Kelet-Magyarország, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-01 / 258. szám
ismerkedjünk ax új törvényekkel A bér és a Juttatások (10) A Munka Törvénykönyvét áthatja az az alapelv, hogy aki többet nyújt a vállalatnak, a népgazdaságnak, az többet is kapjon. Az eddigiekben ismertetett rendelkezések között is már egy sor olyan intézkedés szerepel, amely érvényre juttatja ezt az elvet. Leginkább azonban a munka díjazásával és a különböző juttatásokkal foglalkozó előírások adnak rá módot, hogy a vállalatok a fenti alapelvet érvényre juttatva különbséget tehessenek a dolgozók között és felszámolják az egyenlősdi szemléletét és gyakorlatát. A törvény központi irányelvként csupán annyit mond ki. hogy a díjazás rendszerét a végzett munka mennyisége, minősége és társadalmi hasznossága figyelembe vételével kell meghatározni, egyébként pedig biztosítja a helyi szabályozás lehetőségét. A vállalatok maguk választhatják meg a különböző ösztönző bérrendszereket és bérformákat. Maguk dönthetik el, hogy adott munkakörben és munkahelyeken a termelés mennyiségének a növelésére, a minőség javítására, anyagtakarékosságra vagy létszámmegtakarításra kívánnak ösztönözni. így a vállalatoknak sokféle lehetőségük lesz a kiemelkedő munka kiemelkedő elismerésére. A díjazás szempontjából a leglényegesebb a részesedési alap felhasználása, amit a kollektív szerződésben kell majd szabályozni. A részesedési alap nagysága mint ismeretes, a vállalati gazdálkodás eredményességétől függ. Felhasználásában azt az elvet kell érvényesíteni. hogy azoknak a teljesítményét honorálják legjobban, akiknek a munkája leginkább hozzájárul a gazdasági eredmény, tehát a részesedési alap növeléséhez. A kollektív szerződés rögzíti majd azoknak a körét, akik a maximális nyereség elérése esetén átlagosan 80, 50, illetve 15 százalékos részesedést kaphatnak évi keresetük alapján. Az új szabályozás alapján a vállalatok a béren kívül a díjazás egyéb formáival, különböző juttatásokkal is elismerhetik a dolgozók munkáját. E juttatások forrása is a részesedési alap. s a vállalatok a kollektív szerződésben dönthetik el, hogy a részesedési alapból mennyit fordítanak a közvetlen egyéni díjazásra és mennyit közvetett juttatásokra. A vállalat például köteles a dolgozó üzemi étkeztetéséről gondoskodni, s a részesedési alap terhére hozzájárulhat az üzemi étkeztetés megszervezéséhez és színvonalának javításához. Ugyanígy a részesedési alap terhére megAz apró faluban, Szamos- új lakon többen is azt válaszolják: ők, tizen. * A szint barikád övezi. Láda láda hátán. Gyönyörű pirosló gyümölcsökkel tele. És tehergépkocsiról még mindig raknak le. A szalagos osztályozőt villanymotor hajtja. Az igen egyszerűnek tetsző gép mellett nyolc lány. Négy erről, négy arról. Kezük ördögi ügyességgel mozog. A gép elején fiatalember tölti fel a ládák tartalmát. Másik, ugyancsak gyors mozgású legény keze alá rak a feltöltőnek. — ök azok, tizen — mutat a kis csapatra Bégány Tibor főkertésa, aki jó hangulatot sose kér kölcsön. Egyik lánynak már harmadszor mondja bazsa- jogva: — Csúnya vagy. Jaj de csúnya vagy Annus. Annak legyek szép... aki nekem is az. — Harmadik éve dolgoznak ezek a szocialista címért — komolyodik el a kertész. — Nem sokan vanhatározott összeget fordíthat gyermekintézmények létesítésére, lakásépítési akcióra, üdülők fenntartására. Hogy melyik juttatást és milyen formában támogassák, azt a dolgozók kollektívája dönti el, s az ennek megfelelő intézkedéseket. a kollektív szerződésben kell rögzíteni. Természetesen csak olyan intézkedéseket lehet a kollektív szerződésbe bevenni, amelyeknek anyagi fedezetét a vállalat gazdálkodása biztosítja. A kollektív szerződésekben a juttatások szempont- , iából is érvényesíteni lehet azt az elvet, hogy a nehéz, egészségre ártalmas munka, a szociális helyzet, a munkában töltött idő alapján differenciáljanak. Lehetőséget adhat például a kollektív szerződés arra, hogy az egészségre ártalmas munkakörökben nagyobb kalóriájú étkeztetést biztosítsanak. Előnyben lehet részesíteni a sokgyerekes családanyákat, vagy a szociális szempontból különösen rászorulókat, a nyugdíjasokat, A kedvezményes üdülés juttatásánál indokolt különleges figyelmet fordítani azokra akik nehéz fizikai munkán, vagy egészségre ártalmas munkakörben dolgoznak, s jobban lehet érvényesíteni a kiváló munka megbecsülését is az üdülési beutalók kiadásánál. A munkahelyhez való hűség, a munkában töltött hosszú idő elismerésére a Munka Törvénykönyve továbbra is fenntartja a jubileumi jutalmat. E jutalom adományozásánál több egyszerűsítésre és könnyítésre ad lehetőséget. A folyamatosság követelménye itt is érvényét veszti, s csupán a munkában töltött évek számítanak együttesen ahhoz, hogy valaki a 25, 40, illetve 50 éves jubileumi jutalmat megkapja. A nyugdíjazás évében esedékes jubileumi jutalmat már a nyugdíjazáskor ki kell fizetni, s a 40. illetőleg 50 év után járó jutalmat akkor is ki kell fizetni, ha valakinek a nyugdíjazáskor csak 35, illetve negyvenöt éves munkaviszonya van Ez a rendelkezés elsősorban a dolgozó nőknek kedvez, hiszen többségük az 55 éves nyugdíjkorhatárt elérve nyugdíjazását kéri, s így 40- éves munkaviszonnyal nemigen rendelkezik. ötvenéves munkaviszonnyal pedig nemcsak a nőknek, hanem a nyugdíjba menő férfiaknak is csak viszonylag kis hányada rendelkezik a nyugdíjazáskor. Ez a köny- nyítés is kifejezi a munkában töltött dolgos élet különleges megbecsülését. (VEGE) nak, de ekkora, pár száz lakosú faluban jó szám. Annyi, mint nagy községben, nagy tsz-ben legalább félszázas csapat. * Az a lány a kis kollektíva vezetője, Váradi Annus, akivel az előbb a főkertész csipkelődött. Egyébként olyan, mint a többi: kék mackóban, hátrakötött pirospettyes kendő a fején. Maga nem mondja, Szabó Gyula párttitkár súgja meg, hogy érettségizett lány. Tavaly végzett a fehérgyarmati gimnáziumban. Tanulás közben is, ha tehette, de különösen vakációk idején gyakran megkereste a csapatot, közéjük állt dolgozni. Már akkor is egynek számított velük. — Év elején, vállalásaink megtételekor ezt a mostani munkánkat nagyon meGYŐZÖTT A FORRADALOM! EZ IS PÁRT MUNKA Egy 17 ezres városi keiület társadalmi Klub, könyvtár, vitaest, családlátogatás Egykorú magyar újságok a Nagy Október eseményeiről ötven évvel ezelőtt, ezekben az őszi napokban érkezett a hír: felkelt az orosz nép és lerázta láncait. Az egykorú magyar újságok néhány reprodukciója ezekről az eseményekről tanúskodik. Elsőként az Est november 9-én keltezett száma jelentette, rotterdami tudósítója útján: „Pélervárott kitört a forradalom”. A jelentés arról szól, hogy „a bolsevikiek forradalmi bizottságának parancsára egy felfegyverzett tengerészeti osztag megszállott több középületet, köztük az állami bank és a tengerészeti palota épületét. A tudósítás még hozzáteszi: rendzavarásról eddig nem érkezett hír... A Pesti Hírlap ugyanaz nap első oldalán ír az eseményről: „Győzött és békét követel a marximalista forradalom.” Az alcímek az ideiglenes kormány tagjainak letartóztatásáról, Kerenszki elmeneküléséről adnak hírt, továbbá arról, hogy Lenin bejelentette: az új kormányhatalom fegyverszünetet javasol. Közli a munkástanács programját: békét, kenyeret, földosztást, népjogokat. A cikk szó szerint ismerteti a munkástanács felhívását a harctéren lévő hadseregek összes katonai bizottságaihoz, a katonaküldöttek valamennyi tanácsához. A Népszava 1917 november 11-i száma már az orosz forradalmi kormány békeajánlatát és a magyar- országi szociáldemokrata párt kiáltványát közli, amelyben leszögezi, hogy „az orosz forradalmi demokrácia békeprogramját a maga programjának ismeri el, amelynek haladéktalan megvalósítását minden erejével, szervezettségével, lelkességével szolgálni kívánja.” Egyetlen képet közölt az akkori magyar sajtó a pé- tervári harcokról. Az angol kép a háború miatt nagy kerülővel és nagy késéssel érkezett és nem az októberi, hanem a júliusi harcokról készült, amikor az ideiglenes kormány csapatai tüzeltek a tüntetőkre, a Nyevszkij proszpekton. A Vasárnapi Újság felvétele az 1917 november 25-i városligeti béketüntetésről számol be, amelyen több mint százezer budapesti dolgozó tett hitet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméi mellett. résznek tartottuk. Hétezer mázsa alma osztályozására tettünk ígéretet. Hogy azt mind mi végezzük. Már október 24-ig elszállított a tsz-ünk tízezernégyszáz mázsát. Még elkészítésre vár vagy kétezer mázsa. Tervünket ötezer mázsával túlteljesítjük. Tehát minden láda almát a tíz fiatalhoz visznek, s tőlük megy tovább. Hány alma? Hány kézmozdulat kell? Szüntelen igyekezet kora reggeltől estig az osztályozógép mellett. * Már hosszú hetek óta reggel hat órakor áll munkába a tíz fiatal, ahogy a faluban mondják: az ifjak brigádja. Munkájuk addig tart, amíg este csak látnak. — Ki más csinálná ezt? — kérdezi az egyik brigádtag, Nagy Rózsi, de nem Egy „szelet” a hatvanezer lakosú városból: a Vöröshadsereg útja és a Szarvas utca közötti régi utcák, zúgok, az alvég. Tizenhétezer ember él itt többnyire alkalmazottak és ipari munkások, háztartásbeliek, nyugdíjasok. Évtizedekig a nádtetős vályogházak világa volt ez. Ma már alig maradt belőlük néhány, hírmondónak. Ez a város III. kerülete. Itt nem emelkednek toronv- házak. a földszintes családi házak uralják a környéket. Szinte minden harmadikon tv-antenna. Kevés a betonjárda, az utcai kút. Távol esik ez a rész a művelődési, szórakozási intézményektől is. Egy kicsit „az én házam, az én váram” mondás érvényesül, kora ősztől késő tavaszig zömében a négy fal között zajlik a családok mástól várja a választ. — Szüléink nem igen bírnák így ezt a tempót. Ök csinálják a könnyebbet. Nagy Katalin mondja: — Szeretnek bennünket a felnőttek. A nyáron például kimeszeltük ' társadalmi munkában a nyúlfarm épületét. Pedig akkor is bőven volt munka. Mi gondozzuk a kultúrház környékét. Amit lehet, megtesz értünk a vezetőség. Gépkocsival vitet bennünket színházi előadásra, kirándulásokra. Aztán, itt a faluban is van szórakozási lehetőségünk. Mikor idő telik rá, klubdélutánokat, szellemi vetélkedőket rendezünk. Télen tanulunk, KISZ-oktatásra. szakmunkástanfolyamra járunk. Nagyon reméljük, most majd harmadszor marad meg a brigádunk szocialista címe. * Ök hát azok, tizen. Kovász a kicsi faluban. Ma és méginkább a holnapért Asztalos Bálint élete, a munka utáni pihenés, szórakozás. Mégsem beszélhetünk magános tömegről, mint erről sok szó esik mostanában. A társadalmi érintkezés, érdeklődés fenntartója elsősorban a kerületi pártszervezet, melynek nyolcvanhét tagja van. S bár a párttagság egyharmada nyugdíjas, sok a háztartásbeli asszony a kisebb rész olyan dolgozó, akinek a munkahelyén nincs önálló pártszervezet, a 17 ezres városi kerületben elsősorban az ő érdemük, hogy pezsgő társadalmi élet bontakozott ki. Külsőre is vonzó, jól berendezett párthelyiségükben nem ritka egy-egy este a hatvan-hetven vendég. Itt van a kerületi könyvtár is, külön helyiségben szórakozhatnak a fiatalok. A klub- rendezvények, előadások, filmvetítések, vitaestek a kerület sok száz lakóját vonzzák a pártházba. A kommunisták tudják, hogy minél szélesebb a kör, annál több emberrel válthatnak szót a napi politika témáiról, értesülhetnek az embereket foglalkoztató problémákról. Mert a pártnapok nem formálisan zajlanak le, az előadók nem felolvasást tartanak, hanem megbeszélik az időszerű társadalmi kérdéseket. Németh Miklós a kerületi pártszervezet titkára a „hang” megtalálásával magyarázza az érdeklődést, — a bizalommal. Legyen napirenden akár a IX. kongresszus néhány fő kérdése, akár a várospolitika problémái, vagy a szocialista együttélés normáinak betartása — mindig őszinte és egyszerű nyelven folyik a „társalgás”. Szó szerint erről van szó, hisz az elvi kérdések magyarázása mellett olykor a háziasszony bevásárlókosarának súlya képezi a politikát, kézzel fogható érvekkel kell agitálni És nemcsak közvetíteni, magyarázni szükséges a párt célkitűzéseit, hanem sorra meg kell hallgatni a kerület lakóinak észrevételeit, problémáit is. „Sokszor egészen apró dolgokon mérik le az emberek, hogyan gondoskodnak róluk, egybevágnaií-e a szavak és a teltek.” — mondja Németh Miklós A napi közérzetet rontja, ha nem javítják meg a rossz kutat, járdát, melyek gondját nemcsak a tanácstagok, a népfrontbizottság, hanem a pártszervezet is sajátjának érzi. Hetenként 10—12 órát töltenek a pártházban a III. kerület párt, tanácsi és társadalmi, tömegszervezeti életének aktívái, fogadóórákat tartanak, társadalmi munkát kezdeményeznek rendezvényeket készítenek elő, sőt családlátogatásokra is jut idejük. Figyelemmel kíséri a pártszervezet vezetősége, hogyan tanulnak a munkásszármazású gyerekek, segítik őket a tanulásban az egyetemi felvételeknél, de az is érdekli a kerület kommunistáit, milyen a sorsuk a családoknál élő állami gondozott gyerekeknek, vagy van-e gondoskodójuk a magára maradt betegeknek. Mindezeket nem fizetésért. vagy egyéb előnyért végzik, hanem a napi fárasztó munka után, a pihenőidőben. A társadalmi érdeklődés, mozgás állandó élesztősén kívül természetesen van ereje a pártszervezetnek, hogy a kommunisták belső problémáit, a pártéletet kézben tartsa. Minden évben gondolnak az utánpótlásra is, tettrekész. őszinte emberekkel erősíteni a párt sorait. S hogy Németh Miklós párttitkár és aktívái is elfáradnak olykor, míg a 17 ezer nyíregyházi érdekében, a pártmunkán szorgoskodnak? Kétségtelen. De a holnap öröme eddig erősebbnek bizonyult a napi gondoknál. Ez azért is van így, mert soha sem egyedül, hanem a kerület lakóinak százaival együtt cselekednek. Páll Gézt Ők, tízen
