Kelet-Magyarország, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-30 / 307. szám

RENDELET a mezőgazdasági üzemek állami támogatásúról és ke^wzmépyeiről A szeptemberben kiadott kormányhatározat végre­hajtási utasításként meg­jelent a pénzügyminiszter és a mezőgazdasági <g élelme­zésügyi miniszter együttes rendeleté a jnezógazdasági üzemek kedvezményeinek és támogatásainak rendszeré­ről. A rendelet közli 'az'ál- pP1* sfk>lség formáit, a különböző anyagok vásárié - sara, a szolgáltatásokra nyújtható engedményeket, a támogatásban részesülő me­zőgazdasági ’ építési és tele­pítési beruházásokat. Az államj támogatás és kedvezmény tulajdonképpen áz árrendszer kiegészítője, s SgybSP a gazdaságpolitika tiatasos eszköze, a gazdaság­irányítás új rendszerére va­ló áttérés szükségessé tette, hogy a különböző szektorok­hoz tartozó mezőgazdasági űzetnek gazdálkodási telté- fokozatosan megköie- te';, eSymásét. A rendelet fc kent ezt, s az önálló yálía- . ■ * gazdálkodás lehetősé- fr‘‘K Ivánja biztosítani. ~ #z egységes mező­gazdasági termelői árrend- szerbot kiindulva — jannár 1-től az ártámogatások és kedvezmények általában azonsak az állami gazda­sagokban, a termelőszövet­kezetekben és az egyéb me­zőgazdasági szövetkezetek gazdaságaiban. Az intézkedés hangsúlyozza, hogy a támogatások és ked­vezmények rendszerének hosszabb időn keresztül vál­tozatlannak kell maradnia mert csak így fejthet ki kedvező hatást A rendelet szerint a mező- gazdaságban termelési cél­ra felhasznált ipari eszközök anyagok ára továbbra is’ ártámogatással csökkentett Az eddigi rendelkezés azon­ban annyiban módosul, hogy az ártámogatás mértéke cikkcsoportonként általában azonos. Az ipari anyagokra, eszközökre adott támogatás akkor is elszámolható, ha azokat a gyártó válla­lattól közvetlen szerzik be Egyes szolgáltatások után is jár kedvezmény. A termelő­szövetkezetek a műhelyigé­nyes, nagyobb műszaki fel­készültséget igénylő javítá­sok díjából 50 százalékos keavezményt kapnak. Lé­nyeges változás, hogy a díj- kedvezmény akkor is jár, ha a javítást a szövetkezetek társulásai végzik. Az új szabályozás szerint is megmarad a beruházások támogatása, a segítség mér­téke azonban —- a terme­léspolitikai célok megvalósí­tása érdekében — differen­ciált. Az állam nagyobb ősz- szegű támogatóst ad például a belső fogyasztást és a fi­zetési mérleget javító beru­házásokhoz. Az eddigi férő­helyenként, ültetvényeknél pedig a katasztrális holdan­ként megszabott ártámoga­tást a jövőben egyszerűbb módon, a beruházások költ­ségeinek százalékában álla­pítják meg. A rendelet a talajjavítások • gazdaságossága érdekében az üzemeket a megfelelő talajjavító anyagok megvá­lasztására ösztönzi, mivel az ingyenes juttatást megszün­tette s a támogatás mértékét az összes költség százaléká­ban szabja meg. Az állaíte- nvpztés, s különösen a szapvasmarhaíartás fgjlegz- tésére a beruházási kedvez­ményeken túlmenően egyéb ösztönző támogatást is nyújt az állam a termelőszövetke­zeteknek. Népgazdasági ér­dek % ^á^ji gazdaságok sza’rvásmárha állományának fenntartása is, ezért ezek a gazdaságok — az állatfor­galmi vállalattól — 5000 fo­rintos kedvezrupnrtvfil vásá­rolhatnak vemhes vjszőt. A miniszteri rendelet meghatározza, hogy mely kedvezőtlen adottságú ter­melőszövetkezetiek milyen címen kaphatnak megkülön­böztetett állami támogatást. A gazdaságok a támogatás Összegéről az év elején érte­sülnek. s az összeget a ter­melésből származó árbevé­telhez hasonlóan használhat­ják fel. A közös miniszteri rende­let — amely január 1-én lép hatályba -m végül is­merteti az állami támogatá­sok és kedvezmények fel- használásának ellenőrzési rendjét és intézkedik a tá­mogatás, a kedvezmény meg­vonásának feltételeiről is. (MTI foto) Lesz-e szolgáltató vállalat ? Fedezi-e a