Kelet-Magyarország, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-20 / 16. szám

Mibe kerül egy családi ház? Miért halt meg Nádasi Sándor? GYORS NYOMOZÁSSAL FÉNY DERÜLT A REJTÉLYRE Nádasi Sándor 48 éves kisvárdai lakost, nyugdíjas MÁV főintézőt december 31- én délben mentővel szállítot­ták kórházba. Eszméletét már nem nyerte vissza, más­nap délután meghalt. Az ügyben vizsgálatot in­dítottak. Minden italboltban érdeklődtek Nádasi után, ahol csak törzsvendég volt, s kiderült, hogy december 30-án nagyobb mennyiségű, több mint két liter bort ivott. Nádasi édesanyjával és be­teg édesapjával élt közös háztartásban. Édesanyja el­mondta a nyomozóknak, hogy fia 30-án délután ment el otthonról és este körülbelül nyolc órakor tért haza. Az anya ismerte, hogy minden­nap leissza magát, bár az eset előtt vagy három nap­pal észrevette az asszony, hogy már nem nagyon iszik. Ebből arra következtetett, hogy a két héttel korábban megkapott nyugdíjat, össze­sen kétezer forintot elihatta. Az anya félt is, mert itta­san nemcsak kötekedett, ha­nem az is előfordult, hogy törni-zúzni kezdett a lakás­ban. Három felesége is emi­att vált el tőle. Amikor szombat este ha­zatért, a bundája sáros, az arca pedig véres volt, s nem válaszolt az anya egyetlen kérdésére sem. Minden ru­háját ledobálta és lefeküdt a díványra. Az anya nem látott rajta sérülést, bár fur­csállotta, hogy a fia regge­lig jajgatott. Beszélni azon­ban csak értelmetlenségeket beszélt. Reggel kiment a szobából, de úgy, mint aki rettenete­sen be van rúgva. Az anya délelőtt orvosért ment, mert tudta, hogy a fia cukorbeteg. (S ennek ellené­re minden pénzét elitta.) Az orvos utalta a kórházba Ná­dasi Sándort. Közben elvégezték a bon­colást is. Nádasinak orr- és koponyacsont, továbbá bor­datörése volt, s — cukorbe­tegségével együtt — ezek ve­zettek halálához. Azonban a boncolás arra utalt, hogy Nádasi nem természetes ha-, tállal halt meg, hanem bűn- cselekmények áldozata lett. Január 4-én kihallgattak egy italboltvezetőt, akinél Nádasi olyan törzsvendég volt, hogy még a szokásait is ismerte. Szombaton is ott Katonák az akadály felett 70 tagnak Január elsejével megvál­toztak az építőanyag-árak és a TÜZÉP-telepek kifüg­gesztették már árjegyzékü­ket. Az építkezni szándé­kozó kisember azonban ne­hezen igazodik el a válto­zásokon. Éppen ezért a Bel­kereskedelmi Minisztérium illetékeseinek segítségével elkészítettük egy tipikus családi ház anyagkalkulá­cióját. hogy ennek tükré­ben vizsgálhassuk meg az ármozgást. Sajnos, nem vállalkozha­tunk arra, hogy a kalkulá­ciót teljes egészében közöl­jük ugyanis valamennyi tétel felsorolása hét sűrűn gépelt oldalt tölt meg. A legfontosabb számokat azonban kiválogathatjuk a betűtengerből. Maga a ház három szo­bás és közművesített. Hozzá­számoltuk az ásott kutat, sőt a kerítésoszlopokat is. Kell a házhoz összesen 26 700 darab különféle tég­la, 2800 darab cserép, 90 mázsa különböző minősé­gű cement, 31 mázsa mész, 20 darab úgynevezett „nyí­lászáró szerkezet”, tehát ablak, ajtó és tok. Fage­rendákat sehol nem alkal­maztunk, viszont 48 négy­zetméter parkettaszükség­lettel számoltunk. Az egyéb felhasználandó anyagok lé­gióját talán megengedi az olvasó, hogy itt ne sorol­juk fel. Kezdjük a költségvetés vizsgálatát a fájdalmasabb tételekkel. Drágább lett mindenekelőtt a tégla. Gyá­ri áron számolva például a kisméretű tégla ezre 570 forintról 711 forintra emel­kedett. Az egyéb szüksé­ges téglaféléket is számol­va a gyárban tavaly 15 324 forintot hagytunk volna ott, most 17 755 forintra lesz szükség. Drágultak a nagy számban és változatosság­Beszédes számok Az elsők között tartotta zárszámadási közgyűlését a vásárosnaményi Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet. Egy munkaegységre 62,94 forin­tot fizetett. Ezzel egy dol­gozó tagja átlagjövedelme elérte a 24 303 forintok Búzából 22,1 mázsa, ku­koricából 28,6 mázsa, őszi árpából 16,2 mázsa, és cu­korrépából 222 mázsa át­lagtermést értek el a szö­vetkezet földjein. Hetvenki­lenc holdas almakertjében 162 vagon termést értek el. Tervezett 3 millió 630 ezer forint alma értékesítése he­lyett 5 millió 947 ezer forint bevételt ért eL A sok szép szára között külön említést érdemel ser­tésprogramja. Míg 645 da­rab sertése 874-re szaporo­dott, 578 sertést értékesí­tett 586 mázsa súlyban ia. Gondjaira volt bízva 12 gép és 13 fogat irányítása, ö végezte a csávázást, a vetőmagok csiráztatását $ így került földbe vezetésé­vel a közösség jövő eszten­dei kenyerének való. — Most fog vizsgázni, megvédeni a diplomát — így az elnök. 1— Kicsit drukkolok is, mert ha nem lesz megfelelő nótakaró, felfagyásra szá­míthatunk — néz ki az ablakon. Előtte a tsz 'ér­képe. a táblatörzskönyv és az 1968. évi termelési terv. Az elnök dicséri a riatal szakembert. Amió'a Ke­mény Pál vette kezébe a táblatörzskönyvet. azóta van rend. Elégedett az elnök. elé­gedettek az emberek. Jól zárják az évet. Itt pénzesit- ve van minden munka Ál­lami gazdasági norma sze­rint fizetik az alkalmazot­takat, a tagok 33 százalé­kos részesedést kapnak bur­gonyából, kukoricából nap­raforgóból. a dohányt fele­fele arányban művelték. A tsz 1967-es értékesPési terve 8 millió 180 ezer forint volt. Ezt túlteljesítették. Tisztáit a banknál is, s több mint 1 millió forint készn-s -zzel kezdték az új esztendőt Több fizeiés Kemény Pál lassan meg­gyökeresedik Baktalóránt- házán, ebben a közösségben. Itt él. itt lakik. Albérlet­ben. Havonta ez kétszáz forint. Ezt is a tsz fedezi. — Hamarosan szűk lesz, mert a nyáron szeretnék megnősülni — említi. — Ha ez megtörténik, három szoba összkomfortos lakást kapsz. Itt a kezem rá — ígéri az elnök. Lesz mire házasodni. Ál­lása biz'os. Most léptették elő önálló növénytermeszté­si agronómusnak. Ez nem­csak erkölcsi megbecsülést '"’lent. Több fizetéssel is jár. — Nem annyira a pénz érdekel engem. Sokat gon­dolkodtam. Én abból indu­lok ki, hogy az államnak egy agrármérnök taníttatá­sa 120 ezer forintjába ke­rül. Ez nagv beruházás Farkas Kálmán ban szükséges vasbeton ele­mek is, erre a célra a tava­lyi 11 964 forint helyett most 13 298 forintot kell költenünk csak a ház igé­nyeire, hogyha azonban a kútgyűrűket és a kerítés- oszlopokat is hozzászámít­juk, akkor a többletkiadá­sunk 2171 forint lesz. Fel­használunk majd 30 ton­na követ és kereken 100 köbméter különböző kavi­csot és homokot is. Erre a célra is többet kell kiadni, a kalkuláció szerint ponto­san 1718 forinttal. Végül számítsuk a többlethez a számunkra szükséges 260 darab kályhacsempe 800 forintos áremelkedését is. Ezekre az áremelkedé - sekre a gazdasági tisztánlá­tás és a vállalatok rentá­bilis működése érdekében volt szükség. Az állam azonban azt a célt tűzte ki, hogy a jövedelmező vál­lalati gazdálkodás számlá­ját elsősorban ne azok fi­zessék, akik családi házat építenek. Ezért az áreme­léseket árcsökkenések ellen­súlyozzák. így például az állam nagy mennyiségű nyílászáró szerkezetet vásárolt a ba­ráti államokból és tökéle­tesítik a hazai gyártást is. Ez teszi lehetővé, hogy a számunkra szükséges 20 darab különböző ablak, aj­tó és tok ára összesen 1593 forinttal csökken. Még je­lentősebb a változás a ce- mentféléknél. Itt a családi ház építése során nem ke-1 vesebb, mint 3651 forintot takaríthatnak meg a tavalyi árakhoz képest. A parketta, gondolnánk jelentéktelen té­tel, mégis jelentősen bele­szól a kalkulációba, mert a számunkra szükséges mennyiség összes vételára 1920 forinttal csökkent ja­nuár elsején. Tovább, talán ne részle­tezzük, mert a többi téte­t-ítj,;; :~'c,YSrt jsteesc lek már nem ilyen jelentő­sek. Nézzük meg inkább a végösszeget. Háromszobás családi házunk összes anyagszükséglete a közmű­vesítéssel együtt tavaly 109 298 forintot emésztett volna fel, most pedig 108 553 forintot kell er-e előirányoznunk. A válto­zás nem lényeges, mind­össze 735 forint, viszont az egyenleg csökkenést mutat, tehát összességében valóban a fogyasztó járt jobban. Befejezésül pedig annyit árulunk el, hogy az árak jó része országosan nem egy­séges, függ a szállítási tá- voságtól, valamint attól is, hogy az építkező gyárban, vagy a kiskereskedelemben szerzi-e be az anyagit. TÜZÉP-telepen vásárolt téglával számolva például ugyan ez a kalkuláció már némi többlettel zárul. Ezek csupán száz forintok, vagy legfeljebb ezrek. Tízezreket jelenthet viszont, hogv azt a bizonyos családi házat vert falból, öntött betonból, vagy téglából, ilyen, vagy olyan födémmel, tetőszerke­zettel építik fel. Jelentős differenciákat okozhat — akár pluszban, akár mí­nuszban — természetesen az is, hogy milyen terv alapján, milyen méretben és kivitelben készül a csa­ládi otthon. A mintakalkuláció tehát pozitív eredménnyel zárult. A valóságos költségvetést azonban mindenkinek sa­ját magának kell elkészíte­nie. Mielőtt pedig ezt meg­tenné, alaposan nézzen kö­rül, tanácskozzon a kőmű­vessel, mert egy kisember­nek korántsem mindegy, hogy mondjuk a divat ked­véért súlvos ezrekkel fi­zessen többet, vagy egy ügyes ötlettel ezreket taka­rítson meg. (F.) iszogatta borát, mikor oda­ment hozzá két erősen Ittas ember: egy fuvaros és Simon László fmsz-kocsikísérő. De az italboltvezető nem látott semmi különöset, békésen ittak, barátságosan beszél­gettek, valaki dalolászott is. Még aznap jelentkezett a rendőrségen Nádasi édes­anyja, hogy vallomást kíván tenni. Találkozott a fuvaros­sal, s megkérte, hogy fiát vigye ki a temetőbe. A fu­varos megjegyezte, hogy a fiút jól elintézték, s ő azt látta is. Ezután a rendőrség kihall­gatta a fuvarost, aki elmond­ta a szombati nap történetét. Amikor a kocsmából haza­felé indultak, ő megállt be­szélgetni egy ismerősével, Simon László pedig tovább ment a lakásukig. Később jajgatást hallott és Simon után sietett. Bement a ka­pun, s látta, hogy Nádas: fekszik a földön és jajgat, Simon pedig rugdossa a fe­jét. Ellökte Simont és fel­segítette Nádasit, és megkér­dezte, hazakísérje-e. De Ná­dasi azt mondta, hazamegy egyedül is. Este letartóztatták Simon Lászlót, aki beimerte, amit elkövetett. Nádasit ő csak a kocsmá­ban ismerte meg, mikor együtt ittak. Nádasi is, ő is erősen ittas volt. Amikor a fuvarosék lakásához ért, látta, hogy Nádasi a keríté­sen belül fekszik. Fel akarta segíteni, de Nádasi ellenke­zett és megütötte. Ekkor kezdte ittas dühében ütni és csizmájával rugdosni Náda­sit. (Simon: Csupán ittassá­gomnál fogva rugdostam meg annyira, hogy meghalt.) ★ A többit tudjuk. Simon László hamarosan bíróság elé kerül. A vád: halált okozó súlyos testi sér­tés. öt az ital vitte bűnre. Egy ember meghalt, egy másik börtönbe kerül. így szed az ital egyszerre több áldozatot. Kun István Vlegtérfil-e a szá/hőszezer forintos „beruházás?“ téli kereset A nyírmadai Kossuth Tsz segédüzemági tevékenységre hasznosan kooperál az egyik külkereskedelmi vállalattal. Erről a tsz elnöke Panyi György az alábbiakat mondja: — Igen, a HUNGARO- FRUCT külkereskedelmi vállalattal tárgyal a tsz. Kétszázezer exportláda ná­lunk van összeszegezésre. A ládaelemeket a vállalat szállítja a tsz-nek. mi pe­dig készen adjuk vissza. Komoly dolognak tekintjük. — Lényegében nem is annyira a közös kassza ja­vára várható bevételre gon­dolunk elsősorban. Hanem arra. hogy hetven tagunk jut állandó téli foglalkozta­táshoz. A tavaszi mezőgaz­dasági munkák kezdetéig biztos keresetük lehet. S ez annál inkább jelentős, mert a hetven fő között 45 a fiatal, akikre e mun­kában számíthatunk. Ezzel kihasználhatjuk a télen egyébként üresen álló al­matárolónkat is. De ami a közös kasszát illeti, mégis csak kerül abba is valami: előzetes számításaink sze­rint egy-egy ilyen turnus­ban legalább százezer fo­rint Azért mondom, hogy egy-egy turnusban, mert folyami, tos lehet ez, több évre szóló. Kérni ny Pál mérnök bizonyít ról, munkáról, hadd keres sen, hiszen kellett ruhára, s az özvegy édesanya se­gítésére. — Kellemesen fogadtak bár volt egy kis intermez­zo, ami nem esett jól. El­mondhatom? — néz az el­nökre. — Csak bátran — így az elnök. — Amikor Malom elvtárs bemutatott bennünket, gya­kornokokat a tsz vezetőségi ülésén, megjegyezte: Meg­jöttek a nadrágosok, az „ingyenélők”. Az elnök dicsérete — Igen, ez vicc is volt, meg komoly is, mert akkor inég a tsz-gazdák nern a segítőjüket látták a szak­emberekben, bizalmatlanok voltak velük szemben. Sze­mükben az, aki nem kanál, kaszál, konkrét munkát nem végez, ingyenélő volt. Csak a gyakorlat, a nagy­üzemi gazdálkodás során jöttek rá, milyen fontos a szakember a tsz-ben — ma­gyarázza az elnök. És ezt bizonyította is Kemény Pál. Az 1967-es őszi vetéseket teljesen ön­állóan és egyedül irányítot­MTI foto — Szahrtk! Zsolt felvétele Az özvegy édesanya min­den fillért fia taníttatására áldozott. összekuporgatia .tereseiét, s minden hónap­ban postára adta Gödöllő­re. az Agrártudományi Egyetemre Palinak, hogy ki tudja fizetni a menza es , kollégiumi díjat. így tanult két évig Kemény Pál. To­vább az özvegy nem bírta pénzzel. Segített a tsz — ügy álltam, hogy kény­telen leszek abbahagyni a tanulást. Ekkor mosolygott rám a szerencse. Szakem­bert toboroztak a baktaiak. ösztöndíjat ajánlott fel az Úttörő Tsz. A Debrecen melletti Bocskay kertben élő özvegy boldogsága le­írhatatlan volt. Segített egy tsz, mégis mérnök lesz a fia. — Több mint húszezer forintot fizetett a közösség Pali taníttatásáért, de meg­érte — említi Malom Ber­talan, az elnök. — És ez évben már önálló munkát kap. Brigádot bízunk rá. Mintegy 7—800 hold föld felelős gazdája lesz. Kemény Pál szorongó ér­zésekkel érkezett 1966 nya­rán Baktalórántházára. Ez hamar feloldódott, mert gondoskodtak róla. Lakás­Korszerű tranzitraktár a csepeli szabadkikötőben Bara István felvétele 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom