Kelet-Magyarország, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-09 / 265. szám

Üzemmé fejlődőit a tsz-kőzi vállalkozás Egymillió gépesítésre A megyében 1962-ben első­nek alakult mátészalkai já­rási tsz-közi vállalkozás életerős üzemmé fejlődött: idei termelési előirányzata már 20 millió forint. Szol­gáltatása is sokat javult A korábbi, zömmel dohány­pajta készítése helyett mű­szakilag igényes létesítmé­nyek kivitelezésének is ele­get tesz, enyhíti az amúgyis nagy építéskapacitás hiányt Idei vállalásában mintegy 6 millió forintot képvisel kis­lakások építése, túlnyomó­részt tsz-tagok részére. A növekvő igényességet gépesítéssel, saját telepének fejlesztésével oldja meg. A különböző teherkocsik, döm­per, beton- és habarcskeve- rők, villanymotoros daru, szállítószalag vásárlására közel egymillió forintot for­dított ebben az esztendőben a vállalkozás. Raktár-, ga­rázs- és műhelyépítésre pe­dig több, mint negyedmil­liót ruházott be. Tovább ja­vult szakmunkáslétszáma, elérte az összes dolgozóinak 80 százalékát A már teljesen vállalat, színtű tsz-közi társulás mun­kájának hatékonyságát be­folyásolja az is, hogy csak­nem valamennyi brigádja a szocialista címért illetve már annak a megtartásáért küzd. A legélenjáróbb bri­gádok a jubileumi évforduló tiszteletére éves tervük ló százalékos túlteljesítésére tettek vállalást, ami közel 400 ezer forintnak felel meg. E kezdeményezés hatására a többi brigádok is 8 százalék tervtúlteljesítést fogadtak, aminek valóra váltása ugyan csak jelentősen növeli a termelési eredményességet. A vállalkozás vezetősége pe­dig a jobb, gazdaságosabb munka serkentésére 10 ezer forint céljutalmat tűzött ki, amelyet év végén, az elért teljesítmények alapján ősz tanak szét a brigádok kö­zött. Ami az új gazdasági mechanizmus első évét il­leti: a vállalkozásnál már eddig 25 millió forint érté­kű építési igényt jelentet­tek be a környék tsz-ei. A tsz-ek amortizációs alapjuk­ból több sajáterős létesít­ményt kívánnak építtetni, s a vállalkozás — hivatásá­nak megfelelően — ennek a követelménynek tesz első­sorban eleget. S amennyi­ben sikerül a vállalkozásnak szakmunkáslétszámát to­vább növelni, a jövő évi vállalások értékét 30 millió forintra fokozza. Ez egyetlen esztendő alatt 10 millió fo rint termelési növekedésnek felel meg. (a. b.) Teljesítik vállalásukat Eredményesen dolgoznak a szocialista brigádok a ti- szanagyfalui Uj Élet Ter­melőszövetkezetben. Válla­lásaikat rendre teljesítik. Menyhért Miklósné munka­csapatának tagjai eddig át­lagosan 210 munkaegységet szereztek. Jutott idejük két idős tsz-tag háztáji földjé­nek megmunkálására Is, amely szintén szerepelt vál­lalásukban. Húsz holdon zöldséget és 6,5 holdon dohányt termelt és részesművelést is vál­lalt if j. Tóth András brigád­ja. Munkájuk eredménye­ként 17 ezer forint termelési érték jut egy tagra. Csak­nem valamennyien részt vesznek a politikai okta­tásban és rendszeresen kép­zik magukat. Nagy Ferenc traktoros brigádja vállalta, hogy eb­ben az évben 24 ezer nor­málholdat teljesítenek. Ok­tóber 31-ig 21500 normál­holdat már megmunkáltak. Mindenkor szem előtt tartot­ták a minőségi követelmé­nyeket és az egy normál- holdra felhasznált üzem­anyag mennyisége 5,4 kiló. ök is kötelességüknek ér­zik a rendszeres szakmai önképzést. Nagy Ilona brigádjában is magas az egy tagra jutó ter­melési érték, átlagosan 15 800 forint A brigádtagok lelkiismeretesen megművel­ték két idős tsz-tag háztá­jiját is. Hollós! Árpád tudósítónk Nyíregyháza Újabb három csuklósbusz A múlt héten újabb há­rom csuklósautóbuszt he­lyezett üzembe az 5. szá­mú Autóközlekedési Válla­lat A helyi forgalomban és a városhoz közeli községek­ben (Oros, Nyírszőlős, Nyír- pazony, Nyíribrony) közle­kednek már részben a nagy befogadóképességű speciális autóbuszok, összesen hét da­rab. A tapasztalatok jók, ezekről a járatokról az utób­bi időben nem maradtak le utasok: egy-egy kocsi 130 személyt szállíthat A válla­lathoz az év végéig még tíz autóbusz érkezik, amelyeket terven felül kapják az irá­nyító szervtől. Ezekből hár­mat szintén a város forgal­mának javítására állítanak be. Ahol a minőség — létkérdés „ Alkatrészgyár44 a belvárosban BIZONYÍTOTTAK A GÉL KA DOLGOZÓI Szerény tábla hirdeti a falon: a GELKA 1. számú üzeme. Üzem nincs is másik, csupán szerviz, ez az egyet­len az országban és nem is akármilyen: alkatrészeket gyártanak itt. — A kényszer vitt rá ben. nünket — mondja Bíró László, a nyíregyházi szer­viz vezetője. — A GELKA nem kapta meg a gyáraktól, amire szüksége lett volna. Nem volt sorkimenő, trafó, nagyfeszültségű tekercs... Jgy gondoltak először árrá, hogy fel kellene újítani azo­kat az alkatrészeket, ame­lyek még ennyire jók. Azzal kezdődött: e régi gondola­tot megvalósították. A megyei pártbizottság helyiséget szerzett, azután pedig a GELKA központja segített, (ök is tudták, ha csak néhány új munkaerőt alkalmazhatnak, itt már az is segítség.) Huszonhárom nő —- beta­nított munkások — és két férfi műszerésszel kezdett dolgoz­ni ez az üzem. Gépeket ké­szítettek maguknak, műsze­reket, amire csak szükség volt. Egyszerűbbnek látszott a saját forgácsolóban elké­szíteni ezeket, mert az ipar olyan hosszú időre vállalta a szállítást, hogy lehetetlen lett volna kivárni. — A betanítás viszonylag könnyű volt — folytatja Bí­ró László. — Lelkesek vol-- tak — s kettő kivételével ma is ők dogoznak itt, — és ki­sebb zökkenőkkel tartani tud­tuk a minőségi színvonalat. A zökkenők érthetőkek: akik ide kerültek, nemhogy ipar­ban nem dolgoztak koráb­ban, hanem másutt sem. Nem egyszerű ezt megszok­ni. Később másfajta gondok jelentkeztek. Kevésnek lát­szott a felújítható anyag, mert a kicserélt alkatrészt vissza kell adni a félnek. Az üzem hamarosan elérkezett ama pontra, hogy át kellett térni az új gyártmányok ké­szítésére. Erre szükség is van. Épp a napokban érkezett meg például a budapesti 071 szá. mű szerviz kérése, amely­ben hat különféle alkatrészt kér, összesen 710 darabot, mert az ellátás nehézségek­be ütközik. Hálózati trafókkal kezdték, sorkimenőkkel, nagyfeszült­ségű tekercsekkel, — aztán másnaponként újabb és újabb alkatrészek gyártásá­ra tértek át. Jelenleg ötven­nél tartanak, de — éppen a GELKA javító jellegéből kő. vetkezően — ez a szám egy­re nagyobb lesz. Jövőre már négymilliós termelésre és mintegy 150 különféle al­katrész gyártására kaptak megrendelést a GELKÁ-tól. — Rugalmasnak kell len­nünk — mondja Bíró Lász­ló, — mert vannak ugyan ezres tételek, azonban akad. nak olyanok is, amelyekből csupán két, vagy öt darab­ra van szükség. Ezek elké­szítése végképp nem gazda­ságos, s hogy mégis vállaljuk, az presztizsokok miatt van. Az Iskola utca sarkán lévő üzemben jó körülmények kö­zött dolgoznak a nők, a leg. többen tekercselnek. Saját készítésű gép pörgeti fel a fényes huzalokat: automati­kusan tekercsel és számlál, az asszonyok feladata csu­pán a szigetelő berakása és a figyelés. Ez utóbbi viszont nem is apró feladat. — Kérlelhetetlenek va­gyunk a minőségnél —jegy­zi meg Bíró László. — Elér. tűk az optimálisát, a legjob­bat, s ma felülmúljuk a gyárban készített alkatré­szek minőségét is. Ez a fő szempont, nem a termelé­kenység, mert ez nekünk létkérdés. Persze, — s ettől függetle­nül — gazdaságos az alkatrész, gyártás, de nagy nyereségnél is fontosabb a pontos munka, s itt ismét a GELKA jelle­gére célzunk. Ez a cél ab­ban is kifejeződik, hogy az asszonyok nem darab-, ha­nem órabérben dolgoznak. Csak pontos munkát köve­telnek tőlük. Erre szolgálnak — a gyár. tói beszerzettek mellett — az itt elkészített okos műszerek is, amelyek gyorsan kimutat­ják, ha valamelyik munka­darab nem tökéletes. Ez nem is mehet ki. Csendben új üzem kezdett hát működni Nyíregyházán, bár sem könnyűnek, sem egyszerűnek nem mondhat­nánk, amíg idáig jutott. — Szabad kezet kaptam a központtól — indokolja Bíró László. — Ök még a közbeeső osztályokkal is vál­lalták a vitát, hogy a ter­veink sikerülhessenek. Elhá­rítottak sok bürokratikus akadályt, s ahogy várom, a jövőben egyre kevesebb lesz már a gond, ha az üzem fej­lesztéséről tárgyalunk. Eh­hez az is kellett, hogy a dolgozóink bizonyítsanak: jók a termékeink. Az üzem előtt nagy lehe­tőségek állnak, az alkatrész- gyártás világszerte elkülönül a késztermékekétől. Alkat­részre eddig is szükség volt, ezután pedig — ahogyan bő­vül a háztartásokba kerülő gé­pek száma — még nagyobb szükség lesz. Az első nagy lépést megtették, ezentúl az a feladat, hogy a lehetőséget használják is ki. Kun István Szovjet síremlék avatása Tiszavasváriban Bensőséges ünnepség zaj­lott le kedden a tiszavcsvá- ri temetőben. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulóján avat­ták fel nagy érdeklődés mellett egy szovjet hős, V. J. Koncsarov gárdahad­nagy sírkövét. V. J. Kon­csarov a Tisza menti felsza­badító harcokban vesztette életét. A hős édesanyjának kérésére a járás fiataljai, úttörői kutatták fel a sírt, amelynek gondozását a Ti- szavasvári Gépjavító Állo­más Béke női szöciétista brigádjának tagjai vállalták, a jubileumra pedig sírkövet állíttattak. Az eseményen mintegy ötszázan vettek részt. Meg­jelentek a szocialista brigád tagjai, hozzátartozói, a köz­ség dolgozói, ott voltak a járási és községi párt, ta­nács, társadalmi és gazdasá­gi szervek képviselői. A hős édesanyja betegsé­ge miatt nem tudott erre az alkalomra Magyarországra utazni, de április 4-én fia sírjához látogat a szocialista brigád meghívására. A bri­gád tagjai állandó levele­zésben állnak az idős asz- szonnyal, s most elküldik neki a sírkőavatásról ké­szült felvételeket. A sírnál Szabó Mihály, a TiszalÖki Járási Pártbizottság első titkára mondott beszé­det. A sírkő leleplezése után a szocialista brigád, a KISE- szervezet és falu dolgozói­nak képviseletében helyez­ték el a megemlékezés vi­rágait a sírkőre. Úttörő gazdálkodási formák Alakul a nagyüzem a nyíregyházi tanyavilágban Tanyabokrok. Végig a fő­útvonal mentén táblák mu­tatnak dűlőutakra megne­vezve egy-egy tanyabokrot Mind külön világ. De egy­re szorosabb kapocs