Kelet-Magyarország, 1967. október (24. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-12 / 241. szám
Olvasóinktól Hibás üvegek érkezett levelek közül Kalydi Bélánénak Fehérgyarmatra, Berencsi Saroltának Kisvárdára és Dudik Andrásnak Nagy- kállóba már válaszoltunk. Spodnyik Irén márokpapi ol- vásónk levelét elküldtük az ille tékeseknek kivizsgálásra, Tóth Jánosné tiszavasvári lakos levelét szintén, mivel közvetlenül mi nem tudunk segíteni. Pintye Zoitánné túrái, valamint Karsai Ferencné nagy kallói olvasónknak is rövidesen válaszolunk. Márton Béla mátészalkai olvasónk kérése máris teljesült. Az országgyűlés szeptemberi ülésszakán alkotott __ a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló új törvényről folytatásokban közlünk ismertetést. Kertész Gyula tiszabezdédi lakos táppénzes iratait visszaküldték vállalatához, mert onnan hiányosan továbbították. Ott érdeklődjön. Fodor Ferenc kállósemjéni olvasónk MIL lapiát a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak kell kiadnia. Nagydobosra, Barna Árpádnénak levélben küldünk tájékoztatást panaszára. Már nem először fordult elő, hogy Söripari Vállat csorba nyílású üvegben hozta forgalomba a sört,, amit sajnos csak a felbontás után vesz észre a fogyasztó. A hibás üvegeket viszont sehol nem váltják vissza. Rendszerint a hiábavaló viták után a fogyasztó fizeti meg a csorba üvegek árát. Javasolnám, hogy sürgősen selejtezzék ki ezeket az üvegeket a Söripari Vállalatnál. K. G.-né Nyíregyháza Bocskai u. Nincs sorompó Jelentős forgalom bonyolódik le a Nyíregyháza— Vásárosnamény közötti műúton. Ezt az utat Baktaló- rántházánál, Nyírmadánál és Vásárosnaménynál keresztezi vasútvonal. Vásárosnaménynál fénysorompó, Nyírmadánál rendes sorompó biztosítja a balesetmentes közlekedést. Baktalóránt- házánál azonban semmiféle biztonsági berendezés nincs, holott itt sokkal inkább indokolt lenne. Ugyanis a vasúti kereszteződéstől ötven méterre egy TÜZÉP-telep, száz méterre a gépjavító állomás, és 150—200 méterre a mezőgazdasági szakmunkásképző iskola van. így különösen nagy a gépjármű- forgalom. A* biztonságosabb közlekedés érdekében kérjük, lássák el fénysorompóval ezt a vasúti kereszteződést is. Vietnami műszak Kricsfalussy Béla Baktalórántháza Kályha és cső Olajkályhát, , vásároltam 2590 forintért a mátészalkai vas- és műszaki boltban szeptember 27-én. Akkor csövet nem tudtak hozzá adni, de közölték, a következő héten megkapom. Azóta sem tudom használni a drága kályhát, pedig tudomásomra jutott, már kaptak hozzávaló csövet. Igaz, keveset, amit néhány óra alatt eladtak. Szerintem nem helyes, hogy a vásárlókkal megvetetik a drága kályhát azzal az Ígérettel, hogy egy hét múlva csövet is adnak hozzá. Vagy, ha megteszik, akkor elsősorban ezeknek a vásárlóknak az igényeit elégítsék ki a szűk keretből. Tisza Kálmánná MNB dolgozója Mátészalka rfl fit Is rt 1 amtokepzosok Szamosi aíárfabán Jó ütemben halad az őszi munka a szamostatárfalvi Ady Tsz-ben. Már javában folyik a piros almafajták szedése, csomagolása és elszállítása. Minden erőnket erre a munkára összpontosítjuk. Ismét segítségünkre siettek végi patronálóink, a nyíregyházi tanítóképzősök. Hatvantagú brigádjuk két hétig dolgozott gazdaságunkban. Itt-tartózkodásuk alatt műsoros estet és ki mit tud vetélkedőt rendeztek, utána késő estig együtt szórakoztak a község lakóival. Mielőtt elmentek búcsúestet tartottunk tiszteletükre, megköszöntük munkájukat és régi szokás szerint meghívtuk