Kelet-Magyarország, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-17 / 13. szám
Korszerűség — forintban A reform és az idei feladatok kapcsán sok szó esik a gyártmányösszetétel, a termelési szerkezet (struktúra) javításáról. A tennivaló nem újkeletű, eddig is megvolt a törekvés a népgazdaság, a vállalatok adottságainak és a szükségleteknek leginkább megfelelő termelési arányok kialakítására. Növekedett például a korszerű vegyipar, a műszer- és híradástechnikai ágazatok részesedése, az ipar termelésében. A vállalatok az idén már nem kaptak központi tervelőírásokat, önállóan állították össze 1968-as termelési programjukat, s érdekeltek a nyereség növelésében, általában céltudatosan törekednek a jövedelmező cikkek gyártásának fokozására, a . termelés belső szerkezetének javítására. Amig kötelező erejű termelési tervet kaptak, mint manipulációt, elítéltük a gyártmányösszetétel változtatását. Ma viszont az új gazdasági ösztönzők és terelő eszközök határozottan bátorítják a vállalatokat a keresett jó minőségű és korszerű gyártmányok termelési arányának növelésére, a kevésbé korszerű keresett cikkek előállításának csökkentésére, illetve a gyártás beszüntetésére. A vállalatok exportra kerülő termékeikért az idén már nem államilag garantált összeget, hanem a külföldi vevő által ténylegesen fizetett árat kapják az egységes devizaszorzónak megfelelően. Vagyis a világpiac értékítélete — a külföldi vevő elismerése vagy bírálata — tükröződik a vállalat árbevételében és nyereségében. „így a vállalat, amikor a legjobb áron értékesíthető termékeinek kivitelét szorgalmazza, saját nyereségét növeli és egyben népgazdasági érdekeit szolgálja. A Vállalat gyártmány összetétel javításában igen nagy lehetőségek rejlenek. A reform előkészítésekor a világpiaci árakat, a tényleges devizabevételt mindenütt viszonyították az előállítási költségekhez, s cikkenként meglepően nagy különbségeket tapasztaltak. Kiderült például, hogy van olyan termék, amelynél 16 forintba ás van olyan amelynél ennek tízszeresébe kerül egy dollár. Ha az előnyösebben értékesíthető gyártmányok előállítását szorgalmazzák, nyereségük ugyanúgy növekszik, mintha a termelés költségeit csökkentenék. Ha például egy vállalat csupán a .gyártmányösszetétel javításával 65 forintról 55-re csökkenti egy dollár „kitermelésének” költségét, ezzel — egymillió dolláros exportforgalom esetén — tízmillió forint tóbb- letnyereseget ér el. A termelő üzemek hason.ó eredménnyel javíthatják a gyártmányösszetételt a baráti országokba irányuló exportnál is. A vállalatok tehát már 1968-ban nem általában a termelési tervek teljesítésében, a gyártási költségek minden áron való csökkentésében érdekeltek, hanem munkájuk népgazdasági fca- tékonyságának növelésében. Egyben a gyártmány és a termelés korszerűsége az olyan gyakran emlegetett világszínvonal, a szubjektív érzések, a műszaki becslések témájából a vállalati gazdálkodás mérhető gaz.'...ímS S -- -.-Mvíttt J"'' dasági fogalmává válik. A különböző gyártmányok és cikkek korszerűsége, minősége forintban, rubelben, dollárban számszerűleg kifejezhető, s ennek megfelelően a termékek maguk is rangsorolhatók. A vá’- lalatok érdeke és feladata a rangsor élén álló gyártmányok termelési arányának növelése, hiszen így érhetnek el nagyobb nyereséget. Ez a vállalat tehát nagyobb fejlődési lehetőséget, s a dolgozók magasabb jövedelmét is biztosítja. Nem csupán az export- termékeknél, a hazai ellátásban is fontos vállalati feladat a szükségletek magas színvonalú kielégítése, s ennek megfelelően a gyártmányösszetétel korszerűsítése. A piaci kereslet-kínálathoz rugalmasan alkalmazkodó árformák érdekeltté teszik a vállalatokat a