Kelet-Magyarország, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-28 / 23. szám

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése <FoIytatás az 1. oldalról) búza kát. holdanként! ter­mésátlaga 14,9 q volt (hek­táronként 25,8 q) 19 száza­lékkal magasabb, mint a rekord termésű 1965. év­ben. A gyümölcs- és a borter­més jő Volt, a zöldségter­més meghaladta az előző évit. A legtöbb kapásnö­vény (a kukorica, a burgo­nya, a cukorrépa) és a szá­las takarmányok termésátla­ga és termésmennyiségé azonban az .előző évhez ké­pest csökkent 1967-ben 356 000 kát. hold területet öntöztek. Az öntö­zött terület 26 százalékkal nagyobb volt, mint egy év­vel azelőtt. Az egy kát. hold szántóterületre jutó műtrá­gya-felhasználás ható­anyagban számítva kereken 56 kg volt (egy hektárra számítva 97 kg), 27 száza­lékkal több, mint 1966-ban. — 1967. őszén kenyérgabo­nából lényegében ugyan­annyit vetettek, mint az előző évben. A takarmány­gabona 1967. őszi vetésterü­lete mintegy 7 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban. A szarvasmarha-állomány (több mint 2 millió darab) és ezenbelül a tehénállo­mány is (kh. 780 000 darab) 1967-ben kis mértékben ugyan, de emelkedett, A sertésállomány az elű­ző évi jelentős visszaesés után 1967-ben nőtt és az év végén kb. 6 600 000 darab volt 1967-ben a felvásárló és a feldolgozó vállalatok a me­zőgazdasági termelés na­gyobb hányadát vásárolták fel, mint egy évvel azelőtt. 1966. évhez képest az összes felvásárlás 7 százalékkal, ezenbelül a növényi termé­kek felvásárlása 14 száza­lékkal, a vágóállatok és állati termékek felvásárlása 1 százalékkal nőtt. Az 1937. évi vágósertés-felvásárlás •— az 1966. év végi alacsony és kedvezőtlen összetételű sertésállomány következté­ben — 15 százalékkal ki­sebb volt, mint 1966-ban. A vágósertés-felvásárlás ki­esést a vágómarha- és a baromfifelvásárlás növeke­dése nem ellensúlyozta. A szükségletek kielégítése ér­dekében jelentős húsimport vált szükségessé. — Tejből 14 százalékkal, tojásból 21 százalékkal vásároltak fel többet, mint az előző év­ből. 1967-ben a mezőgazdasági termékek piaci felhozatala 7 százalékkal meghaladta az 1966. évi szintet. Az élelmiszeripar terme­lése egy év alatt 9 száza­lékkal nőtt. A növekedés kb. egyötöde a tartósító­iparban realizálódott. Közlekedés A közlekedési vállalatok 1967-ben 274 millió tonna árut szállítottak, 3 százalék­kal többet, mint az előző év­ben. Ezen belül a vasúti áruszállítás mennyisége lé­nyegében nem változott, a tehergépkocsik által szállí­tott áruk súlya 8 százalék­kal emelkedett. Az év folya­mán a személyszállítási tel­jesítmények kis mértékben emelkedtek. 1967-ben a vasútnál a vil­lamos vontatás aránya 20 #/0-ra, a Diesél-vontatásé 30 százalékra emelkedett, a gőzvontatás aránya pedig az 1906. évi 69 százalékról 50 százalékra csökkent. — 1967- ben új utak építésére kb, 30 százalékkal többet fordítot­tak, mint 1966-ban. Beruházások 1967. évben a beruházá­sok — előzetes adatok sze­rint — áttervezettnél jóval nagyobb mértékben, mintegy 15 százalékkal nőttek és ez­zel a beruházások 1966. és 1967, évi összege jóval meg­haladta azt, amennyivel a harmadik ötéves terv a terv­időszak első két évére szá­molt. A beruházásokon be­lül 1907. évben legnagyobb mértékben az importgép­beruházások emelkedtek, de számottevő volt a hazai gyártású gépek és az építési beruházások növekedése is. Az 1967. évben felhasznált beruházási összegnek csak­nem felét az Ipar és az építőipar, kb. 15—15 száza­lékát a mezőgazdaság és a közlekedés fejlesztésére for­dították. 1967. folyamán több fontos új létesítményt helyeztek üzembe, köztük a Borsodi Vegyi Kombinát karbamid- üzemét, a Dunai Kőolajipari Vállalat parafinmentesítő üzemét, a Csepeli Csőgyár újabb csőgyártó üzemét. Be­fejezték a Magyar Posztó­gyár dunaújvárosi üzemének és a Csepeli Papírgyárnak a bővítését. Elkészült a hód­mezővásárhelyi új porcelán- gyár egy újabb részlege, Székesfehérvárott 750 vago- nos új hűtőház létesült, megkezdte működését a napi 450 q kapacitású Kelenföldi Kenyérgyár. Befejeződött a Budapest— Záhony vasútvonal villamo­sítása, melynek következté­ben a vasúti forgalom He­gyeshalomtól—Záhonyig vil­lany vontatással bonyolítható le. Átadták rendeltetésének a „Budapest" körszállodát, a veszprémi „Veszprém” szál­lót, az aggteleki turistaszál­lót és a jelentősen kibővített esztergomi „Fürdő” szállót. A kiskereskedelmi hálózat fejlesztése érdekében ABC- áruházakat létesítettek Kecs­keméten, Komlón, Pécsett, Kaposvárott és Harkányban. Uj, modern kórház kezdte meg működését Orosházán és Salgótarjánban, megkezdő­dött a karcagi új kórház át­adása. Az év folyamán számos új általános és középiskola épült, többek között Salgó­tarjánban, Miskolcon, Ózdon, Győrött és Péesett. Kői kereskedelem 1967-ben a külkereskedel­mi forgalom is nagyobb volt annál, mint amekkorával a terv számolt. Az összes for­galmon belül a behozatal — főleg a gépek és egyes fo­gyasztási cikkek (pl. a hús) jelentős terven felüli im­portja folytán — 13 száza­lékkal emelkedett A kivitel 7 százalékkal volt több, mint 1966-ban. A behozatalban a legnagyobb arányt képviselő nyersanyag- és félkésztermék­import az átlagosnál kevésbé nőtt. Az átlagot jóval meg­haladó mértékben emelke­dett a gépek és a fogyasztási cikkek behozatala. A kivite­len belül a legnagyobb há­nyadot kitevő gépexport, va­lamint az ipari fogyasztási cikkek exportja nőtt jelen­tősen. — 1967-ben külkeres­kedelmi forgalmunkat a szo­cialista országokkal növeltük nagyobb mértékben. Az év folyamán az összes forga- lomnák 68 százalékát a szo­cialista országokkal, 35 szá­zalékát a Szovjetunióval bo­nyolítottuk le. Külkereskedelmi mérle­günk — az 1966. évi aktí­vummal szemben 1967. év­ben passzív egyenleggel (be­hozatali többlettel) «árult- A szocialista és a fejlett tőkés országokkal bonyolított for­galomban behozatali többle­tünk, a fejlődő országok vi­szonylatában kiviteli többle­tünk volt. A lakosság jövedelmei és azok felhasználása 1967-ben a lakosság jöve­delmein belül a pénzbevéte­lek mintegy 150 milliárd fo­rintot tettek ki, 10 milliárd forinttal, 7 százalékkal töb­bet, mint 1966-ban. A jöve­delmek reálértékének növe­kedése — a fogyasztási cik­kek árszínvonalának kis mér­tékű emelkedése folytán — ennél valamivel mérsékel­tebb volt. 1967-ben a lakosság egy főre jutó reáljövedelme — a tervet meghaladó mértékben — kb. 6 százalékkal nőtt 1966-hoz képest. A munká­sok és alkalmazottak egy fő­re számított reáljövédelme kb. 5 százalékkal, a paraszt­ság fogyasztásának reálérté­ke ennél valamivel nagyobb mértékben (6—7 százalékkal) emelkedett. A munkás-alkal­mazotti reáljövedelem emel­kedésében az egy keresőre jutó reál (3—3,5 százalékos) növekedése mellett szerepe volt annak, hogy a' társadal­mi juttatások jelentősen nőt­tek és hogy kis mértékben a keresők száma is nőtt. Csa­ládi pótlók címén 1967-ben 7 százalékkal többet fizettek ki, mint az előző évben. Je­lentős összeget folyósítottak gyermekgondozási segély éí- mén is. 1967-ben a kiskereskedel­mi forgalom — folyó árakon számítva — 105 milliárd fo­rint volt, 10 százalékkal na- ' gyobb, mint löflö-ban, (A terv a forgalom kb. 3—4 százalékos növekedésével számolt.) Az összes forgal­mon belül a lakosság áruvá­sárlásai valamivel kisebb mértékben, 9 százalékkal nőttek, míg a közületek és a vállalatok 28 százalékkal több árut szereztek be a kiskereskedelemtől, mint 1966-ban. Az év folyamán az élelmiszerek és élvezeti cik­kek eladása 9 százalékkal, a ruházati cikkeké 7 százalék­kal, a vegyes iparcikkeké 13 százalékkal nőtt. A lakosság áruellátása 1987-ben általában kielégítő volt. Egyes termékekből azonban, mint pl. sertéshús­ból, egyes építőanyagukból a keresletet nem grindig tud­ták kielégíteni. * 1967-ben a lakosság szol­gáltatásokra 7 százalékkal több pénzt adott ki, mint 1966-ban. Ezenbelül a kul­turális kiadások 8 százalék­kal, a közlekedésre és a posta szolgáltatásaira for­dított összegek 9 százalék­kal nőttek. A lakosság takárékbetát- allománya 1967. december 3i-ép 24,ö milliárd forintot tett ki. A takarékbetét-ailo- mány az év folyamán to­vább nőtt, de kisebb mér­tékben, mint 1960-bun. A lakosság száma, egészségügyi és kulturális ellátottsága Az ország népessége 1988. január 1-én kb. 10 286 000 fő volt, mintegy 39 000 fő- ’•n' 'i mint egy évvel korábban. (Az előző három ev .. .agában a természetes szaporodás évi 31 000 /ót tett ki.) Az ezer lakosra jutó élve születések száma — az 1986. évi lassú emelkedés után — 1967-ben 7 százalékkal tovább nőtt és 14,5. ezrelé­ket tett ki. Ez az arany azonban még mindig ala­csonyabb az európai átlag­nál. Az élveszületések szá­mának növekedése és a lialandóság kis mértékű emelkedése mellett az ezer lakosra jutó természetes szaporodás — az 1966. évi 3,6 ezrelékkel szemben — 1967-ben 3,8 ezrelék volt. Az orvosok száma egy év alatt 800 fővel nőtt és 1987. év végén 21000 főt tett ki. 1967. december 31-én tízezer lakosra 20,5 orvos jutott 1967. végén 2000 kór­házi ággyal több állt a be­tegek rendelkezésére, mint egy évvel korábban és ez­zel a kórházi ágyak száma 81 500-ra emelkedett. Az 1967,'68. iskolai évben a középiskolai tanulók szá­ma 351 000, az egyetemi és főiskolai hallgatók száma 81000 volt, A közép- es főiskolai tanulók száma — főleg az esti és a levelező tagozatokon — az előző tanévhez képest csökkent. Az 1907. év folyamán ki­adott könyvek példányszá­ma mintegy 5 százalékkal nőtt 1960. évhez viszonyít­va, • A televízió-előfizetők szá­ma 1967. év folyamán 170 p00-rgl 1.170 000-re emel­kedett, Az "év végén minden harmadik családnak volt televíziója, A személygépko­csi-állomány egy év alatt 28 000 darabbal gyarapodott és 1907. év végén 144 600 darab volt. 1907. év folyamán a kül­földiek 2,4 millió alkalom­mal keresték fel hazánkat, a magyar állampolgárok 1 millió esetben utaztak kül­földre. A hazánkba látogató külföldi turisták száma kb. másfélszeresre nőtt. Leg­többször Csehszlovákiából és Jugoszláviából utaztak Ma­gyarországra. Valamelyest emelkedett a magyar ál­lampolgárok külföldi utazá­sainak száma is. Budapest, -1968. január 28. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 13. „Nonof” Nem megőrülni, .Harrin- court! Szedd össze magad! Mi történhetett ,itt? Hollá! Hiszen ezt a bajonettet ő dobta be az ablaküvegen át, amikor a riadóautó sziréná­ja szólt. Tehát? Tehát mialatt 4 folyáson bolyongott, és megtalálta a hátsó kaput, azalatt valaki beugrqtt a kertből, az ő ba­janettjét magához vette, fel- rohant ide, megölte ezt ez embert és... Es? Egy ugrassál kint termett, qs rohant le a lépcsőn. Le­het, hogy a gyilkos még a házban van,,. Meggyújtotta a hallban a villanyt. Mozdulatlan, poros bútorok, némasóé. a saját lépteinek visszhangja és a szikkadt parkett recsegése. Azután távolról finoman egy női hang dudálását hal­lott*- Derrnedten állt. Mégis... lehet, hogy vannak kísértetek?... Ostobaság! Fülelt. Valahol nagyon halkan, egy nő dúdolt. „Ha ő tudta volna..,” És bölcsődalszerűen, dudo- lásban folytatódott a dal, szöveg nélkül... Ment a hang irányába. Fel a falépcsőn... A nyitott ajtón át látta a padlón fekvő mozdulatlan testet. Továbbsietett. Világosan hallotta, hogy abban a szobában dúdolnak, amely szomszédos a gyilkos­ság színhelyével. Odaszorí- totta a fülét az ajtóhoz. Kétségtelen volt, hogy bent valaki finoman dudol. Egy őrült nő van ott bent, vagy mi a csoda? Nono! Nono, Harrincöurt, M| ez az érzés a gégéd körül? Bent dúdolnak. Ez biztos. És te Itt kint állsz, kissé hűvps és nyirkos kézzel. Benyitni, közlegény. Benyitni, a min­denségit, mert kiköttetem, maga úri csirkefogó! Belökte az ajtót és... Abban a pillanatban a szobában néma csend lett. Ott halt el az utolsó ének- akkord a füle hallatára, mellette. És a szoba üres volt! A szoba, ahol abban a pil­lanatban, mikor ő fogta a kilincset, meg énekelt vala­ki, most üres volt, a padlót belepte vastagon a por, és egyetlen lábnyom sem lgt^ szott rajta. De hát ki énekelt? Nem fontos. Nem kutat­juk. Ezt hagyjuk. Mi köze neki hozzá? Kiment, be­csukta az ajtót. Magához kell venni a bajonettjét, hogy ne maradjon itt bűn­jel, és gyerünk. „Ha ő tudta volna..." A szobában ismét dúdolt a nő. ' Mi?! Nahát, a mindenségit, ezt majd én... Mint a villám nyi­(Fblytatas az 1, oldalról) rint a nyilatkozat —, ha az ellenség támadást mer intézni ellenünk, kemény csapással válaszolunk. Az ENSZ-nek nem szabad meg­ismételnie azt a szégyentel­jes kalandot, amelynek so­rán az amerikai imperializ­mus eszközeként szolgált a koreai háború Idején. Min­den független ország szent és sérthetetlen joga, hogy megvédje biztonságát és függetlenségét minden el­lensége» betöréssel szemben. A kormányközlemény rá­mutat, hogy a Pueblo mé­lyen behatolt a KNDK te­rületi vizeire, hogy katonai titkok és államtitkok után kémkedjen. A Pueblo-ügy újabb nyilvánvaló provoká­cióval szaporítja a múltban elkövetett támadások sorát és brutális, nyílt agressziót jelent. A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság tudja, hogy számíthat az összes' szocialista országoknak, Ázsia és Afrika független népeinek és mindazoknak a támogatására, akik tisztelet­ben tartják az igazságot — szögezi le a hírügynökségek tokiói jelentése szerint a phenjanl rádióban elhang­zott közlemény. A Pueblo kapitányának sajtóértekezlete A phenjai KCNA hír­ügynökség részletesen is­merteti azt a sajtóértekezle­tet, amelynek során Loyd Bucher, a Pueblo elfogott kapitánya pénteken „vala­hol Koreában” válaszolt az újságírók kérdéseire. A kapitány a? újságírók kérdéseire elmondotta; — a hajóm kizárólagos felada­ta kémkedés volt. A hajó ,a legkorszerűbb kémfelsze­relésekkel van ellátva, sze­mélyzetének legnagyobb ré­sze hosszú felderítő tapaszta­latokkal rendelkezik”, Utolsó feladata előírta, hogy a koreai partok men­tén kémkedjen. „Nagyon nyugtalanok és bizonytala­nok voltunk, amikor meg­közelítettük a KNDK part­ját, mivel tudtuk, hogy a Koreai néphadsereg partvé­dőimé erő* és' mélyen bent jártunk a part menti vizeken. Amikor megjelentek a nép­hadsereg őrhajói, azonnal harckészültségbe helyeztük magunkat és rájuk lőttünk. Parancsunk értelmében semmiféle körülmények kö­zött nem volt szabad fog­ságba esnünk Segítséget is kertünk a Dél-Koreában és Japánban állomásozó kato­nai erőktől, azonban a se­gítséget nem tudtuk meg­kapni”. Bucher elismerte, hugy 5 és katonái súlyos bűnt kö­vettek el a KNDK ellen, S megérdemlik a törvényes felelősségre vonást. A fog­ságba esett amerikaiakkal mindazonáltal jól bánnak, valamennyien egészségesek. Leghőbb vágyam — mon­dotta végül —, hogy a KNDK kormánya megbo- csásspn nekünk, s így vijz- szatérhessünk csutuujainK- hoz. KÜLPOLITIKAI y=LjJ DELHI Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök péntek este részt vett az Indiai Köztársa­ság nemzeti ünnepe alkal­mából rendezett fogadáson, amelyen beszédet mondott, A szovjet kormányfő szom­baton. látogatást tett a Nehru- emlékmúzeumban, amelynek megtekintése után újságírók­kal beszélgetett, ÜJ-DELHI Tito jugoszláv elnök szom­baton hatnapos Indiai láto­gatásának befejeztével Üj- Delhiből Etiópiába utazott. Indiai tartózkodásakor Tito tárgyalt Indira Gandhi mi­niszterelnökkel és az Üj- Delhiben időző Koszi gin szovjet kormányfővel , SAIGON A DNFF által meghirde­tett egyhetes heldújévi tűz­szünet magyar idő szerint pénteken este lg órakor kez­dődött meg Dél-Vietnamban. Az amerikaiak a DNFF ál­tal meghirdetett tűzszünetet figyelmen kívül hagyva, sőt azt kihasználva, szombaton folytattak a partizánok Khe Sanh körüli feltételezett tá­borhelyeinek bombázását. Megtámadták a szabadság- harcosok egyik ütegállását ic ebben a térségben, ami hét órával a tűzszünet kezdete után a harcok kiújulására vezetett. PRÁGA A keresztény békekonfe­rencia munkabizottsága Prá­gában ülést tartott 50 kül­dött részvételével. A munka- bizottság nyugtalanságát fe­jezte ki a görögországi ter­ror, a görög egyház szenve­dései miatt és felhívta a vi­lág keresztényeit, hogy moz, gósftsák erőiket a görög nép megsegítése érdekében. Ag­godalmukat nyilvánították a Koreai NDK partjainál elő­idézett incidens miatt és feL hívák az érdekelteket a kon­fliktus békés rendezésére. POZSONY Vasil Bilak a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságénak első titkára pénteken fogadta Sztanko Pált, hazánk pozsonyi főkon. zulját. tott be. És ahogy benyitott, az utolsó hangot még tisz­tán hallotta, de a szobában nem veit senki, a dal sem hallatszott. Hátrafordult. A hatalmas, kivilágított hallban minden néma és mozdulatlan volt. Becsukta az ajtói és a kor­látnak dőlt. Egy tengerész­akadémiát járt ember idegei nem mondhaják fel oly könnyen a szolgálatot. És kü­lönben is. „Ha ő tudta volna.. " Újra felcsendült a dal a szobában. Karba tett kézzel fixirozta a csukott ajtót. „Tévedsz, te ajtó, ha azt hiszed, hogy én ki foglak nyitni. Kísértetek­ben nem hiszek. Az egész dolgot nem értem, és meg­állapítom, hogy a mellkasom bal oldalán bizonyos nyomás észlelhető.” Visszament abba a szobá­ba, ahol a meggyilkolt fe­küdt. A dudolás most már állandóan hallatszott. Egy kis, félig nyitott ta- petuajtó mögött halk csobo­gást hallott. Benyitott. Für­dőszoba volt, A csapból folyt a víz, és már túlömjött a kádon. Gyorsan elzárta, az­után körülnézett. Egy székre fehér frakk volt odakészít­ve minden hozzávalóval. A tükör előtti üveglapon bofpt- vaecset és zsilett. Nemrég használhatták, mert a szap­pan még nedves volt. A kisasztalon apróbb tárgyak, óra, zsebkendő, töltőtoll... „Na, köszönöm. Most in­nen elmegyünk szépen. Ez­zel torkig vagyok.” Kilépett a fürdőszobából. Egy hadnagy toppan eléje díszegyenruhában, összecsap­ja a bokáját, és tiszteleg: — Alázatosan jelentem: fél tizenkettő. Lábainál a halott. A má­sik szobában (Judoinak. És itt egy hadnagy jelenti a közlegénynek, hogy fél tizen­kettő van. Ösztönösen érezte, hogy itt valami homály van, és ha ezt eloszlatja, abból baj lesz. Kissé megköszörülte a tor­kát — Csakugyan már fél ti­zenkettő volna? — Pontosan, őrnagy úr. Szeretett volna megfor­dulni, mert az az érzése volt, hogy a háta mögött egy őrnagy áll. De minden idegszálát megfeszítve igye­kezett közömbös és nyugodt maradni. — Igen, igen... —■ mondta, és ismét meg kellett köszö­rülnie a torkát, (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom