Kelet-Magyarország, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-25 / 20. szám
Néptiontgyűlés Berkeszen Jó programot adott a falu lakossága Kellemesen fűtött helyiség, s egy kellemes meglepetés: filmet vetítettek a népfrontbizottság újjáválasztó gyűlés előtt a kultúrteremben. Utána műsort adtak a gyermekotthon kislakói. öt utcából áll a falu. Valamivel több mint 1200 ember lakja, háromszáz egynéhány család. Kilencven százaléka a tsz-ből eszi kenyerét. Eiste fél hétkor telt ház előtt tartotta a beszámolót Cseke Gábor, a népfrontbizottság titkára, a gyermekotthon igazgatóhelyettese. — Bizottságunknak 31 tagja volt. Működése nem volt folyamatos. Hosszú ideig tétlenkedtünk. Közéletünk változik, fejlődik. A változás már a tanácsválasztáskor kezdett érvényesülni. A jelölő gyűléseken 61 közérdekű javaslatot tettek a falu lakói. Sürgősségi sorrendben valamennyivel foglalkozott a bizottság, s a tanács. Huszonnégy vélemény a járdaépítést sürgette. A Lenin és a Vak Bottyán utca mély fekvésű. Talajvíz miatt 7 ház lebontásra kényszerült Az itt lakók mégis azt mondták: „Míg itt lakunk, kell a járda." Megépült, ötvenezret adott a tanács, de csak negyvenet használtak fel, mert a lakosság 46 ezer forint társadalmi munkát végzett Kilenc traktor, két gépkocsi öt vasárnap hordta a betonjárdaelemeket Demecserből. Ezek az emberek szabad idejüket áldozták fel. A Rákóczi utca lakói kérték az ivóvízellátás megjavítását. Ez évben erre is sor kerül. Erősödött az elmúlt évben a tsz, jobb lett a vezetése. Bizakodóan tekintenek a zárszámadás elé. Uj boltot is nyitottak az áruellátás javítása érdekében. Lényegében felszámolták az analfabétizmust. Látni lehetett az emberek arcáról, jólesett az őszinte hang a problémákról, önkritika. — Eddig középszerűen dolgoztunk. Kis akarattal nagyobb összefogással jobban is végezhetnénk a népfrontmunkát — folytatta. — Sok kívánnivalót követel a boltokban a kiszolgálás. Lassú. Sokszor egyes árukért a szomszéd faluba kénytelenek gyalogolni az asszonyok. Sertésvágásokhoz edényeket kellene biz*osí tani az fmsz-nek. Javítani a közszolgáltatást. Zárjavítás, ablaküveg-bevágás helyben lehetetlen. Húsért Kisvár- dára, Demecserbe mennek. A beteg emberek SZTK-s ellenőrzése Gégényben van. Orvosságot csak Nyírtasson, vagy Demecserben lehet kiváltani. Nincs egy házipatika. Bár gyümölcstermesztési szaktanfolyamot szerveztünk. többen megszerezték a bizonyítványt, de a tsz ezt nem díjazza. Kevés a szakember a faluban, a tsz-ben. Ezek pótlása nincs biztosítva. Ez serkentette az embereket szólásra. Zalatnay Károly a gyermekotthon igazgatója arról szólt, akkor politizálnak helyesen. ha itt biztosítják minden ember megélhetését. „Sok szép elhangzott, de vannak árnyoldalak is. És ez a tehetetlenségből ered. A hús és zöldségellátási problémán úgy is segíthetnénk, ha a tsz- ünk terven felül a falu részére is hizlalna sertéseket. Hasonlóan lehetne megoldani a zöldségellátást is. „Többen javasolták saját építőbrigád alakítását. a tsz-ben. A gyermekotthonnak 150 ezer forintot kellett visszautalnia, mert nem volt vállalkozó építő. Buda Ferenc arról beszélt, hogy sok jó szakember eljár a faluból. Ezek visszajönnének, ha megfizetnék őket. De sokszor a tsz-ben nevelt szakmunkástól sajnálják az 1400 forintot, míg az idegenből jövőnek odaadják a 2 ezret is. A fiatalok nevében Szabó Magdolna KISZ-titkár sürgette a ciroktermelést. Ezzel foglalkoztatást biztosítanának az öregeknek, fiataloknak. Más kihasználatlan füzes hasznosítását tette szóvá, Összefogást sürgettek a tavaszi belvizek elvezetésére. Intették a tsz vezetőit arra, hogy belterjesebb gazdálkodást folytassanak, ha az alma nem sikerül, ne essenek kétségbe a tagok. Érdekes javaslat: rendi szeresítsenek egy „népfrontládát”, melyet a tanácsházán helyezzenek el. Nagv a falu, két és fél kilométer hosszú, dolgoznak az emberek, mindennap nem érintkeznek a vezetőkkel. így a papírra írt javaslatok idejében eljutnának a bizottsághoz. s tudnák orvosolni. Cseke Gábor a tanácskozás'elején a lakosság javaslatait, észrevételeit kérte, hogy ezek alapján dolgozza ki a megválasztandó népfrontbizottság a programját. Ezt megtették az emberek, s örömmel vállalták azt is, hogy segítenek megvalósítani. Jó programot adott a népfrontgyűlés az új bizottságnak, melynek titkárául újra Cseke Gábort választották. Ismert, áldozatkész emberek kerültek a bizottságba, s az elnökségbe. Berkesz egész lakossága mögöttük áll, hogy a közösen alkotott népfrontprogram meg is valósuljon. Farkas Kálmán MINDEN KEZDET NEHÉZ. Gyár „születik" Nagykóllóban (...de nem egyik napról a másikra) „Váratlan fordulatot újabb meglepetések követnek. Az a szakember péi dául, aki biztosra ígérte, hogy közénk áll, az utolsó pillanatban visszatáncolt, mert mint mondta, mégsem cseréli fel a biztosat a bizonytalannal. Fő az ember feje a gépek, helyiségek, anyagok miatt, de a legnagyobb gondot a bizalmatlanság okozza. Az újtól idegenkednek az embereit..'’ Dózsa Eide igazgatót aligha irigyli valaki is ezekben a napokban. Január elseje óta egyengeti, alakítgatja a megye legifjabb üzeme, a Nagykállói Vegyesipari Vállalat útját. Egymillió fejlesztési és félmillió forgóalapot kaptak a megyei tanácstól az új vállalat létesítéséhez. Nagy- kállóban két helyiségét kiürítette a községi tanács, ideiglenesen itt van a vállalat központja. Nem mesz- sze innen pedig gyors tempóval alakítják át a volt tűzoltólaktanyát üzemi telephellyé: ezzel is segítette az indulást a járásszékhely, amelynek végre tanácsi vállalata is lesz! Igaz, a volt laktanya csupán három helyiség — ebből is az egyik most raktár — de kezdetnek ez is megfelel, az induláshoz elég. Ahogy nyílik az idő, a balkányi úton — majdani központi telepünkön — felállítják azt a államtól kapott vasvázas színt is, amely segít a raktárgond megoldásában s akkor a tűzoltók egykori otthonában teljes tempóval folyhat a munka. Itt székelnek majd a lakatosok s a motortekercselők, a háztartási gépek javítói, a lakosság közvetlen kiszolgálói. Nem hivatalosan már december végén megtartották as első „fecskék” az első munkanapot: három villanyszerelő és egy segédmunkás kiutazott Tuzsérra, hogy hozzálásson az ott épülő hűtó. az villanyszerelési munkáihoz. Minden kezdet nehéz, semmi sem megy úgy mint a karikacsapás. Amikor már a legfontosabb irányító posztra megvoltak a szakemberek — hiányoztak a megrendelések. Az igazgatónak folytatnia kellett a megyejárást, a „házalást”. — Kopogtam, mondtam, az új vállalattól vagyok, ha akadna munka, mi szívesen elvégezzük. Az is igaz, hogy oda siettem, ahol ilyenre kilátás volt, ahol lehetőséget sejtettünk. S az eredmény nem váratott magára. Alig három hete díszeleg a vállalati cégtábla a káliói tanácsháza bejáratánál, de egyre szebb megbízások kerülnek a nyilvántartásba, ök végzik el Mátészalkán a bútorgyár kazánszerelését, a fűtőberendezések készítését Ugyanitt az állami gazdaság légfűtési tervének kivitelezését bízták rájuk. Öltözőszekrényeket rendelt tőlük az ÉRDÉRT nyírbátori telepe, önetetők aljának megformálását bízta rájuk a nyírmadai sertéshízlaló- telep vezetősége. Lesz tehát bőven munkájuk a lakatosoknak, villanyszerelőknek, de aligha tétlenkednek vízvezetékszerelőik is, akik iránt ugyancsak nagy a „kereslet”. Közben elkészült a kis vállalat éves. önálló terve: az idén 60—65 fővel 7 millió 200 ezer forintos termelést szeretnének produkálni, s már a „próbaév” alatt negyedmilliós nyereséggel számolnak. Uj megoldáson törik a fejüket: műanyagtokozatos megoldáson gondolkodnak s azon, hogy a belkereskedelem részére a modern lakásokhoz, bútorokhoz jobban igazodó fénycsöveket kínálhassanak. Ma még csak ötlet az is, hogy szép formájú tolókocsikat készítenének a vendéglátónak, melyen a pincérek játszi könnyedséggel szállíthatnák asztalokhoz a nagyobb tételeket. De lehet, nem is sokára már találkozunk ezzel a termékükkel is. Valójában február lesz az igazi start hónapja: ekkortól tudnak dolgozni üzemszerűen a szolgáltató részlegek. Gyors sikerre nem számíthatnak, hiszen nehézségek ezután is lesznek. Mindössze az a céljuk, hogy becsületes munkával alapozzák a későbbi nagyobb tervekhez feltétlenül szükséges jó hírnevet, kivívják a lakosság, a vállalatok bizalmát (as) ZÁRSZÁMADÁS a jubileumi versenyt kezdeményező Jármiban Az 1968-as évben már bankhitel nélkül dolgoznak A jármi Alkotmány Termelőszövetkezet tagsága az 1967. évi gazdálkodását azzal kezdte, hogy versenyre hívta a megye valamennyi termelőszövetkezetét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére meghirdetett szocialista munkaversenyhez a megye 227 termelőszövetkezete csatlakozott. Ezentúl a szocialista munkaverseny a jármi tsz-ben is minden eddiginél nagyobb eredmények elérését segítette elő. 1967. rekord év A versenyt kezdeményező termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlését január 23-án tartotta meg. Major József a tsz elnöke közgyűlési beszámolójában arról adhatott számot, hogy bár a rossz időjárás zavarta a termelést, gazdálkodásuk nyolc évét figyelembe véve 1967-ben érték el a legkiválóbb eredményeket. Az elmúlt évben sok fiatal kérte tagfelvételét, így a tagság átlagéletkora 49 évre csökkent. A gazdálkodás részletes eredményeinek elemzésekor a termelőszövetkezet elnöke elmondta; a növénytermelésben két szocialista címért küzdő brigád dolgozott, s az egyik szocialista brigád a tervhez viszonyítva 122 százalékos, a másik 118 százalékos eredményt ért el. A növénytermelési üzemágon belül a tervezett termésátlagokat kivétel nélkül túlteljesítették. De túlteljesítették a szocialista munkaversenyben vállalt kötelezettségeket is. Különösen kiemelkedő volt az átlagtermés kukoricából, mert az egy holdra tervezett 15 mázsás májusi morzsolt átlaggal szemben 26,9 mázsás átlagot takarítottak be. Legjövedelmezőbb a gyümölcs A termelési ágazatok közül legjövedelmezőbbnek a gyümölcstermelés bizonyult. Téli almából 36 holdas területről holdanként átlagban 252 mázsa almát szüreteltek. A tervezett mennyiséget közel négyezer mázsával teljesítették túl. Jól fizettek a bogyós gyümölcsösök Is, különösen a szamóca. Ebből holdanként 91 mázsás átlagtermést szedtek. A tervezett 245 mázsa helyett 640 mázsát értékesítettek. A gyümölcstermesztő brigád is részt vett a szocialista címért küzdő munkaversenyben, s tervét 196 százalékra teljesítette Az állattenyésztésben szintén szocialista címért küzdő brigád dolgozott, s az általuk teljesített 126 százalékos tervtúlteljesítés tette lehetővé, hogy a tsz az elmúlt évben 8 ezer literrel több tejet, hattal több hízó- marhát, százzal több hízósertést és jóval több juhot, gyapjút értékesített, mint ahogy tervezték. Az állattenyésztésből származó összbevétel így meghaladta a kétmillió forintot. íz átlagjövedelem 25000 lórim A jármi Alkotmány Termelőszövetkezet tagjai, amikor versenyfelhívásukat közzétették, akkor vállalták, hogy növény- és állattenyésztésben három év átlagát alapul véve 5, illetve gyümölcstermelésnél 10 százalékkal teljesítik túl a tervet. A számok is bizonyítják, amit a tsz tagsága vállalt, nem csupán teljesítette, túl is teljesítette, növénytermesztésnél a túlteljesítés 15, állattenyésztésnél 21, gyümölcstermelésben pedig 86 százalékos. Ez nem csupán a bruttó termelési érték növekedését tette lehetővé, de alapjául szolgált, hogy nagymértékben növekedett a tagok személyes jövede! - me is. Az egy munkaegységre eső részesedés, m:nden kifizetést figyelembe véve 65 forintra alakult. 1966- ban az egy dolgozo tagra eső jövedelem 23 450 forint volt, az 1967 évi gazdagodás után 25 173 forint jövedelmet számfejtettek. A zárszámadási közgyűlés résztvevőinek a tsz elnöke azonban nemcsak a számokkal mérhető eredményekről számolt be. A termelési eredmények mellett nőtt a termelőszövetkezeti demokrácia, javult a fiatalok és idősebb dolgozók helyzete, illetve a szociális ellátás. A szocialista brigádmozgalom jó hatással volt még a munkamorálra, szinte nem volt eset, hogy a fegyelmezést alkalmazni kellett volna. Az önállóság , Az önállóság első komo;y lépését is megtették azzal, hogy a tavalyinak közei ötszörösét tartalékolták. így megteremtették annak a lehetőségét, hogy ebben az évben teljes egészében bankhitel nélkül fedezzék a termelési költségeket, biztosítsák a munkabérhez szükséges összeget. A jármi Alkotmány Termelőszövetkezet tagsága jóváhagyta a zárszámadási beszámolót, s a szocialista brigádok eredményeit figyelembe véve valamennyi brigádnak megszavazták s megtisztelő szocialista cím viselésének jogát. Seres Ki nő Az első negyedévben 4* Zetor nagyjavítását végzi e! a Bak lat A. rántházi Mezőgazdasági Gépjavító Állomás. A munkaszalagnál István István, Bocskai László és Gyökér János. Hammei J. íelv. M. Zaharov: Válóok: a technika Feleségemet egyáltalán nem érdekelték a technika vívmányai. Nem csodálkozott soha semmin. Elhatároztam hát, hogy meglepem valamivel, ami velem és a technikával, pontosabban: a hangrögzítéssel kapcsolatos. A dolog egyszerű volt. Annyiból állt csak, hogy — o legnagyobb titokban, mivel kellemes meglepetésnek szántam — hozzákapcsoltam magnónkat a telefonhoz. S vártam a pillanatot. Csörgött a telefon. Hagytam, hogy feleségem vegye fel a kagylót. Bekapcsoltam a magnetofont. Nejem eléggé szűkszavúan válaszolt az általam ismeretlen telefonálónak. — üdvözöllek... Persze... Deliogy... Hát hogyne._ Igen-igen... En is... Alig bírtam kivárni, hogy letegye a hallgatót, mert előre élveztem: hogyan csodálkozik majd és bizonyára nagyon elégedett lesz ezzel a technikai fogással. — No. kicsikém, — mondtam neki —, most bűvészkedni fogok egy kicsii. Mindjárt nevetünk egy jót. Kivel is beszéltél az előbb? — Hát a nővéremmel, Natasával — nézett rám csodálkozva. Visszaforgattam a szalagot, s lejátszottam a felvételt. S nicsak, Natasa különösen mély férfihangon szólalt meg. így: — Másenykám! Csókollak, egyetlenem! — Üdvözöllek! — ügy gondolom, otthoi van az a buta férjed. Biztosan a magnójával bíbelődik, ugye? — Persze. — így hát ma nem randizhatunk? Vagy igen? — Dehogy. — Remélem, te is váltódsz a te kis mókuskád :tán? — Hát hogyne. — Most mit tegyünk? Várjuk bizalommal a következő napot? — Igen-igen. — Na, befejezem mert még gyanús lesz. Szia! Csókollak/ — En is A tárgyaláson a magnót az asszonynak adtam. Emlékbe. Fordította: Baráté Rozália 3
