Kelet-Magyarország, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-04 / 2. szám
Tanácskozik a szovjet—francia „kisbizottság" Húsz éve Egy és negyedszázados angol gyarmati uralom után, két évtizeddel ezelőtt vált függetlenné a Burmái Unió Köztársasága. A második világháború idején japán megszállás alatt volt az ország, s a japán hódítók kiverésében nagy szerepe volt a függetlenségért küzdő pártok koalíciójának, az Aung San tábornok vezette hadseregnek. A függetlenség elnyerése után a burzsoázia kaparintotta kezébe a hatalmat és másfél évtizedes kormányzása alatt ellenállt a nép által követelt társadalmi változásoknak. Az államot széthullással fenyegette a burzsoá nacionalista nemzetiségi politika. A sa- nok, karének és kacsinok fegyveres felkelését az imperialista hatalmak igyekeztek szítani és a maguk céljaira kihasználni, szétszakítani az országot. Ekkor, 1962 márciusában, vette kezébe a hatalmat Ne Win tábornokkal az élen a forradalmi tanács. Ez a tiszti csoport azok köréből került ki, akik hadba szálltak az angol és a japán gyarmatosítók ellen, és azóta is kapcsolatban maradtak a néppel. E haladó elemek úgy látták: mélyreható gazdasági és társadalmi változások nélkül nem lehet megszilárdítani az ország politikai függetlenségét. „Burma útja a szocializmushoz” néven ismert programjuk meghirdetése óta csaknem hat év telt el. Azóta államosították a legfontosabb nemzetgazdasági ágakat. Jelenleg az állami szektor adja az össznemzeti termelés 52 százalékát. A legfontosabb törvények egyike, amely biztosítja a munkához, a pihenéshez, a tanuláshoz való jogot. Megállapították a minimális béreket, bevezették a társadalombiztosítást, és a fizetett szabadságot Eltörölték a földesúri haszonbért, és bátorítják a földművesszövetkezetek létesítését. Külpolitikájában a kormány semleges vonalat követ; küzd a békéért, a békés együttműködésért, támogatja a felszabadító, an- tiimperialista mozgalmakat és jó kapcsolatokat tart a szocialista országokkal. A burmai kormány visszautasította azokat az imperialista kísérleteket, amelyek az országot agresszív katonai tömbökbe próbálták bevenni. Burma a gyarmati múlt nehéz örökségét csak hosz- szantartó és nehéz munkával tudja felszámolni. Az elmúlt évek eredményei biztatók. Az ünnepnapon további sikereket kívánunk Burma vezetőinek és népének további munkájukhoz. (M. S.) Moszkva, (MTI): Szerdán Moszkvában megkezdte munkáját a szovjet— francia tudományos, műszaki és gazdasági együttműködési vegyesbizottság, az úgynevezett „kisbizottság”. A francia delegációt Jean-Pi- erre Brunet, a francia külügyminisztérium gazdasági és pénzügyi osztályának igazgatója, a szovjet küldöttséget pedig D. M. Gvisi- ani, a szovjet kormány tudományos és műszaki állami bizottságának elnökhelyettese vezeti. Az ülésszak napirendjén a szovjet—francia tudományos, műszaki együttműködés problémái, a munkacsoportok tevékenységének kérdései, a munkacsoportok kölcsönös gazdasági jellegű beszámolói, találmányokkal és szabadalmákkal kapcsolatos kérdések szerepelnek. Az előző tárgyalások során a Szovjetunió és Franciaország a tudományosPárizs (TASZSZ) De Gaulle elnök újságírók egy csoportja előtt megerősítette azt a szándékát, hogy ez év tavaszán hivatalos látogatásra Romániába utaműszaki együttműködés területének nyolc kérdésében jutott egyetértésre. Ezek: 1. Az óceán erőforrásainak hasznosítása; 2. Mérőműszerek kidolgozása a tudományos kutatómunkáknak a biológia és orvostudomány területén való alkalmazására; 3. A mezőgazdasági termelés technológiája. Moszkvában a szacvasmarhák brucellózisáról, Párizsban pedig a mezőgazdasági kártevők elleni harcról folytatnak tanácskozást. 4. Az olajlelőhelyek felderítése és kiaknázása. 5. Az információ feldolgozásának automatizálása, a matematika és a számológépek alkalmazása a gazdasági kutatásban, tervezésben és irányításban. 6. Vízprobléma. (A közös munkálatok a víztartalékok feltárására, a szennyvizek tisztítására és az öntözésre terjednek ki.) 7. A tengervíz sótalanítása. 8. Nagy feszültségű villamos energia átadása. zik. De Gaulle kijelentette, hogy számára 1968-ban „időben is, térben is ez lesz a legközelebbi utazása” s ez egyben azt is jelenti, hogy ez évben Románián kívül később máshová is ellátogat. Ceausescu Jugoszláviában Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a román államtanács elnöke Tito elnök meghívására szerdán délelőtt rövid látogatásra Jugoszláviába érkezett. A horvátországi Eszék pályaudvarán Ceausescut és kíséretét Tito elnök és más vezető jugoszláv személyiségek fogadták. fairing Jeruzsálemben Gunnar Jarring, U Thant ENSZ-főtitkár közel-keleti megbízottja szerdán Jeruzsálembe érkezett, hogy tárgyaljon az izraeli kormány képviselőivel. A Reuter szerint valószínűleg a Szuezi- csatomán megrekedt 15 hajó kiszabadítására vonatkozó egyiptomi tervet vitatja meg az izraeli hatóságokkal. A svéd diplomata egy hónap leforgása alatt immár h^rmadízbsn utazik Izraelbe és minden bizonnyal Abba Eban külügyminiszterrel is találkozik. Izrael — mint ismeretes — elvben hozzájárult a júniusi háború idején a csatornán megrekedt hajók szabaddá tételéhez, de azt követeli, hogy az Egyesült Arab Köztársaság előzetesen egyeztesse az erre vonatkozó terveket az izraeli kormánnyal, ellenkező esetben „drasztikus intézkedéseket” helyezett kilátásba. Az EAK azonban, amelynek elidegeníthetetlen tulajdona a csatorna, nem hajlandó eleget tenni az izraeli követelésnek és az egyiptomi terv megvalósítása ily módon nehézségekbe ütközik. Mikísz Theodornkisz mégsem szabad. A változatlanul fogoly világhírű görög zeneszerző csupán az egyik börtönből egy másikba került. Képünkön; Theodorakisz egy detektív kíséretében. (Foto upi) De Gaulle Romániába látogat KÜRTI ANDRÁS: i ZI-HAROII KÜLDETÉSE Fantasztikus kisregény — Lakni akarunk — felelte Sovák, mert ő volt az egyik árny. — Ez az én házam. ez az én váram! Maga kicsoda és milyen jogon... — Elnézést, kedves Sovák úr! — kapcsolta ki a bariton a lámpát. — Minket a tanács rendelt ki, hogy védjük ugyebár... Tessék befáradni. A hölgy nyilván a menyasszonya? — Remélem — mormolta a házigazda és meglehetősen bizonytalan léptekkel előre indult, hogy kinyissa az ajtót. — A hölgy meg akarja nézni a Zi-Hármat. Jöjjön Giziké, tegyük le a táskákat. Felgyújtotta a villanyt az előszobában, ránézett a lányra, elmosolyodott. — Mielőtt vizi*be indulunk. biztosan jól fog esni egy fekete. Kicsit kitisztul tőié a kobakunk. Csináljak? Boronka Gizelia bólintott, bementek a konyhába, Sovák leültette a vendégét egy hokedlira, és hozzálátott az előkészületekhez. Némi meglepetéssel vette tudomásul, hogy a kávéfőzőben ott az őrölt kávé és víz is kotyog benne. Aztán vállat vont és a zsinór végén lévő dugaszt benyomta a konnektorba. Pakk! A konnektorból kékes szikra pattant ki, elaludt a villany. — Giziké, ne féljen — kiáltotta Sovák, miközben kirántotta a zsinórt —, csak rövidzárlat. Ez az átkozott kávéfőző! Persze, tegnap este is kicsapta! Egy perc türelmet, a ház sarkán van a villanvófa, mindjárt rendbe hozom! Tapogatózva indult volna az ajtóhoz, de a lány izgatott hangja megállította. — Tegnap este is kicsapta? II. — Igen. Csak most jutott eszembe, máskülönben hozzá sem nyúlok. — Gondolkozzék, Edus! Nem a rövidzárlat után szállt le a Bögre? — De... de igen... azt hiszi, hogy...? — Miért ne? — Ugyan! Még ezer helyen lehetett tegnap rövidzárlat a földön! És azóta tízezer helyen! — Persze, de mindegyik más-más elektromágnese« rezgést kelt. Nekem elhiheti, ez a szakmám. Hátha éppen az a kávéfőző... — Ezek tegnapiak. Lássuk csak: Esti Újság: „Vulkán-veszély Kenyában. A Rudolf-tó partján lévő, 630 méter magas Teleki-vulkán környékén rendkívül heves rezgéseket jeleztek a műszerek a mélyebb földrétegekben. Hasonló jelenségek előzték meg annak idején a Kraketea vulkán kitörését Indonéziában, amikor is a sziget nagy része valósággal felrobbant és a tízemelet magas szökőár a környező szigeteken több mint harmincezer ember halálát okozta. A kenyai hatóságok azonnal hozzáláttak a szomszédos falvak lakosságának kitelepítéséhez, a helyzet kritikus.” ».Déli Kurír: „Leontina. A Leontina-hurri- kán, amelynek szélerőssége a centrum közelében eléri a Beaufort skála tizenkettedik fokát, a Nagy-Antillák felé tart. Kuba lakosságát rövid időn belül már másodszor fenyegeti ez a szörnyű természeti csapás.” Ugyanitt: „Hajókatasztrófa. A Norvég-tengeren, Jofo- tentől északra, jéghegyek közé szorult a Trondheim nevű halászhajó. huszonnégy főnyi legénységével. Megmentésükre a viharos időjárás és a rossz látási viszonyok miatt alig van remény.” Kész. Csend támadt a teremben. — Nem értem — mondta kis szünet után Abonyl —. miért olvasta fel nekünk ezeket a tragikus eseményeket? — Tévedés, elnök kartárs. ezek nem tragikus események. Ha a ma délutáIíorunk legyőzhetetlen ereje A Pravda vezércikke Moszkva (MTI) A Pravda szerdai számának vezércikke megvonja az 1967-es esztendő mérlegét. Beszámol a szocialista közösség erejének növekedéséről, áttekinti a kapitalista világban élő dolgozók harcának eseményeit, jellemzi az imperializmus politikáját és felhívja a figyelmet a szocialista világrendszer egységének fontosságára. A lap hangoztatja, hogy a szocialista világrendszer fejlődésének és a nemzetközi események menetére gyakorolt befolyásának záloga a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmushoz való hűség. A marxizmus—leninizmustól és a proletár internacionalizmustól való elfordulás szükségszerűen súlyos következményeket rejt magában a szocializmus ügyére az adott országban és árt a nép alapvető nemzeti érdekeinek. Éppen ezt példázzák a Kínában zajló események. Mao Ce-tung csoportja „különleges irányvonalat” valósít meg, amelyben baloldali frázisokkal álcázott kispolgári kalandorság és nagyhatalmi sovinizmus keveredik. A Pravda ezután röviden felvázolja a tőkés világ dolgozóinak helyzetét. Emlékeztet arra, hogy az elmúlt évben egyre növekedett a munkásosztály ereje a kapitalista országokban: aktivitás. állhatatosság és növekvő szervezettség jellemzi a dolgozók harcát. Ugyanakkor — folytatja a lap — mindinkább mélyül az imperializmus általános válsága. Az imperializmus képtelen feltartóztatni a történelmi fejlődést, bár minden igyekezetével erre törekszik, sőt fegyverek bevetésétől sem riad vissza. A Szovjetunió Európában is fontos támasza a békének — állapítja meg a Pravda. — A többi szocialista országgal együtt a népek kollektív biztonságának megszilárdításán, az összeurópai együttműködés létrehozásán fáradozik. A Pravda végül kimutatja, hogy az imperializmus agresszióinak meghiúsítása és a nemzetközi erőviszonyoknak a szocializmus javára történő további megváltoztatása szempontjából elengedhetetlen a kommunista mozgalom egységének megszilárdítása és az összes szocialista és demokratikus erők összefogása. Ezeknek a céloknak a megvalósítására hivatott a kommunista és munkáspártok nemzetközi értekezletének előkészítése és megtartása. Az SZKP egyike azoknak a pártoknak, amelyek javasolták, hogy idén februárban tartsanak Budapesten konzultatív tanácskozást. Ezen kollektív véleménycsere formájában megvitatják a nemzetközi találkozó összehívásának kérdését. A kommunista és munkáspártok többsége már állást foglalt egy ilyen találkozó összehívása mellett. Argentin hatóságok provokációja egy szovjet hajó ellen Moszkva. (TASZSZ) A szerdai Trud interjút közöl azokkal a szovjet tengerészekkel, akiknek hajója a „Micsurinszk” ellen súlyos provokációt követtek el Buenos Airesben. A lap emlékeztet rá, hogy a „Micsurinszk” legénységét az argentin hatóságok több mint öt hónapon át feltartóztatták s csupán a szovjet kormány által tett erélyes intézkedéseknek köszönhető, hogy végül is hazatérhettek. Vaszilij Sztyepanov, a hajó kapitánya elmondotta, hogy a szokásos útján haladó hajó 1967 júliusában érkezett Buenos Airesbe. A kikötőt váratlanul mintegy 200 felfegyverzett gyalogos ni lapok esetleg ismét foglalkoznak velük, arról írnak majd, hogy a Rudolf-tó partján megszűntek a rezgések, a Leontina váratlanul irányt változtatott, lakatlan partok felé tart, a halászhajó pedig kiszabadult a jéghegyek közül. — Honnan tudja ezt előre? — Fél órával ezelőtt jelentette az utolsó hírt a Zi- Három. — Csak nem azt akarja mondani, hogy talán a Zi- Három...? — De. Pontosan. Az elmúlt két nap alatt olyan szolgáltatásokat nyújtott a lakosságnak a Föld legkülönbözőbb pontjain, mint amilyenekről ez a három kis hír is szólt. Többek között eloltott egy erdőtüzet Szibériában, lavinaveszélyt hárított el az Osztrák-Alpokban és egyéb katasztrófákat akadályozott meg. Gőzöm sincs, hogyan. de megcsinálta. Mindent megcsinált! Fanfa=ztikus gyorsan. Csak a Teleki-vulkánnál és a Leontina-hurrikánnál Időzött több óra hosszat Biztos vagyok benne, hogy azokat a munkákat Is. amelyeket Suberle kartárs sorolt fel az Imént. szintén könnyen elvégezhetné, ha.. (Folytatjuk) ív katona és igen sok civilbe öltöztetett • rendőrügynök szállta meg, akik provokációs célból „rajtaütöttek” a hajó személyzetén! Hamarosan kiderült, hogy a támadókat a hajón levő diplomáciai posta érdekelte. A kapitány ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy Buenos Aires-i rendőrség minden teketóriázás nélkül felrúgta a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáit. A hatóságok később a sajtóban azzal indokolták akciójukat, hogy a „Micsurinszk” fegyvert és röplapokat” szállított Argentínába. Amikor azonban ez a verzió összeomlott és a provokáció folytatása ilyen ürügygyei lehetetlenné vált, bírósági eljárást indítottak a hajó kapitánya és a személyzet öt tagja ellen, „a kikötői hatóságok sértegetésével” vádolva őket. A december végén tartott tárgyaláson azonban a bíróság kénytelen volt felmentő ítéletet hozni. Ryugafi ilgyuckilt tartóztattak le Moszkvában Moszkva (TASZSZ) A szovjet állambiztonsági szervek letartóztatták Moszkvában Nicholas Brocks Sokolov 20 éves venezuelai állampolgárt, aki mint turista érkezett a Szovjetunióba. Sokolovnál, aki az NSZK- ban született, s a francia Grenoble város egyetemének hallgatója, sokszorosító készüléket. titkosíráshoz szükséges másolópapírt, illegális munkájára vonatkozó utasításokat, ellenséges anyagok terjesztésére szolgáló foto- kliséket találtak. Emellett jó néhány olyan levél is a biztonsági szolgálat birtokába került, amelyeket provokativ célzattal Sokolov szovjet tudósokhoz címzett.
