Kelet-Magyarország, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-19 / 299. szám

A jövő év termelésénak alapja A mezőgazdasági termelés sajátosságából adódik, hogy már az őszi betakarítás ide­jén a következő év terme­lésének alapjait kell megte­remteni. Ebben megyénkben komoly sikereket értünk el. A kenyérnek valót közös gazdaságaink időben elve­tették. A mélyszántást, bár a tervezetthez viszonyítva teljes egészében nem sike­rült teljesíteni, a tavalyihoz képest nagyobb sikerrel vé­gezték a mezőgazdasági üze­mek. Az is komoly ered­mény, hogy gondolva a jö­vő évi állattenyésztés fej­lesztésére szerte a megyé­ben növelték a takarmány­termő területek nagyságát. A tsz-ek átlagosan 30—50 hold között vetettem több árpát, takarmánygabonát mint 1966-ban. Növelték a pillangós területek részará­nyát is. A jövő évi mező- gazdasági termelés alapjai­nak ez azonban csak egyik része. A tervszerű termelésnek csakúgy mint az iparban ma már úgynevezett „papiros munkája” is van. Másszó­val a szerződéskötések ide­jét éljük. A közös gazdasá­gok terményeiknek nagy ré­szét szerződéses alapon ér­tékesítik. Ennek előnye is­mert és tudott Szerződéssel biztonságosabb a termelés, ennek alapján a közös gaz­daságok termelési költségre, előlegosztásra bankhitelt kapnak, másrészt a termel­tető garantálja az áru átvé­telét, így az elhelyezés, ér­tékesítés biztos Közös gaz­daságaink az új gazdaság- irányítási rendszerben, a korábbi évekhez viszonyít­va, a szerződéskötésben, egyes ágazatok termelési nagyságrendjének meghatá­rozásában, nagyobb önálló­ságot kaptak. Ez az önálló­ság a helyi adottságok jobb felmérését és kihasználását teszik lehetővé. Tapasztal­ható azonban, hogy a szer­ződéskötésnél biztosított ön­állóságot egyes helyeken félreértik, rosszul alkalmaz­zák. December 31-ig köthet­nek például a tsz-ek tejter­melésre, illetve értékesítés­re szerződést. E határidőre kötött megállapodás nagy­üzemi felárt és más elő­nyöket biztosít a gazdasá­goknak. A szatmár-beregi részen egy pár termelőszö- ve*kezet ennek ellenére az­zal utasította vissza a szer­ződéskötést, hogy tudják jövőre újabb, még előnyö­sebb rendelkezés lép majd életbe. Az információ téves. Oly annyira az, hogy azok a gazdaságok, akik január 1. után kívánnak szerződést kötni, nem hogv előnyöket kapnának, de elvesztik azt is, amit a mostani szerző­déskötéssel élveznének. A termelőszövetkezetek eddig is szerteágazó és sok­oldalú kapcsolatban voltak ipari üzemekkel, kereske­delmi szervekkel. Csak a lényegesek; termeltek a konzervgyárnak, cukorgyár­nak, a dohánygyárnak, a MÉK-nek, a Magtermeltető Vállalatnak, az Állatforgal- mi Vállalatnak, a Gabona­feldolgozó és Felvásárló Vállalatnak, — szerződéses alapon. A mezőgazdasági terményeket ezek a válla­latok, intézmények tovább­ra is igénylik és még na­gyobb arányokban mint ed­dig. Az iparvállala­tok feldolgozó és érté­kesítő intézmények kapcso­latának alapja a termelők­kel a szerződés. De alapja a szerződés a mezőgazdasági üzemek termelésének is. Ál­talánosítható jelenség, hogy a szerződéskötések von flot­tán történnek. Sok a bi­zonytalanság és mint az említett példa is bizonyítja, nem egy helyütt várakozási álláspontra helyezkednek. A bizonytalankodás, a várako­zás káros. Az 1968 évre szóló szerződéstervezetek, okmányok sokkal jobban igazodnak a termelés felté­teleihez, alapjaihoz, s a kap ­csolat is más mint a régi. Jobban érvényesül a kölcsö­nös előnyök elve is. Épp ezért indokolatlan a vára­kozó álláspont, a még jobb lehetőség feltételezése. A termelőszövetkezetek­ben, de az iparvállalatok­nál is már készülnek, sőt elkészültek az 1968. évi ter­melési tervek. Mondhatnánk úgy is, a terveken keresz­tül a jövő évi termelés alap­elveit határozták meg, il­letve a termelés alapjait rakják le.. Jó dolog, ha ezt a munkát mindenütt körül­tekintéssel végzik. Arra is ügyelni kell, hogy minden, a szerződéskötés is időben történjék. Haszna e mun­kának csak így lesz. S. E. Ä betegbiztosítás módosítása a dolgozók érdekében A napokban Jelent meg a dolgozók betegségi biztosítá­sáról szóló kormányrendelet módosítása. E fontos jog­szabály, amely a dolgozók érdekeinek messzemenő fi­gyelembe vételével készült, már az új munkatörvény el­veihez igazodik. A változá­sokról, a táppénzjogosultság mértékéről kértünk tájékoz­tatást Tasi Jenőtől a Tár­sadalombiztosítási Megyei Igazgatóság helyettes igaz­gatójától és Orbán Sándor­tól, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa Társadalombiz­tosítási Főigazgatóságának munkatársától. Melyek a lényeges vál­tozások az új jogszabály, ban? — A Minisztertanács ál­tal módosított rendelet azok­ról gondoskodik elsősorban, akik önhibájukon kívül ki­esnek a munkából, vagy ke­resőképtelenné válnak. A rendelet ugyanis kimondja: a munkaviszony folyamatos­sága 30 napon túli megsza­kítás esetén is megmarad a keresőképtelenség idején, s mint eddig a termelőszövet­kezeti tagság, a mezőgazda- sági biztosítottaknál a de­cember 1 és március 31 nap­ja közötti időszakok alatt. Az új rendelkezés szerint a folyamatosságot az iménti- eken kívül a rokkantsági nyugdíj, az átmeneti segély és rendszeres szociális já­radék folyósításának idejére is kiterjesztették, illetve ilyen juttatásokban részesí­tik a beteg dolgozót. Hogyan érinti a rende­let az elhelyezkedni szándékozó fiatalokat? — Az iskolai tanulmányok befejezése után eddig a munkaviszonyuk időtarta­mától függetlenül kaphattak táppénzt azok a fiatalok, akik az iskolai tanulmányok után két hónapon belül el­helyezkedtek. Nem minden fiatal tudott azonban mun­kába állni ez idő alatt kü­lönféle problémák miatt, ezért lényeges intézkedés, hogy a kéthónapos határ­időt 180 napra emelték, amely megkönnyíti az elhe­lyezkedést, egyben biztonsá­got nyújt betegség esetére. Mit kell tudni arról, hogy az egyszeri munkahely- változtatás nem minősül a folyamatos munkavi­szony megszakításának? — A gazdaságirányítás új rendszerében a dolgozónak nagyobb lehetősége lesz más munkahelyet választani, eset­leg munkaerő-átcsoportosí­tás miatt a korábbi munka­helyét megváltoztatni. Ezért a betegségi biztosítás úgy módosul a kormányrendelet alapján, hogy 75 százalékos táppénz illeti meg azt a dol­gozót is, aki 1967 december 31-e után egyszeri munka­helyváltoztatás miatt a két­évi megszakítatlan munka- viszonyt ugy anannál a mun­káltatónál nem tudta meg­szerezni, természetesen, ha a két munkaviszony között 30 napnál hosszabb idő nem telt el. Itt fontos megje­gyezni, hogy ez a kedvez­mény az egyszeri munka­helyváltoztatásra érvényes, ekkor jár a fizetés (jövede­lem) 75 százalékát tartalma­zó táppénz, melyet eddig az a dolgozó kapott meg, aki legalább két éven át megsza­kítás nélkül ugyanannál a munkáltatónál állt munka- viszonyban. Milyen előnyökben ré­szesülnek a szerződéses dolgozók? — Talán leginkább ez a rész kapcsolatos megyénk jellegével, hisz az állami gazdaságok, tangazdaságok, az idényjellegű üzemek, mint a dohánygyár, a kon­zervgyár, az almatároló és más munkahelyek alkal­maznak nagyobb számban meghatározott időre munka- szerződéssel dolgozókat. Ed­dig a határozat időre szóló munkaszerződéssel alkalma­zott dolgozó — amennyiben munkaviszonya ugyanannál a vállalatnál két évnél rö- videbb volt — akkor sem kaphatott 75 százalékos táp­pénzt, ha megelőzően meg­szakítás nélkül munkavi­szonya volt. Az új kormány- rendelet előírja, hogy meg­szakítás nélkülinek kell te­kinteni a határozott időre szóló munkaviszonyokat is, ha a dolgozó nyomban el­helyezkedik a szerződés le­járta után és 2 éves mun­kaviszonya van — fejezték be a tájékoztatást, a társa­dalombiztosítási szakembe­rek. <P) Már az úi mechanizmus jegyében Építkezés — rekordidő alatt Hírt adtunk arról, hogy a tuzséri Rákóczi és a vajai Bé­ke Tsz-ben rekordidő alatt készült el két hetvenvagonos almalároló, s ezeket az el­múlt napokban adták át. Még a nyáron nem volt kész terv Az almatárolók építésének gondolata áprilisban vető­dött fel. A Diósgyőri Gép­gyár kísérletezett hűtőgépek gyártásával, s ezekre piacot, vásárlót akart szerezni. A diósgyőriek ajánlották fel, hogy tudnának három gépet szállítani a megyébe (a har­madik a nyíregyházi Dózsa Tsz-be került), ha építené­nek hozzá tárolót Ennek nyomán hívta össze a megyei pártbizottság az érdekelteket, s akkor tár­gyalták meg a beruházás részleteit. Már itt meg kell állnunk: soha korábban ilyen nem fordult elő, hiszen az almatárolók gondolatától a megvalósulásig nyolc hónap telt el. (A beruházási szak­emberek eleget panaszkod­tak a régi „mechanizmusra”, hogy három év kell, amíg egy gondolat megvalósulhat.) Ám júniusban és júliusban még nem voltak kész tervek, az ezzel foglalkozó MEZÖ- BER sem tud egyik napról a másikra ilyen bonyolult ter­veket elkészíteni. Az építke­zést azonban meg kellett kezdeni. Ekkor jött az ÉVM Sza­bolcs megyei Állami Építő- iari Vállalat. ezeket mind hosszú határ­időre szállítják, azaz sokkal korábban meg kell rendelni, mint ahogy szükség van rá. Nem beszélve a Hungaro­cellről, amelyet egy évvel korábban kell megkérni. A két tsz, s az építők nem ismertek akadályt. Az anyag időben rendelkezésre állt. Az építkezést azonban nemcsak ez gyorsította, ha­nem az alig egy éve haszná­latos új dunaújvárosi szerke­zet, a vasbetonváz is. Mindez azt eredményez­te, hogy a vajai almatároló hat, a tuzséri pedig öt hó­nap alatt elkészült és át is adták. Persze, már egy hó­nappal az átadás előtt, no­vember közepén annyira előrehaladott állapotban volt az építés, hogy mind a két tárolót telerakhatták almá­val. íl| célok Munka még most is fo­lyik, hiszen a gépi berende­zések véglegesen csak január közepére lesznek készen. De eredetileg ezt csak március­ra tervezték. Hogy hama­rabb elkészül, abban a diós­győriek játszanak nagy sze­repet, hiszen mérnököt s négy szerelőt küldtek. Ók né­mi propagandacéllai kiad­ták a gépeket is, a szakem­bereket is... De hát ez a leg­hatásosabb reklám. A tsz-ek pedig már újból terveznek, mind a két he­lyen újabb százvagonos tá­rolót szeretnének építeni. S ez nem is csoda. Egy hónap­ja tárolják az almát, azóta kilónként egy forinttal kap­nának érte többet. Ez 76 va­gonnál 700 ezer forint. De a tsz-ek még jobb árra szá­mítanak, s arra, hogy két télen kifizeti önmagát a tá­roló. Nyáron ugyanilyen jó eredménnyel lehet használ­ni. Kun István Rugalmasan Olyan terveket kapott, hogy talán egyetlen hasonló vállalat sem fogadta volna el az országban: lényegileg nem is terv, hanem előzetes vázlat volt ez. Ök már nem az előírásokat nézték, ha­nem azt, hogy a tárolóknak soronkívül el kell készül­niük. Ez a rugalmasságuk az építés során csak folytató­dott. Nem leveleztek, nem hoztak létre aktacsomókat, ha valami probléma akadt (márpedig gyakran akadt), akkor elintézték személye­sen, megismerkedtek a part­nerek elképzeléseivel, egyez­tették... Mindez nagyon gyorsan ment Évek helyett fél ér Csak az anyag hiányzott. Falazóblokk, blokk- és per- littégla, meg gázszilikát, — A Rézipari ős Népi Iparművészet! Szövetkezet termékei m megyehatáron túl is híresek Különösen keresetlek a szirtes szőnyegek. Képünkön: Szabó ibolya és Nagy Mária sző­nyegszövés közben. ftammél J. fetv. Helyszíni közvetítés a szívemből S zomorúan jelentem, hogy így tél felé az ördögök hideg szőrös man­csukkal megtapogatják a szivemet és én szomorú le­szek és rosszkedvű. Nem íz­lik az étel, a munka. Regge­lenként ballábbal ébredek, mert tejszínű ködöt látok az ablak üvegén és esténként teljes letargiában hajtom álomra a fejemet, tudom, holnap még rosszabb lesz. Aztán újra ébredek még idegesebben, belekötök min­denkibe, semmi és senki sem tetszik és egyáltalán, miért sötétedik olyan korán? És miért felel az én kis­fiam élővilágból hármasra? És miért mondja a tanárnő az én fiamnak, hogy gyen­ge kis agronómus lesz belő­le. Miféle pedagógia ez? És egyáltalán ki ez a tanárnő, biológus, vagy vátesz? Én bemegyek és megmondom neki, hogy... És miért szemtelen az én fiam, és miért válaszolja a tanárnőnek azt, hogy ő „is­tenbizony nem akar agro­nómus lenni?” Miféle tisz­telet ez? Ki neveli ezt a gyermeket? Kitől tanulja a szemtelenséget? És miért tolakodnak a villamoson az emberek és miért sípol a rendőr az ut­casarkon? És miért rugdos­sák egymást a futballisták? Az ám, és mi emberek, va­jon miért rugdossuk egy­mást? Tessék mondani ra­koncátlan rossz bácsik és nénik, miért bántjuk egy­mást? És az én kollégáim miért raknak felületes, gyenge kéziratokat az asz­talomra? örömmel jelentem, hogy álmomban néhány jóindula­tú kismanó próbafűtést tar­tott a szívemben és hozták ß jupiterlámpákat is, hogy jobban lássak. Milyen szép reggel. — Jó friss tojást vettél — szólok a feleségemhez és jó étvággyal csámcsogom a rántottat. Körülöttem mo­solyog mindenki. — Olyan jó ilyenkor, mindenki örül. Olyan jó. ha nem vagy kiáUhatailan és rabiátus — suttogja a ne­jem, de én nem haragszom rá, hogy sérteget, most min­dent megbocsátok neki. Sze­retném megkérdezni, de nem merem, miért örül iis ét miért mosolyog mindenki körülöttem. ,,Okos ember a fiú tanár­nője. És nagy emberismerő. Az én fiamból tényleg nem lesz agronómus. A bibét folyton összetéveszti a por­zóval. Így nem lehet...” — gondolom magamban. „És a fiú már ilyen fiata-' Ion is nagy önismerettel rendelkezik. És tárgyilagos. És milyen szellemes! — Ha-ha nevelnem kell: ..is­tenbizony nem is akarok...!” A villamoson az emberek és a nők milyen szépek és kedvesek. No, segítsünk szépen ennek az öreg néni­nek. „Hull a fának a levele'’, fütyülöm a dalt és a kala­uznő visszakacsint. Azonnal elhatározom, hogy vasárnap kimegyek a meccsre. Nem jó ez a tv. Különben is, imádom az embereket, sze­retek közöttük lenni. Benn megiszom a kávé­mat és megdicsérem a tit­kárnő haját. Azonnal kapok még egy kávét. — Mi van magával? — kérdi. — Semmi — válaszolom nevetve és nem értem a kérdést. Azért neki is meg­bocsátok. Bent a szobámban elolva­sok egy kéziratot, röhögte könnyezem, rohangálok a folyosón, hol a szerző'. — Megvagy, édes öregéml Nagyon jó kis írás! Nagyon tehetséges fickó vagy! És örülök, hogy veled dolgoz­hatom... Megdöbbent, boldog arc. Elmenőben még hallom, amint valakinek azt mohi­ja: — Nem értem az öreget. Tegnap ugyanerre a kézirat­ra azt mondta, hogy gyenge. Nem érti a fickó, nem is értheti. De azért én meg­bocsátok neki. (Suha)

Next

/
Oldalképek
Tartalom