Kelet-Magyarország, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-05 / 262. szám

A nagy október zászlaja alatt Irta: Jurij Vasziljevics Ilnickij, i az Ukrajnai KP Kárpátontúli Területi Bizottsága első titkára Pesti patronálok Szabolcsban Ezekben az emléke- zetes és örömteli napok­ban Kárpátontúl dolgozói szocialista hazánk minden dolgozójával és az egész haladó emberiséggel együtt méltó keretek között ülik meg egyik legnagyobb és legkedvesebb ünnepünket, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom íélévszázados jubileumát. ötven évvel ezelőtt Orosz­ország munkásai a nagy Le­nin vezette kommunista párt irányításával megdöntötték a kizsákmányoló osztályok hatalmát, létrehozták álla­mukat, országuk teljes jogú urai lettek. így oldódott meg először a proletariátus javá. ra az évszázad legmélyebb konfliktusa, a proletariátus és az imperialista burzsoá­zia közötti konfliktus. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom. amely megnyitotta a világtörténe­lem új korszakát, a kapita­lizmus összeomlásának kor­szakát, a népek sorsát a szo­cializmus felé irányította és kibontakoztatta az imperia. lizmus ellen irányuló nem­zeti felszabadító harc hatal­mas erőit. Anniik eredményeképpen, hogy győzött a nagy októ­ber, hogy felépült a szocia­lizmus a Szovjetunióban és a szovjet hadsereg szétzúzta a hitleri megszállókat, va­lóra vált a kárpátontűliak- nak a szabadságról és a bol­dogságról való évszázados álma az a vágya, hogy újra egyesüljenek Ukrajnával. Hosszú évszázado­kon át a kárpátontúli uk­ránok a legsúlyosabb szociá­lis és nemzeti elnyomás kö­rülményei közt éltek. A vi­dék lakossága, amelyet mun­kanélküliség és földnélküli- ség gyötört, kénytelen volt kivándorolni, hogy megke­resse a betevő falatot. A dolgozók ezrei haltak meg éhségtőL A nagy október határ sara Kárpátontúl mun­kásai és parasztjai Magyar- ország dolgozóival együtt 1919-ben kikiáltották a ta­nácshatalmat. Kárpátontúl dolgozói — ukránok, magya­rok, szlovákok és más nem­zetiségek képviselői —a Vö­rös Hadsereg soraiban hő­sies küzdelmet folytattak az Antant vérengző hordái el­len. Október éltető napja csak negyven napig ragyo­gott akkor a Kárpátok fe­lett. De a kárpátontúliak szi­vében nem hunyt ki a for­radalom lángja azután sem, hogy a nemzetközi imperia­lizmus kegyetlenül elfojtotta a Magyar Tanácsköztársasá­got. A kommunisták vezeté­sével folytatták a harcukat a felszabadításért. A kárpá­tontúli kommunista szerve­zet azokban az években fel­használta a tömegek forra­dalmi mozgósításának min­den formáját — éhségmene­tet, munkabeszüntetéseket, a háború és a fasizmus el­leni tüntetéseket — a Szov­jetunió védelmében. Nem lankadt a munkások harca a fasiszta reakció és a Nagy Honvédő Háború idején sem. Illegalitásba vonultak, partizánosztagokba a szov­jet hadsereg soraiba léptek a vidék legjobb fiainak és lányainak ezrei, hogy bosz- szút álljanak a gyűlölt el­lenségen. 1944 viharos októberében a legendás szovjet hadsereg elhozta az ősi Kárpátokba a rég várt boldogságot és sza­badságot, kigyújtotta az év­századokon át elnyomott föld felett a7 új élet csilla­gát, A Kárpátok felett újra felragyogott a nagy októ­ber napja. Ezúttal már örök­re. Huszonhárom év telt el azóta. De ez alatt a rövid történelmi időszak alatt a párt és a kormány állandó gondoskodásával, Ukrajna dolgozói és a Szovjetunió összes testvémépei segítsé­gével Kárpátontúl nagyméc. tékben fejlett iparral, szo­cialista mezőgazdasággal rendelkező területté vált, Páratlan fejlődést ért el a kultúra, a művészet, a köz­oktatás és a közegészségvé­delem. Méltán mondhatjuk, hogy e 23 év alatt megtett út századokkal ér fel. Gondoljuk el: alig két évtizeddel ezelőtt mind­össze néhány tucat kisipari és kézműipari jellegű üze­münk volt. Most pedig a te­rületen több mint 200 nagy ipari üzem működik, a leg­modernebb berendezéssel és gépekkel. Ezek között van a szvaljavai és a tereszvai farostlemez üzemegység, a Rahovói Kartonpapír Gyár, több bútorkombinát, vegyi, gyár és sok más üzem. Ele­gendő megemlíteni, hogy a teljes ipari termelés az 1946 évihez viszonyítva majdnem tizennégyszeresére növeke­dett, a munkások száma pe­dig majdnem négyszeresére. Az utóbbi években nagymér­tékben kifejlődött a szer­számgépgyártás, a műszer­es gépgyártás, az elektro­technika és sok más ipar­ág. Gyors ütemben fejlődik a cipő, ruha-, konzerv- és a bori par. Az ötéves terv­időszak alatt egész sor új iparág létesült és több tucat új nagy üzem épül. Nagyszabású változások történtek a mezőgazdaság­ban. Örökké a múlté lett a faeke, a parasztoknak ez a fő eszköze, amivel kis föl- decskéjüket megművelték. A kolhozmezőkön több ezer traktor, kombájn ée sok más mezőgazdasági gép dol­gozik. A kolhozok és szov- hozok — nagy gépesített és villamosított gazdaságok. Majdnem minden gazdaság­ban néhány agronómus, zoo- technikus, mérnök és más szakember, valamint sok gépkezelő van. A nagy tel­jesítményű gépek, a képzett szakemberek, a tudomány legújabb vívmányaival és a korszerű módszerek lehető­vé tették a földművelés szín­vonalának, a terméshoza­mok jelentős növelését, az állati termékek termelésének fokozását A kolhozrendszer alkal­mat adott arra, hogy terü­letünk a gyümölcsösök és szőlők vidékévé váljon. A borászaink által előállított borok, így a Trojanda Za- karpattyja, a Promeniszte, a Rizling Zakarpatszkij, a Za- karpatszke és más borok hí­resek messze a köztársaság, sőt az ország határain túl is. A kommunista párt és a szovjet kormány nagy elismerésben részesítette a kárpátontúli földművelők munkáját A területet Le- nin-renddel tüntették ki azokért az eredményekért, amelyeket a gabona, szőlő, gyümölcs, hús, tej, gyapjú és más mezőgazdasági ter­mékek termelésének és kész­letezésének növelésében ért el. A kolhozok és szovhozok dolgozói nagy lelkesedéssel fáradoznak azon. hogy való­ra váltsák a mezőgazdasági termelés további fejlesztésé­nek a kommunista párt ál­tal felvázolt programját. Minden gazdaságban egész sor intézkedést hajtottak végre a földművelés szín­vonalának emelése, minden gazdasági ág jövedelmezősé­gének fokozása céljából. Ez pedig lehetővé teszi a több jó minőségű, olcsóbb terme­lést. A szovjethatalom a dolgo­zók közkincsévé tette a tu­domány, a kultúra és a mű­vészet legújabb vívmányait. A burzsoá rendszer idején a lakosság többsége írástu­datlan volt. A felsőfokú kép­zettségről csak ábrándozhat­tak. Most viszont a városok­ban és a falvakban több száz iskola és bentlakásos iskola működik. A tanítási nyelv ukrán, orosz magyar és román. Tizennégy szak- középiskola, sok munkás- és kolhozifjúsági iskola műkö­dik »álunk A szovJethaU­lom bőkezű ajándéka az Uzshorodi Állami Egyetem, amelyen csaknem tízezer hallgató tanul. Az egyetem sok növendéke vált tudós­sá, nagy képzettségű szak­emberré és most az ország különböző népgazdasági ágá. ban dolgozik. Felismerhetetlenül meg­változtak falvaink! A szal­matetős falusi kunyhók he­lyén több mint kilencven­ezer városi típusú magánhá­zat építettek. Ez több, mint amennyit a burzsoá rend­szerben egy egész évszázad alatt építettek. A falvakban nagyszerű is. kólák, művelődési otthonok, kórházak, klubok, könyvtá­rak, kereskedelmi és kultúr- jóléti központok épültek. A Kárpátok természeti szépsé­gét festőién egészítik ki a szanatóriumok, üdülőottho­nok, gyermeküdülő telepek, turistatelepek, campingek. A páratlan szépségű kárpáti tájhoz szervesen hozzátar­toznak a barátsági főútvona. lak — a Béke villany táv­vezeték, a Barátság kőolaj- vezeték és a Testvériség gázvezeték. Sok más tényt és pél­dát hozhatnánk fel, ame­lyek kétségtelenül bizonyít­ják az óriási szocialista vál­tozásokat, a nagy október eszméinek diadalát vidékün. kön. A szovjethatalomnak talán egyik legnagyobb vív­mánya az, hogy kialakította az új szovjet embert, a kom­munizmus aktív építőjét. Kifejlődött nálunk a ter­melés élenjáróinak és újítói­nak nagy serege. A haza ja­vára végzett odaadó munká­jukért ezek közül majdnem ötezret magas kormánykitün­tetésekkel — rendjelekkel és érmekkel tüntéttek ki. Az ipar és mezőgazdaság 35 kiváló dolgozójának a szo­cialista munka hőse magas címet adományozták. A ki­tüntetettek között vannak Ladányi Hanna, a szocialis­ta munka kétszeres hőse, Fitra Jurij, Riszinko Mária, Szimkánics Mária Tkalics Olakszandr, Csusza Iván, Lopatyuk Jurij, a szocialista munka hősei és mások. A területen az értelmisé­giek — orvosok, tanítók, mérnökök, írók, művészek, a kultúra és a művészet mű­velői, párt tanácsi és gazda­sági dolgozók — nagy osz­taga dolgozik. ' A nagy október él­tető sugarai alatt gyönyörű­en felvirágzott kárpátontúli vidékünk. A terület dolgo­zói — ukránok, oroszok, magyarok, románok és más nemzetiségek képviselői — a forradalom, a polgárhábo­Jól megtermett ember dr. Harsányt József, az ajaki orvos. Emlékeztem rá, az egyetemen találkoztunk ne­hány évvel ezelőtt. Azóta megembcresedett. Talán csak a derűje a régi. — Hogyan él falun? Nem vágyik el innen? Mintha nem értené a kér­dést. — Ez eddig eszembe m jutott Parasztgyerek va­gyok. Falun születtem, él­tem mindig. Talán itt nehe­zebb, mint egy klinikán, vagy egy kórházban. De szebb. És máris mesél. Az első betegről, a napi 100—150 emberről, aki rendelőjében keresi fel, arról, hogyan változnak az emberek igé­nyei. A higiénia javulásá­ról, esetekről, amikor olya­nok keresték fel, akik ed­dig szégyelltek orvoshoz menni. — S a város. Nem hiány­zik? — Autóm van. Bejárok rú és a Nagy Honvédő Há­ború veteránjai, az illegali­tás és a partizánmozgalom résztvevői, a szovjet fiatalok ezekben az örömteli napok­ban a nagy októbert, a Szovjetunió Kommunista Pártját dicsőítik, mely ma­gabiztosan vezeti népünket a lenini úton a kommuniz­mus győzelme felé. A terület dolgozói jelen­tést tesznek a kommunista pártnak a dicső jubileumra készített ajándékaikról. Büszkén jelentjük pártunk­nak, hogy az ipari dolgozók határidő előtt október 21-én teljesítették az össztermelés tíz havi tervét és terven fe­lül több mint 16 millió ru­bel értékű terméket gyártot­tak. A terület határidő előtt teljesítette a gabona, bur­gonya, hús, -tej, gyapjú, to­jás és más mezőgazdasági termék állami felvásáriásá. nak évi tervét. A városok­ban és a falvakban a nagy jubileum tiszteletére az üze­mek kolhozok és szovhozok a köz erejével sok iskolát, klubot, óvodát, stadiont és más kultúrjóléti és sportlé­tesítményt építettek. A gazdaság és a kultúra fejlesztése terén elért sike­rekért területünket a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 50. évfordulója al­kalmából emlékzászlóval tüntette ki az SZKP KB, az SZSZKSZ Legfelsőbb Ta­nácsának elnöksége, az SZSZKSZ minisztertanácsa és az SZSZKT. Az országos szoci­alista versenyben a nagy október 50. évfordulója tiszteletére vállalt kötele­zettségek teljesítésében elért munkasikerek elismerésé­ért területünk számos kol­lektíváját az SZKP KB, az SZSZKSZ Legfelsőbb Taná­csának elnöksége, a minisz­tertanács és