Kelet-Magyarország, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-09 / 291. szám

Bátor intézkedések Megszűnik a fanécsok szakigazgatási szerveinek kettős alárendeltsége A kormány állásfoglalá­sa alapján megszűnik a ta­nácsok szakigazgatási szer­veinek kettős alárendeltsé­ge. A gazdaságirányítási rendszer reformjának része­ként hozott döntés egyértel­műen intézkedik a szak­mai, azaz az ágazati, illet­ve a helyi érdekek össz­hangjának megteremtésé­ről. Az eddigi gyakorlat sze­rint a minisztériumok évenként részletes gazdál­kodási és fejlesztési utasí­tásokat adtak ki a tanácsi szervek számára. Gyakran jelentéktelen kérdésekben is . operatív utasításokkal irányították a gazdasági tevékenységet. A miniszte­rek felelőssége kiterjedt a tanácsok szakigazgatási szervezetére, működésére, szervező munkájára, szín­vonalára és hatékonyságára is, de nem érvényesült kel­lőképpen. Gyakran elmo­sódtak a minisztérium és a végrehajtó bizottság felelős­sége közötti határok. Az utasítások nagy tömege aka­dályozta az eredményes munkát , és bürokratikussá tette az irányítást. A főha­tóságok a jövőben mente­sülnek az aprólékos beavat­kozásoktól, s munkájukban az egész terület tevékeny­ségét átfogó elvi, jogi irá­nyítás, valamint , hatósági szabályozás kerül előtérbe. A szakigazgatási szervek létrehozásáért, helyzetéért, működéséért és szervező munkájának irányításáért kizárólag a tanácsok vég­rehajtó bizottságai lesznek felelősek. A végrehajtó bizottságok a kormány előtt felelősek az ágazati politikai érvé­nyesítésért, az ágazati mi­niszterek viszont folyamato­san vizsgálják és ellenőrzik az általános szempontok gyakorlati alkalmazását, s felhívják a vb-k figyelmét, az esetleges hiányosságokra Ha ellenőrzéseik során azt tapasztalják, hogy a vég­rehajtó bizottságok nem veszik kellőképpen figye­lembe az ágazati gazdaság-, művelődés- és egészségügyi politika követelményeit, in­dokolt esetben a kormány­hoz fordulhatnak közbelé­pésért. Ugyanígy a végre­hajtó bizottságok is a Mi­nisztertanács állásfoglalá­sát kérhetik, ha úgy vélik, hogy az ágazati politika sé­relmes megyéjükre. A vb-k a különböző jog­szabályokat a szakigazgatá­si szervek útján kötelesek végrehajtani. A miniszte­rek a jövőben sem a ta­nácsnak, sem a végrehajtó bizottságnak nem adhatnak egyedi ügyekben utasítást. A hatóságok^ tevékenység irányításában, így * az ál­lamigazgatási törvényben foglalt kötelezettségek tel­jesítésében azonban tovább­ra is változatlan marad a tanácsi szakigazgatási szer- • vek és a főhatóságok kap­csolata. Szovjet kormánynyilatkozat az NSZK kormányához Moszkva (TASZSZ) V. Sz. Szemjonov szovjet külügyminiszter-helyettes pénteken Santenek, a Né­met Szövetségi Köztársaság ideiglenes moszkvai ügyvi­vőjének átnyújtotta az NSZK kormányához címzett szovjet kormánynyilatkoza­tot. Az okmány a nyugat­németországi militarista és újnáci erők aktivizálódásá­val foglalkozik. „A szovjet kormány — hangsúlyozza többek kö­zött a nyilatkozat — annak tudatában, hogy felelős a Hitler-ellenes koalíció ál­lamai által a történelmi je­lentőségű potsdami egyez­ményben kitűzött célok megvalósításáért, szükséges­nek tartja felhívni az NSZK kormányának figyel­mét a Német Szövetségi Köztársaság jelenlegi poli­tikai fejlődésének veszély os mozzanataira. Kénytelen megállapítani, hogy a te- vansizmus és a militariz- ‘ mus egyre szélesebb terüle­teket fog át az NSZK tár­sadalmi-politikai életében, s így összehasonlításra ad alkalmat Németország nem is olyan távoli múltjával,-a hitlerizmus növekedésének és megerősödésének törté­netével. A nyilatkozat ezután em­ISyíre&yháza jubileumi rendezvényei a Nagy Október jegyében A program nem ért véget lékeztet arra, hogy a szov­jet kormány ez év január 28-án már nyilatkozatban figyelmeztette az NSZK kor­mányát a neonáci es 'mili­tarista erők aktivizálódásá­nak veszélyeire. Azóta a világ tanúja volt a német fasizmus követői arcátlan demonstrációjának az úgy­nevezett Nemzeti Demokra­ta Párt (NPD) hannoveri kongresszusán. E kongresz- szusra az ország legkülönbö­zőbb vidékeiről sereglettek össze újfasiszták. A szovjet kormánynyilatkozat meg­állapítja, hogy „az egykori Münchenhez hasonlóan Hannover az újfasiszták ha­talomra jutásának szimbólu­mává válhat.” Az NPD nyíltan követeli az európai határok meg­változtatását, sőt az újfa­siszta párt vezetői a hanno­veri kongresszuson azt is hangoztatták, hogy a hatá­rok megváltoztatását ille­tően „nem kötik magukat meghatározott keretekhez.” Kifejezésre juttatták nem­tetszésüket az osztrák nem­zet létezésével kapcsolat- ’ ban, sőt fenik" á fogukat ■ Olaszország észáki részért (Dél-Tirol) is. A legreakciósabb sovinisz­ta erők tombolása az NSZK ban — folytatja a nyilat­kozat — nem valamiféle váratlan, vagy spontán je­lenség. Közvetlen terméke ez az NSZK hivatalos poé­tikájának. A szovjet kormánynyilat­kozat a továbbiakban rá­mutat, hogy a nyugatnémei kormány legfőbb gondja ,továbbra is a széles' körű katonai készülődés. VALAMIKOR AKADTAK EMBEREK, akik tévedhetet­lennek hitték magukat. Ab­ban a korszakban volt ez, amelyet a súlyos tévedések, sőt eltévelyedések időszaka­ként tartunk ma számon. Szerencsére ez a korszak már elmúlt és nem tartott tovább, mint néhány esz­tendő. Ezeket a tévedése­ket már helyrehoztuk, ezek a hibák lassan már a múlt ködébe vesznek. Annak az időszaknak em­lékeiből ha mást nem, azt a következtetést levonhat­juk, hogy buktatók, nehéz­ségek, kitérők nélkül nem megy az új társadalom épí­tése. S csodák csodája, amióta nem akarjuk né­hány esztendő alatt fel­számolni mindazt az örök­séget, amelyek a sok év­százados régi, igazságtalan társadalmi rendszer ha­gyott ránk, többet változ­tattunk — előnyére — az országon, mint annak előt­te. Mindenütt láthatók munkánk eredményei: az új lakótelepek, a régebben nem álmodott színvonalon élő emberek, az egyre kul­turáltabb nép, az üzemek, amelyek már igazán kor­szerűek, a fejlett technoló­gia hasznára van a terme­lésnek, és megkönnyíti az ott dolgozó emberek sorsát. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy alapjában nem tévedtünk, amikor ilyen politika alapján foly­tattuk a szocializmus építé­sét. De akármennyi új la­kás is épült, még mindig nagy a lakáshiány. Az élet- színvonal még mindig el­marad attól,, ahogyan az emberek élni szeretnének. Vannak üzemeink amélyek technológiája alig fejlő­dött. VAJON EZ AZT JE­LENTI-E, hogy ezekben a dolgokban tévedtünk volna? Nem. Egyszerűen arról van szó, hogy a legjobb politi­ka, a legoptimálisabb haté­konysággal végzett építő­munka sem oldhat meg mindent egycsapásra. Vol­tak elképzeléseink, amelye­ket legjobb tudásunk sze­rint, körültekintően alakí­tottunk ki, de mégsem vál­tak be teljesen. Akadtak beruházások például, ame­lyek kétszeresébe, három­szorosába kerültek a- terve­zettnek s nem hozták meg a kívánt eredményeket. Akadt javítanivaló az isko­lareform eredeti elképzelé­sein is. Az élet, a gyakorlat olyan kérdéseket, nehézsé­geket vetett fel, amelyeket nem láthattunk előre. Va­jon tévedtünk-e akkor, amikor nem vettük őket előzetesen számításba? Bi­zonyos értelemben talán igen, de az ilyesmit még­sem lehet tévedésnek ne­vezni. Gyakran elhangzik egy-egy új intézkedés nyo­mán: „Akkor azt mondták, most meg ezt mondják.” Nagyon könnyen lehet, — ilyen az esetek többsége —, hogy mind a kétszer helyes az álláspont. A változó körülmények tették szüksé­gessé új álláspont kialakí­tását A lényeg, hogy az alapállás nem változik: a nép érdekének szolgálata, az új világ építése. Akadtak és bizonyára ezután is akadnak olyan té­vedések, amelyek hanyag­ságból, felületességből, nem­törődömségből fakadnak. A közvélemény hosszú ideig követelte, hogy ilyen ese­tekben legyen keményebb és határozottabb a felelős­ségre vonás. Sajnos, ez a jogos kívánság azért nem juthatott jobban érvényre, mert olyan gazdaságirá­nyítási rendszer körülmé­nyei között dolgoztunk, amelynek útvesztőiben sok­szor egérutat nyerhettek a hanyagok. Az egyéni fele­lősségek megállapítása — minden jószándék ellenére — a legtöbb esetben re­ménytelennek bizonyult. A gazdaságirányítás új rend­szere ezen a téren is hala­dást jelent, azzal, hogy majd azok döntenek, akik ismerik a helyzetet és vál­lalják a felelősséget is in­tézkedéseikért. Nem vitás, hogy a felelőtlenség kisebb területre szorul, vissza. Tévedések azonban nyil­vánvalóan ezután is lesz­nek. Bármennyire is szeret­nénk, nem fog minden el­képzelés maximálisan be­válni. S bizony előfordul­hat majd — nem is rit­kán —, hogy a döntések korrekcióra szorulnak. Vég­zetessé a tévedések csak akkor válnak, ha valaki makacsul ragaszkodik a rosszhoz, a helytelenhez. Az új módszer olyan kontrol- lokról gondoskodik, hogy nehéz legyen tartani a tart- hatatláht. MAGA A GAZDASÁG- IRÁNYÍTÁS új rendszeré­nek koncepciója azonban nem valami tévedés fel­ismerésén alapul. Vannak ugyanis, akik ezt terjesz­tik. Az eddig folytatott gya­korlatot nem kell mente­getni, hiszen igazolják azt mindazok az eredmények, amelyeket elértünk. S ép­pen e politika helyességét bizonyítja, hogy képes volt felismerni: abban a szakaszban, ahová eljutot­tunk, már csak új mód­szerekkel haladhatunk to­vább. Kidolgozta ezeket az új eszközöket, s bátran bevezeti. Nem félve attól, hogy olyan intézkedésekhez nyúl, amelyek eddig még nem állhatták ki a gyakor­lat próbáját, hiszen még nem alkalmaztuk őket. A közgazdasági és politikai elemzés egyaránt azzal bíz­tat, hogy az új mechaniz­mus, az új módszer ered­ményesen segíti továbbfej­leszteni az eddigi vívmányo­kat, eredményeket. S ha a tapasztalatok alapján, az idők folyamán bizonyos dol­gokat majd nyilvánvalóan módosítani kell, ez termé­szetes. Azoknak a gondok­nak a helyébe, amelyeket az új körülményekkel sikerült megszüntetni, bizonyára új gondok kerülnek majd. Egy biztos: az új mechanizmus nem gombnyomásra műkö­dik. Joggal bízhatunk azon­ban abban, ha az a bátor­ság, amely a reform beve­zetését jellemzi, szorgalmas, odaadó munkával folytató­dik a mindennapok során, örömmel állapíthatjuk majd meg, hogy minden aggály ellenére mégsem tévedtünk. Pintér István Egész éves jubileumi programot valósítottak meg a megyeszékhelyen a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom méltó megünneplé­sére. A városi párt és tö­megszervezetek ünnepi műszakokat szerveztek, me­lyekben több mint tízezer dolgozó vett részt. A ju­bileumi munkaverseny — amely egész évben tart — előzetes számítások szerint 12 millió plusz termelési értéket hozott az üzemek­ben, tsz-ekben és állami gazdaságokban. Az elsők között vették ki részüket a munkából a szocialista bri­gádok, melyek száma meg­haladja a hatszázat. A nagy jubileum rendez­vényei a kulturális életben is kedvező pezsgést hoztak. A KISZ Központi Bizottsá­ga az ötvenedik évforduló tiszteletére hirdette meg a kiváló ifjúsági klub pályá­zatot, melyet a felsősimái fiatalok nyertek meg, 30 ezer forintos jutalmat kap­tak. Kiemelkedő kulturális esemény volt a városi iro­dalmi . színpadok városi be­mutatója, melyen hét iro­dalmi színpad emlékezett meg nívós műsorral a nagy évfordulóról. A város álta­lános és középiskolásai a forradalmi dalok és a zene bemutatóját rendezték meg. Nyolc jelentősebb kiállítást láthattak az érdeklődők Nyíregyházán. A szovjet asszonyok életét bemutató kiállítás a Béke őre, Dózsa, Ságvári " és Vörös Csillag Tsz-ek klubtermeiben, a gyermekrajz-anyag az úttö­rőházban, az űrkutatás a Kölcsey gimnáziumban, a Szovjetunió 50 eve című és a plakátkiállítás a kerü­leti pártházakban, a me­gyei művelődési házban, a Leninről szóló a Zrínyi Ilo­na gimnáziumban . kapott helyet. Megyei dokumentá­ciós tárlat volt a József Attila megyei Művelődési Házban, a Tanárképző Fő­iskolán, a Tanítóképző Inté­zetben, külterületi művelő­dési termekben, üzemek előcsarnokában. A szórakoztató jellegű ve­télkedőkből több rendez­vény emelkedett ki, a „Ki minek mestere”, a „Tartsa­tok kommunistának” szava­lóverseny. a városi irodal­mi színpadok kétnapos ve­télkedője, a forradalmi da­lok és a zene bemutatója, a szocialista brigádok ve­télkedője, s az úttörő őrsök, középiskolák „Ki tud töb­bet a Szovjetunióról” című vetélkedői vonzottak nagy közönséget. A nyíregyházi 'Gallasz' László, a Vasvári gimnázium tanulója a kon­zervgyári vetélkedő után az országos versenyen negye­dik helyezést érte el. A színházi rendezvények közül a KPVDSZ kulturális napok, a szovjet irodalom estje, „Ljubov Jarovájának” előadása, a zeneiskola három hangversenye az orosz és a szovjet . zenéről képvi­selték a színvonalas művé­szi megemlékezéseket. Tu­dományos eseménye is volt a jubileumi programnak, Nyíregyházán „Forradalom és pedagógia” címmel ün­nepi pedagógiai ülésszakot tartottak, melyen Pataki Ferenc tudományos kutató a „Makarenko kutatás leg­újabb eredményei” címmel értékes előadást tartott. A város különböző munkahe­lyein több mint harminc ismeretterjesztő előadás hangzott el a Szovjetunió fejlődéséről, melyeken kí­vül a Hazafias Népfront és a nőtanács estéket rende­zett. A filmbemutatónak, ankétoknak is nagy sikerük volt, a Háború és béke, a Csillagosok katonák, a Csa- pajev, az Auróra cirkáló filmeket telt ház előtt mu­tatták be. A jubileumi kul­turális rendezvényeken mintegy 30—35 ezer érdek­lődő vett részt. A program nem ért vé­get, a barátságvonat uta­sai élménybeszámolókat tar­tanak a közeljövőben, ‘az iskolákban tovább terebé­lyesedik a levelező mozga­lom, a gyűjtő kutató mun­ka, az Irodalmi színpadok előadásaikkal felkeresik a környező településeket is. A nyilatkozat ezutári megállapítja, hogy a mili- tarizálódás alkotó eleme az állampolgárok alkotmányos jogai és szabadsága ell"n intézett támadás. Ezt a feladatot az úgynevezett rendkívüli törvényhozás hivatott megoldani. A rend­kívüli ' törvények értelme — állapítja meg a szovjet kór- mánynyilatkozat — „azok­nak a feltételeknek a kia­lakítása, amelyek között át lehet térni a katonai- rendőri diktatúrára, a la­kosság totális bevonására az új háború előkészületei­be.” „Jellemző, hogy az NSZL kormánya különböző ürö gyekre hivatkozva nem h-: landó a Német Demokrati­kus Köztársasággal más szocialista országokkal egyenlő alapon nyilatkoza­tot cserélni megfelelő nem­zetközi jogi formában ar­ról, hogy kölcsönösen le­mondanak az erőszak al­kalmazásáról. Ez újra meg­mutatja az NSZK politiká­jának agresszív jellegét, azt, Ijogy ez a politika a szocialista Német Demok­ratikus Köztársaság és más szocialista országok ellen irányul.” Ezzel kapcsolatban a szov­jet kormánynyilatkozat em­lékeztet rá, hogy az NDK-t testvéri, szövetséges; kap­(Folytatás a 2. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI, EGY ESÜLjETEtlt XXSV. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM ARA: 50 fillér 1967. DECEMBER 9, SZOMBAT

Next

/
Oldalképek
Tartalom