Kelet-Magyarország, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-02 / 285. szám

A tanulás joga és segítése „Interpellációk66 Aláírták az első kollektív A VÁROSI TANÁCSHOZ Ankét a harmadik kerületben A legutóbbi idők egyik nagy érdeklődéssel fogadott új rendelete a múlt héten látott napvilágot. A munka­ügyi miniszter, egyetértésben a művelődésügyi miniszter­rel és a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsával szabályoz­ta a munkájuk mellett to­vábbtanulók kedvezménye­it. Érthető az országos fi­gyelem. A tavalyi tanévben igen sokan vették igénybe a továbbképzés lehetőségét. Az általános iskolákban kö­rülbelül negyvenezer, a kö­zépiskolákban közel 150 ezer, a felsőoktatási intézmények­ben több, mint 37 ezer volt a továbbtanulók száma. Időszerű a szabályozás, mert ennek révén — az al­kotmányban biztosított ta­nulási jog messzemenő fi­gyelembe vételével — még­iscsak irányítottabb, gazda­ságosabb lehet a dolgozók továbbképzése, mint eddig volt. A lényeg ugyanis az, amint az új szabályozásból világosan kiderül, hogy a munkakörök betöltéséhez szükséges, tehát a népgazda­ság, s közelebb a vállalat szempontjából fontos tanul­mányokat vállaló dolgozók nagyobb kedvezményben ré­szesülnek, mint azok, akik­nek a tanulmányai nem a munkakör jobb ellátását, a színvonalasabb, szakszerűbb és eredményesebb vállalati munka érdekeit szolgálják. Természetesen a nagy célt, népünk művelődésének sza­kadatlan fejlesztését ez sem­miképpen nem hátráltatja. A rendelet különös gondot for­dít az általános iskolai és gimnáziumi tanulóKra. Ök feltétel nélkül kapják meg a továbbtanulási kedvezményt, illetőleg a tanulmányi sza­badságot. Az új rendelet szelleme azonban tükrözi azt is, hogy tekintettel kellett lenni a néha már zavaró,jelenségre, amelyet éppen a dolgfezók tóVábbképzésé okozott. So­kan olyan tanulmányok mi­att vették igénybe a ked­vezményeket, amelyeket tu­lajdonképpen semmi sem in­dokolt, s ez a munkahelyen zavart okozott. Milyen fontos különbsé­gek vannak a most megje­lent, 1968. január elsején életbe lépő, illetve az 1900- ban és 62-ben kiadott ren­delkezések között? A leglé­Jövőre újabb csuklós autóbuszok A géppark növekedése és a forgalom zavartalanabb, biztosabb és pontosabb el­látása szükségessé tette, hogy a jövő évben bővítsék az 5-ös számú Autóközle­kedési Vállalat nyíregyházi telepét Erre a vezérigazga­tóság több mint 25 millió forintot adott. A régi teleptől délre épül meg az új nagyméretű sze­relőcsarnok, amelyben egy­szerre 36 darab tehergép­kocsi és autóbusz szerelé­sét tudják majd elvégezni. Itt biztosíják a csuklós autóbuszok karbantartását is, melybői jövőre újabb öt darabot kap a megye, s így összesen 13 csuklós közle­kedhet majd a megye út­jain. Az új szerelőcsarnok az építési program első ütemé­ben készül el, míg a máso­dik és a harmadik ütem­ben a régi szerelőcsarnok meghosszabbítására kerül sor. Ezt is korszerűsítik, automatikus szervizt és gépkocsimosót építenek. Ezek mellett irodaház és étterem is épül. A Krúdy Gyula utca északi oldalán forgalmi telepet alakítanak ki, s szilárd betontérről raj­tolnak majd az üzemképes gépjárművek. Ezekkel a korszerűsítésekkel tovább javul a közlekedés a sze­mély- és teherforgalom. nyegesebb az, hogy ezentúl a tanulmányi munkaidő­kedvezmények teljes tarta­mára a következő feltételek­kel jár az átlagkereset: a) ha a munkakörére jog­szabály, vagy kollektív szer­ződés által előírt szakkép­zettséget szerzi meg; b) a nappali tagozatos kép­zés befejezéseként előírt es­ti vagy levelező tagozatú képzésben vesz részt (pél­dául a tanulmány utolsó évé­ben oktató-nevelői munkát végző pedagógus), vagy c) a vállalattal tanulmányi szerződést kötött. Egyéni elbírálás alapján, rendkívüli méltánylást igénylő esetekben a vállalat a térítést, tehát az átlagke­resetet, részben vagy egész­ben akkor is megadhatja a dolgozójának, ha az említett három feltétel egyikének sem felel meg. Szabályozza a rendelet, — amely különben a Magyar Közlöny 1967. no­vember 18-i számában jelent meg —, azoknak a kedvez­ményeit, akik nem felelnek meg a feltételeknek. Igen jelentős, hogy azok, akik már folytatják tanulmányai­kat, az iskolatípus befejezé­séig mindenképpen megkap­ják a továbbtanulással járó kedvezményeket. Egy további lényeges ré­sze az új rendeletnek a kü­lönböző kedvezmények rög­zítése. Az általános iskola es­ti és levelező tagozatán, to­vábbá a gimnázium esti ta­gozatán tanulókat háiom munkanap tanulmányi sza­badság illeti tanévenként. Eddig hat nap járt. Ez a vál­tozás azonban a legtöbb érin­tett dolgozó esetében nem hátrányos, sőt azoknak, akik «.hosszabb ideje állnak műn-: kiwiszonybari, egyenesen ■''kedvez.1 Ed&l^'ügynms -a kü­lönféle címén járó pótsza­badságot be kellett számíta­ni a tanulmányi szabadság­ba, ami ezentúl a rendes, az alap és a pótszabadságon fen lül jár. Ugyanezt kell alkal­mazni a szakképzettséget nyújtó és a felsőoktatási in­tézményekben tanulóknál Is. Bár ezek tanulmányi szabad­sága csökken, most — mint­hogy ez sem megy a rendes szabadság terhére —, túl­nyomó részüknek ugyancsak előnyös az új rendelkezés. Szabályozták a tanulmányi szabadságon kívül a munka­időkedvezményt is, amely a felsőfokú intézményekben tanulókat az esti és a leve­lező tagozaton megilleti. A hétköznapok gyakorlata természetesen igen sok rész­letkérdést vet maid fel. Az új rendelet humánus, tár­gyilagos előírása azonban a vállalatok és a magukat to­vábbképző dolgozók helyes­lésével találkoztak. Hároméves hagyománya van már a nyíregyházi já­rásban, hogy a termelőszö­vetkezetek bizonyos mun­kák végzésére igénybe ve­szik az Állami Mezőgazda- sági Repülőgépszolgálat se­gítségét. Az eddigi jó ta­pasztalatok alapján a járás tíz szövetkezeti gazdasága már most is megkötötte az eddigi legnagyobb területre és ezúttal még változato­sabb munkákra a szerző­dést. Az összes terület, amelyre a következő évben repülőgépszolgáltatást vesz­nek igénybe, plusz 15 ezer hold. öt és fél ezer holddal szerepel az őszi kalászosok repülőgépes fejtrágyáztatá- sa. Különösen sok gondtól szabadítja ez meg azokat a Tisza menti tsz-eket, amelyek tél végével nemhogy kere­kes traktorral, de gyalogo­san sem igen mehetnek a Azt mondták a város har­madik kerületének lakói egy november eleji pártnapon: szeretnék, ha a város vezetői kijönnének hozzájuk, s ott, a helyszínen adnának vá­laszt a kerület lakóit érdek­lő kérdésekre. A harmadik kerület nagy része Nyíregyházának. Csak­nem teljes egészében magá­ba foglalja a város délkeleti negyedét. Tizenöt tanácstag is munkálkodik ezen a ré­szen. Tennivaló van bőven, hiszen a felszabadulás előtt ez a proletárkerület nem sok mindent kapott. Most, november utolsó nap­ján a kerület lakói, a párt- szervezet, a Hazafias Nép­front meghívására eljöttek a városi tanácstól dr. Nagy Árpád, a vb titkára, az