Kelet-Magyarország, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-11 / 8. szám

Francia mozaik (6) Svéd dilemma M =*!=♦!<[ Svédországban ma nem­csak a hatalmas trösztök gondosan párnázott igazga­tósági termeiben, a tőzsde­palota folyosóin, a pártok gyűlésein, hanem az utca embereinek körében is mindennapos téma a Közös Piachoz való csatlakozás kérdése. Erről vitatkoznak a svédek még hét végi vi- kendházaikban, sztügáikban is. Bár a svéd életszínvo­nal közismerten egyike a legmagasabbaknak, a belé­pés vagy be nem lépés — „zsebbevágó” probléma szá­mukra is. Nem véletlen hát, hogy még a világgaz­dasági kérdésekben járat­lan emberek is a bankok, mindenekelőtt a Skandi- nawiska Banken füzetecs- kéjét tanulmányozzák. Ennek egyik legizgalma­sabb fejezefe Svédország és a Közös Piac export- importjának alakulása. A Közös Piac-i országokból származó 8 milliárd 539 millió koronás importtal szemben ugyanis csupán 6 milliárd 690 millió koronás svéd export áll; vagyis Svédország külkereskedelmi hiánya 1966-ban a Közös Piac országaival szemben meghaladta az egymilliárd 800 millió svéd koronát. A sTfd löké küllőidre kacsintgat O Érthető tehát, miért szor­galmazza a svéd nagytőke olyan rendkívüli igyekezet­tel a Közös Piachoz való csatlakozást A monopóliu­mok részint ez irányban befolyásolják a kormányt, részint pedig egyes Közös Piac-i országokban, így Nyugat-Németországban, Hollandiában, jelentős vál­lalkozásokat létesítenek. Érdemes megemlíteni, hogy Nyugat-Németország — megelőzve Angliát és az Egyesült Államokat — Svédország legnagyobb ke­reskedelmi partnere. S itt még kedvezőtlenebb a své­dek számára a külkereske­delmi mérleg: az import 4 milliárd 774 millió koro­na, míg az export csupán 2 milliárd 858 millió ko­rona értékű, vagyis az egész Közös Piaccal szem­beni passzívum lényegében Nyugafc-Németországgal kapcsolatos. Az utca embere számára is egyre világosabb, hogy a svéd gazdaságnak — a konjunkturális helyzet miatt — értékesítési nehézségei vannak. Csökkent a világ­piaci érdeklődés a svéd vasérc és papír (papír­massza) iránt. Pedig ezek az ágazatok rendkívül fon­tosak; az ország átlagos évi vasérctermelóse például megközelíti a 30 millió ton­nát. Ez a világ vasércter­melésének csak 6 százalé­ka ugyan, Svédország még­is a második legnagyobb vasérc-exportáló állam. A fa- és a papíripar bázisát az adja, hogy az ország területének több mint fe­lét erdőségek borítják, s így a fa az egyik legfon­tosabb nyersanyagforrás. A fakitermelés jelentőségét növeli, hogy az erdőségek 45 százaléka az iparilag rendkívül használható luc­fenyő, 40 százaléka pedig erdei fenyő és rendkívül kedvezőek a kitermelési, szállítási feltételek. Stockholmi utam alkal­mával olyan érvelést is hallottam, hogy a svéd tő­kének előnyös lenne meg­vetnie a lábát a Közös Piac-j országokban, ame­lyekben lényegesen alacso­nyabbak a munkabérek, mint Svédországban. Nyil­vánvaló, hogy ez jelentő­sen éreztetné a hatását a munkabérekre. Magyarán mondva: a svéd nagytőke ily módon meghúzhatná a dolgozók nadrágsziját. A Közös Piacba való belépés nagy konfliktusát mindenskelőt* egy elsőren­dű politikai kérdés okozza: a hagyományos svéd sem­legesség. Ismerve a NATO és a Közös Piac szoros kapcsolatait, ha Svédország belépne a Közös Piacba, az véget vetne semlegességé­nek. A nagytőke s az ural­mon lévő szociáldemokrata párt jobboldala a televízió­ban, a rádióban, a sajtó­ban, a gyűléseken azzal érvel, hogy „a Közös Piac jellege már megváltozott, nem a régi”. Ebben van igazság — egy szemernyi. De ami — Helbai Jenő sza­vaival élve — túlnyomó­nak mondható?™ Két hagyomány: a semlegesség és a proii(éhség S ha már a svéd sem­legességnél tartunk, nem érdektelen megemlíteni, hogy a skandináv ország nagytőkéje részt vállalt az USA űrprogramjának meg­valósításában és különböző rejtett csatornákon nye­részkedik a közel-keleti konfliktuson, a vietnami háborún. A svéd hadiipar közis- menten fejlett A Boforsch Művek ma Európában — Kruppék meilett — az egyik legismertebb hadi­üzem. Mint mondják, talál­koztak már Vietnamban is Boforsch ágyúkkal. A Nit­ro Nobel-gyár amerilcai megrendelésre is dolgozik. (Állításuk szerint ugyan csak bánya- és útrobban- tásiioz használatos rob­banóanyagokat szállít és kikötései vannak a fel- használásra; ez azonban nehezen ellenőrizhető.) A Volvo Müvek úgyszintén nemcsak gépkocsikat, ha­nem harckocsikat és egyéb katonai szállítóeszközöket is gyárt. A svéd hajóipar foglalkoztatási nehézségein nagymértékben segített a közel-keleti válság, hiszen a Szuezi-csatorna lezárásá­val a felfutóban lévő tankhajógyártás még job­ban kiépülhet; az elmúlt hónapokban komoly meg­rendeléseket kaptak száz, kétszázezer tonnás tankha­jókra Izraeltől és az Egye­sült Államoktól. (Közis- mért, hogy az ilyen gyors munka extraköltségeket és ugvancsak extra nagyságú profitot is jelent) A kommunista javaslat: népszavazás Az országszerte rendkí­vül népszerű Hermansson elvtárs, a Svéd Kommunis­ta Párt elnöke azt a nagy visszhangot keltett javas­latot tette, hogy az ország Közös Piachoz való csatla­kozása ügyében tartsanak népszavazást A kormányon lévő szociáldemokraták vi­szont manővereznek. A kormány elment a kompro­misszum felső haláráig: ké­ri a felvetett, azonban a „megfeielo formában.” Azt sem natarozia meg, hogy a csatlakozást teljes jogú tag­ként vagy csupán társutt tagkent ónajtja. A nyilat­kozat szerint olyan belépé­st format keresnek, „amely lelte tőve teszi a hagyomá­nyos svéd semlegesség fenntartását”; ez viszont fából vaskarika. Lange svéd kereskede­lemügyi miniszternek az a véleménye, meg ketl várni, hogy a Közős Piacot ille­tően meddig jut el Anglia. Nem tartja ugyanis indo­koltnak, hogy az északi ál­lamok külön kezdeményez­zék a belépést. Úgy véli, hogy tovább kell erősíteni az EFTA (Szabadkereske­delmi Társulás) pozícióit, mert csak erőteljes part­ner keruinet ki veszteség nélkül egy ilyen bonyoiui: tárgyaiásoól. (Ez bizonyos mércékig a Wilson-kabinet bírálata is, hiszen az angol kormány már régóta lazí­totta az EFTA-szálakat, ne­hogy azok akadályt jelent­senek a Közös Piachoz va­ló csatlakozásnál.) Nagyon korai volna meghúzni a lé­lekharangot az EFTA fe­lett, mert az ennek kötelé­kébe tartozó országok kül­kereskedelmi volumene az elmuit évben az 1966 évi­hez képest mintegy 5 szá­zalékkal növekedett, az országok egymás közötti kereskedelme pedig 10,5 százalékkal. Akadémikus annak a kérdésnek a latolgatása, vajon a skandináv országo­kat, mindenekelőtt ezek legfejlettebbjét, Svédorszá­got Anglia elé engedhetik-e a Közös Piachoz való csat­lakozásnál; hiszen itt a központi kérdés az Egye­sült Királyság belépése. Mindenesetre De Gaulie- nak a Downing Street-hez címzett legutóbbi „non”-3a egyben a különben is hi­deg vérű svédek illúziói-1 nak további „mélyhútését” jelentette. De Gaulle ugyanis nem kívánatosnak minősítette a „nyolc, vagy kilenc, avagy tíz ország Európáját”, magyarán ele­ve ellenzi a Közös Piac bővítését. A svéd dilemma tehát két irányú: csatiakozás-e vagy kívülmaradás, s ha az előbbit válasz'anák, mi maradná a svéd semleges ségből? Az utca embere, az európai közvélemény sze­mében a kívülmaradás döntőbbnek tűnik, mint a nagytőke által remélt gaz dasági előnyök. Boros Béla MOSZKVA Szerdán este a szovjet fő­város Csajkovszkij hangver­senytermében ünnepi gyű­lést tartottak az 50. jubileu­mát ünneplő Szovjet Távira­ti Iroda, a TASZSZ tisztele­tére. Az SZKP Központi Bi­zottságának és a szovjet kor­mánynak az évforduló alkal­mából a TASZSZ dolgozói­hoz intézett üdvözletét Pjotr Gyemicsev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának titkára olvasta fel, majd Szergej Lapin, a TASZSZ vezér- igazgatója mondott ünnepi beszédet a TASZSZ félév­százados útjáról. KAIRO Kirill Mazurov, a Szovjet­unió minisztertanácsa elnö­kének első helyettese, az SZKP Politikai Bizottságá­nak tagja, az Egyesült Arab Köztársaságban tartózkodó szovjet kormányküldöttség vezetője szerdán látogatást tett Zakaria Mohieddinnél, az EAK alelnökénél, és ba­ráti megbeszélést folytatott vele. Mazurov szerdán talál­kozott Ali Szabri alelnökkel is. ALGÍR A helyi önkormányzati szervek reformtervével össz­hangban jelenleg egész Al­géria területén megalakuló­ban vannak a megyei taná­csok, az ideiglenes konzulta­tív szervek. A megyei taná­csokba bekerülnek a népi gyűlések múlt év február 5 én választott valamennyi képviselői, valamint az FLN párt, a nemzeti néphadsereg és az algériai általános mun­kásszövetség egy-egy képvi­selője. vatikAnv Áros VI. Pál pápa szerdán há­romnegyedórás kihallgas­son fogadta Mika Spiliak jugoszláv miniszterelnököt, aki kétnapos hivatalos ró­mai látogatásának befejezté vei kereste fel a katolikus egyház fejét. Nyugati hír- ügynökségek jelentése sze­rint a pápa a jugoszláv kor­mányfő előtt újból kifejezte óhaját, hogy a vietnami há­ború tárgyalások útján ér­jen véget. BONN Bonni hivatalos közlés szerint Lübke nyugatnémet köztársasági elnök február 3 án Párizsban találkozik De Gaulle-lal. A látogatásra Bonn—Párizs nagykövetsé­ge új épületének felavatása szolgáltat alka’mat. Február közepén Kiesinger is a fran­cia fővárosba látogat. Ekkor kerül sor az újabb francia— nyugatnémet „csúcstalálko­zóra.” A Rndé Právo a csehszlovák külpolitikáról Prága (CTK) — A Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság külpoliti­kai álláspontja minden dön­tő kérdésben változatlan és az ezzel kapcsolatban meg­jelent különböző spekuláció azt bizonyítja, hogy nem ér­tik meg a helyzetet és nem ismerik a népünkre vonatko­zó reális tényeket — írja a Rudé Právo szerdai számá­ban Hochman, a lap külpo­litikai hírmagyarázója. A cikk azokkal az elmefutta­tásokkal kapcsolatban látott napvilágot, amelyek a Cseh­szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának plé­numa alkalmából főként Nyugat-Európában hangzot­tak el a csehszlovák külpoli­tika irányvonalának esetle­ges megváltozásáról. — A csehszlovák külpoliti­ka Irányvonalának változat­lansága mindenekelőtt a Szovjetunióval fennálló szö­vetségre. továbbá Csehszlo­vákiának a német kérdéssel kapcsolatos álláspontjára vo­natkozik. — A német kérdésben semmiféle konjunkturális for­dulat nem állhat be. Szövet­ségünk az első német szo­cialista állammal, a Német Demokratikus Köztársaság­gal világhelyzetünk szilárd és megingathatatlan tényező­je. Ugyanezt mondhatjuk a mai Nyugat Németországgal kapcsolatos álláspontunkról is — írja Hochman. A továbbiakban megálla­pítja, hogy a Német Szövet­ségi Köztársaság politikai rendszere olyan, ha ugyan nem rosszabb, mint az 1933 előtti Németországé volt, Nyugat-Németországból épp úgy hallatszanak csehszlovák területekre támasztott igé­nyek, mint 1938-ban. — Nyugat-Németország po­litikai rendszere önmagában véve nem lenne akadály a köztársaságunkkal való gaz­dasági, sőt diplomáciai kap­csolatok megteremtésének útján — folytatja a Rudé Právo cikkírója. — Figye­lembe kell azonban ven­nünk azt a tényt, milyen helyzet adódnék ebből kifo­lyólag saját biztonságunk és az európai politikai szem­szögéből. Nyugat-Németor­szág belső helyzete a bonni kormány külpolitikájában is kifejezésre jut, így a háború után kialakult európai hely­zet revíziójára irányuló el­fogadhatatlan követelésé­ben. Ez az oka annak, hogy kapcsolatainkat mind ez ideig nem lehetett rendezni. A Rudé Právo hangsúlyoz­za Csehszlovákia szolidaritá sát a harcoló Vietnammal. E fejtegetései után megálla­pítja: a Csehszlovák Kom­munista Pártnak a nemzet­közi kommunista mozgalom­ban elfoglalt helyzete mély nemzeti érdekeken alapszik. Ilyenformán a lap cáfolja azokat a szélsőséges nyugati spekulációkat, amelyek sze­rint Csehszlovákiában az in. ternacionalista álláspont he lyébe a nacionalista állás­pont fog lépni. Befejezésül a cikk leszöge­zi: teljesen alaptalannak bi­zonyultak azok a spekuláci­ók, hogy a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának plénuma után változások történhetnek az ország külpolitikájában. A Pöttieivcsalád Jellegzetes francia kisváros Yvetet Kitűnő beosztású, köz­ponti fűtéses, háromszobás lakás a második emeleten Pottier tanár úrék otthona. Yvetet-ban lakik ez a há­romgyermekes család; 35 kilométernyire Rouentól, Normandia fővárosától. Pöt­tömnyi forduló az előszoba, abból nyílik a nappali. Ér­re fűzte rá a tervező az étkezőkonyhát, az öltözőfo­lyosót (ruha helyett üzletre való játék a mennyezetig érő polcokon!), amelyből a WC-be, a fürdőbe, a szülők hálójába és a gyerekszobá­ba jut az ember. Franciaországban általá­ban nem festik a lakásokat, mert a szobafestő méreg­drágán dolgozik. A tapéta viszont olcsó, felragasztása egyszerű, mondhatnám: dél­utáni szórakozás. — A szak­munka, a fizikai munka, valamint azok az áruk, amelyekről bizton tudják a kereskedők, hogy minden­képpen megveszik őket (gyermekruha!) aránytala­nul sokba kerülnek. Nem ritka a 60 frankos csecse­mőholmi, de tiz kisbabaru­ha áráért 175 literes, elek­tromos hűtőszekrényt kí­nálnak! Pottierék csecsemőkelen­gyét is, hűtőgépet is vásá­roltak, mivel a legkisebbik fiúk húszhónapos, a má­sik kettő pedig öt és hat- esztendős. Pierre Pottier 33 éves középiskolai tanár. Angol és eszperantó szakos. Fele­sége szintén pedagógus, de nem dolgozik. Éppen elég munkát ad neki otthon a három gyerek. Pottier ta­nár úr ez év szeptemberé­től a város egyik újonnan épült, tizenkét évfolyamos iskolájában dolgozik. He­tente öt napot tanít. A ha­todik hétköznap az önmű­velés és továbbképzés ide­je. Érdekes a francia iskola- rendszer: a hatéves gyere­ket a 12. osztályba Íratják be a szülei, és az érettségi vizsgálat az első osztály vé­gén történik! Az osztályo­zás is más. mint nálunk: 1—20-ig osztályoz a tanító és a tanár. Felsőbb osztály­ba az a tanuló léphet, ame­lyik a 11-es átlagot elérte. Érdeklődtem, hogy miért e két formai eltérés? Az előbbire a válasz kicsit tréfás: gyorsabban telik az idő, ha az ember ’--'rszafe- lé számítja az éveket(?); a másikra már sokkal logi- kusabb volt a felelet; a széthúzott jegvekkel fi­nomabban ítélkezhet a pe­dagógus. Körülbelül 1700 frankot visz haza havonta Pierre Pettier. A lakásért és a központi fűtésért havi 230 frankot fizgt. Viszont; ne- gvedévenként 4?0 frankot kap a községfeiles7*ési kasszából a városi tanács határozata szerint. És ha megbetegszik? A mi társadalombiztosításunk­hoz hasonlóan fizetésének 75 százalékát folyósítja a biztosító. A gyógyszert vi­szont teljes áron vásárolja, és csak a hónap végén té­ríti meg a patikai ár 70 százlékát a biztosító. — Három gyerek mellett te­hát kell egy kis tartalék az ilyen előre nem látható kiadásokra — mondja a feleség. A továbbképzésről is ér­deklődtem: van-e módja a tudását gyarapítani? Gép­kocsijával fél óra alatt Rou- enba érhet az egyetemre. A tankönyvek és a vizsga­díj évente 300—500 frank­ba kerülnek. Bármelyik francia pedagógus tanulhat. Tanulmányi szabadságként szolgál a heti egy tovább­képzési nap. Következik: Folytassa fi­atalember! Kulcsár László Dr. Mengeie Eldorádóban Rio de Janeiro (MTI) Egy brazíliai újságíró a Diario de Noticias cí­mű lapban kedden bejelen­tette: „Találkoztam dr. Mengelével a Parana fo­lyó mellett fekvő Eldorádo városában és sikerült film- felvételt készítenem róla egy 16 milliméteres kame­rával.” Adolfo Chadler, az új­ságíró, mint írja, 1966 ban felkereste a Parana folyó páratlan vízesésé!, az Igauazut, s itt véletlenül meghallotta, hogy dr. Men- gele testvére Eldorádóban egy kereskedelmi vállalko­zás társtulajdonosa. A vál­lalkozásban egy Riccardo Cafetti nevű férfinek is részesedése van. Josef Mengeie hetente kétszer motorcsónakon érkezett Paraguayból. hogy meglá­togassa testvérét. A hajót a hajdani SS-hadosz'á'vhoz hasonlóan vikingnek hív­ják és egy bizonyos dr. Engfald nevén tartják nyilván. Miután ezeknek az in­formációknak a birtokába jutott, Chadler taxiba ült és keresztül kasul autózott Eldorádó városán, abban a reményben, hogy találkozni fog az orvossal, aki Auschwitzban egyetlen kézmozdulattal küldte há­láiba a táborba érkezők millióit. „Egyszeresek meg­pillantottam magam előtt az utcán, de nem mertem lefényképezni” — írta az újságíró. Ezután Cafetti lakása előtt beállította fel­vételre a kamerát. Néhány perccel később sikerült is megörökítenie azt az em­bert akit Mengelének tart. Mihely' a férfi meglátta a felvevőgépet, futásnak eredt. A felvételeken egy Ale­xander von Eckstein nevű paraguayi tiszt és egy Peter Fast nevű brazíliai férfi az újságíró szerint felismerte dr. Mengelét. Mindkét azonosító ismerte az orvost abból az időből, amikor az — tudomásuk szerint — az Astra neveze­tű paraguayi hotelben la­kott.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom