Kelet-Magyarország, 1967. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-22 / 276. szám

«XIV. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM Ara: 50 fillér 1967. NOVEMBER 22. SZERDA * Áruellátás — igény szerint Milyen lesz az áruellátás, * fogyasztás, a kereslet kie- elégítése 1968-ban? Az egyértelmű, tőmondat­ban összegezett választ ép­pen az nehezíti, hogy a re­form irányítási módszereitől és szellemétől idegen a ka­tegorikus sommázás, a szö­vevényesen bonyolult való­ságot mind kevésbé lehet egy-egy tömör mutatóval ki­fejezni. Az áruellátást is a közvetlen és közvetett — tehát gazdasági — „terelő eszközök” egész rendszere szabályozza majd, s ily mó­don csupán a várható irányzatok jellegét lehet elő­re, megközelítő pontosság­gal feltérképezni. Persze ez nem kevés, sőt, az így ki­alakított prognózis aligha­nem valósághűbb, mint né­hány olyan, korábbi terv­szám, amelytől felfelé és le­felé is jócskán volt eltérés. Amiből egyszersmind az is következik, hogy nem éppen megalapozottak azok a „re­formaggodalmak”. amelyek egyebek között a kielégítő áruellátást is kizárólag kö­telező tervutasítások alap­ján képesek elképzelni: ha más nem, a korábbi esz­tendők bolti tapasztalatai bi­zonyítják, hogy az ellátást szabályozó előírásrendszer sem nyújtott tökéletes bizto­sítékot a hiánycikkek ellen. Ami most már a jövő év­ben várható tendenciákat il­leti, elsősorban két olyan tényezőre kell utalnunk, amelyek egymással gyökere­sen ellentétesek, és e szem­benállás feloldása — ter­mészetesen — nem is kép­zelhető el máról-holnapra. Ismeretes egyfelől az a gazdasági alapmotívum, hogy a termelő vállalatok január­tól immár nem egyszerüen abban lesznek érdekeltek, hogy mit és mennyit állítot­tak elő, hanem abban: mit és mennyit értékesítettek! A közgazdasági törvényszerű­ségek beható ismerete nél­kül is könnyű felismerni, hogy ez — tehát: az értéke­sítés első helyre rangsorolá­sa —, legfőbb biztosítéka an­nak. hogy az ipar a koráb­binál sokkal intenzívebben „figyel” majd a szükségle­tekre, az igényekre is. Más­részt azonban illúzió lenne nem számolni azzal, hogy az áruellátás bizonyos „fe­hér foltjai”, a kínálat és a kereslet csak globálisan egyező, de a részletekben még gyakran eltérő kapcso­lódása sem tűnhet el azon­nal, márpedig az a tudat, hogy — a hiány miatt — egy-egy iparvállalat úgyis mindent eladhat amit ter­mel, egyelőre kevéssé ösz­tönöz a bolti jelzések fi­gyelembe vételére. Az 19G8-ra előirányzott áruellátási intézkedések azonban számolnak mindkét tényezővel, méghozzá olyan módon, hogy a rendelkezés­re álló eszközökkel tompít­ják a kereslet kielégítése el­len ható gazdasági érdek­hatásokat. Elsősorban egy olyan, alapvetően fpntos fel­készülési tényezőt említünk, amely nem is annyira a re­formmal, mint inkább a naptárral áll összefüggés­ben; azzal ugyanis, hogy tél következik. Kormányszin­ten tárgyalták a közelmúlt­ban az immár „reformkor­szakba" is átnyúló téli ellá­tást, és megállapították, hogy egészében elegendő készletek állnak rendelke­zésre, sőt burgonyából, vö­rös hagymából, almából a múlt évinél sokkal többet tárolnak, ezért összességé­ben a téli burgonya, zöld­ség és gyümölcsfélék ár­szintjében az előző évhez hasonlítva nem várható lé­nyegesebb változás. Ami pedig egészében az áruellátást illeti, a várható igények kielégítésére és a reform érvénybe lépését kö­vető időszaki piaci egyen­súlyának megteremtéséhez — előzetes számítások sze­rint —, mintegy 7—8 milli­árd forint értékű többlet árualapra lesz szükség. A többlet úgy értendő, hogy mérlegelték az áruellátás idei szintjét, amely — te­gyük hozzá — egészében meghaladja az év elején elő­irányzott emelkedést; a bel­kereskedelmi forgalom össz­értékét Ugyanis 98 milliárd forintra tervezték 1967-re, de év végéig — a jelek sze­rint — a forgalom megha­ladja majd a 100 milliárdot. Mindezt figyelembe véve, 9 oelkereskédelem megfelelő tartalékokat tárol a jövő évi — kielégítő színvonalú — árualap megteremtésére. Az említett 7—8 milliárd