köti össze őket. Bedő, Benkő, Kazár, Súlyán, Szeles, Ró­ka, Kovács, Varga és Vajda bokor ez év kezdetétől egy nagy kiterjedésű gazdasági egység lett Öt kis tszcs- ből alakult a nagy, amely­nek a Szabolcs nevet adták. A gazdaság 2300 hold szán­tóból, erdőből, gyümölcsös­ből és legelőből áll. Az új tszcs-t jónak mondják, olyannak, amely fejlődé­sében e gazdálkodási for­mának úttörő jeleit mutatja. Az erők egyesítése Pázmándi Mihály, a Sza­bolcs Tszcs mezőgazdásza először is arra ad választ, miért tartották szükséges­Alma jak álltak A nádfedeles parasztház ab­lakából rádió hangja szól. Mélabús ukrán és orosz me­lódiák röppennek át az új­fehértói utcán, s hozzák el ide, a jonatán világába az ukrán nyírfák üzenetét. Most pattogó ritmusú dalt énekel a férfikórus... A fehértói utcácskán sé­tálunk: a vendéggel Kazi­mir Lempicki, a Kommuniz­mus hajnal” Kolhoz elnö­kével. Turistaként érkezett magyar földre — életében először. A jól megtermett férfi ru. hája még őrzi a vinnicai tá­jak illatét, tenyere a teg­napelőtti munka nyomait. „Hej, Katyusa” — kíséri dörmögő basszusán a kórust, s pupilláját alig észrevehe­tő könnycsepp ködösíti el. — Amikor 41-ben apámat utóij ára láttam integetni a gépkocsikonvoj első autójá- ülésén, a géppuskás ka­tonák, akiknek apám szá­zadparancsnoka volt, ezzel a dallal vonultak ki a faluból, Zozovkából. Egyenesen a frontra. Akkor ő annyi idős lehetett, mint most én va­gyok. A Kossuth rádióban el­hallgat a zene. Szünetjel. Pontos időjelzés. Hírek. ...Vietnam, bombák, halál. Repülőgépek, szenvedők. Ke­gyetlen számadatok: gyilko­sokról és a szabadságért küzdőkről. Hírek, hírek. Kazimir Lempicki odafi­gyel. Nem tud magyarul, de érti. — Tapasztalt, régi katona­ember volt az öreg. Még 1918-ban tette fejére a vö­rös csillagos katonasapkát. Bugyonnijnál ismerkedett a fegyverforgatással. Géppus­kájával sok fehérgárdistát és intervencióst kerepelt ki az országhatáron túlra. Amikor ránktörtek a németek, újra csatasorba állt az apám, i géppuskás századával verte őket egészen Budapestig... A kolhozelnök mesél, em­lékezik. Szavai, az ukrán mondatok a rádióból kiszű­rődő magyar szavakkal, mondatokkal keverednek. A Kossuth rádió bemondója még mindig a híreket olvas­sa. Hazai hírek... Űj bölcső­dét avattak a főváros tize­dik kerületében... — Negyvenöt januárjában olvastam apám utolsó leve­lét. A magyar főváros hatá­rában álltak, amikor írta. Jól emlékszem a soraira. A levelet most is őrzöm. „Az ellenség még keményen el­lenáll, ma újra megütkö­zünk...” A következő levelet már nem a tábori posta továbbí­totta, s nem az öreg gyöngy, betűs sorait olvastuk. Ami­kor ez a levél íródott, ő már nem tudott írni. Jól eltávolodtunk már a kis nádfedeles háztól. A rá­dióbemondó hangjának csak kivehetetlen foszlányai szű­rődnek el ide, ahol az al­máskertek kezdődnek. Két évtizeddel korábban apja is járt ezen a tájon. — A legutolsó értesítést már írógéppel írták valame­lyik parancsnokság stábján. „Andrej Lempicki hősi ha­lált halt a Budapest felsza­badításáért vívott ütközet­ben.” Az apa egy más nép sza­badságáért jött el hozzánk huszonhárom évvel ezelőtt meghalni. Fia ismerkedni jött mindazzal, amiért apja és sok-sok szovjet apa adta életét. Az újfehértói gyümölcskí­sérleti telepre érkezünk. Nincs zenekar, nincs kö­szöntő beszéd. De ez most nem is hiányzik. Almafák állnak díszőrséget, s Kazi­mir Lempicki a vinnicai kolhozelnök, mint tábornok a baráti hadsereg katonáit, úgy szemlélgeti ezeket az aranyló, pirosló terméstől roskadozó szabolcsi almafá­kat Szilágyi Szabolcs nek a kis tszcs-k egyesíté­sét — A kis tszcs-k, annak ellenére, hogy külön-külön is jól gazdálkodtak, hiszen szorgalmas emberek a ta­nyabokoriak, alig tudtak mást felmutatni, mint amennyit hagyományos gazdálkodással bárki elér­het Akadt egy-két gép mindenütt, de ezeknek az elosztása, munkaszervezése nem szolgálta minden tag érdekét. A nagy gazdaság ezen tud és már tudott is segíteni. Nem tűnik nagy dolognak, de nálunk az, hogy határidő előtt befe­jeztük a vetést A hat erő­gép munkáját úgy osztot­tuk el, hogy képes volt a 900 hold terület felszántá­sára. A tanyabokrokban ma már kevés a ló. Egyre ke­vesebb lesz. A mezőgazda- dász a szánkást épp ezért említette. Mert számolni is tudnak ott a földművelők. A gyakorlat győz A traktor térhódítása és elismerése a tanyabokrok­ban kézzel fogható valóság­nak tűnik. Mondhatnánk erre a mezőgazdaság ro­hamléptű gépesítésénél, ke- mizálásánál ez nem is le­het másképp. A mezőgaz­dász azonban azt monja: — Nem mindegy, hogy hogyan és miként ismerik meg az emberek az újat. A tszcs-nek 394 tagja van, többnyire 50—60 éves em­berek, s bennük mélyen él a régi gazdálkodási forma, ezen változtatni csak lépés­ről lépésre lehet. Itt van például a kombájn. A hoz­zánk hasonló földterülettel rendelkező gazdaságok szer­te a megyében 90—100 szá­zalékban kombájnnal arat­tak. Mi csak hat holdon. Széles körben elterjedt a vegyszeres gyomirtás. Mi az idén először egy kis táblán próbálkoztunk ve­le. Jövőre már nagyobb arányú lesz a vegyszerezés, a kombájnaratás is a te­rület nagy részére kiterjed majd, mert a gyakorlat győzi meg leginkább az embereket. A közös erősítése Az erők egyesítését nem csupán a traktorok példáz­zák. A közös vonások apró szikrái, hogy az összterület­ből 300 holdat már közös művelésben dolgoznak a tagok, 25 hízóval létrehoz­tak egy közös sertésállo­mányt, építik a központi te­lephelyet, elhatározták egy tehergépkocsi vásárlását. Ez a mag, s mi lesz a jövő? — A sertésállományt ter­mészetesen továbbfejleszt­jük — mondja Pázmándi Mihály. — Tavasszal már 50 hízót állítunk be és megteremtjük hozzá a ko­caállományt Bővítjük a központi telephelyet is. A gazdálkodás tekintetében a magasabb termésátlagért pedig elsősorban a vető­magnál akarunk alapvető változást elérni. Már meg­vásároltunk 1200 mázsa ve­tőburgonyát, s a rozsvetés­hez is központi készletből szereztünk jó vetőmagot Növelni akarjuk a műtrá­gyafelhasználást is. Mind­ezt abból az alapvető el­gondolásból kiindulva tesz- szük, így több jut a tagok­nak és gyorsabban gyara­podhat a közös alap is. A Nyíregyháza környéki tanyák lakóinak életében az elmúlt években sok vál­tozás történt Ha csak ezt a kilenc tanyabokrot néz­zük, amely a Szabolcs Tszcs-hez tartozik mond­hatjuk központi keretből épült számunkra egy kul- túrház, postát kaptak, a villanyt eddig hat tanyabo­korba vezették be, s a gye­rekek Nyíregyházán tanyai kollégiumban tanulhatnak. Már ez is számottevő és jól mutatja a közeledést a nagyobb települések kul- túrszínvonalához. Az erői tszcs az ütem továbbgyor- sulását segíti elő. Seres ErnA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom