Kelet-Magyarország, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-05 / 287. szám

PÁR TSZER VEZETEINK és az új gazdasági reform Beszélgetés a Tiszalöki Járási Pártbizottság első titkárával Tovább fart a jubileumi munkaversenv Jó eredmények a női szocialista brigádoknál Pártunk gazdaságpolitikája fő vonalaiban változatlan. Ahhoz azonban, hogy lehe­tőségeinket jobban kihasz­náljuk, az életszínvonalat és életkörülményeinket állan­dóan és rendszeresen javít­suk, feltétlen szükség van az új gazdasági mechaniz­musra. Milyen összefüggés van gazdaságpolitikánk és az új gazdasági mechanizmus kö­zött? Hogyan készüljenek pártszervezeteink ennek al­kalmazására? — kérdeztük Szabó Mihálytól, a Tiszalöki Járási Pártbizottság első titkárától. — Szerves összefüggés van a párt gazdaságpolitikája és a bevezetésre kerülő új gaz­dasági mechanizmus között. Utóbbinak az előbbi céljait kell szolgálnia. Ugyanis a régi mechanizmus keretei már nem feleltek meg, bi­zonyos értelemben akadá­lyozták a fejlődést. Néhány példát ennek bizonyítására. Ipari üzemeink és tsz-eink eljutottak a fejlődésnek ar­ra a fokára, amikor már nem kívánnak annyi, sok­, szór felesleges „bábásko­dást”, mint régebben. Ha előre akarunk lépni állan­dóan keresni szükséges az újat. — Fejlődésünk tette le­hetővé és egyben szüksé­gessé, hogy a párt irá­nyításával megvalósítsuk az új gazdaságirányítási rendszert. Rajtunk múlik, milyen lesz, hogyan valósul meg a gyakorlatban, mennyire szol­gálja céljainkat. Mint any- nyiszor, amikor a párt bátor, a nép ügyét szolgáló lépé­seket, intézkedéseket tett, most is akadnak aggályos- kodók. Ezek szóvá teszik: felkészült-e a párt en:e? Megvannak-e azok az objek­tív és emberi feltételek, amelyektől függ a siker? Úgy vélem igen. Üzemeink­nek több mint húsz eszten­dős termelési tapasztalata van, erősödtek fiatal tsz-eink is. Rendelkezünk azokkal a politikai, szakmai és veze­tésre alkalmas káderekkel, akik képesek e nagy feladat megoldására is. Sőt! Szeret­nék valamit hangsúlyozni. Elérkezett az az idő. amikor a fejlődés, a népgazdasági, az üzemi és az egyéni érde­kek érvényesítése követeli meg, hogy önállóbbak legye­nek a Vezetők, képességeik kifejtését semmi ne akadá­lyozza abban, hogy megfele­lően tudják kamatoztatni. — Kétségtelen, hogy a na­gyobb önállóság felismerésé­vel még nem minden párt­ós gazdasógvezető rendelke­zik. Ebben vár nagy munka, segítés a pártbizottságra és a pártszervezetekre. Ezt az új tervezésnél máris tapasz­taltuk. Általános jelenség volt, hogy túl óvatosak vol­tak. Lényegében csaknem a régi módon készítették el a terveket tsz-eink, mint ko­rábban. Nem tudnak még megfelelően élni lehetősé­geikkel. nem vették kellően figyelembe azokat a terme­lési, közgazdasági, piaci-ér­tékesítési adottságokat, ame­lyek rendelkezésükre állnak. Erre szükséges megtanítani őket, bátorítani, hogy ne féljenek az újtól, hogy ön­állóbbak legyenek. És ez nem lesz könnyű, hiszen hoz­zászoktak a régihez. — Mit tesz ennek érde­kében a járási pártbi­zottság? Hogyan segíti az üzemi és tsz pártszer­vezeteket ennek felisme­résében és alkalmazásá­ban? — Járásunknak csaknem 31 000 lakosa van. Ebből 1500 a párttagság létszáma, mely­nek többsége 8 ipari üze­münkben és 20 tsz-ünkben dolgozik. Az új gazdasági mechanizmusról szóló párt- határozatot csaknem minden felnőtt ismeri nálunk. Meg­tárgyaltuk taggyűléseken, pártnapokon, ipari üze­meink és tsz-eink párt és gazdasági vezetői részére megbeszéléseket tartott a já­rási pártbizottság, melyen javasoltuk, hogy 1968-ra ké­szítsenek olyan programter­vezetet, amelyben körvona­lazzák az új körülmények között mit és hogyan akar­nak tenni. Ezek el is ké­szültek. Utána a járási párt- bizottság velük közösen megbeszélte és értékelte. Ez olyan tapasztalatcsere is volt, amely alkalmat adott arra, hogy a jó módszereket hasznosítsuk az egész já­rásban. Tehát ipari üze­meink és tsz-eink pártszer­vezeteiben felkészültek. Az Alkaloida 500 milliós beru­házást valósít meg. Olyan nagymértékű káderállo­mányra mint most, még so­ha nem volt szükség. Jelen­leg 600-an dolgoznak, 1971- ben már 1500—2000 főt fog­lalkoztatnak. Csakhogy ezek már a legújabb technika és technológia alapján dolgoz­nak majd. A párt- és a gaz­daságvezetésnek abban fog majd igazán megmutatkozni a felelősséggel járó nagyobb önállósága, hogyan tudják biztosítani a magasabb kö­vetelményeket igénylő veze­tőket és a jól képzett szak­munkásgárdát. Nagy erőfe­szítéseket tesznek, hogy az új mérnökök és technikusok lakásproblémáit megoldják. — Tapasztalható, hogy az utóbbi hetekben a pártszervezetek tevé­kenysége pezsgőbb lett. Ipari üzemeinkben a kollektív szerződések kidolgozása és megkö­tése most van folya­matban. Ezt a szakszervezetekkel együtt segítik a pártszerve­zetek is. Fontos, hogy most ari’a ügyeljenek a kommu­nisták: a szerződések való­ban reálisak, megalapozottak és olyanok legyenek, ame­lyekben a kötelezettségek és a jogok egysége jut kifeje­zésre. Csak megvalósítható célkitűzések szerepeljenek bennük. — Egy hónap választ el bennünket az új gazda­sági mechanizmus al­kalmazásától. Milyen közvetlen feladatok vár­nak a pártszervezetekre? — Ismeretes, nemrégiben jelent meg a lapokban az MSZMP Központi Bizottsá­gának az üléséről szóló hatá­rozat, amely elemezte hol tartunk az új gazdasági mechanizmus előkészítésé­vel. A belőle adódó felada­tokat járási bizottsági ülésen tárgyaljuk meg, utána párt­fíégi útján jár a 12 „A" és a 12 „B" autóbusz tt* Az idén március 13-tól csatornaépítés miatt elterel­ték a nyíregyházi 12 „A” és ,,B” jelzésű autóbuszjáratok útvonalát. Az AKÖV ren­delkezése értelmében e kör­járatok december 4-től, hét­fő reggeltől ismét a régi út­vonalon közlekednek. A 12 A járat útvonala: Beloiannisz tér—Vasvári Pál Li.—Stadion u.—Krúdi Gy. u. — Dózsa György u. —Beloiannisz tér—Bethlen o.—Konzervgyár—MÁV ál­lomás—Móricz Zs. u.— Szarvas u.—Beloiannisz tér. A 12 B járat útvonala: Beloiannisz tér—Szarvas u. —Móricz Zs. u.—MÁV állo­más—Konzervgyár — Beth­len u.—Beloiannisz tér—Dó­zsa Gy. u.—Krúdy Gy. u. —Stadion u.—Vasvári P. u. —Beloiannisz tér. A menetrendben időbeni változás nem lesz, tehát az AKÖV által május 28-án ki­adott menetrend érvényes. taggyűléseken kerül rá a sor, míg januárban pártna­pokat tartunk e témából az üzemekben, községekben. Tanácskozunk a szocialista brigádok vezetőivel is. De­cemberben a pártalapszerve- zetek vezetőségi tagjai ré­szére háromnapos tovább­képző tanfolyamot tartunk, ahol a közvetlen feladatokról lesz szó. — Általában az a jellem­ző, hogy a párt és gazdaság­vezetők kellő felkészültséggel és felelősséggel készülnek az új irányítási rendszer beve­zetésére. Előfordul, hogy egyes vezetők nem eléggé megfontoltak, nem tanul­mányozták a határozatot, s így tévesen értelmezik, s helytelen tájékoztatást ad­nak, s ezzel akarva nem akarva a bizalmat gyengítik a dolgozók és a párt között. Legfőbb feladata most a párt és a gazdaságvezetők­nek, a párt minden tagjának, hogy megértessék a dolgo­zókkal az új gazdasági me­chanizmus