fo­rint értékű többlet árualap­nak megközelítően a fele hazai eredetű, a másik fele pedig importtermék, s ez az utóbbi időben különösen fontos gazdasági „terelőesz­köz” a jövő évi kiegyensú­lyozott áruellátás biztosítá­sához. Az importtal ugyan­is, — amelyhez a belkeres­kedelem jelentős deviza­alapokkal rendelkezik, és amelyet kiegészít a korábbi­nál sokkal szélesebb, úgy­nevezett választékcsere Is, (a baráti országokkal belke­reskedelmi együttműködés­sel szervezett árucserekap­csolat), — nemcsak arra nyí­lik mód, hogy a hiányzó áru­cikkeket a külkereskedelem közreműködésével pótolják, hanem arra is, hogy ilyen módon egészséges versenyt támasszanak az áruellátás „hiánypontjain” működő iparvállalatoknak. Egészében tehát elmond­ható, hogy a jövő évi gaz- ' dálkodás elvi jogszabályi I előkészítésével párhuzamo- ' san, megfelelő intézkedések- ! kel — az árukészletek nö- 1 velésének nagyonis gyakor- j lati módszereivel is — meg­alapozták a januártól star­toló reformgazdálkodást. A kép azonban csak azzal vá­lik teljessé: ha hozzátesszük: mindez korántsem jelenti, hogy januártól egyszeriben megszűnnek az áruellátás eddigi hiányai; egész sor olyan árucikknél például célszerű tovább is számolni a kereslet alatt maradó kí­nálattal. amelyek hazai ter­melési bázisait csak mosta­nában építjük ki, ilyenek például a különböző szin­tetikus textiliák. Nyilvánva­ló az is, hogv ilyen — ob­jektív tényezőkből eredő — hiányok mellett, az áruellá­tás hibáiból származó „fe­hér foltok” nem tűnhetnek el azonnal. Mégsem túlzás azt állítani, hogy a reform gazdasági tendenciája egé­szében az új mechanizmus első napjaitól kezdve az áru­ellátás javítása irányában hat majd. (T4 Lezárult a szállítási csúcsidőszak Tizenkilencezer vagon alma utazott A közel-keleti helyiéiről Szovfet határozati javaslat a Biztonsági Tanács előtt Sikerrel fejeződött be az őszi szállítási csúcsidőszak Szabolcs-Szatmárban — ál­lapította meg keddi ülésén a megyei szállítási bizott­ság. A legnagyobb gondo­kat a bőséges almatermés elszállítása okozta. A fela­dat nehezén azonban már túl vannak: közel 19 ezer vagon almát szállított el szabolcsi almáskertekből a MÉK és az állami gazdasá­gok. Ebből a mennyiségből tekintélyes rész — tíz és fél ezer vagon — indult export- szállítmányként külföldre. A legnagyobb szállíttatok a felvásárolt alma mintegy 85 százalékát már elküldték a rendeltetési állomásokra. A további almaszállítások már nem állítják különö­sebb nehézségek elé a szak­embereket. A vártnál lényegesen ma­gasabb termés általában jó körülmények közötti elszál­lítása az illetékes vállalatok együttműködésének és a megfelelő koordináló mim • kának tulajdonítható. Nagy segítséget jelentett az Au­tóközlekedési Vezérigazgató­ság közreműködése: ’ több, Prága (MTI) Kedden a zbarslavt kas­télyban Frantisek Mares csehszlovák és Darvas Lász­ló magyar külkereskedelmi miniszterhelyettes ünnepé­lyes keretek között aláírta az 1968. évre szóló árucse­reforgalmi jegyzőkönyvet, Csehszlovákia és Magyaror­szág között. Magyarország jövőre Cseh­szlovákiának főleg szer­számgépeket, erősáramú elektrotechnikai termékeket, vasúti személykocsikat, híra­dástechnikai berendezéseket, mezőgazdasági gépeket, mű­szereket, tv- és rádiókészü­lékeket, hűtőszekrényeket, bauxitot, alumíniumot, húst mint nyolcvan tehergépko­csit küldött Szabolcsba más megyék területéről, hogy a gyümölcsszállítási csúcsidő- szakban eleget tudjanak tenni feladataiknak. Ezek a gépkocsik most már fo­lyamatosan visszatérnek sa­ját telephelyeikre. Ez évben a MÁV és az autóközlekedés megosztotta a feladatokat. A vasút első­sorban a hosszabb távú fu­varozásokat végezte. Sürgető a 4. számú főköz­lekedési útvonal további ré­szeinek felújítása. Annál is inkább, mert 1970-ig a Szov­jetunióba irányuló zöldség­es gyümölcsszállítmányok mennyisége tovább emelke­dik, néhány év múlva meg­haladja az évi tizenöt ezer vagont. Ebből sok jut majd el közúton a széles átrakó­hoz. Gazdasági érdek, hogy minél jobb minőség­ben jusson az áru rendelte­tési..helyére. A közeljövőben a cukor­répa szállítására készülnek fel, s nagy munkát ad majd a burgonya téli tárolási he­lyekre • szállítása. * és húsipari termékeket, to­jást, sajtot, friss gyümölcsöt és gyümölcskonzerveket, friss zöldséget és zöldség­konzerveket, bort, cigaret­tát, gyógyszeripari terméke­ket, bőrcipőt, textilruhákat, fémbútort, campingcikke- ket és játékokat szállít. Csehszlovákia az árucsere keretében főleg szerszámgé­peket, teherkocsikat, sze­mélykocsikat, motorkerékpá­rokat, traktorokat, műsze­reket, szenet, kokszot, hen­gereltárut, villamos energiát, gyógyszer- és vegyiipari nyersanyagokat, kerámiai és üvegipari nyersanyagokat, faárukat, papírt, sört, gu­micipőt, üveg- és bizsuáru­kat, sportcikkeket szállít. New York (MTI) Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn folytatta a közel-keleti helyzet megvi­tatását. A Szovjetunió képviselője a Biztonsági Tanács elé ha­tározati javaslatot terjesz­tett. Ez nyugtalansággal ál­lapítja meg, hogy a közel- keleti helyzet politikai ren­dezésében nem sikerült ha­ladást elérni, sőt a térség­ben tovább nőtt a feszültség. A szovjet dokumentum hangsúlyozza, a béke helyre- állításának és a probléma ENSZ-keretekben történő megoldásának szükségessé­gét. A szovjet határozati ja­vaslat indítványozza, hogy a konfliktusban részt vevő fe­lek csapataikat haladéktala­nul vonják vissza az 1967. június 5-e előtti vonalakra. Javasolja, hogy a térség va- lamennyi ENSZ-tagállama számára biztosítsák azt a jo­got, hogy független ország ként békében és biztonság­ban élhessen. A szovjet dokumentum szükségesnek tartja, hogy az érintett felek közvetlen együttműködésével az ENSZ keretein belül további meg­beszéléseket folytassanak a probléma igazságos rende­zéséről. E tanácskozások so­rán a következőkből kell kiindulni: a) Az erőszak vagy fenye­getés alkalmazása össze­A hírügynökségek gyors­hírben jelentik, hogy kedd reggel óta igen jelentős iz­raeli támadás folyik Jerikó térségében az Allenby hídtól tíz kilométerrel északra. Az izraeli erők helyi idő szerint nyolc órakor — ma­gyar idő szerint hét órakor nyitottak tüzet a Jordán fo­lyón túl fekvő Jordániái ka­tonai állásokra, néhány kilo­méterre az alkaramai Pa­lesztinái menekült tábortól nyugatra. Az izraeli erők a jordániai katonai szóvivő egyeztethetetlen a 1 ENSZ alapokmányával; b) Valamennyi közel-ke­leti ország politikai függet­lenségének és területi sért­hetetlenségének tiszteletben tartása; c) A Palesztinái menekül­tek kérdésének igazságos rendezése; d) A szabad hajózás biz­tosítása a térség nemzetközi vizein, a nemzetközi meg­állapodásokkal összhangban. Kuznyecov kijelentette, hogy a szovjet határozati ja­vaslat a politikai rendezés valamennyi lényeges alap­elvét magában foglalja. Az okmány a többi között fi­gyelembe veszi azokat az in­dítványokat is, amelyekkel az (Egyesült Államok kor­mánya egyetértett. Caradon, Nagy-Britannia képviselője a közel-keleti kérdés „kiegyensúlyozott rendezéséről” beszélt, mi­közben csupán általános tor­mában szólott a megszálló izraeli csapatok kivonásáról. Goldberg amerikai kül­dött a korábban előterjesz­tett angol határozati javas­latot támogatta. A szovjet dokumentumot azért bírálta, mert az szerinte „nem ve­szi figyelembe a konfliktus­ban érdekelt valamennyi fél álláspontját. Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának következő ülését november 22-én tartják. szerint tábori tüzérséget, 16® milliméteres ágyúkat hasz­nálnak. Jordániai erők viszonoz­ták a tüzet. Az izraeli légierő a jú­niusi háború óta első ízben avatkozott bele a harcba és bombázta az al­karamai tábort, amely már hétfőn is az izraeli tüzérség célpontja volt. A hétfői tá­madásnak 14 halottja és több mint húsz sebesültje volt • tábor menekültjei között. Magyar — csehszlovák árucsere forgalmi megállapodás Harc a Jordán folyőnál Befejezés előtt álló lakó házsor Nyíregyházán az épülő nagykörűt menté». VILÁG PROLETÁRJAt. EGYESÜLJETEKf

Next

/
Oldalképek
Tartalom