Kelet-Magyarország, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-12 / 9. szám
MEGIEGYZÉSEK: ü Ma nekem. Egyik nagy megyei gyárunkban szép megtakarításokat érnek el évek éta. P. kedves ismerősöm évtizede dolgozik itt, előbb mint munkás, mostanában mint csoportvezető. Kitűnő munkás, derék ember, ő mondta el és kért, ne írjam meg. A tanulság azonban közérdekű, nyilvánosságot érdemel. A gyár megtakarításai körött a munkabér is szerepel. P. évek óta több 1 .‘info] yamot elvégzett, melyek előtt valamennyiszer megígérték a kötelező f’zelés- emelést. És valamennyiszer megfeledkeztek róla. Mostanában pedig, ahol asszonyok dolgoznak, s edd-g a nehéz fizikai munkára férfi segítséget kapta*, ezt megvonták. Az asszonyoknak kel) végezni a nehéz és férfi izmokat is próbára tevő cipekedést is. Nyilván, szép megtakarítás lesz belőle. A mérlegben nem jelentkezik az asszonyok panasza. Sem P.-é, aki nem kapott a tanfolyam után béremelést. És a szakszervezet? — kérdeztem. A szakszervezet van Is, nincs is — válaszolt ismerősöm. — Régóta titkár, jól érzi magát a vezetők között. Érdekes... oeitg a titkárokat választani szokták. Szép a megtakarítás. Ha jogos. Ha ésszerű. Ha nem azok ellen van, akikért takarékosabban kell do’gozni, akikért épül ez az egész szocializmus. És nem a prémiumért. Ami egyeseknek a megtakarításért jár. B£ Szolgáltatás — kényelem Olvasom, hogy a TEMPO favágási szolgáltatása népszerű. Nagy teljesítményű fűrészgéppel ’árják a családi udvarokat Valamikor a tél elején én is megrende* tern a favágást. Valamikor a tél közepén jött is valaki, és bejelentette, hogy hordjuk ki a felvágandó tüzelőt az utcára, mert a nagy teljesítményű géppel nem érnek rá ilyen aprósággá’ törődni. Ha kész leszünk jelentsük és majd jön. Nem jelentettük. Inkább összevágom apró dánként a pincében, lesz ahogy lesz. Viszont volna egy javaslatom. Kölcsönözzön a TEMPO kis teljesítményű fűrészgépeket, aminek kiszolgálására nem kell az egész család. A nagy teljesíímánvű géppel; pedig jelentkezzenek ez erdőgazdaságná’, erdöírtás- hoz. Mindenki jól jár. ü ígéret ügy volt, hogy rákapcsolják szövetkezeti házunkat a ház előtt futó gázvezetékre. E célból már a nyáron felszerelték a gazba» lert, fűtőtestet. November végén az a hír járta a házat, hogv tartózkodjon otthon valaki, ha jönnek, ne legven akadályba a rákapcsolnak. December elején érdeklődtem egy ismerősömön keresz*ül, mikor kapunk végre vezetékes gázt? Ismerősömnek c«ak egy telefonba került. — Ne izgulj, karácsonyra meglesz. Kivételesen a ti hazatokban. — Ti^át nem kell tüzelőt beszereznem — kérdeztem óvatosan. — Nem. Karácsommá meglesz. De ne mondd senkinek Meghatott. Kivételes jóakarattal karácsomra megkapjuk a vezetékes gázt, amit már augusztusra ígértek. Nyilván, protekcióval. Szép, nem szón. hallottam már protekcióról másutt is Nem szópam senkinek. fráz ma sincs Hát még ha item lett volna protekciónk? Slpkay Barna Rendjelek a termékértékesítési szerződésekről A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter két rendeletet hozott a mezőgazdasági termelőüzemek termékértékesítési szerződéseivel kapcsolatos jogok érvényesítéséről. Az egyik rendelet kimondja, hogy a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésekből eredő igények bírósági úton történő érvényesítése előtt a felek panaszaikkal a gazdasági termékforgalmi egyeztető bizottsághoz fordulhatnak. A másik rendelet módot ad arra, hogy a mezőgazdasági termékértékesítési szerződések alapján átadott termékek minősítésével pártatlan és szakmai szempontból jól tájékozott szervek, illetve a kijelölt szakértők foglaljanak állást a tartós áru félék esetében, amelyeknél lehetőség van alapos objektív vizsgálatra, a kijelölt szervek döntenek a minősítésről, a gyorsan romló árucikkek esetében pedig a járási tanács elnöke küld ki szakértőket helyszíni vizsgálatra. Az a szerződő fél, aki a szakértői állásfoglalást sérelmesnek tartja, igényét bíróság, vagy gazdasági döntőbizottság előtt érvényesítheti. Fiatalok parlamentje Koncz Ferenc szatmári küldött készül a tanácskozásra Január 18-án ül össze a termelőszövetkezeti fiatalok országos parlamentje. Az eseménnyel kapcsolatban Szabolcs Szatmárban 24 körzeti gyűlést tartottak és ugyanannyi küldöttet választottak. A fehérgyarmati járás három körzete közül, a jánkmajtisinak Koncz Ferenc a parlamentere. Megkerestük az ifjú parlamentert, a cégénydányá- di Dózsa Népe Tsz főiskolát végzett kertészeti bri- gádvezetóját, hogy mi van a tarsolyában, milyen célokkal. elképzelésekkel készül az országos tanácskozásra? I A legje'eníősebb akadály — Bár a megye, sőt az ország legtávolabbi keleti részében élünk, kérdéseinket, problémáinkat nem tartjuk ebből eredően sajátságosnak. Csupán részletekben különbözők, általánosságban megegyező a bárhol élő falusi ifjúság helyzetével. Nézzük mindjárt a sorrendben elsőnek számító elvándorlást. Ez sem mindenütt egyforma mértékű. Járásunkban elsősorban azokból a falvakból megy el több fiatal, ahol a tsz is gyenge. S ez egyáltalán nem megállíthatatlan folyamat. Az szükséges hozzá, hogy a közel- r^iUban megjelent kedvező gazdaságpolitikai intézkedések kellő tartalommal teljenek meg és a helyi vezetők érvényesítsék az új gazdasági rendszerből fakadó nagyobb önállóságot. Ezek módot adnak a gyenge tsz-eknek is arra, hogy anyagilag erősödjenek, rendszeres havi díjazást biztosíthassanak. így hárítható el nagyrészt a fiatalok falun maradása útjá'oól a legjelentősebb akadály: a viszonylagos pénztelenség. vesen adnak, ha kérnek tőlük. Több helyen okkal sértette eddig a szülőfalujában a tsz-ben maradó ifjakat, hogy sok esetben munkájuk csupán abban nyert elismerést, hogy gyorsabb és állandóbb erőkifejtésre képesek. Viszont elenyészően kevés volt eddig az olyan bátor és kezdeményező igény, amely a fiatalok kezdeményező készségét, lelkesedését, szakmai és elméleti tudását kellően értékelték, igényelték volna. Az elismerő szó is elmarad. — A jelenlegi helyzet azt mutatja, nincsenek a fiatalok a tsz vezetőségében — akár kevesebb, akár több a létszámuk — arányosan képviselve. Nem egy olyan tsz van a járásban. amelyekben a KISZ- korúak száma például tizede az ossz tagságnak, a dolgozó tagokéhoz képest pedig jóval több. Mégis,a vezetőségek átlagéle4kora ötven év körüli, köztük fiatal elvétve akad. Hogyan szerezzenek a fiatalok ilyen körülmények között vezetési tapasz'álatokat. Pedig állítom, hogy általában a tagság magas életkorára gondolva, ez egyre égetőbb gondunk lesz. Sza! ma, szabadnap, szórakozás A fiatalokat vonják be a vezetésbe Az pedig a tsz-ek vezetőinek a feladata, munka- lehetőséget biztosítani a téli hónapokra is. Ilyen ötleteket a fiatalok is szí— Az elmúlt években fiatalok szakmunkásbizonyítványokat szereztek a mi járásunkban is. Persze, nem olyan mértékben, mint az kívánatos. De miért nem? Azért, mert több helyen nem a tanult szaknak megfelelő munkaterületen kapnak munkabeosztást, vagy munkadíjazásukban nem érvényesül a szaktudás honorálása. Tudott dolog, hogy az állattenyésztésben dolgozó fiatalok igen nagy problémákkal küzdenek. S mindaddig, amig a munkaszervezet célszerű változtatásával és gépesítéssel nem könnyítik itt a munkát, tovább tart a fiatalok idegenkedése az állattenyésztési ágazatoktól. Tallózás jegyzet füzetemben üJ noteszt kaptam az ój évre. Szép, barna bőrkötésest, cserélhető jegyzettömbbel. A régi már betelt. Ráírom a fedelére*; „1967-es év.” Egy keveset még forgatom. Szavakba, nevekbe botlik az ember, s érdekes játék, hogy felvillan-e a nyomában az emlékezés? Itt van mindjárt ezen a gyűrött, füles lapon egy nagybetűs szó: I SIKOLY: I ! Az ördögbe is — tűnődöm — mi lehet ez a detektívre- gények hangulatát árasztó szócska? S egyszerre rémlik, hogy ismét hallom az erős, rövid, semmivel össze nem hasonlítható kiáltást. A kiszakadó fájdalom és a határtalan öröm ősi, asszonyi hangja ez. Most már emlékszem rá, mintha ma történt yoina. Délután érkeztem egy Szatmár vidéki kis faluba, S egyenesen a tsz-irortába siettem, hogy még ottfogjam a párttitkárt: a pártnap előtt néhány adatot kellett megszereznem. Egy busa szemöldökű, mérges öreg fogadott, s szűkszavúan felezgetett kérdéseimre. Homlokának ráncait sűrűn összevonta. s ilyenkor a dérlepte szemöldök megborzolódott. Csizmájával is türelmetlenül topogott a padlón, látszott, hogy szabadulni szeretne már. Egyszer csak valaki kívülről megzörgette az ablakot és egy sietős asszonyi hang szólt be: „Péter bácsi, jöjjön gyorsan.” Erre az öreg, se szó, se beszéd faképnél hagyott.' Vártam egy félórát, majd érdeklődni kezdtem odakint: nem látták-e a párttitkárt? „Biz, az hazament — válaszolták —. egyébként ott lakik a sarkon túl. abban a háromnb'.akos házban.” Nem volt mit tenni, szép lassan ballagtam arrafelé. Hanem az ablakuk előtt elbizonytalankodtam. Hiszen elég kurtán-furcsán elintézett engem a titkár és ezután még bemenjek hozzájuk hívatlanul? Miközben ezen töprengtem, akkor hallottam meg ott. a három ablak előtt azt a fájdalmas (vagy talán diadalmas?) asz- szonyi sikolyt, amely belehasított a langyos falusi délutánba, s nem sokkal utána egy egy panaszos kis hangot, egy most világra érkezett emberke békétlen sírását. A párttitkár nagyapa lett. Forgatom a megviselt lapokat, s közben a hónapok zizegnek tovább. Egy hosz- szú nevelési értekezletet követő oldal után ezt látom felírva: AVERS: Csakhamar megjelenik lel. ki szemeim előtt a Tiszado- bi Gyermekváros állami gondozott gyermekeinek egy csoportja. A gyermekszemek mindenütt a világon tiszták és ártatlanok. Bennük csak sugarak és bárányfelhők tükröződnek. Egyedül csak az elhagyott gyermekek szemei mások. Az övékben kérdés, szemrehányás és szomorúság ül, amely nyugtalanítóan be- leakaszkodik a felnőttek tekintetébe. Nincs rendellenesebb dolog, mintha a gyermekek cinikusak vagy öregesen bölcselkednek. S hány kis öreg szemű bölccsel találkoztam Itt, az otthonban, akik nyomába erednek minden felnőttnek, hogy símo- gatást kapjanak. Ica néni kisfiúi azonban mások. Ez a halk szavú fiatal nő megnyitotta kis értelmüket a szépség, és a lelki gazdagság befogadására. Irodalmi szakkört alakítottak, s a csendes esti órákban irodalommal foglalkoznak. Ottj áriamkor az egyik fiú füzetének első lapjára Vörösmarty szavai voltak írva: „Mi dolgunk a világon? Küzdeni erőnk szerint, a legnemesbekért...” S amíg Laci álmodó szemekkel szavalt. Ica néni elmondta róla, hogy miként került állami gondozásba. „Sokat, nagyon sokat kellett foglalkoznunk vele, amíg felengedett zárkózottságából és bízni kezdett ismét a felnőttekben. De most már nagyon szeret bennünket” — mondotta Ica né. ni. Én pedig soha, soha nem hallottam igazabbnak a költő szavait, mint olt. abban a kedves kjs gyermeki közösségben Laci szájából: /„Testvéreim vannak, számos milliók;/ Én védem őket, ők védenek engem./ Nem félek tőled sors, bármit akarsz.”/ Becsukom a noteszt és elteszem. Sok minden történt egy év alatt. Világot mozgató nagy dolgok is. de mégis, legmelegebb színekkel talán ezek a képek mosolyognak felém. Orosz Szilárd — Különösen hasznosnak tartom a munkában eltöltött hat nap utáni pihenőnap. vagyis szabad nap kiadását a fiatal tsz-tagok részére. S a remélhető kedvezőbb munkaiéi tó telek kialakításával ugyancsak növekszik a fiatalok szabad ideje, amit tanulással, szórakozással tölthetnek. Sajnos azonban, vannak olyan községek, tsz-ek. ahol az ilyen irányú igény kielégítésére még nem biztosítottak megfelelő helyiséget. Teljesen jogos és időszerű a fiataloknak az az igénye, hogy a tszekben is legyenek olyan fontos szociális létesítmények, mint fürdő, öltöző, klub, továbbá az eddiginél jobb sportolási lehetőségek. Asztalos Bálint Ällafegcszegfigyi állomás épül Kétnapos megbeszélés--» vettek részt megyéink állategészségügyi állomás?- i- nak vezetői a he1 elején Budapesten. A megbeszélésen az 1968-as év legfontosabb feladatairól, az új gazdasági mecn tnlzmusíVik az állomások gazdasági és szerkezeti felépítésére vonatkozó reformjairól volt szó. A Szabolcs-Szjémár megye állategészségügyi helyzetét jelentősen maglarttja az a határozat, arnelv szerint Nytrecvhá-’in 1970 ia felépül az állomás első épülete. Ezzel párhuzamoson növelik a dolgoz tk létszámát is, ami a szakosítást segíti elő. Az 1968-as év nagvobb felelősséget, ró a vezetőkre és a dolgozók ra em/aránt, mivel az év elejétől az állomás már önállóan Intézi gazdasági ügyeit. Természetesen sajál bevételedre azért nem támaszkodhatnak teljesen, min- denesofre az állami dotáeió a költségeknek most már csak a kisebbik részét jelenti. italát bevételeiket a termelőszövetkezetek által az álla*orvosi szolráj'-dá- sokérí fizetett térítésekkel növelik. Nem lesz hiány clmásládából A MÉK és az állami gazdaságok már megkezdjék a göngyölegek kiszállításai A tavalyi almatermés alaposan megtréfálta a szakembereket; még az augusztusi becsléstől is mintegy 35 százalékkal több termett a szabolcs-szatmári gyümölcsösökben. A nem várt többlettermés nem kis gondot okozott a göngyölegellátásban. Vajon megismétlődik e a . tavalyihoz hasonló eset? A Budapesti Ládaipari Vállalatnál, még nem fejeződtek be az ez évre vonatkozó tervtárgyalások. Ennek ellenére a vállalat két üzemében — a vásárosnaményi 4-es és a tiszalöki 6-os telepen — napi ütemezés szerint folyik a termelés. Mindkét helyen a tavaly elért legmagasabb tényszámokat vették alapul. Vásárosnaményban az állandó létszám eléri & négyszázat, s a napi termelés így zökkenőmentesen eléri a hétezer darabot s a telpet naponta két-három vagon láda hagyja el. Ezek a szállítmányok elsősorban az állami gazdaságokba irányulnak, jelentős mennyiséget szállítottak már el készletezésre a HUNGAROFRUCT új fehértói lerakatához is. A telepen tárolt készlet ennek ellenére meghaladja a harmincezer darabot. Tiszalckön is teljes kapacitással dolgoznak. Naponta 4800 darab láda és 1400 ládatető hagyja el a műhelyeket. Ezenkívül két-két és fél ezer garnitúrának megfelelő mennyiségben kishűtőházi- és zöldséges ládaelem készül. Zárlécből 15 köbméter a napi termelés. A Tiszalöki Vegyesipari Vállalat az elmúlt évben már gyártott kisebb mennyiségű ládát. Ez évben tervszerűen, napi két és félezer előállítására vállalkozott. Derűlátással nyilatkoztak a Gyümölcs-Zöldség Göngyöleg Ellátó és Gyártó Országos Szövetkezeti Vállalat 7es számú üzemegységénél is. Az ellátást ezúttal nem bízzák a véletlenre; ez évben nyolcvan százalékkal több szedőládát készítenek, és fokozzák az egyéb, szállításra alkalmas exportládák gyártását is. Az üzemegység hat telepén — Nyíregyházán, K.en.a- csén, Csengéiben, Vásárosnaményban, Fehérgyarmaton és Mátészalkán — több mint négyszáz ember dolgozik jelenleg is. A tavalyi példákból okulva a MÉK és az állami gazdaságok már decemberben megkezdték a göngyölegek átvételét, hogy ne legyen fennakadás a szállítási csúcsidőkben. Edd’g mintegy félmillió ládát vettek át a telepektől. Uj ládaüzem kezdte meg a termelést az Ujfehértói Vegyes Ktsz kezelésében. Ládában tehát előreláthatóan nem lesz hiány. Az ellátási zavarokat azonban azzal is meg lehet előzni, ha a gyümölcstermelő állami és szövetkezeti gazdaságok már most kiszállítják a szükséges mennyiségű göngyöleget. A betakarítási és szállítás) csúcsidőkben ugyan" is előfordulhatnak olyan esetek. amikor nem tudják a kért időre kiszállítani a ládákat. Ettől azonban sok termelőszövetkezet húzódozik, mert az átvett göngyöleg forgalmi hitelkerete után tekintélyes összegű kamatot kell fizetni. A készletezés tehát pénzbe kerül. Még akkor is. ha az biztonságos helyen, megfelelő szakértelemmel van tárolva. Joggal vetődik fel a tsz-ek részéről tehát az a gondolat; minek fizessenek addig a ládákért, amíg nem használják? Sőt területet adnak át anr.ak tárolására! Mindenképpen hasznos lenne ezen a problémán még ideiében, ésszerűen változtatni. Tóth Árpái A lap megírta — az illetékes válaszol A Nyíregyháza Acél utca lakóinak panaszát közölte a lap december 20-i számában „Veszélyes” címmel. Az Acél utca lezárását, illetve új nyomvonalon történő kiépítését a megyei tanács építési osztálya engedélyezte. A korábbi közérdekű bejelentések alapján a megyei tanács december 30-án határozatot hozott, amelyben február 28-i határidőt szabott az Acél utca új nyom. vonalának kialakítására. Reméljük, hogy a KPM 3. sz. beruházási felügyelősége a kötelező határozat alapján az út kiépítését elvégzi. Nyíregyháza Városi Tanács VB. építés- és közlekedés osztálya