rohamosan nö­vekvő igényeket a helyi­ipar szolgáltató tevékeny­sége? A kérdés jogosságára utal többek között a tartós fogyasztási cikkek forgal­ma: 35 ezer rádió, 15 ezer televízió, 30 ezer mosógép, 4 ezer hűtőszekrény került a háztartásokba a szabolcs- szatmári üzletekből az el­múlt öt év alatt. Több, mint húszezerrel nőtt a háztartási villanyfogyasztók, tizenhatezerrel a pb-gáz- fogyasztók száma. Mindezek nemcsak a kivitelezés, ha­nem az üzembentartás és javítások esetében is na­gyobb igényt támasztanak az iparral szemben. A szolgáltató hálózatban a kisipari szövetkezetek végzik a legnagyobb mun­kát. A felvevőhelyeknek több. mint fele (233) ipari szolgáltatást végez. A sze­mélyi szolgáltatás (pl. fod­rászat) csaknem vaíameny- nyi egysége a ktsz-eké. A tevékenységet gyakran kon­centrálják: jelenleg 12 szol- gáltatóház működik, s to­vábbiak létesítése is folya­matban van. Ezekben az órajavítástól a fodrászatig úgyszólván mindent végez­nek. Jó kapcsolatokat alakí­tottak ki az fmsz-ekkeh Ez annál is lényegesebb, mert a földmű vessző vetkezetek csaknem minden községben érdekeltek boltjaik révén. Sok felvevőhelyet szer­veztek az fmsz-ek a kisipa­ri szövetkezetek megbízásá­ból. Hasonlóan együttmű­ködnek a Patyolattal és a GELKA-val. A több, mint 100 felvevőhely forgalmát -,ho- zom-viszem” rendszerrel túrajárattal oldják meg. A tanácsi iparvállalatok la­kosságnak történő szolgál­tatásában legjelentősebb a mosás, festés, vegytisztítás, a mérték utáni ruhavarrás és vasipari javítás. A vál­lalatok, ktsz-ek munkáját jól egészíti ki a magánkis­iparosok munkája. Mindezek ellenére sek községben hiányzik a szak­ember. Leginkább villany- szerelő, lakatos, férfi és női szabó, női fodrász kellene. Egyes szakterületeken már eredményesen segítenek a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek. Tavaly a me­gyében 232 tsz nyitott a la­kosságnak szolgáltatást, fő­képp olyan helyeken, ahol a ktsz-ek gazdasági okok­ból vágy helyiség hiánya miatt a kisebb községeiét nem tudják ellátni. A javító-szolgáltatási te­vékenység szintje azonban még most is jóval az orszá­gos átlag alatt van. A har­madik ötéves tervben a he­lyi iparpolitikai tevékeny' ségre nagy gondol fordíta nak. Ennek érdekében a tanácsi, de különösen a szö­vetkezeti iparban jelentős fejlesztéseket, beruházása kát terveznek. Újabb tíz településen építenek szol­gáltatóházakat, három járá­si székhelyen — Nyírbátor­ban, Kisvárdán és Vásáros- naményban — kisebb autó­szerviz állomásokat létesí­tenek. Gond, hogy a tanácsi iparban a szolgáltatást is termelő vállalatok végzik, s a jelenlegi formában gyak­ran háttérbe szorul a javí tási tevékenység. Éppen ezért időszerű lenne egy me­gyei szolgáltató vállalati központ létrehozása, amely feltehetően nagymértékben javítana a szolgáltatási te vékenységen. Marik Sándor Próba népszámlálás 12 000 ember jelzi az évek változásait Próba népszámlálást tar­tanak 1968. január elsejével a Központi Statisztikai Hi­vatal utasítására. A 15 na­pig tartó népszámlálással az ország lakosságának két szá­zalékára kiterjedő adatokat gyűjtik össze. Szabolcs- Szatmár megyében ez több mint 12 ezer embert érint. A megyében 85 községben és Nyíregyháza városban tartanak népszámlálást. A kijelölésnél ügyeltek arra, hogy a kisebb és nagyobb községek egyaránt szerepel­jenek. így például a na­gyobb községek közül Kis­várdán, Mátészalkán, Nagy- kállóban, Nyírbátorban, Uj­Rekordidő alatt elkészült a nyíregyházi vérplazmagyáríó üzem Négy hónappal ezelőtt, szerény keretek között, a Beruházási Banktól kapott kölcsönnel és saját erővel új üzem építését kezdték meg a Nyíregyházi Húsipari Vállalatnál. Az értékes vér­plazma gyártására alkalmas üzem elkészült, s január . első napjaiban megkezdik a próbatermelést. A fel­vett bankhitelt a vállalat — egyéb jövedelmi forrásból — már visszafizette, hiszen van mire alapozni; az új üzem előreláthatóan évente egy­millió forint tiszta hasznot hoz majd. A vágóhidakon feldolgo­zásra kerülő állatok véré­nek közfogyasztásra való hasznosítása külföldön már régebben elterjedt. Hazánk­ban először Miskolcon kí­sérleteztek vele eredménye­sen. Az ott szerzett tapasz­talatok alapján készített tí­pusterv került kivitelezésre első ízben Nyíregyházán. Az eljárás gazdasági jelentősé­ge könnyen érzékelhető, ha figyelembe vesszük, hogy a levágott állatok sok tonná­nyi vérét jelenleg takarmá­nyozási célra, mázsánként 24 filléres áron értékesítette a vállalat Egy tonna vér­ből ugyancsak feleannyi plazma készül, de ennek a kilónként ára már eléri a harminc forintot Az emberi táplálkozásban nélkülözhetetlen, rendkívül magas fehérjetartalmú vér­plazmát a húsipar a külön­böző töltelékek készítésénél használja fel. Ezzel nem­csak jelentős többletnyere­ségre tesznek szert, hanem nagyobb tápértékű, mennyi­ségileg is több, ízletesebb közfogyasztási cikket állíta­nak majd elő. fehértón és Tisza vasváriban a kisebbek közül Garbolcon. Szamostatárfalván, Uszkán Zsarolj ánban és Szamosúj la­kon tartanak népszámlálást Az összeírás egy-egy község­ben nem érinti teljes egészé­ben a lakosságot a nagyobb községekben mintegy 40, a kisebb községekben 20 la­kásban kémek adatokat. A mostani népszámlálás főpróbája lesz az 1970-ben következő teljes számlálás­nak. Célja a nyomtatványok kipróbálása, egyes kérdések fogalma, helyes feltevése, il­letve egyesítése. Ezen túl­menően a próbanépszámlá­lás felméri a népesség szá­mában, társadalmi, gazda sági összetételében az 1960 évi népszámlálás óta be következett változásokat. Lehetőséget nyújt a próba­népszámlálás arra, hogy tá­jékozódást kapjunk a lakos­ság foglalkozási átrétegező- désének, iskolai színvonalá­nak részletesebb vizsgálatá­ról, valamint a lakásállo­mány összetételében és leg­fontosabb jellemzőiben be­következett változásokról adatokat kapjunk. Az össze­írt adatokból a megye egé­szére lehet majd következ­tetni. Az összeírást megye- szerte a kijelölt pedagógu­sok végzik — az érintett tanácsok segítségével — és minden családot személye­sen keresnek majd fel. A felkeresett családok őszinte válasza a feltett kérdésekre elősegíti, hogy a népszám­lálás statisztikai adatai pontosak legyenek. \ Legfelsői)!) Bíróságon dőlt el Az utóbbi időben több jelentős törvényességi ha­tározat hangzott el a Leg­felsőbb Bíróságon. Ezekből ismertetünk néhányat. Kinél maradjon a gyerek ? Egy házaspár válóperében megállapították: a férj gyakran verte a feleségét, családjáról nem gondosko­dott, keresetét nem 1 adta haza, szeretőket tartott. A házasságot felbontották, a három gyermeket az asz- szonynál helyezték el, az apát tartásdíj fizetésére kö­telezték. Nem sokkal ké­sőbb a férfi újból megnő­sült, majd pert indított azért, hogy az egyik gyer­meket, a hat éves kislányt, a bíróság nála helyezze eL A járásbíróság és a megyei bíróság helyt is adott a ke­resetnek. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíró­ság mindkét ítéletet hatá­lyon kívül helyezte és a kislányt az anyjánál hagy­ta. A határozat indoklásá­ban a Legfelsőbb Bíróság kimondta: A gyermeket megszokott környezetéből csak indokolt esetben szabad elvinni, ak­kor, ha körülményeiben olyan változás történ, amely testi, szellemi és erkölcsi fejlődését nem biztosítja kellően és így az az érde­ke, hogy a másik szülőnél helyezzék el. Különösen ká­ros lehet a megszokott kör­nyezetből való kiszakítás akkor, ha az a hasonló ko­rú testvérektől való elsza­kadással jár együtt: ebben az esetben pedig a kislány két testvérével él együtt édesanyjánál. Ki adja vissza a társadalmi ösztöndíjat ? Egy vidéki vállalat ta­nulmányi szerződést kötött egy elsőéves technikumi ta­nulóval. A szerződésben kö­telezte magát, hogy a fia­talembernek havi ösztön­díjat fizet; ennek ellenében pártfogoltja — tanulmányai befejezése után legalább 4 évig — nála köteles dolgoz­ni. Két évvel később a fiú apja bejelentette, hogy to­vábbi ösztöndíjra nem tar­tanak igényt. A vállalat a bejelentést tudomásul vet­te, de kérte, hogy az addig kifizetett 4500 forintot fi­zessék vissza. Ez nem tör­tént meg, mire a fiú és ap­ja ellen pert indítottak. Az úgy végül is a Legfelsőbb Bíróság elé került. A társadalmi tanulmá­nyi ösztöndíjra vonatkozó szerződésben csak az ado- mányozó és az ösztöndíjas között létesül jogviszony, _ hangzik a határozat. A kis­korú ösztöndíjas törvényes képviselője csak a kiskorú nevében tesz nyilatkozatot o maga, mint szerződő fél szerepel. Ez a helyzet akkor is, ha az ösztöndíjas az o háztartásában él, illet­ve ő tartja el. Ezért — jog­viszony hiányában _ az apával szemben a kereset alaptalan, tehát el kell uta­sítani. A diáknak viszont az ad­dig kapott ösztöndíj össze­ge. — ha majd keres —. vissza kell fizetnie. Két feleség osztozkodik a nyugdíjon Egy nyugdíjas elhunyt. Az özvegyi nyugdíjat az SZTK az elvált és a máso­dik feleség között egyenlő arányban osztotta meg. a második asszony helytelení­tette ezt a döntést és bepe­relte az első feleséget, mondván, hogy az egész összeg őt illeti meg. A járásbíróság és a me­gyei bíróság ellentétes íté­letei után, törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíró- ság úgy döntött, hogy az 500 forintos nyugdíjból 350 a második feleségnek jár. A határozat indoklása szerint az első asszony havi 260 fo­rint tsz-öregségi járadékban részesül és lánya háztartá­sában él. A második asz- szonynak viszont az özve­gyi nyugdíjon kívül egyéb jövedelme nincs, tehát in­dokolt, hogy nagyobb ösz- részesüljön a nyug­díjból. <H) Víziszárnyastelep Kész tervek a vízügyi igazgatóságon Egy sor kész tervet és ta­nulmányt adhatnak át 1968- ban a vízügyi igazgatóság tervezői a kivitelezőknek. Ezek között a legfontosabb a Balkányi Állami Gazda­ság üzemi vízrendezési ter­ve, a tereprendezéssel egy­bekötött felszíni vízelvezetés megoldása. Elkészült a Kraszna és a Szamos vizei­nek felhasználásával kiala­kítandó öntözőfürt beruhá­zási programja. A közel 3000 hold földterület eső­szerű öntözését megoldó ön­tözőrendszer kivitelezési ter­vét jövőre készítik el. A vízügyi igazgatóság ter­vezői tanulmányt készítet­tek vízlépcsők beépítésére a Lónyai csatornán. A terv megvalósítása esetén lehe­tővé válna, hogy egy állan­dó és meghatározott víz- szintet biztosítsanak a csa­tornán, s az így tárolt víz- mennyiséget a környező területek öntözésére bár­mikor fel lehessen használ­ni. Szintén tanulmányterv készült a Holt-Számos tu- nyogmatolcsi szakaszának hasznosítására is. Itt a köz­vetlen öntözés megvalósítá­sa, valamint víziszámyas- telep kiépítése a cél. Még ebben az évben meg­kezdik a nagykállói és a kisvárdai vízmű tervezését. Cikkünk nyomán: lotézkedélt a MÉK Csütörtöki számunkban foglalkoztunk azzal, hogy a nyíregyházi zöldségboltok­ban választékbővítésként be­vezették az almával Ízesített hordóskáposzta árusítását. Kifogásoltuk, hogy az el­adók nem közölték a vásár­lóval, hogy kétfajta áru kö­zül választhatnak. Szóvá tettük ugyanakkor, hogy az almával ízesített káposzta ára — bár az alma jóval ol­csóbb a káposztáénál — ki­logrammonként öt forint. A MÉK Szabolcs megyei központja értesítette szer­kesztőségünket, hogy utasí­totta boltjai alkalmazottait, közöljék a vásárlóval, hogy a kétfajta áruból melyikei választja, s intézkedtek, hogy az almával ízesített káposzta áránál vegyék 11- gyelembe az árdifferenciái is. Kékestetői képeslap: sielő üdülők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom