Kelet-Magyarország, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-03 / 286. szám
Elkészült Nyíregyháza jővo év! kő!tségvetési terve Őszinte beszélgetések zárszámadás előtt Tizenegymillió plusz Lakások ötvenmillióért — Indul a gőz- és kádfürdő építése — Újabb ABC áruház «V KÖZBEN, a munka •odrában gyakran hallunk •lyan kijelentést: majd a zárszámadáson minden kiderül. Sokszor jó szándékú, • dolgokat nem takargatni akaró tsz-vezetők pártszervezeti titkárok «is halogatják az őszinte és lényeget magyarázó párbeszédeket a tagsággal. Majd év végén, hisz akkor látunk tisztán. Valóban így lenne? Nincs megértetni való, nincs szükség az érvelésre, a kölcsönös eszmecserékre év közben? Ahol igennel válaszolnak ezekre a kérdésekre, ott' zömében van miért „magyarázni a bizonyítványt”. A halogatás bátortalanságot is takar, a felgyülemlett problémák sűrűjében nem akarnak utat vágni. Ezekben a napokban, hetekben a megyében dolgozó több mint 260 tsz-pártszervezetben alaposan szükséges szétnézni a saját portán. Még távolabb van a zárszámadások . időszaka, de már most kívánatos alaposan áttekinteni, s kommunista közösségben szűrő alá venni a termelő- szövetkezet egész évi munkálkodását, a termelési, szervezési, szakmai eredményeket, fogyatékosságokat éppúgy, mint az emberi, nevelési problémákat. A helyi problémák, feladatok elevenséget kölcsönöznek a brigád vagy pártcsoport megbeszéléseknek, lehámozzák a sablont, nem elvont dolgokon meditálhatnak, hanem tulajdon helyzetükön. MAR LEHET LÁTNI MINDEN TSZ-BEN az éves munka körvonalait, miben léptek előre, hol kell még rákapcsolni. Az 1967-es év mérlege a megye mintegy 35 ezer tsz-paraszt családjának javára billen. A 262 tsz összvagyona 3 milliárdra emelkedett, a tiszta vagyon több mint 2 milliárd forint. Olyan útjelzői vannak ennek az évnek, mint a tsz-szövet- ségek megalakulása, a mezőgazdasági termékek felvásárlási árának felemelése, a tsz-törvény, a földtörvény megalkotása és számos intézkedés. Mindezek aprópénzre váltása, megvalósítása az embereken, a tsz-pa- rasztokon múlik. Pontosabban közéleti tevékenységükön, a tsz-közösség iránti érdeklődésen, melyek állandó élesztője, táplálója az aktív, kezdeményező tsz-párt- szervezet. „Majd a zárszámadáson minden kiderül”— mint egy rossz refrén halljuk vissza, s felidéződnek egyes zárszámadási közgyűlések, amelyek szinte műszer módjára jelezték, hogy ilyen helyen mindent a zárszámadás napjára időzítettek, maratoni hosszúságúra nyúltak a közgyűlések, mégsem tisztázódott minden. A gondos politikai előkészítő munka, amely a ’ pártszervezet és az egész tsz-tagság részvételére, bizalmára épülhet csak, kiküszöböli a félreértéseket, feltárja a tsz belső dolgainak addig nem látott rugóit, megnyugtatja a kedélyeket. Egyben utat nyit a közérdekű javaslatoknak, támpontokat nyújt a távlati fejlesztési tervek kidolgozásához, felhívja a figyelmet a termelőszövetkezeti élet visszáságaira, demokratizmust, derűlátást kölcsönöz az embereknek. TERMÉSZETESEN nem azért van szükség már mostantól állandó, eleven politikai munkára, őszinte beszélgetésekre az emberekkel, mert így simábban lezajlanak a zárszámadó közgyűlések. Legyenek ezután is szenvedélyesek, akár viharosak is, a jövendő közgyűlések. De ne egyéni, vélt vagy valóságos sérelmek, év közbeni „restanciák”, tehertételek tegyék ilyenné a tsz-közösségek egyik legjelentősebb fórumát. Legyenek azok egy-egy falu parlamentjei, összegezzék az eddigi tapasztalatokat és jelöljék ki, rögzítsék a következő évek tennivalóit Ezért nem várhatnak a kommunisták a zárszámadásig, ezért szükséges emberre menően, minél kisebb csoportokban megvitatni a tsz-ek évi gazdálkodását, természetesen nemcsak a mázsákkal, kilókkal, forintokkal, hanem az emberi szóval, az emberséggel való gazdálkodást is. Minden tsz- ben életbevágóan fontos ez, nemcsak az átlagos, vagy a a gyenge tsz-ekben, hanem jókban, sőt a kiválóakban is. Tévedés lenne azt hinni, hogy a jó zárszámadás önmagáért beszél, nincs szükség megmutatni az eredmények rugóit. Éppen az a feladat, hogy a pártszervezetek tagjai a jó tsz-ekben is rámutassanak a sikerek forrására, s tudatosítsák, hogy a jövőben is akkor lesznek jó eredmények, ha nem feledkeznek meg a legfontosabb követelményekről. SEMMI OKUK nincs a tsz-ekben dolgozó kommunistáknak „légüres” teret létesíteni, s a zárszámadások időszakára hagyni a politikai nevelő és felvilágosító munka zömét. A megye valamennyi termelőszövetkezete fejlődésről adhat számot, erősödött a tsz-parasz- tok felelősségérzete, a tsz- ek nagy többsége jól él az önállóság nyújtotta lehetőségekkel, a megye mezőgazdaságába csaknem ötezer ingázó, korábban iparban dolgozó tért vissza. Maradnak persze problémás, gyenge tsz-ek is, melyek a mostoha természeti adottságok, vagy a vezetés hibái, a szakszerűtlen irányítás, vagy más bajok miatt nem jutottak előbbre. Ezekben a tsz- ekben különösen nagy felelősség hárul a pártszervezetre, hogy szépítés nélkül tárja fel a bajokat, de reális alapot mutasson a továbbjutáshoz is. BŐVEN VAN TENNIVALÓJA valamennyi falusi pártszervezetnek, hogy munkálkodjon a közgazda- sági szemlélet kialakításán, szorgalmazza a távlati tervek tudományos kidolgozását, a szakemberellátást, s állandó élesztője legyen a demokratizmusnak, az optimista légkör kialakításának. Páll Géza Elkészült, s az illetékes szervek előzetesen már jóvá is hagyták Nyíregyháza 1968 évi költségvetési és fejlesztési tervét. A jövő évi költségvetési előirányzat tizenegymillió forinttal haladja meg az ideit Különösen nagy lesz a fejlesztés az egészségügyi, szociális és kulturális ágazatokban, ahol kilencmillió forinttal költenek többet az újonnan belépő intézmények fenntartására. Egy körzeti és egy üzemi orvost állítanak munkába, 13-ról 17-re növekszik a védőnői körzetek száma. Jövőre már benépesül a sóstói kétszász személyes szociális otthon. Általános iskolai napközijeinkben százhúsz gyerekkel látnak el többet, elsősorban a Ságvári telepi iskola és a tanyai kollégium fejlesztésével. A középiskolai diákotthonokban tíz, tanulószobákban harminc, új tanulót helyeznek el. Az extemátusi lakók közül hetven gyerekkel több részesül kedvezményes ellátásban, mint ebben az' évben. Sűrítik az utcai közvilágítást, jövőre már 5423 égő világítja Nyíregyháza utcáit, tereit. A parkok — amelyekkel eddig is elsők között voltunk az ország városai között — ötvenezer négyzet- méterrel nőnek, jövőre eljön az árvíz! A Szenke ártatlannak látszó kis csatornaszakasz, őszszel éppenséggel nincs benne víz, kacsák, libák Száz métereket topognak, hogy a néhol öblös mederben egy kis pocsolyát találjanak. Hárommilliós kár A Szenke tavasszal Cse- göidön katasztrófát okozott Ezer holdakat öntött el a víz, s a szennyes áradat a község házait is megtizedelte. Huszonkét lakást teljesen le kellett bontani. Ettől jóval többet kisebb nagyobb fokon megrongált A tsz- majorból a sertéseket kellett kitelepíteni. A kár, amit épületekben és egyéb vonatkozásban okozott a víz, készül az állomás előtti Szamuely tér nagyvárosias parkja is. Még nagyobb ütemben folyik az utcák, járdák burkolása, felújítása, ezekre együttesen hat és tél millió forintot fordítanak 1968-ban. A 87 milliós jövő évi nyíregyházi tanácsi költségvetésnek csak kis hányadát jelentik a lakosság befizetései. Több, mint a felét adja az állami hozzájárulás. Bővül a tanácsi önállóság a gazdálkodás más területein is: 1968 január 1-től a városi tanács vb. szervei bonyolítják le - az eddig megyei hatáskörben lévő nyíregyházi beruházások egy részét. Ennek alapján a jövő évben Nyíregyházán építésre kerülő 305 — tanácsi, szövetkezeti és társas — lakóház építését is a városi fejlesztési alapból oldják meg. Az erre fordítandó ötvenmilliós költséget már meg is kapták a városi szeryek. Hasonlóképpen városi feladat lesz a Krúdi Gyula utcai 16 tantermes gimnázium, a Kert közi 12 tantermes általános iskola építésének befejezése, a lakásberuházási járulékos építkezések megkezdése és folytatása. Az északi nagykörút környékén egy hetvenöt személyes óvoda, egy pyolcvan {személyes minta bölcsőde és egy nyolctantermes általános iskola meghaladta a hárommilló forint értéket. A . rombadőlt házak helyébe újak épültek. Bogdány Béla a községi tanács elnöke most arról adhatott számot; — Huszonöt új lakást építettünk a községben, három lakást felújítottunk. A huszonötből huszonhárom úgy épült fel, hogy az érdekeltek igénybe vették a kamatmentes állami hitelt, a termelőszövetkezet pedig fogatot adott a szállításhoz a község lakosai pedig a bajbajutottakon társadalmi munkával segítettek. Társadalmi ügy volt Felépültek a házak. Bárkit kérdez az ember, úgy mondják, „felépítettük”. Sokat ártott a víz a közös gazdaságoknak is. Jócsák László a termelőszövetkezet elnöke csupán a nagyobb tételeket említette: — A kalászosokból 180 holdnyi területen mindent kipusztított a víz, 167 hold maradt ugaron, amibe semmit nem tudtunk vetni. Az első napokban úgy tűnt, ez na'gymértékben visszaveti majd gazdálkodásunkat. Tavaly 40 forintot ért el egy munkaegység, és ha idén ross'zabbul sikerül, senki sem szólhat érte. Nem sikerült rosszabbul. A tsz vezetői megtalálták a lehetőséget, a tsz tagsága viszont úgy végezte a munkáját, hogy ez a lehetőség a plusz bevételekkel értékké váljék. Nagyobb területen vetettek konzervgyári zöldségféléket, babot, uborkát, paprikát. Babból például a tervezett hat vagon helyett tízzel értékesítettek. — Az állattenyésztésünk is .többet adott — mondta az elnök — százzal több sertést- értékesítettünk, mint amennyit terveztünk. Növeltük a olasz exportra menő hízómarhák számát ’ is, aztán előhasi üszőket értékesítettünk, szóval mindent valamint egy étterem—eszpresszó építését kezdi, s 1969—70-ben fejezi be a város. A jövő esztendő nyolcvanhatmilliós nyíregyházi programjában szerepel a KISZ- lakótelep, a Toldi utca, Vé- csey köz, Arany János utca és az Irinyi János utca kövezése, járda építése a Kórház, a Bethlen Gábor-, a Madách-, a Serház-, a Kölcsey utcákon és a Morgó zúgban. Villanyhálózatot fejlesztenek a külterületeken a Hermann Ottó utcán, Borbányán, Felsősimán, Sóstóhegyen, a János-, a Debrő bokorban, a Meggyfa és a Szánkó utcákban. A Sóstó- gyógyfürdőt 1968-ban nyolcszázezer forintból szépítik tovább. Autóbuszvárókat létesítenek a Guszev lakótelepen, a Tiszavasvári és a Tokaji úton. Borbánya orvosi rendelőt és orvosi, védőnői lakást is kap. Átalakítják, korszerűsítik a. megyei rendelőintézet gyermekszakren- delőjét is. Két jelentős beruházásra is megkapták az összegeket: jövőre megkezdik a Búza téri nagy ABC áruház és a városi gőz- és kádfürdő építését. Mindkettőt szeretnék 1969-ben átadni rendeltetésének. K. J. egybevetve egymillió forintnál is több az a plusz, amit előre nem terveztünk. Már nyoma sincs Az árvíz sok kárt okozott Legutóbb Csegöldön 1940- ben verték félre a harangot azért, mert kilépett medréből az ár. Akkor hosszú évek kellettek, hogy újra magára találjon a község. Akkor három ember kapott — a sok igénylő közül — állami támogatást, de olyat, hogy még most is nyögnék a visszafizetését, ha időközben nem történik meg a felszabadulás. A község új házai, s az hogy a közös gazdaságban a tavalyinál is többet ér majd a munkaegység, sok mindent bizonyít. De nem ok arra, hogy a veszélyt lebecsüljük. Erről beszélt a tanácselnök. — A község lakossága, a tsz okulva mindent megtesz, hogy a hasonló pusztítást elkerülje. Ami tőlünk tellett az. hogy vízlevezető csatornákat építünk, és szorgalmazzuk, hogy a vízügyi igazgatóság végre elkészítse az új átereszt. Legutóbb ezzel kapcsolatban olyan levelet kaptunk, hogy az átereszt ez évben sem tudják elkészíteni és ha megint baj adódna, vágjuk át az utat. Az áteresz, illetve a híd 200 ezer forintba kerülne. A kár, amit most szenvedtünk több millió forintot tett ki. Ezt mi nem tudjuk megérteni. Aki most Csegöldön jár, azt látja, a falu házai megfiatalodtak, és bár az árvize« házak felépültek, újabb éa újabb téglarakomány érkezik házépítéshez, felújításhoz. A megfiatalodásnak ára volt. Ezt a fejlődést ebben a formában senki sem kívánta. Mindenesetre, amikor az áradat a házak küszöbét mosta, a község lakosai nyugodtan és bizakodva mentettek. A bi zakód áj a katasztrófát követő napokra nem volt alaptalan. (ser *é l A VAGÉP új üzemcsarnoka a déli ipartelepen. Hammel J. felv. Második műszak Mikes György: E gyetértek azzal, hogy a férfiaMuu: *iük kell a háztartásban. Sajnos, a házias férfi mindig humoros figura. Gyökeres, forradalmi változás csak akkor lesz ezen a téren, ha a képzőművészet és az irodalom népszerűvé teszi a házimunkát végző férfiú alakját. Most mi a helyzet? "A szobrászok lovon ülő, tjazó, diszkoszt vető, szétterpesztett lábbal a semmibe meredő, fegyvert hordozó férfiakat mintáznak meg. Milyen szép lenne pedig egy meztelen férfi, márványból vagy bronzból, amint éppen tányért törölget! A tanárnő így magyarázna a köréje seregló diáklányoknak: — Jól nézzétek meg ezt a szobrát! Figyeljétek meg, milyen elszántan, büszkén törölget... Mintha csak azt mondaná a hitvesének: „Nem addig, asszony, ez az én dolgom”! Látszik az arcán, hogy ez a férfi akkor sem adná ki a kezéből a konyharuhát, ha rátörne az ellen... Ugye, szép? Mi jellemzi ezt a szobrot, lányok? Három szóban foglalhatjuk össze: erő, szépség, háziasság! Ha így lenne, sokkal nagyobb kedvvel dolgoznának a férfiak a háztartásban.. A festők is sokat tehetnének az ügy érdekében. Megfesthetnék például a mosógéppel mosó apái, « főzőcskéid férjet babos kötényke- ben, babos főkötőben, vagy a parkettát kefélő aggot, rőt alkonyati fényben. Akkor igen, akkor büszkén végeznénk házimunkát. De se szobor, se festmény? Az íróknak is részt kell venniük ebben a népszerűsítő munkában. Írjanak regényeget olyan férfiakról, akik nem ijednek meg egy palacsintasütéstől, akik szőrén ülik meg a partvist, akik az utolsó csepp szidolukig fényesítik a kilincset. Íme, egy példamutató regényrészlet: „Géza híres volt a dunsz- tosairól. Ha az asszonyok véletlenüi bekukkantottak az éléskamrájába, szemük elhomályosodott a gyönyörűségtől, és azt suttogták: — Ah, milyen remek férfi! Senki sem tudott olyan elegánsan ablakot mosni, mint 6. Halált megvető bátorsággal állt a nyitgtt ablakban, és. fütyüfészett. Midőn végigment az utcán, tömött cekkerrel a kezében, sorra kinyíltak az ablakok, és szőke, barna, fekete ■ leányfejek . bámultak utána...” Ha ilyen regényeket írnának rólunk, akkor igen, akkor minden férfi belevetné magát a házimunkába. Akkor érdemes lenne. De így? Most csak kacagás, gúny az osztályrészünk, és legjobban a nők kacagnak, gúnyolódnak rajtunk.. Rt érti ezt? Minket lelkesíteni kell. Szép szóval, példamutatással, kedveskedéssel, trombitaszóval, vagy harci dallal, és akkgr mi hajrá! hajrá! Úgy elmegyünk hazulról, hogy csak tm! Pusztított a Szenke — építettek a csegöldiek
