKRŐL mm Bizalom, biztonság Szokatlan határozatot kellett hoznia nemrég a berkeszi termelőszövetkezet vezetőségének. Mert szükség van a helyiségekre s készülni kell az új gazdasági évre, felszólították — vagy pontosabban: felkérték — a tagságot, hogy a tsz- raktárakban tárolt egyéni kenyérgabona-járandóságot vigyék haza, saját kamrájukba. Hány meg hány helyen kellett a szövetkezetek alakulása otán nyugalomra inteni az embereket a természetbeni részesedésosztásakor. Az a biztos, ami a kamrában, a padláson van! — hangoztatták sokan, miközben igyekeztek előrefura- kodni a sorban. Találkozni ilyenekkel még manapság is. A berkeszi példa mégis mutatja: az évek nem múlnak változások nélkül. Ebben a községben a tsz-tagok bizalma megnőtt a közös gazdaság iránt. Nem is titkolták, hogy járandóságukat nagyobb biztonságban látják a közös magtárban! Ez a biztonságérzet pedig nemcsak berkeszi jelenség. Megyénk más szövetkezeteinél is fokozatosan erősödik a ragaszkodás, a bizalom a nagyüzem iránt. g Vasárnapi meglepetés Efc is az új év új viszonyainak krónikájához tartozik. A színhely: Tuzsér, az ÉRDÉRT fatelepe. Csengett a telefon Vilmán Pál vezető asztalán. Záhony jelentkezett, közölvén, hogy váratlan akadályok miatt képtelenek fogadni a Szovjetunióból érkező vagonok egy részét, melyekben pedig nélkülözhetetlen ipari alapanyagok vannak. Segítséget kértek hát a tuzsériaktól: fogadják ők az említett vagonokat. Igenám, de mindez szombati nap történt, s a munkát vasárnap kellett végezni. Azonnal beszélni az emberekkel, vállalják-e? — Valamennyien vállalták, s a fizikai dolgozókkal közöltük, természetesen ők megkapják a pihenőnapi munkáért járó nagyobb bért. Az irányítók, az adminisztratív dolgozók közül csak néhányat kértek fel műszakba állásra, hiszen a túlóraköltséget nem akarták túlontúl növelni. Vasárnap reggel aztán nagyot nézett Vilmán Pál: nemcsak a fizikaiak, hanem a műszaki és az adminisztratív dolgozók is teljes létszámmal megjelentek a munkahelyen. Utóbbiak pedig jól tudták: ezért nekik semmilyen ellenszolgáltatás nem jár. B Versenytárs, vagy ellenfél? Okulásképpen azoknak, akik úgy vélik, hogy az üzemek, ft termelőszövetkezetek versenye a piacon valamiféle öncélú harácsolássá válik, álljon itt egy halk felszólalás néhány mondata. Kántor Géza, a nylrtéti termelőszövetkezet fiatal, tanítóból lett elnöke mondta el az egyik baktalórántházi tanácskozáson: „Felhasználva az alkalmat, szeretném megköszönni azt ft nagy segítséget, amit az elmúlt tavaszon kaptunk a szomszédos termelőszövetkezetektől. Én még fiatal elnök vagyok, kevés a tapasztalatom, gyengébb is a gazdaságunk, mint a többi. Ezért esett nekem nagyon jól, amikor csengettem kedves elnök-bátyáim telefonján: gép kellene, s ők mondták, rendben Géza, kisegítünk benneteket. Ahogy erőnkből tellett, telik, mi is viszonozzuk ezt a szívességet Ezért is kérem, hogy őrizzük meg a jövőben ezt a jő szokásunkat, ne hagyjuk el egymást” Aki jelen volt ezen a tanácskozáson, hallhatta, miként helyeselnek az elnöktársak s egymást megelőzve válaszolják: „Úgy van, úgy legyen.” Pedig tudják, hogy a piacon versenytársak lesznek. Versenytársak, — de nem ellenségek. L Nem az Angyalról van szó. A katonai mundért nálunk már akkor is angyalbőrnek hívták, amikor a kedves Simon Templamak még a nagyapja se élt. ÍL Ott álltam a nagy laktanya folyosóján, a csomaghegyek között. Szó szerint értsék a csomaghegyeket: van egy nap, amikor a lakta- nyaudvartól a raktárig szokatlan módon megtűrik a legkülönbözőbb sportszatyrok, bőröndök sokaságát. Mellesleg szólva" régi korosztálybeli eltűnődhet rajta, milyen másképpen öltözik, mozog, csomagol a mai civil fiatalember, mint apja, vagy éppen nagyapja annak idején. De most nem erről Van szó. A „civitcucc” úgyis hazakerül, pár óra múlva viszi a teherautó a postára. Marad: az angyalbőr. Pásztor hadnagy éppen osztja. Sapka, zubbony, téli felső, zölding, gyakorlónadrág, téli alsó. hosszú alsó. és — most tessék megkapaszkodni, — pizsama. Almazöld, A Baktai Gépjavító Vállalat forgácsoló műhelyében házilag készítenek alkatrészeket. Elsősorban olyanokat, amelyek a hiánycikkek listáján szerepelnek. Képünkön: Helmeczy József esztergályos Zetor alkatrész megmunkálásán dolgozik. Hammel J. íelv. Mint arról lapunk tegnapi számában már beszámoltunk, a megyei tanács keddi ülésén megtárgyalta és jóváhagyta az idei költségvetést és fejlesztési tervet. Az alábbiakban kivonatosan közölj ük a hozzászólásokat. A költségvetési vitában elsőnek Vincze József szólalt fél. Utalt arra, hogy a nagyobb önállóság következtében a tanácsok nemcsak elköltői, hanem gazdálkodói lesznek a költségvetésnek. Ez várhatóan serkenti őket a tartalékok feltárására. Javasolta a mezőgazdasági szakmunkásképzés szintjének emelését, a mezőgazda- sági gépész és traktorosképzés intézményes megoldását. Szólt a községi köz- étkeztetésről és a lakosság igazságos teherviseléséről. Dr. Geriet Ferenc megelégedéssel fogadta, hogy az előterjesztés tartalmazza az egészségügyi állandó bizottság észrevételeit. Szólta kórházi költségekről és felhívta a figyelmet arra. hogy az egészségügyi intézmények tervezésénél vegyék fontolóra a szakemberek javaslatait. Tegyék lehetővé, hogy a terveket behatóan tanulmányozhassák. Ez esetben nem fordulhatna elő, hogy emeletes egészségügyi pavilont építenek lift nélkül. Kokas Ferenc annak a reményének adott kifejezést, hogy a nagyobb önállóság révén a bevételeket még növelni is lehet. Kérte, hogy a megyei kiadványokra biztosítsanak megfelelő összeget. Kezdeményezte, hogy a nyíregyházi 210 személyes középiskolai kollégium és megyei könyvtár tervezési költségét már ez évben irányozzák elő. Foglalkozott a községi gimnáziumok építésével. Dr. Gombás Sándor hangsúlyozta, hogy a költségvetés reális, biztosítja a tervben szereplő feladatok megvalósítását. a műit évi szint tartását. Kedvező, hogy a szociális és kulturális célokra többet költhetünk mint tavaly. Az új tervezési módszerek jobban szolgálják a célok megvalósítását. Ez azonban nagyobb kezdeményező készséget, politikai és szakmai felkészültséget igényel a tanácsoktól, a pénzügyi és gazdálkodó szervektől. Szólt az ésszerűség határain . belüli takarékosság jelentőségéről, mert ezáltal újabb szükségletek elégíthetők ki. Székely József örömmel fogadta, hogy a fejlesztés tartalmazza a Nyírbátorban építendő 10 tantermes középiskola tervezési költségét Berki József felvetette azt hogy az állami támogatás elosztását illetően aránytalanságok látszanak. Egyetértett azzal, hogy elsősorban a már megkezdett beruházásokat kell befejezni. A jövőben azonban jobban kell törekedni á szükség szerinti arányosabb elosztásra. Javasolta a Nyírbátori Járási Tanács igazgatási bérkérdésének megvizsgálását. Érdeklődött a Nyírbátorba tervezett kórház- építés iránt. Szi'ágyi Gyula helyeselte, hogy 550 kereskedelmi tanuló beiskolázása válik lehetővé. Elmondta, hogy a tervben szereplő kereskedelmi és élelmiszeripari építkezéseken túl az állami kereskedelmi szervek kb 6 millió, a földműve3szövet- kezetek mintegy 40 millió forintot költenek saját alapjukból a hálózat fejlesztésére, korszerűsítésére. Szilágyi Imre javasolta, minél előbb készítsenek olyan tervet is, amely arra az esetre szól, ha évközi megtakarítás, vagy többlet- bevétel jelentkezik. Az országgyűlés külön összeget szavazott meg a járási székhelyek gyorsabb fejlesztésére. Véleménye szerint az így kapott összeget elsősorban közművesítésre kellene fordítani. Dr. Borivó Lászlóné arról beszélt, hogy biztosítani kell az egyenletes gazdálkodás feltételeit. Nem szabad bekövetkezni olyan esetnek, hogy pénzhiány problémát okozzon. Beszámolt arról hogy községfejlesztési alapból már egymillió forintot gyűjtöttek össze a járásban a tiszalöki rendelőintézet építésére. A tervek is készülnek, kérte, engedélyezzék, hogy jövőre megkezdhessék az építkezést. Nagy István a baktalórántházi járás gondjairól szólt A járásban egyetlen bölcsőde működik. A gimnáziumban nagy a lemorzsolódás, aminek egyik oka a rossz közlekedés és kollégium hiánya. A mezőgazdasági szakiskolához nevelői lakás kellene, mert csak ez esetben tudnának megfelelő tanárokat letelepíteni. Dr. Kemény Lajos elmondotta, hogy az elmúlt években sokat tettek a szociális és egészségügyi ellátás javításáért Az országos elmaradottságot azonban még nem minden területen sikerült felszámolni, s az igényeket ez évben sem lehet kielégíteni, mert az anyagi lehetőségek végesek. Ma még irreális igényeket nem lehet figyelembe venni, mert amíg nagy lé'számú települések vannak orvos nélkül, nem tudnak 2000-ren aluli községnek körzeti orvost adni. Elismeréssel szólt arról a kezdeményezésről, hogy .több községben létrehozták az öregek napközi otthonát. Javasolta, hogy a községi, állami és gazdasági szervek összefogásával is igyekezzenek javítani az egészség- ügyi körülményeket. Gátfalvi Barnabás a vásárosnaményi járás útviszonyaival foglalkozott. Barabáson a kőbányához vezető út szinte használhatatlan, felújítására 2,5 millió forint kellene. Saját erőből ezt nem tudják megoldani. Esős időben a vásárosr.aményi ládagyár is megközelíthetetlen. Sok helyen okoz gondot a hidak, átereszek hiánya. A járás bölcsődei és óvodai gondokkal küzd. Orosz Ferenc bevezetőjében utalt arra, hogy az új gazdasági mechanizmus bevezetése óta első ülését tartja a megyei tanács. A felszólalásokból kitűnik, hogy a tanácstagok érzik azt a nagy felelősséget, amely a költségvetés és fejlesztési terv készítésében és végrehajtásában rájuk hárul. A nagyobb önállósággal együtt megnőtt a tanács felelőssége is. A tanács nem lehet közömbös a megfelelő alapok képzésével szemben. Ennek előfeltétele a termelés. A tanácstagok legfőbb feladata, hogy saját munkaterületükön és választó- kerületükben mozgósítsák a dolgozókat az ipari és mezőgazdasági tervek teljesítésére, túlteljesítésére, mert ez szoros összefüggésben all a terv és költségvetési célok megvalósításával. Véleménye szerint a jövőben fontos napirendek tárgyalásánál fel kell készülni hosszabb tanácsülésekre is, hogy mindenki elmondhassa észrevételét, problémáját. Javasolta: a tanács foglaljon állást abban, hogy a szociális segélyezésre szoruló személyek segélyét rendezzék. Befejezésül tájékoztatót adott az új gazdasági mechanizmus bevezetésének tapasztalatairól. Gulyás Emilné dr. egészségügyi és szociális problémákkal foglalkozott. Többek között javasolta, hogy a kórházi gyógyszer-normákat emeljék fel, mert ez eddig is probléma volt, tv közben kellett a szükséges összegekről gondoskodni. A felszólalásokra az előadók válaszoltak. Az észrevételek, javaslatok nagy többségével egyetértettek, néhány kérdésre külön ;s kitértek. Voltak azonban olyan kéréseié, javaslatok, amelyek részletesebb elemzést igényelnek. Ezekben a végrehajtó bizottság foglal majd állást, s aztán adnak rá választ A szociális segélyeket rendezik. A végrehajtó bizottság intézkedik, hogy ennek összegét, ahol ez nagyon alacsony, felemeljék. A mezőgazdasági szakoktatás költségét 1,5 millióval felemelték. s a beiskolázástól függően újabb fedezeteket biztosítanak. Az utak, és hidak felújítására sajnos az idén már nincs újabb fedezet mert áz összeget a legsürgősebb igények szerint osztották eL A barabási út kérdését külön megvizsgálják, s tárgyalnak a felsőbb szervekkel. A tiszalöki járási rendelőintézet építése jövőre saját erőből kezdhető. A nyíregyházi középiskolai kollégium tervezésére biztosítottak összeget, a megyei könyvtár építése " csagT~ll§70-ben kezdődik. “ezért műszaki előkészítése még nem indokolt. ' A vitát dr. Fekszi István vb elnök zárta le. Közölte, hogy a javaslatokat, kezdeményezéseket a végrehajtó bizottság külön megvizsgálja, s azokat az elkövetkező évek tervkészítésénél figyelembe veszik. A foglalkoztatottsági előterjesztéshez a megyei tanácstagok közül felszólalt dr. Gerle! Ferenc, Nagy István, Széles Lajos, Gulyás Emilné dr. Gyorsok László, Dobál Károly, Kokas Ferenc, Simon Péter. Felszólalásaikban elsősorban a nő’ munkaerő foglalkoztatásának gondjaival, a szakoktatás kérdéseivel foglalkoztak. Felszólalt Czakó Erzsébet, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának munkatársa, Berettyán László, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese is. Mindketten elismeréssel szóltak arról az erőfeszítésről, amelyet a párt és tanácsszervek tettek a foglalkoztatási gondok enyhítésére. Fontos kérdésekre hívták fel a figyelmet és több javaslatot te‘tek a probléma megoldásának segítésére. ANG YALBŐR zsebes, bebujós, ügyes kis hálóruha. Egy emelettel odébb bizottság előtt áll egy fiatalember : — őrnagy elvtárs jelentem, K. István katonai szolgálatra bevonultam. — Ml a foglalkozása? — MÁV pályafenntartási munkás. — Nős? — Menyasszonyjelöltem van... — Szakmája? — Víz- és gázszerelő. — Itt a papiron az van, hogy csak az apja dolgozik. Nem lesz probléma otthon a családban anyagilag, ha most bevonul? Az öccse még nagyon fiatal. Az újonc rázza a fejét, nem, nincs akadály... Rádiós lesz a X. géptávírós rajhoz kerül. Tessék az őrvezetője neve... Azt szokás mondani, az ismerkedés pillanatai döntőek minden emberi kapcsolatban. Ha ez igáz: ez a kapcsolat ebben a laktanyában jól kezdődik. •m. Az őrnagy körülvezet a birodalomban. Politikai előadás után vagyunk, ebédig már nincs foglalkozás. A harckocsizók közt van MAHART Diesel- motorszerelő. villamosipari technikumot, végzett fiú és karosszérialar.- 'os: ide ilyen szakmák kellenek, fizika, számtan, olaj. csávarkulcs és fizikai erő. Az is kell. — De adunk is a munkához kosztot — mondja az őrnagy. S elkalauzol az önkiszolgáló étteremhez. Ilyen van nekik: a hegyek közt: csinos műanyag- tálcával, színes edényekkel igyekeznek a két kiszolgáló ablakhoz, aszerint, hogy „A” vagy „B” menüt óhajtanak. A katonák. A „közlegények”; nem tisztek... A szép* szál. jókedvű őrnagy ezzel még nem fejezte be a hétköznap bemutatását: visz á majorságba, a gazdaságba ha úgy Itt disznó röfög, Csibe csipog. Hol van ennek a gazdaságnak a piaca? — A fiúk — mondja nevetve az őrnagy. — Minden egységnek joga van a konyhai hulladékot, moslékot hizlalásra fordítani. Minden talpalatnyi földön takarmányt vetni. Egyetlen feltétel van: tilos piacra vinni — minden termék csak az élelmezésükre fordítható. IV. Ez a katona, akiről szó lesz: parancsnok. De nem lehet róla az alegysége nélkül beszélni. Egyszerre kapták meg a kiváló címet — és egymás nélkül bizonyára nem is kaphatták volna meg. Kovács századosnak hívják, ami nagyon gyakori név. De kiváló alegység nem terem minden bokorban. Es nem is potyog az égből, bár Kovács századosé időnként éppen ezt teszi. Ejtőernyősök ugyanis... Hogy ehhez a „szakmához” mi minden szükséges, azt meg sem kísérlem felsorolni: amikor Selymes Laci. az egyik „kiváló” bejön, s rövid tájékoztatást ad tudnivalóikról. egyszerre Jut az ember eszébe háróm-négy kalandos film, a modern technika köréből vett regénytéma és saját kölyök- kori álmai. (Beszélgetésünk idején Selymesnek még „csak” 93 ugrása volt, néhány hónappal később — akkor egy alföldi táborban jöttünk össze — éppen tízzel több. Hogy most hol tart, nem tudom.) Rengeteg sport, kemény edzés, bátorságot igénylő gyakorlat, helyzetfelismerést követelő — túlzás nélkül szólva — izgalmas szituáció: ez az életük, a vízvezetékszerelő Selymesé, a pécsi egye te- mista, angol pszichológusszakos Bankovicsé, a bányalakatos Varga Jenőé, aki már nincs is a századnál és mégis ide számítják. Ez se volt divat régebben. Mi köze a leszerelt katonának az alakulathoz? Itt: sok. Amikor megkaD- ták a „kiváló” címet: eljött Varga is, civilben természetesen. Ez a kis, kemény férfiközösség nem ad örök ob- sitot. — Hogyan csinálják? —■ kérdem a parancsnokot. — A karcsú tiszt. íz a modern „égi lovas” csak ennyit mond magyarázatként: — Minden katonám a barátom! Baktai Ferenc