az SZSZKT, az Ukrajnai KP KB az USZSZK Legfelsőbb Ta­nácsának elnöksége, az USZSZK minisztertanácsa és az Ukrajnai Köztársasági Szakszervezeti Tanács, az Ukrajnai KP területi bizott­sága, a területi végrehajtó bizottság és a területi szak- szervezeti tanács emlék­zászlóval tüntette ki. A pártszervezetek vezeté­sével dolgozóink a további­akban is nagy lelkesedéssel fognak munkálkodni, hogy valóra váltsák a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIII. kongresszusának történelmi jelentőségű határozatait, s méltóan hozzájáruljanak or­szágukban a kommunizmus felépítéséhez, a nagy október eszméinek diadalához. Nyíregyházára színházba. Tudományos ülésre. Felkere­sem kiváló kollegáimat a kisvárdai kórházban. Tele­vízióm van, s annyi újsá­gom, szaklapom, folyóira­tom van, hogy ezeken ke­resztül a társadalmi és tu­dományos élettel kapcsolat­ban vagyok. — Mégiscsak egyedül... — Nem értem, hogy miért gondolják azt, hogy a falu­si orvos egyedül áll. Elő­ször is látogatásaim, a ren­delési idő alatt két falu — Ajak és Rétközberencs — lakosaival állandó a kap­csolatom. Jó tudni és érez­ni, hogy bíznak bennem, érzem és értem gondjaikat. Feleségem pedagógus. Ré­szese örömeimnek és gond­jaimnak. S most alakítunk meg egy klubot, ahol rend­szeresen összeülünk majd. — S ha most azt monda­nám, hogy tudok agy jó városi állást lakással? Nevet. — Felépült az orvosi la­kás. Gumipadlós. Olyan roo­Régi hagyománya van a patronázsmozgaiomnak. Em­lékeznek még a nyírsé­gi falvak lakói a falujá- rókra? Jöttek a munkásuk Pestről, Diósgyőrből, Özd- ról, Salgótarjánból a párt megbízásából. Segíteni, hogy megkezdődjön a munka a földeken. Ott álltak mellet­tük akkor is, amikor a föl­det kellett megvédeni. . Űk hirdették a párt poli­tikáját: a parasztság fel­emelkedésének egyeuen he­lyes útja a szövetkezés. És vele új tartalmat kapott a patronázsmunka is. A fa­lujárók, újra felkeresték a parasztságot. Segítettek a döntésben, de abban is, hogy bizonyítsanak. Gépeket, mű­trágyát, jó vetőmagot, szak­embereket küldtek. Millió­kat szavazott meg az or­szággyűlés a beruházásokra, a mezőgazdaság segítésére. Nyolc évvel ezelőtt hatá­rozatot fogadott el a párt Politikai Bizottsága a pairo- názsmunkáról. Ennek nyo­mán magasabb szinten, új tartalommal folytatódott a falu segítése. Budapestről az V. kerületi pártbizottság megbízásából azóta patro­nálja a nyíregyházi járás tizennégy tsz-et több fővá­rosi üzem, vállalat, intéz­mény. Pálii Ernő, a fővárosi patronázsbrigádok vezető­je, a Gyógyszeralapanyag­készletező Vállalat igazgató­ja mondta a mozgalmat ér­tékelő tanácskozáson. „Nincs olyan logarléc vagy számo­lógép, amely e kapcsolatok értékét hűen ki tudná mu­tatni.” A nyolc évvel ez­előtti kezdés nem volt könnyű. Uj úton kezdtek el­indulni. A pesti pártmunká­sok, tapasztalt igazgatók, mérnökök, könyvelők, jogá­szok napokat, heteket töl­töttek egy-egy tsz-ben, hogy felmérjék, mit. segítsenek. Sokan itt éltek, itt töltötték a tél egy részét. Tanfolya­mokat vezettek, mint Sán­dor László régi pártmunkás, az Építésügyi Minisztérium egyik mérnöke, Krajcsir Jó­zsef, a Fővárosi Fürdő Vál­Értékelték a Nyíregyhá­zi Cipőipari Vállalatnál a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójá­nak tiszteletére indult jubi­leumi munkaversenyt. Ez a verseny jelentősen hozzá­járult ahhoz, hogy a gyár eredményeit az előre nem látható akadályok ellenére — Ilyen az új üzemcsarnok dem, hogy városon se job­bat Szeretnek. Itt a bete­geim — ismerőseim. Nem hagynám itt őket semmiért. S nem azért, mert azt mon­dom, hogy üsse kő, itt is élni kell valakinek. Meg­győződésem, hogy itt jó. S ami nem mellékes, itt mindennap látod a munka eredményét. Talán prózai, de siker: ma már minden háznál van mellékhelyiség. Ha a születések számát és a csecsemőhalálozást né­zem, akkor is örülök. Ha azt hallom, hogy seb ese­tén szavaimat idézik: az ecet a paszulyba való, nem a sebre — örülök. Apró dolgok? Lehet. Nem kobalt­ágyú, bravúros műtét. Vagy mégis az? Ez két falu la­kóinak tudatán végzett ope­ráció. Ritka kivétel? Eszembe jut, hogy dr. Kemény La­jos, a megyei főorvos mondta a napokban: na­gyon elégedettek vagyunk fiatal orvosaink többségé­vel. Járási főorvosaink is mondták: mind több az olyan, most idekerült fiatal, aki hivatását ott kész be-. tölteni, ahol arra a legna­gyobb szükség van. Bärget Lajosi lalat igazgatója és sokan mások. , Kezdetben még nagy se­gítség volt egy kiselejte­zett írógép, egy íróasztal, később segítette»: a gazdál­kodáshoz szükséges anya­gok, gépek berendezések beszerzésében. S eijutu-ian adóig, hogy patronáló.-: ké­szítik társadalmi munkában Nagycserkesz 15 éves távla­ti tervét, ami másfei millió forintba kerülne. Társadal­mi munkában készítették el a nyírbogdányi Kuss ma Tsz hajtatóhazának terve., el­jártak az építési költségek hitelügyéoen. Jogászok ma­gyarázzák az új termelőszö­vetkezeti és földjogi tör­vényt. Szaktanácsokkal szol­gálnak a beruházások ész­szerűbb megvalósításában, a gépi könyvelésre való áttérésben, a közgazdaság! elemző munkában. De le­hetne sorolni a segítség legkülönbözőbb módjait. Ki az a személy, akinek erre hatalma van? Nincs ilyen. Ezt csak osztály te­heti meg az osztállyal. A munkásosztály nyújtja a szövetkezeti parasztságnak, a falunak. Szükség van-e a jövőben, az új gazdasági mechaniz­mus keretei között a pal- ronázsmozgalomra ? Erre as élet adta meg a .......... .. Amikor a párt határozata nyomán nyolc évvel ezelőtt az első fővárosi patronázs­brigádok Szabolcsba indul­tak, ezt mondták nekik: „Az a feladat vár rátok, hogy adjátok át üzemi tapaszta­lataitokat, tanítsátok meg az üzemszerű gazdálkodásra a fiatal tsz-ek vezetőit.” S ez a feladat csak most kez­dődik igazán. Es ennek máris tanúj elét adták a patronáló brigádok. Kádár elvtárs mondta a IX. párt- kongresszuson : „Népi álla­munk legfőbb politikai alapja a munkás—paraszt szövetség. A munkás—pa­raszt szövetség állandó erő­sítése, pártun.; p',::;e; o- ri feladata.” Ez adja célját a patronázsmozgalomnak. átadásának négyhónapos ké­sése, — javítani tudja. A dolgozók vállalták, hogy egy százalékkal növelik az első osztályú termékek ará­nyát. A vállalást is túltel­jesítették s az eredeti 75 százalék első osztályú ter­mék helyett 79,3 százalék lett a kiváló minőségű. Ez 681 ezer forint többletbevé­telt jelentett az üzemnek. Vállalták azt is, hogy az anyag felhasználását javít­ják, mert itt egyetlen száza­lék eredményjavulás 190 ezer forintot jelent. Ezt majdnem másfélszeresére teljesítették. A gyár a jó munkaered­mények nyomán tudta tel­jesíteni a rá váró feladato­kat. Ezek nem voltak köny- nyüek, mert például a ke­reskedelem igényei alapján az eredeti 240 ezer párás tervet tízezerrel megnövel­ték, s emellett biztosítani akarták a jövő évi export­piacot is. (Erre az idén még nem jelölték ki a nyíregyhá­zi üzemet). Egyszerre kellett mind­kettőre ügyelni, s ugyanak­kor fokozottan a gazdasá­gosságra is, mert az idén már nem kaptak árkiegé­szítést. A nagyobb felada­tokkal megbirkóztak, s két­millió forinttal túltejesítet- ték eddigi termelési tervü­ket re Őszinte beszélgetés a falu orvosával Farkas Kálmán Több első osztályú termék 2 milliós túlteljesítés a Nyíregyházi Cipőipari Vállalatnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom