Kelet-Magyarország, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-14 / 11. szám

a az Északi Alközpontban. Foto: Elek Emil ózták ík fizet est lan vagyon értékét, és en- í nek megfelelően lényegesen könnyebben lelhet megvaló­sítani a vagyon kettéosztá­sát. Figyelmet érdemel a rendelkezésnek az a része,! mely szerint, ha ebben az esetben valamelyik fél csak! azért kap a közös vagyon­ból nagyobb részt, mert a közös tartozásból is többet vállalt, akkor nem szabnak ki a többlet után ill féket. A földtörvény szellemének megfelelően szabályozták a földek öröklésének ille­tékkötelezettségét is. A már említett örö'ö’ési Illeték kétszeresét kell fizetni an­nak, aki föMet örököl de mezőgazdasági termeléssel nem foglalkozik élethivatás­szerűen. Ezek az örökösök azonban nem fizetnek ille­téket abban az esetben, ha a földet a termelőszövetke­zetnek vagy az államnak a hagyaték jogerős átadása után 30 'napon belül tulaj­donul felajánlották, de a felajánlást nem fogadták el. (m) A szőkébb haza SZERETETE Egy szép prospektus margójára Meglepetést okozott a Me­gyei Idegenforgalmi Hivatal „Bereg” című ízléses ide­genforgalmi prospektusának megjelenésével. Á leporel­ló alakú, színes fényképek­kel és rajzokkal díszített kis képeskönyv — melynek megjelenéséről már hírt ad­tunk — valódi meglepetés lesz országszerte, mert be­mutatja, mennyi látnivaló van a haza eme távoli szeg­letében is. Ebből az alkalomból ke­restük meg Csa’lány Gézát, a hivatal vezetőjét és ér­deklődtünk, várhatók-e to­vábbi kiadványok és mit re­mélnek tőle. m!k a szabol­csi idegenforgalom legfőbb hírverőinek idei tervei? Mindiárt az eleién hadd számoljunk be róla, hogy idén még két ilyen szén kiadvány várható. Az egyik valószínű1«? Nyírbátorról és környékéről, a másik egy csupa szép képekből összeá’lított „Szaholesj ké­peskönyv”. Mindkettőre megvan a fedez°t. (Nem eleső mulatság, a Bereg pél­dául százezer forintba ke­rült.) De van egy igazi megle­petés. Hamarosan kikerül a nyomdából egy ,Kelet-Ma- gvarország térképe” című nagyon ízléses, képes kiad­vány is, amely a Hortobágy, tói Sárospatakig bemutatja a haza keleti részeinek ide­genforgalmi látnivalóit, a szabolcsiakat is. Arra a kérdésre, nvért éri meg a szabolcsi idegenforgalom­nak. hogy Haidú-Bihar és Borsod idegenforgalmát is .reklámozza, a vezetők mo­solyogva válaszolnak:- — Nagyon is megéri. "Azon az árort, hogy egy tágabb tájcsonortpt reklá­mozzunk.. 'felérjük, hogy az idegen látta vendégheVeken — tehát a Hortobágyon, Hajdúszoboszlón, Debrecen­ben,’ Sárospatakon — akar­va akaratlanul bemutaMák a vendégeknek azt is. amit Szabolcsban érdemes meg­nézni. Főleg a fiatalok, az isko­lák és a természetiárók fe­dezik fel sorban rejtett szépségeinket. Az iskolák: egyre többen akarják iskolai kirándulás, nyári táborozás alkalmából megismerni Bessenyei, Zal­ka Máté. Móricz Zügnvnd, Kölcsey Ferenc szülőföldjét És ez sem kis szám1 Most az Idegenforgalmi Hivatal érdekes vállalkozás­ba fogott. Megyénk e nagy szülötteivel .kapcsolatban felkutatlak mindazokat a termelőszövetkezeteket, egyesületeket, társulatokat, iskolákat, úttörőcsapatokat, amelvek nagy Szabolcs: em­berekről nevezték el magú­kat. Valamennyien meghí­vót kapnak: szeretettel ké­rik őket látogassák meg névadójuk szülőföldjét. S hőgv mindennek az if­júság körében is ’'mgulatot keltsenek, az idei ..város­ismertető verseny”, m0'vet már két tavasszal rendeztek meg több száz középiskolás számára, május 11—12-én kitágul: nem csak Nvíregv- báza. hanem Nagvkálló, Nyírbátor. Baktalúrántháza, Vaia ismeretéből is ver- senvezn’ök kell a fiatalok­nak. Fz egyben a legnép­szerűbb nyírségi autóbusz- túra útvonal is. Most a gazdasági reform során a* Idegenforgalmi Hivatal Is gazdálkodhat. — például rendezhet ilven útvonala­kon autóbuszk!ránduiásokat. És ezzel megkeresheti to­vábbi szén nronagandakiad- ' ványók költségét. A haza — a szűkebb ha­za megszerettetéséért. Oesztelyt Nagy Zoltán Utak. csomagok és vámosok Ilyenek ezek a turisták!? Az ijesztgető, a lanu'ni vágyó, az izzadó és nevető ember története Van, aki idegesen ül a vasúti kocsi fülkéjében és van, aki nem. Vagyis van, aki hoz magával valamit, van, aki nem. Ilyenek a „turisták”? — Az egyik ember való­ban turista. A másik pedig szeretne annak látszani — hallottam egy vámtiszttőL Mégis: milyenek azok a ti» isták”? Csurka János, a nyi vámhivatal vezető- ha derülve, néha bosz- iva meséli a történ ­iogy „ilyenek ezek a »» szék Ikereskedelrm nevezetű honfitár­íatározta, hogy sza- , családjával együtt (unióban tölti. A or nem is volt ij. Odakinn? Néze- nhengettek — no őzben — vásárol­5. Hazafelé aztán a kislányukat, össze ötéves volt, ámos bácsik előtt semmit arról a lologról, amit a rejtettek. Meg nagyon jól vi- egész kirándu- erek — meg­gy igazi kar- tárállomáson belépett a •ecd-'gozták ínyt. nyom — -. ha nem 7 a bácsi ’áféko1' t. ” már a vásár. Kiküldte a szülőket, szépen elbeszélgetett a kislánnyal, hogy ő bizony nem “akarja elvenni a játékait. A kislány kibökte: — Tetszik tudni bácsi, nekem a ruhám al3tt meny­nyi sok harisnya van? És a bácsi tudta. Ő tanult. de mit? Egy kérdés: hogyan lehet az, hogy valaki tanul és mégsem tanul. így: mint népköztársasági ösztöndíjas került kl B. L. a Szovjet­unióba. Mindenki azt hitte, hogy B. L. rengeteget ta­nul. Igaz, jól hitték. Csak­hogy nem a mezőgazdaság tudományával ismerkedett, hanem az árkülönböze ék­kel. S minden hazautazás­kor csak olyan dolgokat hozott, amit olcsón vett, itt­hon drágán adott. Addig jár a korsó... igen ismerjük. B. L. is addig járt, míg végül 31 ezer fo­rintos devizabűntett és kö­zel 5 ezer forintos vámsza­bálysértés miatt bíróság elé állították. Ki k-pta a bundát ? Először B Gy. és felesé­ge. Fel is vették magukra, úgy indultak el otthonról. Bizonyára azért öltöztek így fel mert tartottak a megfázástól. Persze... Ugyanis nyár volt. ponto­sabban nvár 'égé. A vám­tiszt? Mulatott magában és utoljára haevta az ifíú oárt. Hadd izzadjanak addig. A kabátok alól végül is kö­zel 260 pár harisnya és más csekélységek kerültek elő mintegy 14 ezer forintnyi értékben. B. házaspár a bírósági tárgyalásra már nagykabát nélkül ment De már telje­sen mindegy volt így is izzadtak. Ilyenek a turisták ? —- Szerencsére a nagy többség nem ilyen — mond­ja Csurka százados. — Ha­nem: Magyar szállodaigazga­tókból és helyetteseikből álló turistacsoport érkezett haza a Szovjetunióból. A vámvizsgálatot végző tiszt­nek elmesélték, hogy a szovjet szállodákban kelle­mes meglepetés érte őket A kiszolgálás, a bánásmód a lehető legudvariasabb, a feltételek kitűnőek. F.rről feltűnően sokat meséllek, végül „megígérték” a vám­tisztnek, hogy a szovjet példát ők is akarják követ­ni. A mesélők kissé elsánad- tak, amikor a vizsgálatot végző tiszt mosolyogva kö­zölte: — Helyes. Viszonzásul most én is jó munkát fo­gok végezni. S tüzetesen átnézte a tu­risták csomagjait És téve­dett. A szálloda5 szakembe­rek csak a jó tapasztalato­kat hozták el. A vizsgálat vége nevetés lett és barát­ságos búcsűzás. Mert ilyenek ezek a tu­risták! Horváth János

Next

/
Oldalképek
Tartalom