változó igények hajlékony, gyors követésében. Azok a vállalatok, amelyek nem képesek gazdaságosan előállítani termékeiket a hazai piacon sem élhetnek meg sokáig. Hiszen ha hasonló vagy jobb tennél: lényegesen olcsóbban beszerezhető külföldön, célszerű a hazai gyártást beszüntetni és importra berendezkedni. Erre a gazdaságirányítás mai rendszere lehetőséget kínál, sót az egységes devizaszorzók alkalmazásával ösztönzi is a felhasználó, illetve a kereskedelmi vállalatokat. Vagyis az érdemi műszaki fejlesztés, a hatékony munka, a hazat és a külföldi kereslet magas színvonalú kielégítése, • általános elvből napjaink elodázhatatlan gyakorlati követelményévé válik. K. J. Aki milliárdokat „költött el...44 Ünnepélyes avatóbeszédekben hányszor, meg hányszor dicsérték már joggal a létesítményt megálmodó tervezőmérnököt, az építőmunkást, akinek keze által iskolák, lakóházak, gyárak, kórházak emelkedtek a puszta mezőkön, a városok terein, a düledező öreg épületek helyén! Riportok, filmkockák örökítették meg őket, kitüntetések, jutalmak honorálták a férfimunkát, a szorgalmat. így volt ez megyénkben is, mióta egyre gyorsabban gazdagodnak településeink. Ó legtöbbször észrevétlenül állt meg a háttérben. S miközben a falvak lakói, a városbeliek valósággal örömünnepet ültek az új iskola, művelődési ház, termelő üzem avatásakor, ő, Csicska Gyula már gondolatban az újabb létesítmény jövőbeli helyét „járta be”, szorzott, osztott új megoldásokon évődött. „Elköltött” kétmilliárd forintot s hétfőn, január 15- én délután nyugalomba vonult Csicska Gyula, a megyei tanács vb. tervosztályának helyettes vezetője. Tősgyökeres nyíregyházi ember. Építőmesterként ismerték, tisztelték évtizedek óta. Negyvenhatban a párt megbízottja kopogott ajtaján: „Szeretnénk, ha elvállalnád a Nyírségi Építőmunkás Szövetkezet vezetését”. Akkor száz munkással láttak a háborús romok helyreállításához. A nagy erőfeszítés, a sereg gond kikezdte eg^zségét, de fel- gyógyulása után már újra ott találjuk az épülő falak között: szervez, vezet, irányít, szakmai tanácsokat ad. ötven nyarán került a megyei tanács tervosztályára. Oda, ahol dönteni kellett milliós beruházások sorsáról; ahol minden egyes tervrajzot, beruházási programot töviről hegyire megvizsgáltak: szakszerű-e, pontos-e, mennyi pénz kell hozzá s hogy gazdaságos-e? Azt a legfontosabb feladatot kapta Csicska Gyula, hogy vigyázzon az állam pénzére, feleslegesen egy fillért se költsenek el, s hogy a tervek megfeleljenek a követelményeknek. Látszatra szürke, hivatali munka. Elég sokan vannak, akik neve hallatán heves tervtárgyalásokat idéznek emlékezetükben, s az asztalnál egy határozott te- kinetű, szemüveges embert, aki addig nem mondott igent, nem adta a nevét, amíg a legkisebb részlet tisztázatlan volt. Évenként 150 milliós beruházás bölcsőjét ringatta. S hétfőn 17 évi állami szolgálat után ment nyugdíjba. Most végre ő volt az ünnepelt, akinek gazdag életútjára emlékeztek felettesei, munkatársai. Nemes Imre a megyei tanács vb. elismerését tolmácsolta, Ku- hár András a megyei párt- bizottság nevében szorított kezet vele, Kocsis László a közvetlen kollégák megbecsülését továbbította Gyula bácsinak, akit sohasem lehetett megelőzni munkakezdéskor s aki számtalanszor oltotta el utolsó távozóként a hivatali lámpát. Csicska Gyula szigorú, fegyelmezett életútja további részében is szívesen adja majd át tapasztalatait a helyébe lépő fiataloknak. M Ügyes szakmunkásnak tartják Balogh Bélát, a tyukodi Kossuth Tsz esztergályosát. Elsősorban a nehezen beszerezhető alkatrészeket készíti. Hammel József íelv. Vízmű Vásáros- natnémban Január 16-án délelőtt 10 órakor adták át az elkészült vízmüvet Vásárosnamény- ban Erről Varga István, a községi tanács vb elnöke a következőket mondta telefonon. — Már 1963-ban gondolkoztunk a község vízmü- vesítésén. Aztán 1964-btn létrejött a társulás. A község valamennyi lakója, üzeme és vállalata részt vállait ebben. így még abban az évben megkezdhettük a munkát. — Az építési és csatornázási munkákkal már az elmúlt év szeptemberében végeztek az építők. Csak a felszerelés, a berendezés maradt hátra. Majd három és fél hónap alatt ez is elkészült. A vízmű műszála átadása ma, január 16-án volt. Jelenleg erős ütemben folynak a bekötési munkák. A hivatalokban és intézményekben,. valamint 100 lakásban már van víz. Eddig 12 kilométer hosszúságú csövet fektettek le, a bekötések befejezésével pedig a község lakásainak 90 százalékában vízvezetékes víz lesz. Csupán egy új településen, az úgynevezett Szőlős, kertben nem tudjuk bevezetni a vizet, mert a központtól meglehetősen távol fekszik. A község, ettől eltekintve, most már teljesen vízművesített. Ez 6 és fél millió forintba került. Új gyár a Rákóczi úton Az év végére kétszáztól hatszázia növelik a dolgozók számát fehér-fekete tábla jelzi a VAGÉP és a be tanüzem között január elseje óta a legújabb nyíregyházi vállalatot, a Hajtómű és Felvonógyáré, számú gyáregységét. Az új üzemről kértünk tájékoztatást a gyáregység vezetőjétől. Lőrincz Istvántól. — A VAGÉP-ből váltunk ki, így vett át bennünket a Hajtómű és Felvonógyár. A most megindított gyáregység lényegében nem sok változást hozott a korábbiakra nézve, azonban ez lesz a magja egy igen jelentős üzemnek, amelyet központunk — a szabolcsi ipartelepítésre vonatkozó párthatározat szellemének megfelelően — a következő években ki fog alakítani. — Milyen termékeket gyárt a 4-es számú gyáregység? — Egyelőre átvettük a VAGÉP hagyományos termékeit, hidraulikus fémfűrészgépet, felületvédelmi berendezéseket, targoncákat gyártunk. Már az idén megkezdjük azonban a Hajtómű és Felvonógyár részére a felvonó aknaajtó gyártását is, továbbá az elektroforetikus berendezésekét, amelyekkel mártóeljárásos, eiektrolizi- ses úton történő festést végeznek. Ebből tavaly készítettünk egy kísérleti darabot a központ részére, s ennek alapján indul meg a gyártás. — Említette a nagyarányú fejlesztést. Mire terjed ez ki, s hogyan oldják meg? — Hamarosan megindul a déli ipartelepen az építkezés, amellyel 90—100 milliós beruházási programot hajtunk végre. Ez 1970-ben lesz készen. Ott valósítjuk meg az első hazai conveyorgyár- tásL Ez a mostani, a VAGÉP-ből kivált telepünk is megmarad, a központ kerül ki oda. A beruházást — lényegében — az új gazdasági mechanizmus alkotta új hitelrendszer tette lehetővé, hiszen a fejlesztést a Hajtómű és Felvonógyár — a 10— 15 milliós tanácsi segítség mellett — hitelből oldja meg. — Milyen lesz az új gyár? — Először létesül Nyíregyházán telepített gépipari üzem. Ez azt jelenti, hogy HOC VAN HARÁCSOLJUNK ? Rövid tanfolyam kezdőknek és haladóknak Egy kis figyelmet kérek: Elmagyarázom a következő tananyagunkat. Megfigyeléseim szerint az emberek többféleképpen szeretik a pénzt. Van, aki csak úgy egyszerűen, simán szereti. Aztán van, akinek egy százas jobban megdobogtatja a szívét, mint egy formás női láb — miniszoknyában. Na jó, ezt még meg tudom érteni, hiszen lehet, hogy az ezredfordulót követő években már jómagam is ilyen leszek. De aztán olyan embereket is ismerek, akiket nemcsak a miniszoknya hagy hidegen a pénz miatt — hanem a munka is. Mármint a sajátjuk. Vagyis, amiért a fizetést kapják. Mert az kevés. Legalább is nekik kevés. Ezért munka helyett inkább gondolkoznak. Persze, nem azon a munkájukon, amiért ,A munkakörük szerinti illetmény" jár, hanem amiért munka nélkül lehet pénzt szerezni. Olyanokon gondokoznak például, hogy hol lehet olcsón hozzájutni egy lakott állami házhoz. Amikor ez megvan, azon töprengenek, hogy lehetne kipiszkálni a lakót. Természetesen ezen is munkaidőben elmélkednek. Aztán, amikor a lakót már sikerült kipiszkálniok. azt tanulmányozzák hogyan lehetne a házügyletből további pénzt harácsolni. S lehet, csak figyelni kell. Figyeljenek csak! A telekszomszéd létrát csináltat a padlásfeljárójához. Most fogódzanak meg kérem, mert van, aki ebből is pénzt tud esinální. Hogy ki? Hát a szomszéd púnzsz&rető szomszédja! Mert ugye, a létráról a szomszéd beláthat a kerítésen át a telkére. S ha neki kedve szottyanna, — mondjuk — olyat csinálni a telkén, amit az emberek általában nem a szabadban szoktak, akkor veszélyeztetve érzi magát, hiszen a szomszéd netán meglátja a létráról. Tehát perel, t derék ügyvédje szabatosan meg is fogalmazza a „sérelmet?’: „a beláthatás fenn- állhatása miatt a telek értékcsökkentnek vélelmezhetői.” Magyarán: fizessen a szomszéd! Vegyünk egy másik példát. Kisajátítják a háztelek egy részét. Azt is, amelyiken a disznóól áll. A jámbor állampolgár ilyenkor felveszi a kisajátítási ősz- szeget és kész. Nem így a mi dörzsölt „tulajunk?'! O rögtön kisüti, hogy neki a disznóól kisajátítása miatt „elmaradt haszna” van: évenként csak tíz hízót véve, ötven év alatt ötszáz cocát meghízlalhatott volna ott. Ide hát az ellenértékével! Aztán olyan is van, akinek nem a disznóólja esik a kisajátítóit területre, hanem a faháza: ellenértékét megkapja, beljebb újra felépítheti. A mi emberünknek, aki nagyon szereti a pénzt, ez nem elég, tüstént felismeri, hogy ennek a rókának még egy bőre van. Pereli a tanácsot, hogy a faház kisajátítása miatt vezettesse be a lakásába a gázt. A mai óránknak vége. Azt hiszem mindnyájan elismerik: óriási ötletek. Ve azért jutalmazni — csak a megírójukat kell... Baloghy Zoltán nem 5—6 helyen lévő. % nem régi, nem ilyen célra készüli épületekből allo. Hanem már a célok által meghatározott, korszerű' lesz az új gyárunk. Mostani épületeink szépek ugyan, de például ezekben korszerű technológiára nem tudnánk átállni. Amit ezután építünk, az már e követelményeknek mindenben meg fog felelni, hiszen ott —. a tervek szerint — szalag rendszerű termelést folytatunk majd. — A conveyorgyáríá- son kívül milyen új gyártmányokat számítanak Nyíregyházára hozni később? — A távlati tervek szerint a felvcnógyártásbar. lesz fejlődés. Valószínűleg itt készítjük majd — az aknaajtókon kívül — a vezetősíneket, a teherlifteket, s ezeknek a komplettírozása is itt történik majd. — Milyen hatással les* az új gyáregység léte a szabolcsi foglalkoztatási gondokra? — A VAGÉP-től 165 fizikai dolgozót és 57 alkalmazottat vettünk át, de ez a szám az idén hatszázra emelkedik, hiszen már most jelentős fejlődés előtt állunk: mintegy százmillió forint értéket kell megtermelnünk. Ha készen lesz a déli ipartelepen létesülő gyárunk* összesen 1200 dolgozót látunk el munkával. Elsősorban lakatosokra, betanított és segédmunkásokra lesz szükségünk. Azt hiszem, ezek a számok hűen kifeiezík. milyen jelentősége van az új gyáregység létrehozásának. — Milyen gondokat jelentett az átszervezés? — A termelés még csak részben indulhatott meg, mert eltelt az idő az átszervezésből eredő rendezkedé- sekkel és leltározásokkal Ez sok munkát ad maid ezután is, s az első negyedévre nem is tervezünk többet, minthogy ez egy erős felkészülés a következőkre, s a nagvobb termelési ütemet csak áori-1 listól ériük maid el A dolgozókat részlten a eváftott termékek, részben pedig öm kéntes ielentkezések alapián vettük át. s ez aránvla# simán, viták nélkül zajlót! le. Kun Istvil
