Kelet-Magyarország, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-21 / 17. szám
Évente 350—400 millió forint értékű termék Jövőre másfél ezren dolgoznak a gumigyárban Beszélgetés Gergely Ferenc igazgatóval hipkav Barna riportja: Ahol a hűsgond kezdődik Emberek az ország éléstárának kulcsával — kevés megbecsüléssel Húst, húst, húst! A kivánalom jelentősége mindenki előtt ismert. Mégis, a szövetkezetekben eléggé másodrendű dolognak tartják az állattenyésztést. Kevés a fiatal a gondozók között: Drága a hús „előállítása”. Pedig több hús kell, egyre több, és úgy, hogy az nélkülözhetetlen jövedelme^ g is jelentsen a nagyüzemeknek. Állattartás, vagy állattenyésztés \ A nagyhalászi Petőfi Tsz több mint hatezer holdas. Jelentős az állatállomány. Nagy József, a községi tanács elnöke mondja: — Inkább csak állattartás folyik itt, semmint állattenyésztés. Keressük az okokat. Sok volt a belvíz, kevés a takarmány. Nem elegendő a munkaerő. Kifizetőbb a dohány, a cukorrépa. Korszerűtlenek az istállók, különösen a sertéseknél. — Nemrég egy vezetőségi ülésen maga Jung János, a főállattenyésztő agrármérnök javasolta, hogy fel kell számolni a sertéstelepet Pedig jelenleg is több mint ezer állatot gondoznak itt Hát nem lehet ezen segíteni? Ami elavult, az elavult Jung János fiatalember, realista, és akar. De a sertéstelep képe tényleg elszomorító. A községen kívül valóságos kis város, elnyújtott ólaival, néhány nagyobb épületével, víztornyával, villanyával. Hanem az épületek besüppedtek, befolyik az eső, a tetők cserepei is átengedik a vizet Ha olvad, nincs az a jármű, ami az épületek között közlekedni volna képes, elönti a telepet a szenny. — Kínlódás ez — mondja a mérnök —, és csak sajnálni tudom azt a hatnyolc embert, aki itt dolgozik. Korszerűsíteni kellene, arra legalább kétszázezer forint kellene, és egy-kétév múltán úgyis elavul. A leghelyesebb megszüntetni, és a távlati terv szerint építeni egy újat, ami tökéletesen megfelel. Távlati terv. Mikor lesz az? pedig, ami kifizetőbb a mi adottságunk esetében, nem szívesen vásároltat a tagság. Hát jó ez így? — kérdi Nagy Andrást. — Mikor az ősszel sok kismalacunk elhullott, mert fertőzést kaptak a sártól? Képtelenek voltak megbirkózni a sárral, a kocák hasa mindig vastagon latyakos volt így szoptak a malacok. — A szívem szakadt meg — mondja Nagy András. — Aki szereti az állatot, az nem tudja ezt nézni, mégse tehettünk semmit. — Na látja. Volt itt egy-két csibenevelő épület. Átalakították malacnevelővé az egyiket. Most abban heverésznek a kicsik, melegben, mert fűtőnek is. Itt rend van. tisztaság. — De mit ér, ha ilyen körülmények között egy kiló húst 5 kiló 20 deka takarmánnyal termelünk? Ha talán nem is ráfizetés, de semmi esetre sem jövedelem. Növénysovinizmus — Most nem magunkról szólok — magyaráz Jung János, amíg tapossuk a jeges havat a hosszú sertésvárosban. — De az is baj legtöbb helyen, hogy a tsz vezetősége, a főagronómus, és a tagság jó része is inkább a növénytermesztést pártfogolja. Ha van is képzett főállattenyésztő, — vagy nevezzük bárminek —, nehéz a dolga a növénysovinizmussal szemben. Hiába akar jót az állattal foglalkozó szakember, ha nem termelnek elegendő takarmányt. Pedig az állat- tenyésztés jó művelési alapot is jelent, a szerves trágyával. Pénz— teszi hozzá. — Nálunk az volt a baj, hogy gyengén gazdálkodott a tsz. Most is mérleghiányos még. De majd... Csak nemrég került ide Jung János. Épp a bajok miatt. Természetesen, fejlődés van. Itt is, de méginkábba szarvasmarháknál. Bevezették a laktinos etetést, azóta jóval csökkent a költség, több a haszon. — Van az országban már egy két olyan sertéstelep, ahol könnyűszerrel lehet jól dolgozni. Ahol egy ember elég ezer sertés gondozásához. Valahogy mégis arra kell gondolnom, amíg az az egykét telep nem volt meg, addig is ettünk sertéshúst, a kolbászról nem is szólva. 210 000 pettyes labda 1,8 millió forint értékben. Es a gyár labdaüzemének első negyedévi terve. Képünkön» Gánics Ilona szórópisztollyal inbö'k Festését végzi. Hammel -lózsef felv. Munka vasárnapok nélkül A sertések viszonylag tiszták; átragyog rózsaszín bőrük a szőke szőr alól. Hússertések. De némelyike feketén foltos. Kevert állomány. összebújtán hevernek a hidegben. Szikár embert mutat be a mérnök, azzal, hogy ő már tizenhat éve állatgondozó. — Nagy András — nyújtja a csuklóját bemutatkozásra, mert dolgozik. — Mit szól hozzá, hogy megszüntetik ezt a sertéstelepet? — Nem szüntetik ezt meg — mondja szelid mosollyal. — A gondozók nem tudják elhinni — nevet Jung János. — Pedig ez lesz a sorsa. Mert takarmányt már az idei tervbe se állítottunk be eleget. Vásárolni — Alszol Elemér? — Nem drágám! Fent vagyok. — Ugye te is ezen töprengsz... Mondd, Hugó megértette a helyzetünket? Vagy csak haverságból intézte el? — Hát persze, az ügy vi. lágos. A svájci nagynéni a nyáron négy hónapra hazalátogat. Ugyan hova tennénk? Pont őt kérjük meg, hogy menjen szállodába? És drágám a pesti rokonok is, sose tudjuk, mikor jönnek, apa meg olyan moró- zus. — Igen, az apám moró- zus, hiába a kor, nem találja fel magát ebben a modern lakásban. Visszavágyik a tanyára. — Igen. Apa sokszor mondta, hogy idegesíti ez a városi zaj, és furcsa neki itt szinte bezárva élni a háromszoba, hallos lakásban. Jó lesz neki nagyon Egy kis szobácska a melegedő. A rossz vaskályhán nagy lábasban zubog az ebéd. Két heverő. Nők is dolgoznak a brigádban. Nagy Irén talán a legfiatalabb. A kereset? Az jó. Munka is van, ajaj! Mi volna a javaslata ? — Csakhogy se vasárnap, se ünnepnap. Itt kell lenni hajnaltól késő estig. — Most sem volt karácsonyom, amíg mások pihentek — mondja Juhász Zsigmondné. Nagyüzem, kisüzemi módszerekkel. Egyetlen vízcsap, és ez a levegőtlen kis lyuk, de legalább meleg. Mert a tehéngondozásnál még kályha sincs. Mi volna a javaslata, hogy nagyobb megbecsülést kapjanak az állatgondozók, s ezzel az egész állattenyésztés? — kérdezem Zelei Jánost, a tettre kész brigádvezetőt. Mellesleg, ő maga is úgy dolgozik, mint a többiek. — Hogy a húsgyarapodástól függően fizessenek — válaszol tömören. Mert nálunk a növénytermesztők a harmadosban megkapják a termés harmadát Mi negyven százalékot kapunk havonta, a többi a munkaegység értékétől függ, az meg az egész tsz jövedelmétől. Sose tudjuk, kapunk-e még valamit zárszámadáskor? Akkor aztán volna becsülete a munkánknak. Hogy fürdő? öltöző? Mint a gyárakban? Erről nem is álmodik. Pedig egy gyári szakmunkás nem jönne így ide, ilyen munkára. Szakképzés? Sok más helyről tudom, nincs. Itt is nagy a „fluktuáció” — ahogy az agrármérnök mondja, — hiszen se szabad idő, se biztos jövedelem, csak a borzasztó munka. — Olyan ez, — említem Jung Jánosnak, — mintha egy kiváló sebészprofesz- szor az utcáról épp akkor behívott emberekkel operálna. Nem tudom, mit gondol. Csak mosolyog. Lehet, hogy Nagyhalászban tényleg nincs más módja a jövedelmezőség emelésének, minthogy megszüntetik a sertéstelepet De ha még sok helyen ezt teszik, akkor nemhogy több. de kevesebb lesz a hús az ország asztalán. Talán volna más módja is. Például, amit a brigádvezető mondott a változás... Szóval Hugó megértette a helyzetünket azért intézkedett. — Drágám, bár megengedhetném magamnak, hogy most építsek Sóstón egy 5—6 szobás házacskát, legyenek azok a szobák akár kicsik is. Az öreg akkor otthon érezné magát. Nem lenne emelet nem zavarná a neonfény az utcáról. Talán tíz év múlva ez is sikerül. Addig pedig... — Addig pedig ott lesz neki nagyon jó. Szép kert, jó koszt. Nyugalom. Kitűnő szakemberek, akik értenek az öregekhez, tudják őket szórakoztatni, szóval nagyon jó lesz. Az otthonban nem lesz egyedül egész nap, kedAlig két évvel ezelőtt — 230 millió forint beruházással — kezdődött meg az Országos Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyárának nagyarányú fejlesztése. Bővítés előtt a gyár még csak hétholdas területen működött, ma már húsz holdon. A gyors ütemben fejlődő gyár igazgatójával — Gergely Ferenccel — a gumiipar e fontos üzemének jelentőségéről beszélgettünk. —• Milyen elgondolások alapján került sor a nyíregyházi gyár ilyen ütemű fejlesztésére? — A gumigyárak egységes irányítás alá helyezésével természetszerűen szükségessé vált a több üzemben is készülő azonos típusú termékek egy helyre való profilírozása. Különösen megérett erre a könnyűgumiipar. Ezek a termékek több gyárban készültek, s végső soron — mint „megtűrt” terméknek — nem volt igazi gazdája. A szétszórtság végső soron a növekvő igények kielégítésének is akadályozójává vált. Nem véletlen, hogy a könnyűipari centrum kialakítására Nyíregyházát jelölték ki. Ugyanis a fejlesztési lehetőségek, a munkaerő-ellátottság révén itt olyan nagy szériájú és bő választékú gyártást lehet kialakítani, amilyent igényel is ez az iparág. A beruházás keretében jelentős kapacitásnövekedést elérő gyárunk nemcsak a másutt már sikeresen gyártott könnyűgumiipari profilokat veszi át Lehetőség nyílik új, hazánkban még nem készített termékek előállítására is. Tehát egyidejűleg jelentős korszerűsítést, gyártás- és gyártmányfejlesztést is végezhetünk. — Mikorra várható az új üzemrészek átadása? — Az építkezések ez évben folyamatosan befejeződnek. Ezzel párhuzamoson halad a gépek beszerelése is úgy, hogy év végéig a termelést is megkezdhetjük minden üzemben. A jelenlegi gyárban, gumilabda, szigetelőszalag, burkolt gumifonal, gumiszivacs gyártása, a gépkocsik gumiabroncs új rafutózása és a bébi pvc- nadrágok készítése folyik. A beruházás befejezése után jelenlegi ideiglenes helyéről új üzembe kerül a guves öregek veszik majd körül. Biztos ő is fog nekik nagyon örülni. — Én is remélem, hogy apám megérti... Nézd, hétezret keresünk ketten. EÍz nem olyan nagy pénz. Ebben az évben összejön az autó, és aztán nekilátunk az ő kedvéért, az ő érdekében gyűjteni a sóstói kertes házra. Meg fogja érteni. — Én apádnak tegnap csak annyit mondtam, hogy az ő kedvéért egy kis áldozatot hozunk. A keresetünk felét nem éljük fel, hanem összegyűjtjük, hogy valamikor egy kis... hát szóval elmondtam neki. — És mit szólt az öreg? miabroncs újrafutózás. A személygépkocsi gumiabroncsok újrafulózására egy amerikai, a teher- és mező- gazdasági gumiabroncsok részére pedig egy szovjet gépsort állítunk be. — Milyen új termékek gyártását tervezik ez évben? — Az új termékek skálája eléggé változatos. A következő üzemben például az esőkabát és a sátorszövetnek a gumizását végezzük eL Uj gyártmányunk lesz a kerékpártömlő. Pvc termékeink között szerepel a bébinadrág, úszóöv. A lemezüzemben fürdősapka és fürdőcipő készül, megkezdi működését a gumidugóüzem. A hidegfolt üzemben az autósok és motor- kerékpárosok örömére — először Magyarországon — megkezdjük az elővulkanizált hidegfolt gyártását. A hidegfoltot különböző gumifelületek (tömlők, stb.) sérüléseinek javítására használják. Ennek a terméknek nagy sikere van külföldön, — Olyan furcsán nézett rám, olyan meredten, csaknem megijedtem. Nem akarlak bántani drágám. de furcsán viselkedett. És nagyon furcsa volt, amikor azt mondta, hogy ne hozzunk mi ilyen nagy áldozatot érte, inkább hagytuk volna kint a tanyán! Hogy azt kár volt eladni. — Fantasztikus! Apa egészen megváltozott mióta egyedül maradt. Éppen ő mondta, hogy minden anyámra emlékeztet és nem találja a helyét Hát azért mondtuk neki, hogy... Azért vállaltuk! — Ne gyötörd magad fiam, ha most, nem is érti meg apád, hogy áldozatot hoztunk és hozunk érte, majd megérti később... Jó éjt, angyalom. — Jó éjt. szivi... O. N. ahol már ilyen elővulkanizált cipőtalpakat is forgalomba hoztak. Érdekes új gyártmányunk lesz még a gumiszőr. Ezt a terméket nagy területen — a gépkocsik ülésétől, az ágybetét készítéséig — előnyösen felhasználhatják. Laticelüzemünk változatos kivitelű termékei az egész ország szükségletét fedezni fogják. — Munkaügyi és egyéb vonatkozásban milyen hatással lesz mindez a gyár életére? — A beruházás megkezdése előtt a gyár dolgozóinak létszáma éves átlagban 278 volt és a termelési érték még a 60 milliót sem érte el. Az ez évi 923 fős létszámmal már 190 millió forint értékű termék előállítását tervezzük. Jövőre pedig a létszám már közel másfél ezer lesz, és mintegy 350—400 millió forint termelési értékkel számolunk. A jelenlegi létszám negyven százaléka nő. Jövőre ez az arány éppen fordítva, a nők javára tolódik el. A szakmunkásképzést már korábban megkezdtük az ipa- ritanuló-iskola segítségével, és az áttelepítésre kerülő budapesti üzemekben jelenleg is dolgoznak nyíregyháziak. Szakkáderekben sincs nagy hiány. S bár különösen az ez évi feladatok nagyok, a jelenlegi gyárban dolgozó műszaki gárda képes lesz ezek megoldására — fejezte be tájékoztatását a gyár igazgatója. Tóth Árpád ÁLDOZ A T VÁLLALÁS 3
