Kelet-Magyarország, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-21 / 43. szám

DJAKARTA As AFP keddi djakartai jelentése szerint hétifőn újabb terrorper kezdődött Indonéziában: a bandungi hadbíróságon megnyílt Sjam Pere. Sjamot vagy más né­ven Kamaruzamant tavaly márciusban tartóztatták le Bandung közelében. A per hétfői megnyitásán az ügyész azzal vádolta Sjamot, hogy „részt vett az 1965-ös fegy­veres felkelésben és az ál­lamcsínykísérlet kudarca után felforgató tevékenysé­get folytatott,” PEKING A kínai hatóságok nem tet­ték lehetővé a Szovjetunió pekingi nagykövetsége mun­katársainak, hogy Harbinba, Senjangba, Port Artúrba és Dalnyijba utazzanak, azzal a céllal, hogy koszorúkat he­lyezzenek el azoknak a szov­jet katonáknak a sírján, akik életüket áldozták az Észak- Kína felszabadításáért, a ja­pán hódítók ellen folytatott harcban. A „kulturális for­radalom” kezdetéig a szov­jet hadsereg és a hadiflotta napjának előestéjén a pe­kingi szovjet nagykövetség munkatársai minden évben koszorút helyeztek el a szov­jet harcosok sírján. MOSZKVA Aleksaej Koszi gin, a Szov­jetunió minisztertanácsának elnök« kedden fogadta Jan Ptasinskit, a Lengyel Nép­köztársasáig moszkvai nagy­követét SZÖUL A dél-koreai fővárosból érkezett jelentések szerint Panmtndzsonban nyolcadíz- ben találkozott egymással az ENSZ fegyverszüneti vegyes bizottságában résztvevő ame­rikai é* koreai fél — az Egyesült Államok és a KNDK megbízottai állítólag a Pu­eblo amerikai kémhajó le­génységének sorsáról tár­gyaltak, ezt a hírt azonban hivatalosan nem erősítették meg. CALCUTTA Nyugat-Bengáliában az in­diai szövetségi kormány vet­te át az irányítást a helyi közigazgatástól. Az intézke­désre azért került sor, mert a helyi kormányzat főmi­nisztere lemondott, s ezzel a nyugat-bengáliai kormány válságba került A főmi­niszter lemondását sorozatos tüntetések előzték meg, ame­lyeket viszont az váltott ki, hogy 1967 végén az államel­nöke elmozdította a koalí­ciós kormányt, melyben többségben voltak a kom­munisták— NDK kormánynyilatkozat A kanadai alsóházban a képviselők hétfőn éjjel 84 szavazattal 82 ellenében el­vetették a kormánynak egy, a jövedelemadók ötszázalé­kos emelésére beterjesztett törvényjavaslatát. Ezzel Les­ter Pearson liberális kor­mánya kisebbségbe került és kérdésessé vált további mű­ködése. A kanadai kormány Otta­wában tartózkodó tagjai hét­főn éjszaka a szavazás után azonnal ülést tartottak. Az AFP értesülése szerint Pear­son miniszterelnök megrövi­dítette jamaicai látogatásá­nak időtartamát és a UPI úgy tudja, hogy már ked­den hazaérkezik. A kanadai kormány előtt most kétféle lehetőség áll: vagy bizalmi szavazást kér a parlament­től, vagy felkéri a főkor­mányzót, hogy oszlassa fel a kormányt Párizs (MTI): De Gaulle francia államfő kedden, magyar idő szerint 16,15 órakor az Elysée-palo- tában fogadta Zorint, a Szov­jetunió franciaországi nagy­követét. Megbeszélésem De Gaulle tábornokkal‘a kölcsönös tá­jékoztatások és konzultációk keretébe tartozik amelye­Moszkva (MTI) A Szovjetunióban kedden felbocsátották a Kozmosz— 202-es és 203-as jelzésű mes­terséges holdat — jelenti a TASZSZ. A legújabb szovjet mes­terséges holdak pályáját az alábbi adatok jellemzik: kezdeti keringési idő — 91,5 két a két országot érintő kérdésekről, nevezetesen a legutóbbi ázsiai események­ről folytatunk —, jelentette ki Valerian Zorin szovjet nagykövet, amidőn távozott az Elysée-palotából a köz- társasági elnökkel tartott háromnegyed órás megbeszé­lés útján. A találkozót a szovjet nagykövet kezdeményezte. perc; a föld felszínétől szá­mított legnagyobb távolsága (apogeum) 502 kilométer; legkisebb távolsága (perige- um) — 220 kilométer; a pá­lya síkjának az Egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 48,4 fok. A szputnyikok berendezé­sei kifogástalanul működnek. Bérűn (MTI) Mint az NDK miniszter- elnökének sajtóhivatala ked. den közölte a Német De­mokratikus Köztársaság kormánya nyilatkozatban tiltakozott a nyugatnémet törvényhozás anneksziós jel­legű törvényei ellen. A kormánynyilatkozatot el­juttatták 15 európai ország, valamint az Amerikai Egyesült Államok kormá­nyához. Az NDK kormányának nyilatkozata megállapítja, hogy a nyugatnémet tör­vényhozást évről évre foko­zódó mértékben a nyugatné­met uralkodó köröknek a második világháború ered­ményeinek felszámolását célzó, agressziós és revan- sista politikája szolgálatába állítják. Erről tanúskodnak azok a közelmúltban ho­zott pénzügyi és más jelle­gű törvények, amelyeknek területi hatályát Németor­szág 1937-es határainak megfelelően állapították meg. Ez tehát annyit je­lent, hogy a Német Demok­ratikus Köztársaság terüle. tét továbbá a Lengyel Népköztársaság és a Szov­jetunió területének egy ré­szét Nyugat-Németországhoz tartozónak tekintik. Egyes törvények hatályát pedig azokra a német nemzetisé­gű személyekre is kiterjesz­tik, akik nem a Német Szö­vetségi Köztársaság állam­polgárai. Ezekkel és más hasonló törvényhozási ma­nőverekkel a nyugatnémet kormány megkísérli, hogy a nyugatnémet törvényhozást jogellenesen kiterjessze a Német Demokratikus Köz­társaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Szovjetunió, a Csehszlovák Szocialista Köz. társaság, Franciaország, Belgium, Ausztria és más államok területére. A kormánynyilatkozat hangsúlyozza, hogy a nyu­gatnémet törvényhozásnak ez a gyakorlata szöges el­lentétben áll Kiesinger kancellár békéről, enyhülés­ről és az erőszakos megol­dások kizárásáról szóló nyi­latkozataival. A nyilatkozat kiemeli: ameddig a nyugat­német kormány nem haj­landó elismerni más euró­pai országok állami szuve- rénítását és területi sérthe­tetlenségét, továbbá a fennálló európai határokat — beleértve a két német állam határait — addig a> ilyen békém egnyilatkozá sok csak azt a célt szolgálják, hogy elködösítsék a Német Demokratikus Köztársaság és más országok elleni ag­ressziós terveket. A nyilatkozat a további­akban megállapítja, hogy ax általánosan elismert jogel­vek szerint valamennyi nyu. gatnémet törvény, amely re- vansista követelést támaszt az NDK-val vagy bármely niás állammal szemben, el­lentétben éti a nemzetközi joggal és így jogilag ér­vénytelen. A Német De­mokratikus Köztársaság kormánya Követeli, hogy haladéktalanul hatálytala­nítsák azokat a nyugalnémet törvényeket, amelyek bea„ vatkozást jelentenek a Né­met Demokratikus Köztár­saság vagy más államok belügyeibe. A TDK és a DNFF képviselőjének nyilatkozata egy amerikai folyóiratban K«j Csaba, az MTI tudó­sítója Jelenti: A War and Peace Report című amerikai folyóirat leg­újabb száma rendkívül ér­dekes interjút közöl a VDK és DNFF képviselőivel. Az interjút Tran Van Ky vi­etnami születésű újságíró készítette, az elmúlt év de­cemberében, Prágában. A vietnami újságíró hosszabb idő óta él az Egyesült Ál­lamokban és ázsiai lapokat tudósít az ENSZ-ből. Bár az interjú nem nevezi meg az információ forrását, Tran Vun Ky arra hivatkozik, hogy partnerei a VDK és a DNFF hivatalos képvise­lői voltak. A cikk érdekessége, hogy kifejti a vietnami háború soron következő szakaszá­nak katonai és politikai tak­tikáját. A DNFF képviselői a hadműveletek nagyszabá­sú kiterjedésével számolnak és azt hangoztatják, hogy a felszabadító háború új szakaszában a hazafias erők az eddiginél nagyobb ará­nyú vereséget mérnek az amerikai csapatokra, töme­ges méretű akciókkal vála­szolnak minden újabb esz- kalációs lépésre. „Az elmúlt 12 hónap fej­leményei a várakozások el­lenére közelebb hozták az ellenség vereségét” — idézi a kapott információt Tran Kanadai kormányválság Van Ky. Eredetileg azzal számoltunk, hogy a háború 10—15 évig is elhúzódhat, a helyzet azonban azóta lé­nyegesen megváltozott. Míg az eddigi stratégia az volt, hogy az ellenséget apránként kell felmorzsolni, most elérkezett az Ideje an­nak, hogy konvencionális csatákban, nagy egységek mozgatásával mérjünk rá katonai és egyben politikai ■vereséget.” Az eljövendő hónapok nagy és kínos meglepetése­ket tartogatnak az Egyesült Államoknak — folytatódik a cikk. — A VDK-ban a legkorszerűbb Míg—21 tí­pusú repülőgépekkel erősö­dik meg a légvédelem és befejeződik a pilóták kikép­zése. A felszabadító had­sereg jelentősen növeli tűz- erejét, a többi között 155 milliméteres ágyúkkal, ra­kétákkal és légelhárító ágyúkkal. „Ez az erős had­sereg úgy aránylik a Dien Bien Phu-i hadsereghez, mint az egyetemisták az elemi iskolásokhoz” — han­goztatja a cikk. Amennyiben az Egyesült Államok újabb eszkalációs lépéseket hajt végre, sor kerülhet arra, hogy raké­tákkal támadják meg és semmisítik meg a 7. flotta hajóit, a szárazföldtől 20— 30 mérföld távolságban. Az amerikai légierő megbéní­tására a szabadságharcosok koncentrált támadásokat hajtanak végre a négy leg­nagyobb támaszpont: Da Nank, Tan Son Nhut, Bien Hoa és Pleiku ellen. Sor kerül az amerikai haderő saigoni főhadiszállása, az úgynevezett „Pentagon east” elleni közvetlen ak­cióra. A szárazföldön nagy- szabású ütközetek várhatók Pleiku térségében, a demi- litarizált övezet, valamint h kambodzsai határ közelé­ben. Amennyiben amerikai részről újabb erőkeit vetnek be, a szabadságharcos had­erő képes megfelelő vi­szontválaszra. Az egységek utánpótlása meggyorsult A VDK felkészül arra, hogy az Egyesült Államok esetleg blokád alá veszi Haiphong kikötőjét vagy inváziót hajt végre az ország ellen. A politikai megoldás le­hetősége a cikk szerint egy­részt az, hogy az Egyesült Államok feltétel nélkül fel­hagy a VDK elleni légihá­borúval és tárgyalásokat kezdeményez, másrészt az, hogy eltávolítja a Tieu— Ky klikket, a DNFF számá­ra elfogadható személyisé­gekből hoz létre ideiglenes dél-vietnami kormányt és ez kezdi meg a tárgyaláso­kat a front képviselőivel. A végső megoldás egy újabb genfi konferencia lehet — állapítja meg a vietnami újságíró cikke. De Gaulle—Zorin találkozó Kozmosz—202—203 Közlemény a CSKP KB elnökségének üléséről Prága (MTI) A CSKP KB elnöksége február 19-én megtárgyal­ta a párt készülő akció- programjának alapelveit tar. talmazó vázlatot és meg­bízta a KB titkárságát, hogy a program végleges kidolgozásába további KB tagokat és alacsonyabb szintű pártszervezeteket is vonjon be. A program szö­vegét meg kell vitatniok a CSKP kerületi szerveinek és a KB bizottságainak is. A KB elnöksége kijelölte a CSKP-nek a kommunista és munkáspártok budapesti konzultatív találkozóján részt vevő küldöttségét. A küldöttség vezetője: Vladi­mir Koucky, a CSKP KB titkára; tagjai: Frantisek Josef Lenárt miniszterelnök, Oldrich Kaderka, a CSKP KB póttagja, a KB nemzet­közi osztályának vezetőj« és Michal Pecho, a Szlovák Kommunista Párt Közpon­ti Bizottságának titkára. Az elnökség meghallgatta Josef Lenárt miniszterelnök tájékoztatóját a kormány munkájának megszervezé­sével kapcsolatos intézke­désekről ; valamint Alexan­der Dubceknak, a CSKP KB első titkárának beszámoló­ját a Wladyslaw Gomulká- val, a LEMP első titkáréval folytatott tárgyalásairól. A CSKP titkársága jóvá­hagyta, hogy 1967—7B kö­zött kiadják Lenin összes műveit, Marx, Engels éa más teoretikusok kiegészítő műveit, valamint tanulmá­nyokat a leninizmus törté­netéről és problémáiról. 33. — Nem hülyeség, cimbora — világosította fel Galamb —, egy kísértet jár a csapat után, elegáns nő, és három­szögletű jel van a kezén. Ez a kedvenc dala... És előrántotta szájharmo­nikáját. _ Millió csillag ragyogott a sivatag felett, tág fényű, szokatlanul nagy, vöröses és rezgőén ezüst színűek, a moz­dulatlan pálma- és fikusz- lombon át. És Galamb be­hunyt szemmel, „érzéssel” rezgetve a tenyerét, szája szegletéből finoman, élesen fújni kezdte kis hangszerén a dalt: „SÍ l’on savait...* Két majom, átutazóban egy tamariszkusz koronájá­ról a szemközti platánra, megállt és kíváncsian nézett le a lombok közül... A Hold ezüstös fényében tisztán lát­szott a távoli sivatag felett ködszerűen lebegő por— És Galamb fújta a JSi l’on savait”-t, valamennyi szem a távoli Szahara felé irányult, hogy talán a dal­tól, mintegy hívásra, megje­lenik a szellem. E helyett valami más, va­lami sokkal meglepőbb tör­tént... — Gazember! — sikoltott Kölyök. — Gyilkos gazem­ber... És szinte a levegőn átúsz­va nagy ívű tigrisugrással rávetette magát... Pencroft- ra! Két kézzel eltaszította az amerikait a torkánál fogva, villant a rohamkés, és bizo­nyára leszúrta volna, de az egér képű szikár ember rövi­desen kicsapott, szabályos horogütéssel állón találva Kölyköt. Az ütésnek alig volt lendülete, de Pencroft hihetetlenül erős lehetett, mert egy apró reccsenés hallatszott, és Kölyök ájul- tan bukott a földre... Döbbenten álltak. Pencroft lihegve igazította a zubbo­nyát, és Kölyök még ájul- tan is az egész testében re­megett. Valamitől sokkszerű állapotba került... ... Az erődök felől egymás után felbúgtak a takarodok, és ki-ki sietett a laktanyája felé. Mentek... A menet közepén haladt a kétszáz fegyenc. Bennszü­lött és fehér rabok vegye­sen. Jobb csuklójuknál fog­va párosán összekötözték őket. Durva barnás vászon­ruhában voltak. Ezeket öt­ven goumier kísérte. Arab csendőr, a gyarmati közigaz­gatás legdurvább eszköze; fényesen öltöztetett benn­szülött, a kiképző altisztek­től elsajátított szolgálati stí­lus műveltségének gőgjével. Az ötven goumier is vá­laszthatott a fegyház vagy az aut-taurirti szolgálat kö­zött, mivel egy osztag angol matrózt, akik verekedés miatt a csendőrségre kerül­tek és ott is pökhendiek vol­tak, úgy elvertek, hogy há­rom tengerész belehalt a sé­rülésekbe. A goumier sajnos semmit sem ért a diplomáciához, és fogalma sincs arról, hogy az angol matróz kényes porté­ka, ha agyonverik. Amíg él, épp olyan ágrólszakadt vizi bohém, mint a többi tenge­rész, de ha agyonverik, ak­kor akta lesz belőle! Akta, amelyre azt illik felelni, hogy: „A megindított vizs­gálat alapján vétkesnek ta­lált csendőröket példás bün­tetéssel sújtottuk...” Talán nem is ötven goumiert találtak volna vét­kesnek, ha kevesebb is ele­gendő Aut-Taurirtban. És valamilyen kihágás miatt Burca, Leonormand és Hilliers katonai mémőkhad- nagyok is vétkesnek talál­tattak, ezért Aut-Taurirtba helyezték át őket. Gardone kapitányt, aki igen sokat ivott, és az ope­rában egy hölgy miatt bot­rányt provokált, sürgönyileg vezényelték párizsi lakásá­ról Murzukba, ahol bevárja az orani csapatot, és az aut- taurirti helyőrségben _ átve­szi vicomta Delahay őrnagy mellett a helyettes parancs­noki tisztséget... ....Szitkozódva tépte össze a hosszú sürgönyt. Tudta, hogy mit jelent ez a dicső fogalmazás. Valami pokoli garnizonba fog kerülni, ahol vagy megdöglik, vagy elő­léptetik... Azt azonban ő is csak Murzukban tudta meg, hogy hová került, amikor egy őr­naggyal beszélt a századiro­dában. — Hogy innen... az Egyenlítőig?... — kérdezte hökkenten a térkép fölé ha­jolva... — Nem egészen... — felel­te az őrnagy. — Nehéz te­rep, az bizonyos... — De hát mi az az Aut- Taurirt?... Miféle hely az a Szahara és a Niger vidéke között, hiszen ott talán so­hasem járt még ember... — Dehogynem... Emlékez­zél csak vissza! Két évvel ezelőtt ment először Muf- zuktól délre egy felderítő ’ csapat, de ezen a helyen megölték a patrult, és a le­küldött büntetőszázad nyo­mát sem találta 6 gyilkos bennszülötteknek... Megálla­pították, hogy a szokota né­gerek tették, de ezek a Nige­ren és az őserdőn túl ta­nyáznak. Senki sem tudja, hogy kerültek a ml vidé­künkre. Azután Normand és az expedíciója sem tért visz- sza. Timbuktuból keresésére indultak, és megállapították, hogy valamennyit lemészá­rolták. Azután elindult Rus­sel expedíciója, erről bizo­nyára hallottál, hiszen nagy port vert fel, rendkívüli tá­mogatással indult útnak, és valami átjáró után kutatott, de ő is eltűnt... — Bocsáss meg, kérlek— De hát ez ismeretlen, felde­rítetlen út... — Lander, Homemann és Caillée eléggé felderítették... — De nem hadseregek és helyőrségek számára! — csapott az asztalra Gardone elkeseredetten... Az őrnagy vállat vont. — Katonák számára csak egy lehetetlen van: a pa­rancs bírálata. Másfél évvel ezelőtt elhatározták, hogy az Egyenlítő és a Szahara kö­zött helyőrség lesz a sem­miben, és azóta ott helyőr­ség van. Ez Aut-Taurirt. Ut kell a Russel-féle elve­szett átjáró helyett. Tehát út lesz, és aki onnan haza­jön, ha leváltják, az igen szép karriert csinált... — Ha hazajön — mondta sápadtan Gardone. — Na igen... De ha nem, akkor is szépen emlékeznek még róla. Ezt kissé hűvösen mondta, és felállt, Az őrnagy jó ka­tona volt, és Gardotie nem tetszett neki. Így indult el a század a részeges, Párizshoz szokott, kövér Gardone kapitánnyal, rabokkal és egy század ta­pasztalatlan újonccal... — Azt mondd meg, hogy miért rohantál Peftöroftra? — kérdezte Minkusz, az or­vos, Kölyöktől. Ez biztosan valami lélektani elváltozás. — Nem tudom. Egyszerre forró lett körülöttem min­den, nem is emlékszem rá, hogy mi volt... Mögöttük nyikorogtak a kerekek, harsogtak a tiprö- láncos autók, csörömpölt a páncélos, pufogtak a hajcsá­rok botjai, amint a forró si­vatagban nehézkesen törte­tett előre a végtelennek lát­szó menetoszlop. — Ez már velem is volt — mondta Nadov. — Egy­szer a búcsún annyit ittam, hogy két napig aludtam utána... — Maláriád van — álla­pította meg Pilotte —, sok­szor ilyen átmeneti roham­mal kezdődik, azután egy­szerre jön a hidegrázás. — Lehet — hagyta rá Kö­lyök. — Az bizonyos, hogy beteg voltam. — Nem volt semmi ügyed evvel a gengszterrel? — kérdezte Hlavács, a cipész. A találó gengszter nevet Pencroft kapta bajtársaitól. — Nem! Soha... — mond­ta. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom