Kelet-Magyarország, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-01 / 284. szám

Munkás-paraszt fiatalok a főiskolán Pártunk Vili. kongresszu­sának egyik jelentős döntése volt a származási kategóriák eltörlése az egyetemi—főis­kolai felvételeknél. A dön­tés helyességét a gyakorlat igazolta, mert az új felvéte­li rendszer nagyobb erőfe­szítésre, a képességek na­gyobb arányú fejlesztésére ösztönöz. Biztosítani a feltételeket öt év tapasztalatainak alapján megállapítható, hogy a fizikai dolgozók gyerme­keinek aránya nem csökkent a felsőfokú tanintézetekben, de tény az is, hogy a tehet­séges munkás-paraszt fiata­lok eljutása az egyetemekre, főiskolákra még jelentős feladatot állít az általános és középiskolák, az irányító szervek és az egész ifjúsági szövetség elé. Éppen ezért változatlanul szükséges fi­gyelemmel kísérni a fizikai dolgozók gyermekeinek to­vábbtanulását A Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán elsősorban a párt- szervezet, de vele karöltve az igazgatóság is több alka­lommal foglalkozott, elemez­te, hogyan alakul a munkás- paraszt fiatalok felvétele, majd a főiskolán tanulmá­nyi munkája. Ezzel kapcso­latban számos tapasztalat adódott, részben kedvezőek, részben olyanok, amelyek­nek alapján javítani kell e tevékenységen. Amikor a származás sze­rinti kategorizálás megszűnt a pártkongresszuson kimond­ták: „a tehetséges munkás­éi parasztfiatalok tovább­tanulását a szükséges politi­kai, anyagi, szociális és ne­velési feltételek biztosításá­val, az oktató és nevelő­munka fejlesztésével kell el­érni!" Érdemes egy pillantást vetni az utóbb készült sta­tisztikára: a főiskolára 67— 68-as tanévre jelentkezettek közül _ 57,9 százalék fizikai dolgozók gyermeke. A fel­vételt nyert jelöltek aránya 57,5 százalék, a jelenlegi el­ső évfolyamra beiratkozott hallgatók 56,2 százaléka munkás-paraszt szülők gyermeke. Ezek a számok biztatóak, bár különböző mé­lyebb okok miatt még ko­rántsem megnyugtatóak. Kö­zülük csak az egyik: vajon mennyi lehet azoknak a szá­ma, akik családi vagy anya­gi körülményeik miatt eleve be sem adták felvételi ké­relmüket, holott kiváló ké­pességüket már korábban bebizonyították. £gyo!dalú értelmezés Az értékelésnél a másik — legalább ilyen fontos — szempont a már bekerült munkás-paraszt fiatalok to­vábbi támogatása. Itt — és ez nemcsak főiskolai tünet — bizonyos egyoldalú ér­telmezés tapasztalható. A törődés gyakran úgy fogal­mazódik meg, hogy az egyen­lő a „tanulmányi támogatás­sal”, esetleges gyengébb fe­leletre adott jobb osztály­zattal. Ez elvileg és gyakor­latilag is helytelen. Ezen túlmenően az egyoldalú le­szűkítés azt is feltételezi — állapította meg a pártszer­vezet —, hogy a fizikai dol­gozók gyermekeinek koráb­bi otthoni környezete a po­litikai-világnézeti fejlődést már eleve automatikusan biztosítja. Holott az említett előzmény csak kedvező fel­tételeket teremt a politikai, világnézeti, közösségi, erköl­csi fejlesztéshez, amit állan­dó szituáció teremtésével és felhasználásával kell előse­gíteni. A lényeg: a bekerült fiatalokat meg is kell tar­tani. Ezt állandó következe­tes munkával, szakkörök, Megkezdték az almatárold második ütemének építési mun­káit (Hammel J. felv.) különböző más képzési for­mák, a közösségi, ifjúsági élet számos lehetőségének alkalmazásával lehet elérni. Már az alsóbb iskolákban Természetesen nemcsak a főiskola feladatáról van szó. Alsóbb szinten kell kezdeni. Jelenleg sok iskolában nem tekintik politikai-pedagó- gai feladatnak e kérdést, de nem egyszer a KlSZ-szerve- zetek is közömbösek. Tudo­másul veszik például, hogy a tehetséges munkás-pa­raszt fiatalok — akik erre szülői ösztönzést nem kap­nak — kimaradnak a szak­körökből, és nem egy eset­ben a közösségek irányításá­ból. Az ilyen előkészítő mun­ka javítására is gondoltak már a főiskolák: az elmúlt tanévben összehívták a kör­nyező középiskolák párttit­kárait és sokoldalúan vitat­ták meg: hogyan történjék az érettségire való jobb fel­készítés, hogyan adjanak a tanulókról még alaposabb jellemzéseket, és miként azo­nosítsák a követelményrend­szert. Mindezek egy-egy lépést jelentenek a tehetséges mun­kás-paraszt fiatalok to­vábbtanulásának segítésé­ben. De — anélkül, hogy a meglévő kezdeti eredménye­ket csorbítanánk — ki kell mondani: az ilyen irányú munka még nem eléggé ki­dolgozott, formájában, tar­talmában, egységes értelme­zésében egyaránt tovább kell lépni. Marik Sándor A megyei építőipari vállalat előregyártó telepén készülnek az építkezések panelét Új szolgáltatások, üzembővítések Uűtfígépjavítás két járási székhelyen TLHiPO-részleg Mátészalkán Barkácsol ómühely Nyíregyházán A lakosság igényeinek megfelelően, ez évben is jelentősen bővült a kisipa­ri szövetkezetek szolgáltatói tevékenysége. Kisvárdán és Mátészalkán a Nyíregyházi ELEKTERFEM nyitott rész­leget, ahol nemcsak a hűtő­gépek javítását végzik, ha­nem átveszik a meghibáso­dott egyéb háztartási gépe­ket, készülékeket is. Ugyancsak nagy segítség a lakosságnak Mátészalkán, — Üzemcsarnok épül a nyíregyházi ruhagyárban Jó hírnevet szerzett ké­szítményeivel külföldön a Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi üzeme az el­múlt években. Az itt ké­szült ruhák eljutottak már a moszkvai világkiállításra, szállítanak az NSZK-ba, Bel­giumba, Hollandiába, az NDK-ba, s a Szovjetunió kü­lönböző nagy városaiba. Az ez évi termelési értékük is megközelíti a 100 milliót, s ebből mintegy 52 milliót kép­visel az export. A következő években még nagyobb feladatok várnak az üzem dolgozóira. Ez szük­ségessé tette a nyíregyházi ruhagyár korszerűsítését. Már folynak az előkészületek egy új 82 méter hosszú mo­dem üzemcsarnok megépí­tésére, melyre az anyaüzem 7 millió forintot fordít. Az új üzemcsarnokot korszerű felszereléssel látják el, jobb munkakörülményeket biz­tosítanak a dolgozóknak. Nö­vekszik a munkáslétszám is. Egyelőre 300 fő végzi majd itt a munkát. Ez az üzem­csarnok 1969-ben kezdi meg a termelést, s ekkorra már 700 dolgozót tud foglalkoz­tatni a nyíregyházi ruha­gyár. Az ötéves program kere­tében a második lépcsőben újabb két modern üzem­csarnok épül a gyár terüle­tén, s akkor a munkáslét­szám meghaladja majd az 1200 főt. Az új üzemrészek mellett megfelelő szociális helyiségeket is létesítenek, s a legmodernebb gépekkel szerelik fel a nyíregyházi üzemet. hogy a Nyíregyházi TEMPO Általános Szolgáltató Ktsz a községben is megnyitotta új részlegét. Terv szerint — rövid távlatban — a megyében négy helyen; Nyíregyházán, Kisvárdán, Mátészalkán és Baktalórántházán létesíte­nek a ktsz-ek autószervizt. A megvalósuláshoz legköze­lebb a baktalórántházi áll, ahol a már rendelkezésük­re bocsátott régi malom helyiségeinek egy részét hasznosítják erre a célra. A Nagykállói Textilruházati Ktsz Napkoron és Ujfehér- tón nyit méretes és javító­műhelyt. Űjfehértón az épü­lő, és rövidesen átadásra kerülő szolgáltatóházban, Napkoron pedig a tanáccsal közösen biztosított helyisé­gekben. Még nem dőlt el, hogy Kemecsén, a rendelke­zésre álló újabb helyiség­ben textiles, cipőjavító, vagy rádió- tv-részleget rendeznek e be, mert vég­ső soron mindegyikre nagy szükség van. Uj színfoltja lesz Nyíregy­házának a tervezett barká­csoló műhely megnyitása. A TEMPO Ktsz által terve­zett szolgáltatás megvalósí­tása már csak helyiségen múlik. A remélhetőleg ha­marosan megvalósuló szol­gáltatás minden bizonnyal sok örömet, szórakozást és hasznos időtöltést teremt sok, a megyeszékhelyen la­kó barkácsolónak. — tá — <'ViLLanó fényben Li Sarokasztalnál ültem az eszpresszóban, s feketét kértem. A szomszéd asztal­nál szerény fiatal lányka foglalt helyet édesanyjával. A zenére néhány fiatal pár táncolt Kellemes volt a légkör. Az ajtóban hirtelen bő- nadrágos, nagy hajú vagány jelent meg. Szája szögletén félig elégett cigaretta lógott, kezét zsebbe csúsztatta és terdeivel máris imbolygott a zene ritmusára. — Gyere Bubi, csússzunk egyet! — vigyorgott a lány­ra. , Az figyelmen kívül hagy­ta a különös felkérést, a mama pedig lesújtóan pil­lantott rá. Ez még jobban ingerelte barátunkat: — Gyere már na. Mit vágsz fel? — sürgette. Elvesztettem a türelme­met, a lány védelmére kel­tem. De engem is megfenye- tett. — Szakikám, olaj de gyorsan. A pincér csak mosoly­gott, derült ezen a neki már nyilván megszokott jeleneten, ahelyett, hogy kitette volna a szűrét a kellemetlenkedőnek. 2. Nem akarok belekontár­kodni a nyelvészek dolgába, még szerény magánvélemé­nyemet sem nyilvánítom, különösen abban a „rázós” kérdésben, ami a „bir” és „tud” igéink használatával kapcsolatban felmerül. Igaz, van erre pontos sza­bály, emlékszem Is rá, hogy azt mondja: Ha fizikailag képes valamire, akkor bir, ha szellemileg akkor tud. Hát igen, igen. Azt hatá­rozottan tudom, hogy pél­dául az ember oroszul tud beszélni (már aki!) nem pe­dig „bir beszélni”, viszont fel bir emelni száz kilót (már aki). No de ezeket minden sza­bály nélkül is tudja, akinek anyanyelve a magyar. De hadd mondjam el végre azt a kis epizódot, amelyet fentiekkel bevezet­ni tudtam. Tehát: Csúcsforgalom a Beloian­nisz téren. A villamos zsú­folásig megtelt. Emberi szá­mítás szerint egy lélek ide már fel nem fér. A fiatal kedves kalauznő rekedten kiabál: — Nagyon szépen kérem, szíveskedjenek előbbre fá­radni, hadd birjanak má­sok is felszállni. Természetesen senki sem mozdul, csak akit mozdíta­nak. Végül is „vigyázat a lépcsőn, indítok” és való­ban indulunk. A zsúfoltság­ból magas, hajlott hátú, mosolygós bácsi fúrja sze­mét a kalauz felé. — Ha nem haragszik kedvesem — fordul a kala­uznőhöz —, mint tanárem­bernek sérti a fülemet, ahogy mondani tetszett. Ugyanis nem „hadd bírja­nak felszállni", habár — és fejét féloldalt hajtva, el­gondolkodik — nem éppen helytelen, mert tulajdon­képpen fizikai cselekvésről van szó Mégis, ha nem ha­ragszik, kedvesem az én fü­lemnek jobban esne, ha azt mondaná: Hadd tudjanak felszállni, mert a lehetősé­get akarja, ugyebár kifejez­ni. De tovább nem folytat­hatta magyarázkodását, mert a Szabadság téri meg­állóba ér a villamos. A ka­lauznő kedves fiatalosan elpirulva köszönömöt mo­solyog a bácsira és megszó­lal: — Nagyon szépen kérem, szíveskedjenek beljebb fá­radni, hadd tudjanak má­sok is felszállni. A tanár úr nagy helyes­léssel bólogat, s tudom, ha nála lenne az osztálynapló, beírná a jelest. A peronon felhangzanak a szokásos jókívánságok és fohászok, majd elindul a villamos. Ekkor a kalauznő szemével megkeresi a ta­nár urat és panaszosan szét­tárja a kezét — Tetszik látni, mondha­tom én a kedves utasoknak akár azt, hogy birjanak, akár azt, hogy tudjanak, nem mozdulnak ők az isten­nek sem! Orosz Szilárd Válasz cikkünkre A húsiparon a sor... A Kelet-Magyarorszag no­vember 17-i számában „Csak az Északi...?” cím alatt kö- zöltekre az alábbi váiaszt adjuk: Vállalatunk két ABC áru­házát kapott ez év máso­dik felében. Az eddigi, több­ségében szűk, korszerűtlen boltjainkban a választékos ellátást nem lehetett és nem lehet biztosítani. Uj ABC áru­házainkban nyílt lehetőség arra, lutgy mennyiségben és választékban a vásárlók igé­nyeit kielégítsék. Továbbra is ezt tartjuk szem előtt úgy, hogy az ne történjék más terület, vagy bolt rovására. Tőkehús és más fűszer­csemege, tejtermék stb áruk­ból az ellátás a város terü­letén általában kielégítő. Nem kielégítő viszont az el­látás töltelékárukból, sertés- belsőségekből. Az erre hi­vatkozó cikk konkrétan azt kifogásolja, hogy mindez ta­lán a helytelen áruterítés­ből adódik. Ismeretes, hogy sertéshúsból az árualap még nem fedezi a keresletet, kü­lönösen az év második felé­ben. így töltelékáruból sincs elég. A vállalat részére meg­állapított heti töltelék, fel­vágott keretet a várható szükségletnek megfelelően az egyes boltok igényei alapján rendeljük meg a Húsipari Vállalattól. Ha a húsipar az általunk megküldött rendelés sze­rint szállítaná boltjainknak a töltelékárut, akkor nem volna aránytalanság. Ennek az ellenkezőjét tapasztaltuk például október 30 és no­vember 12-e között: több boltnak egyáltalán nem, vagy csak nagyon hiányos választékban és mennyiség­ben szállított árut a húsipar. Ismételten végzett vizsgála­tunk szerint az északi áru­ház az elmúlt hetekben nem kapott és jelenleg sem kap több árut, mint a Déli Al­központban lévő áruház és húsbolt. A jövőben még fo­kozottabban megköveteljük a húsipartól a rendelés sze­rinti szállítást, egyben ellen­őrizzük, hogy az egyes bol­tok, áruházak ellátásában aránytalanság ne keletkez­zék. Ugyanakkor továbbra is gondoskodni akarunk az ABC áruházak és a többi boltok választékos ellátásá­ról. Dr. Orosz Gyula igazgató Mészáros József áruforg. vez Megjegyzés: Örömmel vesszük a vállalat válaszát, mert máris érezni javulást a belvárosi boltok ellátá­sában. Említett írásunk célja is ez volt, s nem az, hogy a különben példásan működő északi áruház el­látását az elavult, szűk boltok színvonalára csök­kentsék. Mi is reméljük, a húsipar az eddiginél kö­rültekintőbb módon teljesí­ti az Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat megrendelé­seit. A keretgazdálkodás vi­szonyai között csak ez a megoldás találkozik ax egész város lakosságának helyeslésével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom