Kelet-Magyarország, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-02 / 285. szám
A tanulás joga és segítése „Interpellációk66 Aláírták az első kollektív A VÁROSI TANÁCSHOZ Ankét a harmadik kerületben A legutóbbi idők egyik nagy érdeklődéssel fogadott új rendelete a múlt héten látott napvilágot. A munkaügyi miniszter, egyetértésben a művelődésügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával szabályozta a munkájuk mellett továbbtanulók kedvezményeit. Érthető az országos figyelem. A tavalyi tanévben igen sokan vették igénybe a továbbképzés lehetőségét. Az általános iskolákban körülbelül negyvenezer, a középiskolákban közel 150 ezer, a felsőoktatási intézményekben több, mint 37 ezer volt a továbbtanulók száma. Időszerű a szabályozás, mert ennek révén — az alkotmányban biztosított tanulási jog messzemenő figyelembe vételével — mégiscsak irányítottabb, gazdaságosabb lehet a dolgozók továbbképzése, mint eddig volt. A lényeg ugyanis az, amint az új szabályozásból világosan kiderül, hogy a munkakörök betöltéséhez szükséges, tehát a népgazdaság, s közelebb a vállalat szempontjából fontos tanulmányokat vállaló dolgozók nagyobb kedvezményben részesülnek, mint azok, akiknek a tanulmányai nem a munkakör jobb ellátását, a színvonalasabb, szakszerűbb és eredményesebb vállalati munka érdekeit szolgálják. Természetesen a nagy célt, népünk művelődésének szakadatlan fejlesztését ez semmiképpen nem hátráltatja. A rendelet különös gondot fordít az általános iskolai és gimnáziumi tanulóKra. Ök feltétel nélkül kapják meg a továbbtanulási kedvezményt, illetőleg a tanulmányi szabadságot. Az új rendelet szelleme azonban tükrözi azt is, hogy tekintettel kellett lenni a néha már zavaró,jelenségre, amelyet éppen a dolgfezók tóVábbképzésé okozott. Sokan olyan tanulmányok miatt vették igénybe a kedvezményeket, amelyeket tulajdonképpen semmi sem indokolt, s ez a munkahelyen zavart okozott. Milyen fontos különbségek vannak a most megjelent, 1968. január elsején életbe lépő, illetve az 1900- ban és 62-ben kiadott rendelkezések között? A legléJövőre újabb csuklós autóbuszok A géppark növekedése és a forgalom zavartalanabb, biztosabb és pontosabb ellátása szükségessé tette, hogy a jövő évben bővítsék az 5-ös számú Autóközlekedési Vállalat nyíregyházi telepét Erre a vezérigazgatóság több mint 25 millió forintot adott. A régi teleptől délre épül meg az új nagyméretű szerelőcsarnok, amelyben egyszerre 36 darab tehergépkocsi és autóbusz szerelését tudják majd elvégezni. Itt biztosíják a csuklós autóbuszok karbantartását is, melybői jövőre újabb öt darabot kap a megye, s így összesen 13 csuklós közlekedhet majd a megye útjain. Az új szerelőcsarnok az építési program első ütemében készül el, míg a második és a harmadik ütemben a régi szerelőcsarnok meghosszabbítására kerül sor. Ezt is korszerűsítik, automatikus szervizt és gépkocsimosót építenek. Ezek mellett irodaház és étterem is épül. A Krúdy Gyula utca északi oldalán forgalmi telepet alakítanak ki, s szilárd betontérről rajtolnak majd az üzemképes gépjárművek. Ezekkel a korszerűsítésekkel tovább javul a közlekedés a személy- és teherforgalom. nyegesebb az, hogy ezentúl a tanulmányi munkaidőkedvezmények teljes tartamára a következő feltételekkel jár az átlagkereset: a) ha a munkakörére jogszabály, vagy kollektív szerződés által előírt szakképzettséget szerzi meg; b) a nappali tagozatos képzés befejezéseként előírt esti vagy levelező tagozatú képzésben vesz részt (például a tanulmány utolsó évében oktató-nevelői munkát végző pedagógus), vagy c) a vállalattal tanulmányi szerződést kötött. Egyéni elbírálás alapján, rendkívüli méltánylást igénylő esetekben a vállalat a térítést, tehát az átlagkeresetet, részben vagy egészben akkor is megadhatja a dolgozójának, ha az említett három feltétel egyikének sem felel meg. Szabályozza a rendelet, — amely különben a Magyar Közlöny 1967. november 18-i számában jelent meg —, azoknak a kedvezményeit, akik nem felelnek meg a feltételeknek. Igen jelentős, hogy azok, akik már folytatják tanulmányaikat, az iskolatípus befejezéséig mindenképpen megkapják a továbbtanulással járó kedvezményeket. Egy további lényeges része az új rendeletnek a különböző kedvezmények rögzítése. Az általános iskola esti és levelező tagozatán, továbbá a gimnázium esti tagozatán tanulókat háiom munkanap tanulmányi szabadság illeti tanévenként. Eddig hat nap járt. Ez a változás azonban a legtöbb érintett dolgozó esetében nem hátrányos, sőt azoknak, akik «.hosszabb ideje állnak műn-: kiwiszonybari, egyenesen ■''kedvez.1 Ed&l^'ügynms -a különféle címén járó pótszabadságot be kellett számítani a tanulmányi szabadságba, ami ezentúl a rendes, az alap és a pótszabadságon fen lül jár. Ugyanezt kell alkalmazni a szakképzettséget nyújtó és a felsőoktatási intézményekben tanulóknál Is. Bár ezek tanulmányi szabadsága csökken, most — minthogy ez sem megy a rendes szabadság terhére —, túlnyomó részüknek ugyancsak előnyös az új rendelkezés. Szabályozták a tanulmányi szabadságon kívül a munkaidőkedvezményt is, amely a felsőfokú intézményekben tanulókat az esti és a levelező tagozaton megilleti. A hétköznapok gyakorlata természetesen igen sok részletkérdést vet maid fel. Az új rendelet humánus, tárgyilagos előírása azonban a vállalatok és a magukat továbbképző dolgozók helyeslésével találkoztak. Hároméves hagyománya van már a nyíregyházi járásban, hogy a termelőszövetkezetek bizonyos munkák végzésére igénybe veszik az Állami Mezőgazda- sági Repülőgépszolgálat segítségét. Az eddigi jó tapasztalatok alapján a járás tíz szövetkezeti gazdasága már most is megkötötte az eddigi legnagyobb területre és ezúttal még változatosabb munkákra a szerződést. Az összes terület, amelyre a következő évben repülőgépszolgáltatást vesznek igénybe, plusz 15 ezer hold. öt és fél ezer holddal szerepel az őszi kalászosok repülőgépes fejtrágyáztatá- sa. Különösen sok gondtól szabadítja ez meg azokat a Tisza menti tsz-eket, amelyek tél végével nemhogy kerekes traktorral, de gyalogosan sem igen mehetnek a Azt mondták a város harmadik kerületének lakói egy november eleji pártnapon: szeretnék, ha a város vezetői kijönnének hozzájuk, s ott, a helyszínen adnának választ a kerület lakóit érdeklő kérdésekre. A harmadik kerület nagy része Nyíregyházának. Csaknem teljes egészében magába foglalja a város délkeleti negyedét. Tizenöt tanácstag is munkálkodik ezen a részen. Tennivaló van bőven, hiszen a felszabadulás előtt ez a proletárkerület nem sok mindent kapott. Most, november utolsó napján a kerület lakói, a párt- szervezet, a Hazafias Népfront meghívására eljöttek a városi tanácstól dr. Nagy Árpád, a vb titkára, az építes- közlekedési osztály vezetője Pataki János és Herczku Tivadar, a kereskedelmi osztály vezetője. Mintegy kétszázan jöttek el a lakók. Mit is szeretnének tudni? Többek között azt, mi lesz a sorsa a Gólya, az Akácfa és a többi, Dimitrov utcába csatlakozó kisebb utcáknak? Érdemes-e, lehet-e ide építr kezni, felújítani a lakásokat? A választ Pataki János adja meg: A városnak ez a része 1975 után lebontásra kerül. A pontos határidő még nem ismert, de a távlati tervekben ide korszerű, emeletes házakban öröklakások építér sét tervezik. Tucatnyi kérdés érintette: mikor kapnak úi járdát, szilárd burkolatú utat, vízvezetéket? Központi témája ez az ittlakóknak. Felajánlják a társadalmi munkájukat is, csak mielőbb megkapják. (Úgy, mint a Honvéd *utca a pormentes burkolatot, vagy a Vöröshadsereg utca, Bartók Béla út környéki lakók a jó kóíaji'.yize.tj és a ..nyomós kutat”,, eh9fiv, a jcőzki- a folyókat népszerűén nevezik. Ugyancsak az építési osztály vezetője válaszol: Figyelembe kell venni, milyen lehetőségek és kiemelten fontos munkák vannak a város más területén. Csak a Sóstóra vezető erdei sugárút több millió forintba kerül, a villamos kihelyezése és az autóbuszvonalakon az utak korszerűsítése most a legsürgősebb, s ez is több milliót vesz cl a fejlesztési alapból. Természetesen a kéréseket nyilvántartják, s az anyagi erőtől függően építenek járdát a harmadik kerületben is. A vízhálózat bővítésére már készül a terv. szakemberek mérik fel a lehetőségeket. Pontos választ adni a tervek elkészülte előtt még nem lehet, de később visszatérnek erre. A kereskedelmi részt is érintik a kérdések, javaslatok. Nincs tejbolt a környéken. miért csak köziileteket szolgál ki a Hatzel téri testül vizes és nagyon ragadós kötött talajra. Az egyéb, levegőből végezhető munkák közül másik legtöbb területe a vegyszeres gyomirtásnak van. De szerződésben szerepel legelő és pillangós területek fejtrágyázása, kapások alá tavaszi alapműtrágyázás, burgonyabogár és dohány- peronoszpóra elleni permetezés. Sőt ezúttal még a mák legnagyobb ellensége, a tokbarkó elleni védelmet is repülőgép pilótájára bízza néhány tsz. Külön előnye a gazdálkodás e korszerű segítségigénybevételnek, hogy a gyenge tsz-ek kiszolgálási árkedvezményben részesülnek. A már szerződést kötött tsz-eken kívül még több igénybejelentésre is lehet számítani. b.) Mi lesz a sorsa több kis utcának? M HS Járda, víz Üli lejbolt, piac, kocsma tékbolt, rendet kellene már teremteni a Budapest italbolt környékén, hasonlóan a Kígyó utcai italboltnál is. Mi lesz ezeknek a sorsa? Külöp téma a kispiac. Több száz családnak állandó bevásárlóhelye, de nem éppen a legjobb körülmények köpött. Herczku Tivadar válaszol: — Lesz tejbolt a Hatzel téren. Az Északi Alközponttól oda helyezik az eddig ott üzemelt ideiglenes boltot. Rör videsen meg is nyitják. Megvizsgálják a festékbolt helyzetét. Az italboltok sok gondot okoznak a város más részén is. A változtatáshoz társadalmi összefogásra lenne szükség. A Kígyó utcai Sokat beszélünk róluk. A teenagerekről. A tizenévesekről. De Ismerjük őket? A Kölcsey gimnázium tí/A osztályában ismerkedtem 29-ükl^el. Izgatott a kérdés: milyen a 16 évesek közérzete. Hogyan találnak bele a társadalom jól szabályozott medrébe, hogyan alakul viszonyuk a környezettel. I Ax anyák megértőbbek „Édesapám nagyon konzerválni, de édesanyám a legtöbb esetben megért és visszaemlékezik arra, hogy ő is volt fiatal” — mondja az egyik lány. „Édesanya jobban megért, apuka ugyanis nem helyesli a mostani divatot' — szól a másik, „Anyuka talán modernebb, s ő így tanácsot is ad" — summáz a harmadik. S így peregnek a válaszok azon a beszélgetésen, amelyen a 16 évesek otthoni viszonyait bogozzuk. A 29 diák közül 21 a mama, 6 az apa, 1 a nagyszülők megértő voltát hangsúlyozza. Egyetlen leány mondta csak, hogy őt senki nem érti meg. Vajon miért az anyák a megértőbbek? — merül tel a kérdés. „Á2 apák „meg- játszák” magukat, hogy *zj- gorúbbnak látszanak?' — így az egyik. „Apám idősebb, így nyilván, ő a maradibb" — mondja egy leány. „Édesanyám mindig kiáll mellettem, ha apával vitám van" — állapítja meg egy diák. A túlnyomóan leányosztályban a lány — anya kapcsolat törvényszerű erőssége is indokolja a válaszokat. A szülőszeretet megvan, de vagy a könnyebben befolyásolható anya, vagy a korszerűbben gondolkodó asszony előtérbe kerül. | Ellentétes hatások A beszélgetés egyik legfi- gyelemre méltóbb része az volt, amikor a fiatalok azt elemezték, hogy az anyák általában szembehelyezkednek az apa nevelési elveivel, véleményével, s a gyersorsát valószínű, megpecsételi a víztorony közelében épülő szövetkezeti vendéglátó kombinát. Talán segíteni tudnak a Hatzel téren is. Szilárd, pormentes burkolatot adni azonnal nem tudnak ugyan, de megnézik az anyagi lehetőségeket, hogyan lehetne ideiglenesen rendezni Bakai Ferenc nyugdíjas vállalati igazgató jelentkezett is mindjárt: utánanéz honnan lehet salakot szerezni, milyen szintezési munka szükséges, mit lehet megoldani társadalmi munkában. Végül is abban egyeztek meg az építési osztály vezetőjével, mindkét részről foglalkoznak az ügygyei, s ha lehet, még ez évben javítanak a Hátzel tér körüli utak helyzetén. Húszán szóltak hozzá, köztük idősek, fiatalok, nyugdíjasok, háziasszonyok. Szót kért több tanácstag is. Néhány kérdésre már a helyszínen megnyugtató választ kaptak a kérdezők. A többiekre később ismét visszatérnek. A találkozón látott őszinte véleménycsere hasznos volt, s ha nem is hozhatott minden kérdésben azonnali megoldást, közvetve fs hozzájárult a harmadik kerület további fejlesztéséhez. mpket védik. „Ha órákig hallgatom a beat-zgnéf, aPV már haragszik, anyám manója ilyenkor, hogy hagyja, hadé szórakozzak.’’ „(ja a bátyám későn jön haza, apám összeszidja, de anyuka mindig kimagyarázza'’ Sorolhatnám a sok hasonló választ. A gyakori kettősség a gyeremaket taktikázásra kényszeríti. Pedig neip igénylik ezt. „Ha megmagyaráznak nekünk valamit, igyekszünk megérteni. Persze azért ez se rossz, ha a mi véleményünket is meghallgatják” *r mondja egy leány. „(Ja apám és anyám egyformán tiltanak vagy magyaráznak valamit, jobban elhisszük, hogy igaz." „Megértenek engem otthon, de jó lenne, ha néha nekem is igazam lehetne” — fogalmaz egy tanuló. „Nem csökken a szűr lő tekintélye, ha néha elfogadja azt, amit mondunk" — összegez egy igazságot valaki. 8 itt mar érezni, hogy fontos pedagógiai kérdést érintenek. Feltétlenül szükséges, hogy a szülő mérlegeljen, s elfogadja, ha gyermekének valóban igaza van Minden elutasítás, ka- tegórikus visszautasítás letöri a gyermek önbizalmát, cinikussá, titkolózóvá válik, s eleve szembeállíja a 16 évest környezetével. Holott a mostani 16 éves egyáltalán pem szemléli gyanakodva, ellenségesen vagy szembenállva az idősebb nemzedéket | KI az öreg? A tanulók szinte egybevágóan úgy fogalmaztak: nekünk az idős, öreg férfi és nő 50 évnél kezdődik. De ez csak a kor. „Mert nem öreg, aki minket megért ” Az egyik tanuló: „Nagyapa nem ért meg, ő 69 éves. öreg. Nagymama bár 67 éves, szerintem fiatal, mindenben felfogja a modernet.’’ S ekkor tettem fel a fiataloknak a következő kérdést: —> A megértés befolyá- solja-e tiszteleteteket, megbecsüléseteket az öregek iránt? A válaszok szinte pergőtűzként pattogtak: szerződést A Fehérgyarmat; Állatni Gazdaságban pénteken a gazdaság igazgatója és a szakszervezeti tanács — a megyében elsőnek — aláírta az 1968. évi kollektív szerződést. A kollektív szerződés előkészítésének munkái két hónappal ezelőtt kezdődtek. A Fehérgyarmati Állami Gazdaságban öt munkabizottságot alakítottak, s ezeknek volt a feladata, hog1 a kollektív szerződés egyes fejezeteit kidolgozzák. A bizottságok mellé — hogy egyrészt segítsék ezeknek munkáját, másrészt maguk is tanuljanak, — öt párhuzamosan dolgozó bizottságot is létrehoztak a megye állami gazdaságainak legjobb szakembereiből. A munkabizottságok által előterjesztett tervezetet Fehérgyarmaton megvitatták a dolgozókkal, s a vitákban felvetett új javaslatokkal kiegészítették a kollektív szerződést. A pénteki vita és aláírás során ez a kiegészített kolloirtív szerződé^ volt az alap. Fehérgyarmatop január 1-én lép életbe a kollektív szerződés, a megye állami gazdaságaiban mégsem szolgál majd mintául. Az egyes állami gazdaságok- azonban a fehérgyarmati szerződés elkészítése során szerzett tapasztalatokat felhasználhatják munkájukban (k> — A tudást, a tapasztalaiét, a kort tiszteljük, a megértés nem befolyásol. Türelmetlenek vagyuna? Ez még nem tiszteletlenség.-r- Mindenki nem érthet ipeg minket. Lehet, pú Is így lesgüpk ha megöregszünk. — Szüleimmel és környe- zatanamel sokat vitatkozom- De szeretem és tisztelem őket. Néha rájövök, hogy nekik volt igazuk. —» Nem a megértésért Szeretünk valakit! Szenvedélyt és saerateíet érzek a mondatokban. Tiltakozást aZ ellen a nézel ellen. hogy 16 éveseink szembeszállnak gz idősebb nemzedékkel. Hogy vannak súrlódások? Ezek termé- tes dolgok. | „Sokat kapunk" — S hogyan érzitek magatokat az otthonon kívül? Iskolában, ismerősök között, a hétköznapok sodrában — kérdem tőlük. — Bizalmat kérünk és várunk. Ha ez megvan, akkor jól. Ha mindenért megszólnak, figyelmeztetnek — dühösen. — Azért szeretem az iskolát, mert itt tippet is adnak, nemcsak fegyelmeznek. — Bosszant, ha a miniszoknya miatt megjegyzéseket tesznek rám az utcán öreg nénik Ez pedig nem erkölcstelen. Divat. — Sok minden érdekel minket, amire nem is gondolnak a felnőttek. Újságot olvasunk, politizálunk. Igaz nem hallják mindig. — Sokat kapunk. A kollégiumban is, otthon is. De mindennél kevesebb a bizalom irántunk. Szól a csengő. Az órának vége. Be kell fejezni a beszélgetést/ Egységes nevelés otthon... Megértés... Meghallgatás... Bizalom... „Szeretjük az idősebbeket”... Sokat kai punk... Visszhangoznak bem nem a válaszok. Nem akarok tanulságoj leszűrni. De érdemes tm vább folytatni a gondolat«* kat_ Borget LaJ* Vető József Repülőgép *— 15000 hold föld munkálására Marik Sándor Tizenhatévesek és a társadalom \ Egy osztályiőnöki óra íapgsztalatai