Kelet-Magyarország, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-10 / 266. szám
Korszerű gépek könnyítik a munkát, növelik a termelékenységet a tiszaiöki ládaüz emben. Hammel j. felv. Mire megy el a vállalati igazgató és főmérnök munkaideje? Ezt mérték fel a szakemberek a textil- és ruházati, a műszeres a vegyiparban, s ennek a felmérésnek az eredményeiből indult ki az az ankét, amely csütörtökön reggel kezdődött Budapesten. A tanácskozást a MTESZ központi ipargazdasági bizottsága, a mérés- technikai és automatizálási tudományos egyesület, a magyar kémikusok egyesülete, valamint a textilipari műszaki és tudományos egyesület rendezi. Az ankéton mintegy 200 vállalati igazgató és főmérnök vesz részt a legkülönbözőbb iparágakból. A felmérés ugyanis igen tanulságosan mutatja meg, hol kell változtatni az új mechanizmusban a vezetők munkaidőbeosztásán. A felmérés alapján készült összefoglalás szerint az igazgatók és főmérnökök munkaidejének 20—25 százalékát vették igénybe különböző ellenőrző szervek látogatásai. A vizsgálat kimutatta, hogy ezek az ellenőrzések többnyire nem összehangoltan, hanem sokszor egymást keresztezve történtek, gyakran több felügyeleti szerv pontosan ugyanabban az időben jelent meg ellenőrzésre, és kivétel nélkül minden ellenőrző csoport csak a vezetőkkel volt hajlandó tárgyalni. A vezetők munkaidejének 50—50 százaléka telt el a napi operatív feladatok ellátásával, amelyeknek nagy részét .pedig át lehetett volna hárítani a beosztottakra, ha lett volna a vállalatnál megfelelő műszaki-gazdasági titkárság, vagy valami hasonló tanácsadó szerv. Ezzel szemben a vállalat jövőjével való törődésre a a gyártmány-, gyártás- és gyárfejlesz'ésre, az üzleti politika kialakítására, stb. Mindössze 8—10 százalék jutott a vezetők munkaidejéből. Az ankét részvevőinek egyértelmű megállapítása szerint a vezetők ilyen fajta munkaídőgazdálkodása az új mechanizmusban nem lesz megengedhető. Az ellenőrzésekre legfeljebb 10 százalék, az operatív feladatokra 30—35 százalék fordítható, a többi 55—60 százalékot pedig fenn kell tartani a jellegzetes vezetői funkciók ellátására. Ha az emberek megértik egymást... Jobb kereset, új tagok a buji tsz-ben November 8-án reggel a tsz elnökét, s a főkönyvelőt útban az irodához sokan megállították, gratuláltak. A két ember kitüntetése meglepetésként hatott, talán ezért is volt a vártnál is nagyobb az öröm. Mondták is; „ilyen még nem volt Bu- jon.” A szavakban az is benne volt; lám mire képes „a kölyök vezetés”. A „kölyök vezetés” jelző község- szerte közismert. Nem rossz indulatú ez, hiszen felnőtt dolog amit tesznek, de az igazság, hogy az elnök Saf- rankó András 29 éves, Bé- nyei Gyula párttitkár alig harminc, a főkönyvelő, Fráter Iván a 23. évét tapossa. Lehetőség a jobb gazdálkodásra Az eredményhez, elismeréshez hosszú út vezetett. A buji Uj Élet Tsz és 64 előtt a másik kettő gazdálkodásával nemigen szolgált rá a jó szóra. Az egyesülés is — mint azt Bényei Gyula párttitkár mondta — csupán lehetőség volt a jobb gazdálkodásra. — Először is azt kellett megszüntetni, hogy ne legyen a vezetés között széthúzás — mondja az elnök. — Ezért volt, hogv évente, sőt év közben többször is cserélődött az elnök, a vezetők. A párttitkár kiegészíti: — 1960-ban mindig az volt itt a probléma, a vezetés nem tudott megállni a lábán. Sok szónak nem volt hitele, sok határozat nem lett végrehajtva, aztán nagy Az üzemieken a sor A kedvezmények és a megvalósítás feltételei a nyíregyházi ruhaüzemben Körültekintő munkát igényel az üzemekben az új kollektív szerződések most folyó előkészítése. Az új Munka Törvénykönyve csak általános irányelveket ad, s ebből az üzemek sajátosságainak megfelelően állítják össze „alkotmányukat” amely legjobban szolgálja a népgazdaság, az üzem és az ott dolgozó emberek érdekeit. A Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi gyáregységének dolgozói a közeli napokban termelési értekezleten vitatják meg a kollektív szerződést — Nemcsak a vállalat, hanem ezenbelül gyáregységünk is nagyobb önállóságot kap január elsejétől. Számos területen, így a termelés, a bérezés, a juttatások kérdésében is magunknak — gazdasági vezetőknek és a szakszervezeti tanácsnak — kell meghatározniuk mit teszünk és hogyan — mondja Salamon Mihály, a gyáregység vezetője, akivel Ambrus Pál szb-titkár társaságában az előkészületek néhány problémájáról beszélgettünk. Az új kollektív szerződést ennek figyelembevételével kell összeállítani. Sok apró részkérdést kellett tisztázrii az előkészítési munka során és majd a termelési tanácskozás vitájában. Ezek középpontjában azonban a csökkentett, 44 órás munkahétre való átállás megoldása áll. Ezt csak minden oldalú anyagi biztosítékkal lehet majd bevezetni. A rövidített munkaidő nem okozhat sem termeléskiesést, sem bércsök. kenést. — Kiszámítottuk: 9 száza, lékkai kell fokozni termelékenységünket, hogy tartani tudjuk a termelési szintet és a béreket. Ezt új eljárások bevezetésével, jobb munka- szervezéssel és gépesítéssel fogjuk elérni. Ennek érdekében létesül az új gőzvasaló részleg, több gyorsvarrógépet állítunk üzembe. Egyébként 1970-ig fokozatosan ki kell cserélnünk, sőt még növelnünk is kell gépparkunkat, mert akkor már hozzávetőleg háromszázzal nagyobb dolgozólétszámmal fogunk termelni. — A nagyobb önállóság természetes következménye az üzemi demokrácia kiszélesítése — veszi át a szót Ambrus Pál szb-titkár. — Az szb kibővült, új nevén a szakszervezeti tanács 25 tagú, hetven százaléka nő. Ez érthető, hiszen 400 tagú dolgozó kollektívánk nagyobb része asszony és leány. Március óta működünk, már tavalyi munkánk nyereségének elosztásánál, az igazgatói alap tervezett felosztásánál is közreműködtünk. Részt veszünk a műszaki konferenciákon, a termelési terv értekezleteken és természetesen az új kollektív szerződés előkészítésében. Munkánk, felelősségünk hónapról hónapra nőtt. — A csökkentett munkaidő vállalaton belül, a mi üzemrészünknél sajátos módon jelentkezik majd. Dolgozóink kívánsága szerint. Ismeretes, hogy két műszakban dolgozunk, a szombat délutáni műszakok nagy megterhelést okoznak asszonyainknak, akiknek család, jukról is gondoskodniuk kell. Ha a szombat délutáni műszakot nem tartjuk meg, minden második héten nyolc órával kevesebbet dolgoznak. így valósul meg valamennyi dolgozónk számára a havi 16 órás munkaidőrövidítés. Balogh Istvánná minőségi ellenőr, Faragó Sándorná szabómunkás és Kiss Mik- lósné vasalómunkás több éve dolgoznak a ruhagyárban. Valamennyien családanyák. Kissnének négy gyermeke van. Egyöntetűen arról beszéltek, hogy a csökkentett munkaidő bevezetésének ez a formája számukra a legelőnyösebb. Mindhárman ott lesznek a kollektív szerződést megvitató termelési tanácskozáson. Elmondják majd elképzeléseiket, javaslataikat ők is. Az új kollektív szerződés a ruhagyárban is kollektív munkával alakul véglegessé. Kádár Edit volt a terület, kevés a munkaerő, de a munkaszervezés is csapnivaló. Az első igazi év 1965-ben tört meg a jég. Először a község közös gazdálkodásának történetében nem lettek mérleghiányosok. Mindez azért, mert a vezetők határozottak és erélyesek voltak és főleg érvényt szereztek a tsz-demokráciá- nak. Az első igazi évet követte a második, az idei. De, hogy hogyan kell megharcolni minden cseppnyi eredményért, Safrankó András erre jellemző példát említ. — A közös nagy részét a tsz-tagok részes műveléssel dolgozzák. Van egy területünk, a Rakottyás, a legrosz- szabb homok, ahol három tagnak három holdon volt burgonyája. Az időjárás miatt a táblákat belepte a repce, a tagok meg azt mondták, most már nem érdemes megkapálni. Mi ragaszkodtunk a műveléséhez és igazunkat bizonyítja, hogy átlag 65 mázsa burgonya termett. A példa csupán három holdra vonatkozik. De ez áll az egész gazdaságra. A határozottság, következetesség gazdasági tényezővé vált. De az is, amit Bényei Gyula említ, hogy először éltek a fegyelmezés és jutalmazás lehetőségével is. Ebben az évben 76 fegyelmi határozatot hoztak, 15 dolgozót részesítettek dicséretben és jutalomban. A fegyelmivel párhuzamos kártérítés 8000 forintot, a jutalmazás összege 4000 forintot tett ki. Az arány nem a legjobb, de jobb lesz, és ez már a jövő. Emberek és számok A jövő gazdálkodásában a tsz vezetői továbbra is az emberekre építenek. Úgy, hogy tovább szilárdítják a munkafegyelmet, jobb munkát kémek, s azt megfelelően dotálják. Ezzel kapcsolatos a gazdálkodás reformálása. — Már most változtattunk a vetésszerkezeten — mondja Fráter Iván —több takarmánygabonát vetettünk, mint tavaly. A takarmánytermesztésben jövőre nem szerepel a kukorica, egyrészt mert az őszi árpa nagyobb hozamot ad, másrészt munkaerőt takarítunk meg. A felszabadult munkaerő a kertészetben dolgozhat A nagyobb területű gabonabetakarítást viszont teljesen gépesítjük. Most egy kombájnunk van, jövőre még hármat veszünk. A jövő gazdálkodását érintő terveknek hosszú a sora. A takarmánytermesztésből következik, hogy jelentősen fejlesztik az állattenyésztést. Erre kétéves távlati tervet dolgoztak ki, amelynek legjelentősebb része a 12 millió forintos beruházás, szarvasmarha-istállók, sertéstenyésztő telep építése. Uj traktorokat vesznek, öttonnáá tehergépkocsit, s az így elköltött minden forintnak megvan az okos indoklása. Az új tehergépkocsi például azért kell, hogy árut szállíthassanak Miskolcra. Budapestre, hogy ne érje őket még egy olyan károsodás, mint tavaly az uborkánál. A megtermelt uborka elszállítása helyett levelet kaptak: „Sajnálattal közöljük, Euró- pa-szerte bőséges volt az uborkatermés, így az árut nem tudjuk átvenni.” Az uborkáért a tsz 20 fillért kapott kilónként és ebből is levontak 20 százalékot. Mines tartozás A riport két ember kitüntetésének ürügyén íródott. De nem róluk szól. Nem is szólhat róluk, hiszen a buji Uj Élet Tsz jelene, múltja és jövője aligha mérhető csak kettőjükön. ök részesei annak ami történt és történni fog, de a gazdálkodás teljes egészében mind a hatszáz tagon múlik. A fiatal vezetők azt mondták az volt a legfontosabb, hogy szót értettek a tagsággal. Ezért lett, hogy 1965-ben az átlagjövedelem 8400 forint Volt, az ideire 12 500 forintot terveztek és 14 000 forint lesz. Ezért van, hogy az egyszámlán nincs tartozás, de van már félmillió forint és az állattenyésztésből realizálódik még egymillió. Ezért van, hogy csupán ebben az évben 80 új taggal gyarapodtak. Ha az emberek megértik egymást, nagy dolgokra kér* s. a Megjegyzést „Az eljárást fohamaíba tette...“ Tar Bertalan búji lakos panaszával már megkereste a rádiót, a szerkesztőséget és a különböző szerveket, ügy tűnik notórius panaszkodó, pedig hát! A községi tanács különben, hogy a panaszkodásra nincs ok, levélben közölte: „A tanács vb a hivatalos eljárást folyamatba tette a a- kás eladása ügyében.” De mikor? Ugyanez a levél hivatkozott a bürokráciára, amely az alábbiak szerint valóban lélegzetelállítóan nagy és végtelen. A buji Arany János utca 1. házingatlan és telek ..elidegenítése”, magyarul értékesítésre való előkészítése 1963. áprilisában kezdődött. A községi tanács akkor foglalkozott vele először. Az 1168 öles telken lakás, melléképületek és egy malom áll. A tanács ezekkel kapcsolatos terve, hogy a telek felét a malommal ipari üzem létesítésének lehetőségével megtartja, a többi részt pedig telekként illetve a lakást telekkel együtt OTP-n keresztül magánosoknak értékesíti. Egyszerűnek tűnő. De. A községi tanács 1963-ban felmért, határozott, aztán be. küldték a járáshoz, az is határozott és elküldték a határozatot az ÁFTH-hoz, a telekkönyvhöz és ott Is tettek valamit, de a község nem kapta meg a várt telekkönyvi végzést. Ez év tavaszán folytatódott az ügy és kiderült, hogy a korábbi megosztás nem megfelelő, ezért a községi tanács új te. lekkönyvi szemlét kért, a földhivatalt kérték, hogy a felmérést újra végezzék el. Ez már megtörtént. És bár az ügy már több éves. a községi tanácsnak az új felméréshez a járási tanácstól eszmei hozzájárulást kellett kérni, amit meg is kaptak. Ezek után már gyors lesz a dolog intézése, mert csupán az van hátra, hogy a községi vb határoz, a határozatot megküldi a járási tanácsnak, a járási tanács határoz, ezt megküldi a telekkönyvnek, a földmérési hivatalnak, utána az ügyiratok visszamennek a községi tahácshoz, a községi vb letárgyalja az ügyet... Lehet, hogy egy-két határozás kimaradt. Ember legyen a talpán, aki követni tudja. Seres Ernő Olvasónk iriat Intézkedést A nyíregyházi Ságvári telepen az új 7. sz. általános iskolában szeptemben elsején kezdték meg első ízben az oktatást. Köztudott, hogy a fűtési idény hivatalosan október 15-től kezdődik az iskolákban is. Az első osztályosok tantermében a próbafűtés alkalmával kiderült, hogy a cserépkályha nem használható, a tanteremben azóta sem féltenek. Az iskola igazgatója ezt már több ízben jelentette, de intézkedés nem történt. A kicsik felöltözve, nagykabátban ülnek a tanteremben, így is közülük többen már megfáztak. Ezúton kérnénk sürgős intézkedést az illetékesektől. Az első osztályos gyermekek szülei nevében: Jáhor Jánosné Prága utca 4. szám Majd legközelebb Gyula mtlv.es tévedés kedves ™ olvasó, nem szedést hiba a cím, a bíztatás ugyanis amit Román Gyula, öreg szaki évről évre üzemében kap, immár névvé sűrűsödött: az ő szép családneve helyett most már úgy szólítják bennfentesebb kollégái, hogy „gyere már ide MajdlegközelebV, no „nézd csak, ezt Majdlegkö- zelebb”, vagy „hogy szórakoztál vasárnap, Majdlegkö- zelebb?" Tíz év alatt alakult ki a különös név, most jubilál. Éspedig úgy honosodott meg, hogy amikor ő szólt egykoron egykori igazgatójának, hogy megint kimaradt a jutalomból (jutalomüdülésből, kitüntetésből, stb., stb.) akkor ezt mondta neki: „Igazad van Román elvtárs, majd legközelebb Teltek az évek: majd legközelebb, elvtárs! Uj igazgató jött: „Igazad van elvtárs! Majd legközelebb. Újabb évek, újabb igazgató: „No majd legközelebb elvtársi Mint már említettük, most jubilál Majdlegközelebb Gyula. A jubileumhoz új igazgatója van. Annak is szerényen megemlítette, hogy megint kimaradt az órabéremelésből, no meg a jutalomból. Ez az igazgató már nem válaszolt rögtön. Kicsit töprengett, aztán szeretettel átölelte Majdlegközelebb Gyulát. — Nézd elvtárs! — suttogta a fülébe — régi, nagyon régi elvtárs vagy. Azután kitűnően, szorgalmasan dolgozol. Kifogástalan a magánéleted. öntudatos ember vagy. Nem is vagy anyagias. Te megérted, hogy nekem nevelési feladataim vannak. Nézd itt van ez c Potvási, részeges, hangoskodó, lusta, adok neki jutalmat, hogy térien észhez. Aztán a kis izéné, ismered, milyen rosszindulatú, hangulatmérgező, muszáj neki nagyobb jutalmat adni, hogy gondolkozzon, hogy egy kicsit öntudatossá váljon. Tudod milyen emberek, és még hányán hasonlóak. Neked nem kell mondani, te éppen úgy tudod, mint én... Szeretettel megcsókolta, majd gyengéden kiengedte karjaiból. — Téged viszont nem kell nevelni. Te megérted a dolgokat... Persze, viszont igazad van elvtárs, majd legközelebb azért rád is gondolunk. Tanácskozás a vezetők iminkaidőgazdálkodásárél
