Kelet-Magyarország, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-31 / 308. szám
Jdindeji kedv ej &laaián kna txőldőg áj iß el kívánunk XXTV. ÉVFOLYAM, 308. SZÄM ÄRA: 80 fillér 1967. DECEMBER 31, VASÄRNAP A népgazdasági és a helyi érdekek az új mechanizmusban Irta: Erdei Ferenc Aj 4j mechanizmusnak az a lényege, hogy hatékonyabb munkára ösztönözzön. Ezt pedig kétirányú hatással szolgálja: kedvez a jobb, eredményesebb munkának és kedvezőtlen következményekkel sújtja a rosszabb, kisebb eredményű vagy éppen eredménytelen munkát. Ilyen értelemben szigorúbb, élesebb feltételek között kell megtanulnunk gazdálkodni. A vállalatoknak kevesebb ráfordítással kell nagyobb teljesítményt nyújtani: jobb termékeket, gyorsabb és kielégítőbb szolgáltatásokat; az egyes' dolgozóknak pedig külön- külön kezdeményezőbb és odaadóbb munkát kell végezni, hogy a vállalat egész teljesítménye jobb legyen. Mert ha nem ezt teszik, akkor csökken a vállalati nyereség, s ez kihat az egyes dolgozó személyi jövedelmére is. Az életbe lépő új mechanizmus tehát azt jelenti, hogy a vállalatok is, az egyes dolgozók is felelősebbé válnak, s felelősségük többé-kevésbé közvetlen anyagi érdekeltségükben nyilvánul meg. Ez az az ösztönző, ami a jobb, hatékonyabb munkát fogja serkenteni. Azzal természetesen számolni kell, hogy ezek a feltételek a vállalatok számára is, az egyes dolgozók számára is élesebb helyzetet idéznek elő. De hiszen éppen ezt akartuk! Csak ezen a módon szüntethetők meg a régi mechanizmusban felpanaszolt jelenségek és csak így érhető el népgazdaságunk erőteljesebb fejlődése, a meglévő aránytalanságok leküzdése, pozícióink javulása a nemzetközi versenyben. így érthető meg, hogy a reform sikeres megvalósítása egész népgazdaságunk érdeke, szocialista fejlődésünk halaszthatatlan követelménye, következésképpen nemzeti előrehaladásunk ügye. Azok a gazdálkodási feltételek — az új mechanizmus —, amelyek új évkor életbe lépnek, ezt az általános népgazdasági érdeket szolgálják. Mégpedig nem úgy, hogy a részérdekeket, helyi érdekeket semmibe vennék, hanem úgy, hogy ezeket az egész népgazdasági érdekeknek megfelelő feltételek közé szorítják. Egyik az. hogy igyekeznek a gazdálkodási feltételeken lazítani, mert szubjektive úgy érzik, hogy bekövetkező nagyobb gazdálkodási önállóságuk túlságosan, szoros feltételek között valósulhat meg. És ebben közösek az állami és a szövetkezeti, ipari, mező- gazdasági és kereskedelmi vállalatok, sőt lényegében ugyanebben a cipőben járnak a helyi tanácsok és vállalataik is. Ez a magatartás az általuk képviselt részérdekek szempontjából teljesen érthető, viszont az új mechanizmus lényege, hogy hatékonyabb munkára ösztönözzön. Ezért az előrehaladásnak csak az az útja Járható, hogy a szorosabb feltételeknek megfelelően eredményesebb legyen a gazdálkodás. Az lehetséges, hogy egyik-másik ponton — elegendő tapasztalat birtokában — majd igazítani kell a feltételeken, de ez csak kisebb változtatásokat eredményezhet, mert egészében véve nem lehet eltérni a reform jól megfontolt alapelveitől, céljaitól. Hogyan teremthető meg a szükséges összhang a nép- gazdasági és helyi érdekek között? Többféleképpen, de sokban eltérően, mint a régi mechanizmusban. Mindenesetre szűkűl a központi elosztás köre, bár nagymértékben nem zsugorodik össze. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok is, a helyi tanácsok is több forrás fölött fognak rendelkezni úgy is, hogy megnyissák és kiaknázzák őket, úgy is, hogy felhasználják. Ez a kör azonban — legalábbis most az indulásnál — nem nagyon tágas és éppen itt van az első érdekütközés. A vállalatok és a tanácsok — a maguk oldaláról nézve indokoltan — több forrást, kötetlenebb felhasználási lehetőséget és egyáltalán tágasabb gazdálkodási feltételeket kívánnak. Általános népgazdasági érdekből viszont — az eszközökkel való helyi rendelkezést illetően — tartani kell a szorosabb feltételeket, mert a gazdaságosság és hatékonyság növelésének pillanatnyilag ez a legfőbb módja. És ebben csak akkor lehet engedni, ha elindulnak, megerősödnek azok a kedvező gazdasági folyamatok, amelyeket a reform célzott, s a gyakorlatban derül ki, hogy itt vagy ott túlzottan szorító a helyzet, s a tapasztalatok alapján több központi beavatkozásra, vagy több helyi — vállalati-tanácsi — önállóságra van szükség. A másik fő esete a központi és helyi érdekek egyeztetésének, amikor szépen bontakozik ki a helyi kezdeményezés, de hogy az sikerrel járjon, ahhoz általános népgazdasági feltételek szükségesek. Egyik jó példája ennek a mezőgazdasági termelőszövetkezetek sokféle fejlesztési törekvése. Mivel többet és gazdaságosabban kell termelniük, hogy az új mechanizmus feltételei között boldoguljanak, terveznek is sokféle újítást.' Egészébe I véüe sziny te ugrásszerű termelésnövelést akarnak elérni. Ehhez azonban újabb gépek és vegyianyagok szükségesek. V agy a másik példa az * ipar köréből. Vidéki iparunk nagy része vagy országos nagyvallalat helyi gyáregysége, vagy olyan önálló vállalat, amely országos egyesülés vagy tröszt keretébe tartozik. A helyi egységek törik magukat, hogy helyi, országos és exportszükségleteknek megfelelő gyártmányokat állítsanak elő. Ehhez a maguk körében minden feltételt igyekeznek megteremteni. A harmadik fő esete az országos és helyi érdekek egyeztetésének az, amikor olyan sürgető helyi szükséglet áll fenn, amit helyi forrásokkal nem lehet kielégíteni. Ilyen a gyenge, mostoha adottságok között gazdálkodó termelőszövetkezetek esete. Ezekre nézve elismert elv, hogy állami dotációval kell önálló gazdálkodásukat elősegíteni. Ez vitán felül helyes és erre az országos elhatározások megvannak. A kérdés az, hogy a központi elhatározásnak megfelelő állami dotációt hova és milyen formában adják. Ezzel kapcsolatban a nagyobb felelősség a központi elosztás oldalán jelentkezik, míg a helyi szervekre a felhasználás hatékonyságának a felelőssége hárul. Mindebből az a tanulság, hogy a helyi — tanácsi és vállalati — önállóság növekedése nem csökkenti az országos központi felelősséget. csak érvényesítési módszereit változtatja: adminisztratív módszerek helyett Újévi beszélgetés Kádár Jánossal a televízióban és a rádióban gazdaságpolitikai és politikai eszközökkel kell ope- rálniok. A helyi, önálló óban gazdálkodó szerveknek viszont a gazdálkodási lehetősége és a felelőssége is nö vekszik. Döntően maguknak kell gondoskodniok feladataik megoldásáról, ehhez viszont központi segítségre is számíthatnak, de csökkenő mértékben. A társadalmilag szükséges munkamegosztás és a helyes arányok kialakítása a gyakorlat kérdése. De e2t a gyakorlatot újévtől kezdve el kell kezdeni kialakítani A z általános népgazda- sági és a helyi — vállalati érdekek ütközésének és egyeztetésének még nagyon sok más változata van. A lényeg az, hogy ezekkel reálisan szembe kell néznünk és a megoldást mind a központi, mind a helyi szervek oldaláról fáradhatatlanul keresnünk kell. Az új mechanizmus azonban mindebben döntő változást hoz. Az ütköző és összeegyeztetendő érdekek is felismerhetőb- ben megnyilvánulnak, és reális összeegyeztetésük is sikeresebben megvalósulhat. Ezért szükséges és érdemes vállalni az új, nehezebb de több eredményt Ígérő feladatokat. Ez egész szocialista építésünk és a helyi fejlesztés szempontjából egyaránt új lehetőségeket és új fejlődési perspektívákat teremt A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szombaton ülést tartott. Jóváhagyólag tudomásul vette Apró Antalnak, a kormány elnökhelyettesének tájékoztatóját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Budapesten tartott 21. ülésszakáról és Végrehajtó Bizottságának 32. üléséről.' A?" ülésszakon megállapították, hogy a legutóbbi időszakban elfogadott -ajánlások jelentős része olyan problémák megoldását segíti elő, amelyeket az 1966— 1970. évi népgazdasági tervek összehangolása során tártak fel. A tervek koordinálására irányuló tevékenység az együttműködés alapvető módszere — ez mozdítja elő a leghathatósabban a KGST-országok fejlődését. Egységes határozat született arról, hogy a tagországokban folyó gazdasági mechanizmus-reformokkal kapcsolatban meg kell szervezni az információk és a tapasztalatok cseréjét. A sokoldalú együttműködés szélesítésének, különösen a gyártásszakosítás és a kooperáció továbbfejlesztésének fő útját az ülésszakon részt vett delegációk a minisztérium, .az ágazatok és a vállalatok közötti kapcsolatok erősítésében látták. A Minisztertanács megbízta * az illetékes minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a többi KGST-ország megfelelő szerveivel bővítsék tovább közvetlen kapcsolataikat a kölcsönös érdekeket szolgáló gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés területén. A Minisztertanács ezután megtárgyalta az állami személyzeti munkáról szóló előterjesztést és a további tennivalókra határozatot hozott Kürtjei éjfélkor Akik szilveszterkor is dolgoznak: a vasutas, a „tudakozóaz orvosnő Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a televízióban és a Kossuth rádióban új év napján, hétfőn 18 óra 10 perckor válaszol azokra a kérdésekre, melyeke* a tvnézők és a rádióhallgatók nevében Megyeri Károly és Szepesi György intéz hozzá. Durran a pezsgősüveg, szól a zene, összecsendülnek a poharak. Éjfél van. December 31—január 1. Egy pillanatig mindkét dátum érvényes. Nem durran a pezsgősüveg, nem szól a zene. Még a poharak sem csendülnek össze. Ilyen ds van. Ott, ahol szilveszter éjszakáján is „munkanap” van. Az év utolsó napján éjszaka a nyíregyházi MÁV pályaudvaron Kende Miklós lesz az ügyeletes tiszt. — Igaz, nem először vagyok szilveszteri ügyeletes, de ez a mostani más. Két hete született meg a fiam. Jó lett volna velük szilveszterezni. De a szolgálat! A szilveszteri jó hangulat mellé, egy nagy adag felelősség is tartozik. — Ilyenkor különösen kell vigyázni — mondja az ügyeletes — Az embereknek ilyenkor különösen jó hangulatuk van. így nagyobb * baleseti veszély is. Az állomáson nem villanyoltás jelzi az éjfélt — Valamennyi mozdony jelzőkürtjét bekapcsoljuk. Ezzel a furcsa, mégis jóleső hangjátékkal köszöntjük az újesztendőt — Soha sincs annyi telefon, mint szilveszter éjszaka — mondja Gál Sámuelné, aki a telefonkészülék mellett búcsúzik el az óesztendőtől. — A legnagyobb távbeszélő forgalom ezen az éjszakán van. Még az óceánon túlról is hívják a postát. Meg nekünk, ügyeleteseknek is nagyon sokan kívánnak boldog újévet. — És az ügyeletes kit köszönt először? — A férjemet, meg a gyerekeket. ők, hogy én ügyeletes vagyok, otthon ünnepelnek. Éjfél után egy másodperccel őket fogom tárcsázni. — Feltéve? — Ha lesz szabad wooa- üun — Az első évem, az első munkahelyem, az első sziL veszteri ügyeletem — mondja dr. Márta Judit, aki a megyei kórház szülészeti osztályán dolgozik. — Mit kíván az ügyeletes doktornő? — Az újév első babáját a mi osztályunk adja. A szülészeten már szilveszter előtt nagy a „forgalom.” — Úgy tűnik, szilveszterkor is „rekord teljesítmény lesz”. A legszebb munkahelyen, a legszebb zene, a gyereksírás mellett tölti a szilvesztert dr. Márta Judit. — Kinek fog először boldog újévet kívánni? — Valószínű, annak a kismamának, akié az újév első babája lesz. Mi nem várjuk meg ai újévet: — Boldog újesztendőt kismama. kellemes szilvesztert doktornő Horváth Jáaoé