építes- közlekedési osztály vezetője Pataki János és Herczku Ti­vadar, a kereskedelmi osz­tály vezetője. Mintegy két­százan jöttek el a lakók. Mit is szeretnének tudni? Többek között azt, mi lesz a sorsa a Gólya, az Akácfa és a többi, Dimitrov utcába csatlakozó kisebb utcáknak? Érdemes-e, lehet-e ide építr kezni, felújítani a lakásokat? A választ Pataki János adja meg: A városnak ez a része 1975 után lebontásra kerül. A pontos határidő még nem ismert, de a távlati tervek­ben ide korszerű, emeletes házakban öröklakások építér sét tervezik. Tucatnyi kérdés érintette: mikor kapnak úi járdát, szi­lárd burkolatú utat, vízveze­téket? Központi témája ez az ittlakóknak. Felajánlják a társadalmi munkájukat is, csak mielőbb megkapják. (Úgy, mint a Honvéd *utca a pormentes burkolatot, vagy a Vöröshadsereg utca, Bar­tók Béla út környéki lakók a jó kóíaji'.yize.tj és a ..nyo­mós kutat”,, eh9fiv, a jcőzki- a folyókat népszerűén neve­zik. Ugyancsak az építési osz­tály vezetője válaszol: Fi­gyelembe kell venni, milyen lehetőségek és kiemelten fon­tos munkák vannak a város más területén. Csak a Sós­tóra vezető erdei sugárút több millió forintba kerül, a villamos kihelyezése és az autóbuszvonalakon az utak korszerűsítése most a leg­sürgősebb, s ez is több mil­liót vesz cl a fejlesztési alap­ból. Természetesen a kéré­seket nyilvántartják, s az anyagi erőtől függően építe­nek járdát a harmadik kerü­letben is. A vízhálózat bőví­tésére már készül a terv. szakemberek mérik fel a le­hetőségeket. Pontos választ adni a tervek elkészülte előtt még nem lehet, de később visszatérnek erre. A kereskedelmi részt is érintik a kérdések, javasla­tok. Nincs tejbolt a környé­ken. miért csak köziileteket szolgál ki a Hatzel téri tes­tül vizes és nagyon ragadós kötött talajra. Az egyéb, levegőből vé­gezhető munkák közül má­sik legtöbb területe a vegy­szeres gyomirtásnak van. De szerződésben szerepel legelő és pillangós területek fej­trágyázása, kapások alá tavaszi alapműtrágyázás, burgonyabogár és dohány- peronoszpóra elleni perme­tezés. Sőt ezúttal még a mák legnagyobb ellensége, a tokbarkó elleni védelmet is repülőgép pilótájára bíz­za néhány tsz. Külön előnye a gazdálko­dás e korszerű segítség­igénybevételnek, hogy a gyenge tsz-ek kiszolgálási árkedvezményben részesül­nek. A már szerződést kö­tött tsz-eken kívül még több igénybejelentésre is lehet számítani. b.) Mi lesz a sorsa több kis utcának? M HS Járda, víz Üli lejbolt, piac, kocsma tékbolt, rendet kellene már teremteni a Budapest ital­bolt környékén, hasonlóan a Kígyó utcai italboltnál is. Mi lesz ezeknek a sorsa? Külöp téma a kispiac. Több száz családnak állandó bevásárló­helye, de nem éppen a leg­jobb körülmények köpött. Herczku Tivadar válaszol: — Lesz tejbolt a Hatzel té­ren. Az Északi Alközponttól oda helyezik az eddig ott üzemelt ideiglenes boltot. Rör videsen meg is nyitják. Meg­vizsgálják a festékbolt hely­zetét. Az italboltok sok gon­dot okoznak a város más részén is. A változtatáshoz társadalmi összefogásra len­ne szükség. A Kígyó utcai Sokat beszélünk róluk. A teenagerekről. A tizen­évesekről. De Ismerjük őket? A Kölcsey gimnázium tí/A osztályában ismer­kedtem 29-ükl^el. Izgatott a kérdés: milyen a 16 évesek közérzete. Hogyan találnak bele a társadalom jól sza­bályozott medrébe, hogyan alakul viszonyuk a környe­zettel. I Ax anyák megértőbbek „Édesapám nagyon kon­zerválni, de édesanyám a legtöbb esetben megért és visszaemlékezik arra, hogy ő is volt fiatal” — mondja az egyik lány. „Édesanya jobban megért, apuka ugyan­is nem helyesli a mostani divatot' — szól a másik, „Anyuka talán modernebb, s ő így tanácsot is ad" — summáz a harmadik. S így peregnek a válaszok azon a beszélgetésen, ame­lyen a 16 évesek otthoni vi­szonyait bogozzuk. A 29 diák közül 21 a mama, 6 az apa, 1 a nagyszülők meg­értő voltát hangsúlyozza. Egyetlen leány mondta csak, hogy őt senki nem érti meg. Vajon miért az anyák a megértőbbek? — merül tel a kérdés. „Á2 apák „meg- játszák” magukat, hogy *zj- gorúbbnak látszanak?' — így az egyik. „Apám idő­sebb, így nyilván, ő a ma­radibb" — mondja egy leány. „Édesanyám mindig kiáll mellettem, ha apával vitám van" — állapítja meg egy diák. A túlnyomóan leányosztályban a lány — anya kapcsolat törvénysze­rű erőssége is indokolja a válaszokat. A szülőszeretet megvan, de vagy a könnyeb­ben befolyásolható anya, vagy a korszerűbben gon­dolkodó asszony előtérbe kerül. | Ellentétes hatások A beszélgetés egyik legfi- gyelemre méltóbb része az volt, amikor a fiatalok azt elemezték, hogy az anyák általában szembehelyezked­nek az apa nevelési elvei­vel, véleményével, s a gyer­sorsát valószínű, megpecséte­li a víztorony közelében épü­lő szövetkezeti vendéglátó kombinát. Talán segíteni tudnak a Hatzel téren is. Szilárd, por­mentes burkolatot adni azon­nal nem tudnak ugyan, de megnézik az anyagi lehető­ségeket, hogyan lehetne ide­iglenesen rendezni Bakai Fe­renc nyugdíjas vállalati igaz­gató jelentkezett is mindjárt: utánanéz honnan lehet sala­kot szerezni, milyen szinte­zési munka szükséges, mit lehet megoldani társadalmi munkában. Végül is abban egyeztek meg az építési osz­tály vezetőjével, mindkét részről foglalkoznak az ügy­gyei, s ha lehet, még ez év­ben javítanak a Hátzel tér körüli utak helyzetén. Húszán szóltak hozzá, köz­tük idősek, fiatalok, nyugdí­jasok, háziasszonyok. Szót kért több tanácstag is. Né­hány kérdésre már a hely­színen megnyugtató választ kaptak a kérdezők. A többi­ekre később ismét visszatér­nek. A találkozón látott őszinte véleménycsere hasz­nos volt, s ha nem is hozha­tott minden kérdésben azon­nali megoldást, közvetve fs hozzájárult a harmadik ke­rület további fejlesztéséhez. mpket védik. „Ha órákig hallgatom a beat-zgnéf, aPV már haragszik, anyám manója ilyenkor, hogy hagy­ja, hadé szórakozzak.’’ „(ja a bátyám későn jön haza, apám összeszidja, de anyu­ka mindig kimagyarázza'’ Sorolhatnám a sok hasonló választ. A gyakori ket­tősség a gyeremaket takti­kázásra kényszeríti. Pedig neip igénylik ezt. „Ha megmagyaráznak ne­künk valamit, igyekszünk megérteni. Persze azért ez se rossz, ha a mi vélemé­nyünket is meghallgatják” *r mondja egy leány. „(Ja apám és anyám egyformán tiltanak vagy magyaráznak valamit, jobban elhisszük, hogy igaz." „Megértenek en­gem otthon, de jó lenne, ha néha nekem is igazam le­hetne” — fogalmaz egy ta­nuló. „Nem csökken a szűr lő tekintélye, ha néha el­fogadja azt, amit mon­dunk" — összegez egy igaz­ságot valaki. 8 itt mar érez­ni, hogy fontos pedagógiai kérdést érintenek. Feltétle­nül szükséges, hogy a szülő mérlegeljen, s elfogadja, ha gyermekének valóban igaza van Minden elutasítás, ka- tegórikus visszautasítás le­töri a gyermek önbizalmát, cinikussá, titkolózóvá vá­lik, s eleve szembeállíja a 16 évest környezetével. Ho­lott a mostani 16 éves egyál­talán pem szemléli gyana­kodva, ellenségesen vagy szembenállva az idősebb nemzedéket | KI az öreg? A tanulók szinte egybe­vágóan úgy fogalmaztak: nekünk az idős, öreg férfi és nő 50 évnél kezdődik. De ez csak a kor. „Mert nem öreg, aki minket megért ” Az egyik tanuló: „Nagyapa nem ért meg, ő 69 éves. öreg. Nagymama bár 67 éves, szerintem fiatal, min­denben felfogja a moder­net.’’ S ekkor tettem fel a fiataloknak a következő kérdést: —> A megértés befolyá- solja-e tiszteleteteket, meg­becsüléseteket az öregek iránt? A válaszok szinte pergő­tűzként pattogtak: szerződést A Fehérgyarmat; Állatni Gazdaságban pénteken a gazdaság igazgatója és a szakszervezeti tanács — a megyében elsőnek — aláír­ta az 1968. évi kollektív szerződést. A kollektív szerződés elő­készítésének munkái két hónappal ezelőtt kezdődtek. A Fehérgyarmati Állami Gazdaságban öt munkabi­zottságot alakítottak, s ezek­nek volt a feladata, hog1 a kollektív szerződés egyes fejezeteit kidolgozzák. A bizottságok mellé — hogy egyrészt segítsék ezeknek munkáját, másrészt maguk is tanuljanak, — öt párhu­zamosan dolgozó bizottsá­got is létrehoztak a megye állami gazdaságainak leg­jobb szakembereiből. A munkabizottságok ál­tal előterjesztett tervezetet Fehérgyarmaton megvitat­ták a dolgozókkal, s a vi­tákban felvetett új javas­latokkal kiegészítették a kollektív szerződést. A pén­teki vita és aláírás során ez a kiegészített kolloirtív szerződé^ volt az alap. Fehérgyarmatop január 1-én lép életbe a kollektív szerződés, a megye állami gazdaságaiban mégsem szol­gál majd mintául. Az egyes állami gazdaságok- azonban a fehérgyarmati szerződés elkészítése során szerzett tapasztalatokat felhasznál­hatják munkájukban (k> — A tudást, a tapasztala­iét, a kort tiszteljük, a megértés nem befolyásol. Türelmetlenek vagyuna? Ez még nem tiszteletlen­ség.-r- Mindenki nem érthet ipeg minket. Lehet, pú Is így lesgüpk ha megöreg­szünk. — Szüleimmel és környe- zatanamel sokat vitatkozom- De szeretem és tisztelem őket. Néha rájövök, hogy nekik volt igazuk. —» Nem a megértésért Szeretünk valakit! Szenvedélyt és saerateíet érzek a mondatokban. Til­takozást aZ ellen a nézel ellen. hogy 16 éveseink szembeszállnak gz idősebb nemzedékkel. Hogy vannak súrlódások? Ezek termé- tes dolgok. | „Sokat kapunk" — S hogyan érzitek ma­gatokat az otthonon kívül? Iskolában, ismerősök kö­zött, a hétköznapok sodrá­ban — kérdem tőlük. — Bizalmat kérünk és várunk. Ha ez megvan, ak­kor jól. Ha mindenért megszólnak, figyelmeztet­nek — dühösen. — Azért szeretem az is­kolát, mert itt tippet is adnak, nemcsak fegyelmez­nek. — Bosszant, ha a mini­szoknya miatt megjegyzé­seket tesznek rám az utcán öreg nénik Ez pedig nem erkölcstelen. Divat. — Sok minden érdekel minket, amire nem is gon­dolnak a felnőttek. Újságot olvasunk, politizálunk. Igaz nem hallják mindig. — Sokat kapunk. A kol­légiumban is, otthon is. De mindennél kevesebb a bizalom irántunk. Szól a csengő. Az órának vége. Be kell fejezni a beszélgetést/ Egységes nevelés ott­hon... Megértés... Meghall­gatás... Bizalom... „Szeretjük az idősebbeket”... Sokat kai punk... Visszhangoznak bem nem a válaszok. Nem akarok tanulságoj leszűrni. De érdemes tm vább folytatni a gondolat«* kat_ Borget LaJ* Vető József Repülőgép *— 15000 hold föld munkálására Marik Sándor Tizenhatévesek és a társadalom \ Egy osztályiőnöki óra íapgsztalatai

Next

/
Oldalképek
Tartalom