szükségességét. Legyenek kezdeményezők, serkentsék az üzemek, tsz- ek dolgozóit jobb munkára. A párt és a szakszervezeti vezetők pedig ügyeljenek ar­ra, hogy az új gazdasági mechanizmusból eredő in­tézkedések, feladatok helye­sen, a párt célkitűzései sze­rint az emberek érdekében valósuljanak meg a gyakor­latban. (f. k.) Tovább folytatják a jubi­leumi munkaversenyt me­gyénk női szocialista brigád­jai. Csaknem minden járás­ban eredményes munkáról adnak számot. Az év során több új női brigád, szocia­lista címért küzdő női mun­kacsapat alakult. Jó eredmé­nyeket értek el a termelési mozgalmakban, megfelelően segítették a termelési ter­vek teljesítését. Elsősorban a növénytermesztésben és a dohánykertészetekben volt sikeres a munkájuk. A mátészalkai járásból, Jármi községből indult el a jubileumi verseny, amelyhez a termelőszövetkezetekben több, mint 2500 női brigád­tag csatlakozott. A nagy- ecsedi Zöldségtermesztő szo­cialista brigád és munka­csapat 1,4 milliós termelési tervét kétmillió forintra tel­jesítette. A tiszadadai Vörös Csillag Tsz kertészetében a női brigádok 140 ezer fo­rintos túlteljesítést értek el, a dohánytermesztők mázsán­ként 130—110 forinttal nö­velték az árbevételt. A bak- talórántházi járásban a ina- gyi Uj Barázda Tsz-ben húszezer naposbaromfit ne­veltek fel. Hat szocialista címért küzdő női brigáduk van már, s ez évben 70 nő lépett be a szocialista ver­senymozgalomba. Hasonlóan szépen fejlőd­tek a szocialista női brigá­dok a nyíregyházi járásban. Tavaly 304-en vettek részt munkájukban, jelenleg 645 tagja van e brigádoknak. Rakamazon a Győzelem Tsz- ben például a meglévő há­rom mellett négy újat alakí­tottak, Nyírteleken a Sza­bad Népben három új női munkacsapat alakult. Nyír- madán, a Kossuth Tsz-ben hatvan fős szocialista címért küzdő munkacsapat dolgozik. Az asszonyok és lányok \ál- lalásukon felül 140 ezer fo­rint többletbevételt értek el. A szatmári és erdőhát) járásokban a belvíz okozta kiesések pótlására mozgósí­tottak az asszonyok. A termelési feladatok tel­jesítése közben más mun­kákra is futja erejükből a brigádtag asszonyoknak. Ti- szakerecsenyben például az óvoda építkezéseinél a női szocialista brigádok har­mincnyolc tagja segített tár­sadalmi munkában, a kultúr- házépítésnél ötvenen dolgoz­tak. A nyírbátori járásban az idősek segítésében jártak élen a nőbrigádok: Nyírcsá­száriban, Nyírderzsen, Öm- bölyön és Aporligeten az idős tsz-tagok dohányának letörésében segítettek tár­sadalmi munkában. Az év végi értékelések még hátra vannak, de már most is látható: a női szo­cialista brigádok eredmé­nyes munkát végeztek a ju­bileumi versenyben. A leg­frissebb hírekből is az tű­nik ki, a munkaversenyt nem hagyták abba novem­ber első napjaiban, azt az év végéig folytatják, s több helyen még újabb munkaci- kereket várnak. Százéves álomból valóság A KIS VÁRD AI KINCSKERESŐ — Feltétlenül keresse fel, ha erre jár, a kisvárdai kincskeresőt Tutkovits Fe­rencnek hívják, egy száz­éves álom megszállottja. A többit majd a helyszínen... „Adjuk tudtokra mindenkinek ••• ^ Kisvárda, Zalka Máté ut­ca 5. Itt él Tutkovits Fe­renc, egyedül, rengeteg könyv, tervrajz, újságkivá­gás, képes levelezőlap kö­zött. A százéves álom iránt érdeklődöm. Egy megsár­gult, régi okmányt tesz az asztalra, a keltezés: 1844. „Mi alól írtak adjuk tud- tokra mindenkinek, akiknek illik most és jövendőben is, hogy mi után is én Ferentzy József Tutkovits Acs mes­terrel olly eggyeségre lép­tünk a fürdő építése eránt...” böngésszük a szokatlan