Kelet-Magyarország, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-28 / 23. szám
Flntér Istvánt volt UotiUy, JtUldés avagy A tengerész mégsem lett királtf Ötödik gyerek Az az ember, aki az Árpád-háziak, az Anjouk és a Habsburgok után szeretett volna dinasztiát alapítani a magyar trón számára, 1868 június 18-án született Kenderesen. Éppen egy esztendővel azután látta meg a napvilágot, hogy a nádor Budapesten, fényes ünnepségek közepette Ferenc József fejére tette a koronát. Az osztrák császár 1848-tól ült a magyar trónon, de csak 1867-ben koronáztatta meg magát, elfogadva a magyar koronát és esküt téve az ősi alkotmányra. Horthy életének első ötven esztende- ja a Ferenc József iránti tántoríthatatlan hűség jegyében, a Habsburgok szolgálatában zajlott. Sőt — legalábbis ezt állította emlékirataiban — élete végéig ő maradt a példaképe „Ő Felsége tanítómesterem volt, akinek sokat köszönhettem. Mint államfő, súlyos és kényes kérdések eldöntése előtt gyakran tépelődtem a felett, hogy hasonló esetben hogyan cselekedett volna Ferenc József. Az ő bölcsességére még halála után is rábízhattam magam és nem is bántam meg soha” — írta Horthy, s ez tulajdonképpen egy kritikával több Ferenc József működéséről. Horthy Miklós apja, Horthy István — Ferenc Józseffel egy esztendőben — 1830-ban született. Az 1848 —49-es szabadságharc idején 18—19 esztendős volt, de őt nem ragadta magával a szinte az egész nemzetet felbuzdító nemzeti eszme. A Horthy-család történészei — akadt jó néhány belőlük a két világháború között, aki a Horthyak dicsőségét zen- gedezte — akármennyire is iparkodtak, meg sem kísérelhették bebizonyítani, hogy a kormányzó atyjának bármiféle köze is lett volna nemzeti történelmünk e dicső eseményéhez. A kenderesi kúrián a minden kincsnél gondosabban őrzött nemesi levél egyébként 1635-ből, II. Fer- dinándtól származott. Bizonyos szájhagyományok alapján némelyek azt állították, hogy a Horthy-család távolabb, a XIII. századig vezetheti vissza nemesi származását, de ezt egyetlen sorral sem tudták igazolni a kutyabőrökre annyira kényes világban. A csalód Bereg, Ugo- csa és Szabolcs vármegyékben házasodott, onnan kerültek aztán Kenderesre, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyébe. Horthy István itt csinál politikai karriert. A császár és király iránti hűségéről közismert középbirtokos Jász-Nagykun-Szolnok megyében a kormánypárt, a szabadelvű párt elnöke. Hűséges embere, barátja Tisza Kálmánnak, aki jutalmul később a főrendiház tagjává nevezteti ki Ferenc Józseff-i Horthy István a korszak átlagos magyar ura. Nem nagybirtokos, inkább dzsentri, de mégsem elszegényedett nemes. Ö az első Horthy az Alföldön. Apjától szülőfalujában, a Szabolcs megye: Ramocsaházán örökölt nem túlságosan nagy, s leromlott birtokrészt. Ezt eladja, Kenderesen vesz földet és oda is költözik. Kúriájának homlokzatát a család címerével díszítteti: kék pajzsban hármas zöld lomb. kimagasló középsőjén könyöklő, három búzakalászt tartó páncélos kar. Mindössze 36 hold szántót, 135 hold rétet, 31 hold legelőt, 315 négyszögöl kertet (nagyképűen „parknak” nevezi) mondhat magáénak, de mégis jómódú, gazdag embernek számít. Többje van, mint az átlagos dzsentrinek, s osztályostársaival ellentétben, nem adósságokból él, nem folytat „fenn az ernyő nincsen kas” életet. Ez azonban nem változtat azon, hogy nem nagy- birtokos, mint ahogy ezt róla később — hiszen hogyan lehetett volna kormányzó valaki, aki nem a legjobb családból származik? — Horthy uralmának idején az atyáról az életrajzírók állították, Horthy István keményen küzd azért, hogy a család magasabbra jusson. Hajnaltól alkonyaiig a földeket járja, elszántan és kegyetlenül hajszolja béreseit Ha parancsait nem teljesítik pontosan, könyörtelenül lesújt a büntetés. Horthy István hasonló könyörtelen céltudatossággal bánik a családjával is. A felesége, aki természetesen szintén nemesi származású, Dévaványai Halassy Paula, nem sok gyengédséget kap a férjétől. Az ő kötelessége, a gyermekszülésen kívül, hogy rendben tartsa a háztartást A Horthy-kúria, mint más vidéki úriház, zárt kis világ, amely a lehetőség határain belül mindennel ellátja önmagát. A mindennapi élethez, a háztartáshoz szükséges dolgok bőségben akadnak, de igencsak takarékoskodnak vele. Horthyné — férje utasításait követve — hajnalban, amikor a tehenész felhozza az istállóból a nagy kanna habos, meleg, frissen fejt tejet, már ott áll és ellenőrzi a szétosztást. Neki kell eldöntenie, mennyit forraljanak fel belőle, mennyiből készüljön vaj és tejszín. A fiatal parasztlányoknak ő maga adja ki a munkát. Maga nézi át a fehérnemüs kamrában a frissen mosott, vasalt ruhát és ügyel, hogy a legkisebb szakadást, vagy kopást is azonnal kijavítsák. Innen adja ki aztán az aznapra szükséges fehérneműt. Horthyné délelőttönként többször is végigmegy a szobákon, hogy éles szemmel megvizsgálja, nem hagytak-e a cselédek a takarításnál néhány porszemet. Annak a világnak az életéhez, amelybe Horthy Miklós beleszületik, időről időre hozzátartozik a gyermeksírás is. A jövevények azonban nem egyszerűen csecsemők, hanem születésük pillanatában már utódok is. A családfa új ágának hajtásai ők, amelyeknek — és nem akiknek — máris meghatározott szerepük van a múltiára oly büszke család jövőjében, hiszen abból is egyszer múlt lesz. Miklós az ötödik gyerek. Az elsőszülött fiú, István kerek tíz esztendővel idősebb nála, 1858-ban született, öt katonai pályára szánta az édesapja. El is jutott a tábornoki rangig, így érte 1918-ban a monarchia összeomlása, öccse, miután kormányzó lett, kinevezte lovassági tábornokká és lovassági főfelügyelővé. Zoltán 1860-ban született Kideríthetetlen okokból ő a család „fekete gyereke”. Van Horthy-életrajzíró, aki egyszerűen elfeledkezik róla, s azt állítja, hogy Horthy Miklós idősebb Horthy István és Halassy Paula negyedik gyereke. Mindenesetre Zoltán semmiféle szerepet nem játszik sem a család, sem Miklós életében. Annál többet szerepel, — igaz, halála után. sőt főként emiatt — a következő fivér, Béla, aki 1862-ben született, s tengerésztisztnek neveltette az apja. A következő esztendőben születik az első lány, Paula, s aztán öt esztendővel később Miklós, aki a többi Horthy-gyerekhez hasonlóan, nem sok szeretetet kap a szülői házban. Mindössze 8 esztendőt tölt ott. Apja nemigen szereti őt, mert engedetlen, vásott gyermek. Fegyelmezés a szekrény tetején A királyi sarjak általában a lehető legjobb oktatást kapják. Tudós professzorok hada oktatja őket, hogy felkészítsék a trónörökösöket az uralkodással járó „terhek- Ve.” Horthy Miklósnak természetesen nem jut ilyen nevelés. Apja előbb a Kenderesen foglalkoztatott házitanítóval megismerteti vele az írást, olvasást, aztán elküldi Debrecenbe, az ottani református kollégiumba. Kitűnő iskola ez, de a magas követelményeket nem Horthy Miklós képességéhez és szorgalmához szabták. István bátyjának, aki szintén Debrecenben tanul és öccsével együtt lakik. elég gondot okoz engedetlen testvére. Legtöbbször úgy oldja meg a fegyelmezést, hogy amikor Miklós nem akar tanulni, egyszerűen felteszi a szekrény tetejére, feldobja utána a könyveket, s addig nem engedi le- szállni onnan, amig a leckét meg nem tanulja. A módszer lehet eredeti, de nem célravezető. Két esztendő múltán a nagy múltú debreceni kollégium professzorai meglehetősen rossz bizonyítványt adnak az akkor tízéves Horthy Miklósnak, az atyának pedig. . egy jótanácsot: próbálná meg talán a fia neveltetését másutt megoldani. Végtére is a debreceni iskolában olyan diákokat látnak szívesen, akik tanulni akarnak, s akiknek fegyelmezésével az átlagosnál nincs több gond. Viszont léteznek olyan iskolák, ahol tudnak olyan gyerekekkel is bánni, akikkel Debrecenben nem boldogulnak. Horthy István Kenderestől meglehetősen messzire, Sopronba kénytelen vinni a fiát Ott működik a Lähne- féle intézet. Magániskola ez, jómódú szülők rossz gyermekeit tanítják és nevelik. A városban nem örvend nagy tiszteletnek. Inkább javítóintézet ez, mintsem gimnázium. Az biztos, hogy akik a busás tandíjat rászánják, bizonyosak lehetnek benne: akár esik, akár fúj, akár ostoba a gyerek, akár szamár, végül is elvégzi a gimnáziumot, legalábbis bizonyítványt kap róla. Horthyról alkotott véleményünkben mindennek nem lehet különösebb jelentősége. Legfeljebb any- nyit jelent, hogy a kormányzó úr őfőméltóságának életrajzírói a legnagyobb Horthy-kultusz idején sem varázsolhattak idillt a nagy úr diákévei köré. Szégyenlősen beszéltek az iskolai esztendőkről, sőt. báró Dobl- hoff Lily, a legreprezentatívabb Horthy-életrajz író egyszerűen elhallgatta, hogy a kormányzó valaha is Sopronban járt iskolába... Annyi haszna van a soproni zárt intézetnek, hogy Horthy tökéletesen megtanul németül, bár közben csaknem teljesen elfelejti anyanyelvét, a magyart. Ennek hiányát azonban még évtizedekig nem érzi, hiszen a fiumei tengerészeti akadémián németül oktatnak, a haditengerészetnél német a szolgálati nyelv, az udvarnál, ahol Ferenc József szárny segédjeként szolgál, ugyancsak németül beszélnék. Amikor 1882-ben Horthy — Hidd el, drágám, nagyon jót tesz egy kis mozgás a levegőn! (A Wochenpresse karikatúrája) . — Dupla borravalót kap, ha azt mondja, hogy nines pezsgő. • «* ■ '■ KERESZTREJTVÉNY MlkMe megtapos t EJRuseféle bizonyítványt, amely igazolja, hogy elvégezte a gimnázium négy osztályát, az apa úgy dönt, hogy Miklósból tengerésztiszt legyen. Két évvel előbb egy véletlen szerencsétlenség következtében Horthy Béla, Miklós bátyja, a fiumei tengerészeti akadémia növendéke egy gyakorlaton vaktölténytől megsérült, vérmérgezést kapott és meghalt. Horthy István már régebben elhatározta, hogy tengerésztiszt lesz az egyik fiából és ebben Béla fia halála sem lehetett akadály. A családfő — az akkori idők szokásainak és a család előretörés! vágyainak megfelelően — a fiúgyerekeket katonatisztnek, tengerésztisztnek, vagy közigazgatási embernek szánta. Istvánból katonatiszt lett, Béla a tengerészeti akadémián kezdte meg tanulmányait, Szabolcs, aki (az 1871-ben született Erzsébet után) 1873-ban hetedik gyerekként jött a világra, közigazgatási pályára ment, s Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja vált belőle később, (1914-ben esett el a fronton), az 1874-ben született Jenő kétéves korában meghalt, de az 1877-ben született kilencedik gyermeket ismét Jenő névre kereszteltették és ló- tenyésztési szakembert nevelt belőle az apja. Hogy Miklós fiát eredetileg minek szánta? Semmi esetre sem királynak, de még kormányzónak sem. Valószínűleg papnak, hiszen ez még kimaradt a számba- jöhető hivatások közül, ráadásul a család azzal is büszkélkedett, hogy távoli ősei között egy református püspök is szerepelt. Amikor azonban Béla, a tengerésznövendék meghal, Horthy István úgy dönt, hogy Miklós lépjen a helyére. Sopronból tehát Fiúméba vezet a Horthy-család nehezen nevelhető sarjának útja Apja személyesen viszi el az akadémiára, hogy felvételét kieszközölje. A helyzet nem könnyű. A császári és királyi haditengerészet meglehetősen magas felvételi követelményeket állít a kadetjelöltek elé. <.. A fizikai ,. felkészültséget vizsgájó fel- !i adatokkal Horthy Miklós viszonylag könnyén'- boldogul, de a szellemi alkalmasságot vizsgáló elméletiekkel már nem. Felvételi kérelmét el is utasítanák, de az akadémián tragikus körülmények között elpusztult, hősi halottnak tekintett fivérre való tekintettel különleges elbírálásban részesítik az ügyet A család minden követ megmozgat, az apa Tisza Kálmán segítségét kéri. Horthy Miklóst felveszik az akadémiára. Állítólag maga Ferenc József kérette magához az aktát, s utasította az illetékeseket a kedvező döntésre. A 14 éves Horthy Miklós tehát beléphet a császári és királyi tengerészeti akadémiába, ahol négy évet tölt Kemény Studium ez, a leendő tengerésztisztek iskolájában vasfegyelem uralkodik. A monarchiában értenek hozzá, miként kel! képzett és a parancsnak feltétel nélkül engedelmeskedő, az alárendelteket keményen kézben tartó parancsnokokat nevelni. Horthy Miklós növendék elég sok időt tölt a fogdában ahhoz, hogy rájöjjön, a legjobb, ha teljesíti a parancsot, és ha majd valaki az ő parancsait nem hajtja végre, annak megfegyelmezésére akadnak módszerek. Az iskolában nem az egyszerű zárka volt az egyedüli büntetés. Magánzárka, sötétzárka sem megy ritkaság számba az akadémián és az iskolahajó fedélzetén. Az utóbbi helyen még különleges büntetésekben is válogathatnak a Kiképzőtisztek. Például az árbocmászásban : pihenő nélkül többször egymás után fel kell mászni a főráboc csúcsáig. Nem tiltott fenyítés a kötélre állítás sem: a növendék mezítláb több óráig áll vékony összekötő kötélen, pedig már vércsík pirosuk a talpán. (Jővő vasárnap: Zavar a szertartásban) 1*22. január 21-én született Madách Imre. Egyik epigrammájából idézünk, mely az 1848-as és a majd eljövendő forradalmat köti össze. Beküldendő: Vízsz. 1. Függ. 13., vízsz. 27., 39. és 51. „A nép szava fenyítő üstökös. Vízszintes: 13. Bélésanyag, 14. Egykori mongol herceg, 15. Gyógyszer ,16. Vájuhoz hajt, 19. Spórákkal szaporodó vl- rágtalan növény, 20. öröklő- kromoszómarészecske, 21. Görög betű, névelővel, 23. Kininben van! 25. Egykori királyunk, 26. Teljhatalmú, 28. Rangjelző. 30. Fohász, 31. Ital, 33. Folyó a Szu-ban, 36. Helyhatározói kérdőszó, 38. Hatvan perc, 42. RIN. 43. Régi húros hangszer, 44. Férfinév, 45. Puha, 47. örv betűi keverve, 55. Vissza: tésztatöltelék, 57. LIE. 58. AON. 59. Mássalhangzó kiejtve, 60. Gyógyhatású anyag, 63. Elárusítóhely, 65. A földtörténeti harmadkor rétegéből való kova, 67. Azonos magánhangzók, 69. Fő ütőér. Függőleges: 2. Irányt változtat, 3. O-val a végén város az olasz riviérán. 4. Azonos mássalhangzók, 5. Ver, *. mm! 7. Veszteség, 8. Helyhatározó rag, 9. YK. 10. KAA. 11. Hegy csúcsa, 12. Brazíliai városba, röviden, 17. Elsőosztályú tüzelőanyag, 18. Folyó a Szu.-ban, 21. Vonatkozó névmás, 22. Végtelen kívánságül 23. Figyelmeztet, 24. ősi fegyver, 29. Lent, költőiesen, '32. Kedvelt Beat-zenész, 34. Menyasszony, 35. Vízben hígítva, 37. Jókedvű, 41. Dél-olasz város, 46. Eszközhatározórag, 48. Karthágói, 50. Varjú teszi, 52. Mint függ. 12, de helyhatározórag nélkül, 53. Vegyi elem, 54. Nagyon vigyáz rá, félmúltban, 56. Kártékony lepke, 59. Szeszes italt, 61. Felemelt zenei hang, 62. Szólít, 63. Nyakbavaló, 64. Kietlen, 66. TZ. 67. Szigetlakó nép, 68. Azonos magánhangzók, 69. Leszállított zenei hang. A megfejtéseket legkésőbb január 29-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk el. Január 7-1 rejtvény pályázatunk helyes megfejtése: Az Író tudta és neve nélkül Bécsben jelent meg a Ludas Matyi, Ezernyolcszáznégy. Nyertesek: Bállá Istvánná, LU- kácskö Andrásné, Mező Aladár- né, Sugár Lajosné és Székely Gyuláné nyíregyházi, Fábri Eva apagyi, Jene Bertalan eper- jeskei, Tölgyesi Ferenc 1 órányi. Suták Mihály kálmánházi és Szalay Csilla tyukodi kedves re j tvény f ej tóink. A nyereménykönyveket postán elküldtük.