ira­tot. Tutkovits János ácsmester Tutkovits Ferenc dédnagy- apja majdnem százhúsz esz­tendővel ezelőtt fürdőt épí­tett Kis Várda m. város lakóinak, melyre „1000 vtó. ftokért” — ezer váltó forint kölcsönt vett fel 12 évi visz- szafizetésre. Útbaigazítást egy másik régi okmány ad: Kutatás a gyógyforrás után „Amennyiben ennek előt­te egy évvel nemzetes Je- szentzy József úrtól az úgy­nevezett forrás domb mel­lett tulajdon birtokában lé­vő Zsellér vagy Parsit tel­két bizonyos időre kivettem, meghatározott évenkénti fi­zetésem mellett oly célból, hogy azon fonásból szi­várgó vizet mindenfelé hordván bizonyos betegség­be sínylődő, s abba fürdők nyavalyákból csudaképpen épülnek és kigyógyulnak, a nevezett Parsit telken mint­hogy a forráshoz legközelebb egy fürdőt építeni fogok te­hetségem és igyekezetem után előmozdíthatom. Kis Várdán 16. aug. 1846. Tut­kovits János.” A TUtkóVits-fürdő 1848- tól 45 éven át gyógyította a kisvárdai és a környékbeli lakosságot, fakádak, fahen­gerek, facsatornák fogták fel a „szivárgó vizet”. 1887- ben halt meg Tutkovits Já­nos, a fürdőalapító, 1892-ben a felesége, a gyerekek szét­széledtek, s a fürdő bezárta kapuját. De az ősökben búzgó energia nem veszett el, Tutkovits Ferenc építő­mester és tervező Kisvárdán maradt. Mint egyik ismerő­se Sarkadi Lajos mondta róla: a százéves álom meg­valósítója, igazi kincskereső. Évtizedekig kutatott a gyógyforrás után, régi fel­jegyzések, családi és levéltá­ri Iratok, korabeli rajzok garmadáját gyűjtötte össze. Közben — rrtint építész és tervező — lakóházak külön­féle épületek százainak tervrajzát alkotta meg. Egy- egy évben olykor 95—100 ház is felépült az ő elgondo­lása alapján. Modem nagy­várost épített fel papiron, Kisvárda helyén. Mert Kis­váráénak él ez a 69 éves patrióta, ezért kereste-kutat- ta évtizedekig fáradhatatla­nul a gyógyforrást. Várfürdő — A fürdő... az teheti vá­rossá Kisvárdát. És 1959-ben a járásbíró­ság mellett megtalálták az egykorú kőkutat, Tutkovits Ferenc üvegbe mérte a kincset és vitte Béres Jó­zsefnek, a Kisvárdai Kísér­leti Intézet tájlaboratórium­vezetőjének. Az analízis eredménye: uralkodó szere­pe a kalciumhidrocarbonát- nak van, nátrium és magné- ziumsulfatot, kálium és kál- ciumkloridot, s kisebb mennyiségben hidroszilikátot tartalmaz. Gyengén savanyú kémhatású. Sarkutazók, felfedezők örülhettek úgy a vízmintá­nak, mint Tutkovits Ferenc. Ettől kezdve nem volt egy nyugodt perce, járta a helyi és a járási, sőt az országos hivatalokat. A földtani inté­zetben dr. Schmidt Eligius Róbert műegyetemi magán­tanár véleményét, támoga­tását szerezte meg, az or­szág valamennyi fürdőjével felvette a kapcsolatot, ol­csón kivitelezhető tervek, támogatás ügyében. Min­dennapos volt a községi és a járási tanácson, képvise­lőkkel, megyei vezetőkkel tárgyalt. 1967 nyarán felavatták a kisvárdal várfürdőt, 800 mé­ter mélységből buzog per­cenként 700 liter 54 fokos gyógyvíz, elkészült az öt­száz köbméteres medence, gépház, öltözők. Ideális környezet, a vár szomszéd­ságában „fakasztottak” vi­zet a kisvárdaiak, nagy összefogással, áldozatokkal, nehézségekkel. Tutkovits Fe­renc azonban nem pihen azóta sem. — Tető kellene a meden­cékre... És hírverés... Rajzokban a jövő A viz úgy lesz igazán köz­kincs, ha télen-nyáron hoz­záférhető. így válik látoga­tottá Kisvárda is, hisz itt visz az útja a Kijev—Ungvár —Budapest—Prága nemzet­közi autóbuszvonalnak. Irt az IBUSZ-nak, az Idegen- forgalmi Hivatalnak, de a Képzőművészeti Alapnak is, hogy készítsenek színes ké­pes levelezőlapokat a kis­várdai várfürdőről,. Az egészségügyi szerveket azért ostromolja, hogy nyilvánít­sák gyógyfürdőnek a ma még tisztasági fürdőt. Mo­dern szállodát, bisztrót, sza­badtéri színpadot álmodik — egyelőre rajzaiban a várfür­dő mellé. Párizsban járt az elmúlt években, egy fürdő színes fényképét mutatja, s szá­mos külföldi levelet, nem­zetközi fürdődokumentumo­kat: mit lehetne ezekből hasznosítani Kisvárdán. Bu- csúzásnál egy füstszínű és egy homokszínű törmelék­darabot ad a kezünkbe. Az egyik gázszilikát, a másik... — Szabolcsi homok erős kötőanyaggal. Érdemes len­ne foglalkozni vele... Ol­csó építőanyag... Nyíregyhá­zán úgy hallom, kísérletez­nek vele. Százéves álomból valóság lett Kisvárdán: a patrióta örül és a holnapba néz: ú.i terveket sürget. Álmodozó egy kicsit? Meglehet. De mindnyájunk érdekében. S álmainak alapja a valóság. Páll Géza MEGfEGYZÍSEK: H Félmillió néző bosszúsága Évekkel ezelőtt sokat fog­lalkoztunk a tokaji tv-adó- val. Akkor azt válaszolták, hogy az adásban fennálló zavarok megszűnnek, ha munkába állítják az új adó­tornyot. Az adó — amely nagy teljesítményűnek és korszerűnek mondatott — néhány hónapja megint sok­szor hívja fel magára Észak- és Kelet-Magyaror- szág félmilliós nézőtaborá- nak figyelmét. Most már szinte napon­kénti, nem ritkán naponkint többszöri az adások közben beálló meghibásodás. Úgy tudjuk, hogy az állam mil­liókat áldozott erre a nagy adóra — amely a jelek sze­rint nem képes betölteni tö­kéletesen a hivatását. A né­zők panaszai megsokasodtak. Méltán várják, hogy az elő­fizetési díj ellenében olyan képet kapjanak, amely él­vezhető is, s amelynél nem kell tízpercenként nézni a tokaji adó kínlódásának fe­ketekockás mintájú jeleit. Ü Kb. egy liter Motoros, autos emberek figyeltek fel az AFOR olaj körüli hibákra. Mértek a műanyagkannákban lévő olaj tartalmát, amely se- hogysem egyezett meg a raj­ta lévő felírással. Azaz, a felírás nem elég pontos. Kí­vül ugyanis az szerepel, hogy a kanna tartalma kö­rülbelül egy liter. De csak kívül annyi, mert belül még soha sem volt csak kilenc deciliter, nyolc és fél, vagy nem ritkán csak nyolc. Az ára az olajhak viszont soha nem volt még körülbe­lül 17,50 forint, vagy 16,50, vagy 15,50 — az mindig 17,50. Pedig azok, akik töltik, erre is gondolhatnának. Mart ez az érem másik ol­dala... i Választék és . . . Nemrégiben irtunk arról, hogy az Északi Alközpont új ABC áruházában jó az el­látás, míg másutt... hót eny­hén szólva kevésbé az. A cikk mondanivalóját többen féli eértették, s főként az óit lakók tartották attól, hogy ezután az ő üzletük sem lesz jól ellátott. Pedig a cél nem ez volt, hanem az, hogy ezt a szin­tet tartani kell, s ha már példát statuált a kereskede­lem egy helyen, valósítsa azt meg másutt is Nyíregy­házán. Mert íme egy friss szombati kép: Debrecen egyik hentesáru üzletében huszonkét, a másikban hu­szonegy (de sok szempont­ból más) féle hentesáru volt a pulton. Nyíregyházán hét­főn reggel a legjobban ellá­tott hentesáru boltban (Dó­zsa György utca elején) ti­zenháromféléből, a Csemege áruházban már csak tizen­egy, a többi üzletben csak két, háromféle töltelékáru­ban lehetett Választani. S még egy: Debrecenben tele a kirakat Balaton és Badacsony vidéki palacko­zott borral, nálunk ilyen úgyszólván nem látható. Most már csak annyit, hogy aki itt fokhagymát keres, azon mosolyognak a MÉK- boltokban és a piacon. A szomszéd városban ellenben ki is szolgálják. Vajon kiben lehet a hiba? Kopka János

Next

/
Oldalképek
Tartalom