őket a zárszámadásra. Király Béla Szamos tatárfalva Képünkön Tolnai Magdolna és Orosz Gyöngyvér a II. c. osztály tanulói. Vasárnap, október 8-án, vietnami műszakot tartottak a Kisvárdai Bessenyei György és a Császy László Gimnázium tanulói. A járás több termelőszövetkezetében dolgozott a két gimnázium 1500 tanulója, főként az almaszedésben segítettek. Fizetésüket, közel 20 ezer forintot a szabadságáért harcoló vietnami népnek ajánlották feL A Császy gimnázium II. c. osztálya a kisvárdai Rákóczi Tsz gyümölcsösében dolgozott, ök érték el a legjobb eredményt. A 25 tagú brigád 500 darab 20 kilogrammos ládát szedett meg exportra kerülő almával, kétszázalékos hibával. Foto és szöveg: Vincze Péter Kisvárda Olvasóink panaszára válaszol az illetékes A Kelet-Magyarországban megjelent „Mégegyszer a menetrendről” című cikk hálókocsi problémával foglalkozó részével kapcsolatban az alábbiakat közöljük: A Záhony—Budapest Nyugati-pályaudvar között közlekedő hálókocsi ágy helyeit, a záhonyi, a nyíregyházi és a debreceni IBU3Z- irodák között osztottuk el. Kétségtelen, hogy az igényeket az egy kocsiban rendelkezésre álló ágyhelyekkel nehéz kielégíteni. Az idegenforgalom növekedésével párhuzamosan nőtt a nemzetközi hálókocsi ' járatok száma és ez a nyári idényben kocsiparkunk jelentős részét lekötötte. Az illetékesekkel folytatott tárgyalás alapján előreláthatóan október 15-től 1968. május 18-ig Budapest és Debrecen között külön hálókocsi járatot közlekedtetünk. Ennek következtében a Záhony—Nyíregyháza—Budapest vonal báBensőséges ünnepség Mérken A mérki szociális otthonban is megrendezték a bentlakók és a hozzátartozók találkozóját a napokban. Hosszú és lelkes készülődés előzte meg ezt a napot, de megérte. Hangulatosan telt a találkozó, amelyen műsorral is kedveskedtek a vendégeknek. A nap sokáig emlékezetes marad mind az otthon lakóinak, mind a meghívottaknak. E. E. Nyíregyháza lókocsijának debreceni ágyhelyeit a nyíregyházi IBUSZ-iroda részére adjuk át. így minden bizonnyal ki tudjuk elégíteni az utasok igényét. MÁV Utasellátó Üzemi Vállalat Budapest Szabolcsi fiatalemberből — ózdi példakép Egy megtáltosodott gép — Mikor nem szabolcsi többé a vándormunkás ? Hangulatot, részvétet, ellenkezést váltott ki az a kis élménycsokor, amit a fővárosi munkásszállásokon élő Szabolcs; fiatalokról adtunk „Szabolcsi fiatalember — idegenben” címmel szeptember 19-én. Azt vitatta néhány baráti hozzászóló, hogy nem minden távozó ügye szomorú. Továbbá, hogy az autó nem okvetlenül pozitívum egy falusi fiatalember életében. Végül az összképet hiányolták. Nincs sikeres szabolcsi pályafutás? Nagyon sok van. Egyet közülük érdemesnek tartunk az elmondásra, tanulságaiért. Következzék tehát Novák Sándor pátrohai huszonnyolc éves fiatalember története. De nem Pesten. Ott ez nem jellemző. Hanem Özdon, a magyar „Ruhr-vidéken”. Csúcseredmény egy öreg masinán Az Ózdi Kohászati Üzemek — azon túl, hogy milliárdos értékeket állít elő — idegenforgalmi látványosság is. A nagyolvasztómű után a hengerművekben áll legtovább a turista, ahol tüzes pántlikák kígyóznak a levegőben, ügyes munkások lendítette izzó fémszalagok, hengerlés közben. A finomhien- germű kikészítő üzeme az egyik legfontosabb része az üzemnek, itt kap végleges formát a hengerelt acél. Itt válik készáruvá, tervteljesítéssé. Kormos István üzemvezetővel éppen arról beszélgetünk, hogy ez a fontos üzemrész a múltban sorozatosan lemaradt. De a legutóbbi időben fordulat történt. Egymás után születnek a jó eredmények. — Tessék elképzelni, minap is történt: az egyik ócska, százéves salgótarjáni egyengetőgépen, amelyen még fennállása alatt nem ment át több anyag hatvan tonnánál, — újkorában sem — az egyik délelőttös műszakban kilencven tonnát csinált egy szabolcsi munkásom. És azóta ez így megy: kilencven tonna, száz tonna és még több. Megfoghatatlan, mi is történt itt. Isten veled, Pátroha Lokálpatrióta büszkeséggel kerestük fel a fiút. Hosz- szú, vékony, nagyon rokonszenves legény. Sovány arcán kormos csíkokat hagyott a munka. Szerényen fogadja a szerencsekívánatomat a munkában elért csúcseredményhez, de a szeme csillog. Látszik, hogy tudatában van: győzött. Hogy miben, azt igyekszünk megtudni tőle. Amikor megtudja, hogy „Szabocs” kérdezi, még nagyobb örömmel vall. Készültek a nagy teljesítményre? Nem. Hát akkor? Novák szaktárs, azt ne is akarja bemagyarázni nekünk, hogy csoda történt. Egy rozzant, régi gépből csak úgy magától nem jön ki húsz tonnával több acél! Bizonygatja, hogy a géppel semmi sem történt. Ha valami volt, velük, emberekkel történt. Mesélje el, kérjük. Azon a péntek reggelen minden úgy kezdődött, mint máskor. Novák Sándor gépkezelő és három segédje — szintén szabolcsiak — Varga Lajos, Bárdos István és Putnok; László, idejében kezdtek. De máskor is idejében szoktak kezdeni. Vitathatatlanul jó munkát kaptak : negyvenes T-vasak egyengetését. De ez is volt már. Hát akkor? Mi volt másképp ? A kormos arcú fiatalember keresi a szavakat: — Talán ott kezdődött, hogy egyszer sem kellett le- álln; gépet igazítani. Pedig ez máskor többször is elvesz húsz-huszonöt percet a munkaidőből. Olyan szépen ment a munka, hogy nem akarózott abbahagyni, egyenként mentünk el reggelizni, nem egyszerre. Ez máskor is volt, de csak ha már nagyon szorított az idő, a sok leállás. Most nem szorított semmi, mégis... így értük el a delet. Akkor már láttam, hogy megcsináltunk többet, mint máskor. Ilyenkor gondolhatja azt is az ember: szusszanjunk egyet. Nem nehéz ez a munka, csak figyelni kell. De jókedvünk volt. Azt mondtam a fiúknak: idefigyeljetek: nézzük meg, mit lehet kihozni ebből a régi gépből. így történt. így. Ezt a csoportvezető is megerősíti. Mikor Papp Istvánhoz odament Novák a műszak végén a le- meózott anyagok jegyzékével, az nem akarta először elhinni. Aztán megindult a futkosás, jöttek a művezetők is, nézegették a gépet, nincs-e valami „csendes újítás” a dologban. Nem volt. Hát akkor, most már igazán, m; történt itt? Az történt, hogy ez a szabolcsi fiú ezen a napon lett végképpen a munkásosztály felnőtt tagjává. Búcsút mondott a falujának, múltjának, nem megvetéssel, hanem, mint aki felsőbb osztályba lép, jó bizonyítvánnyal. De ez már csak akkor derült ki, amikor Szabolcsról kezdtünk beszélgetni. Novák Sanyi édesapja pátrohai kis- paraszt volt, négy holddal és nyolc gyerekkel. Felcseperedve, elment segédmunkásnak Pestre, a Landlerbe. Ö a legidősebb gyerek, de nem tudott eleget hazakülPanasz nyomán Nagyobb megbecsülést érdemelnek „Harmincnyolcán vagyunk az Ilona tanyán szakmunkástanulók — írják a gyerekek panaszos levelükben. — A helyzetünk sajnos nem megfelelő, A reggeli kevés és gyenge, a vacsora szintén. Egyszer kifogásoltuk, hogy büdös a hús, s az egyik konyhai dolgozó durván azt felelte, otthon sem eszünk különbet. Azért, hogy mi egyszerű parasztgyerekek vagyunk, romlott ételt odahaza sem kapunk. És itt nem is egyszer előfordult már, hogy penészes, lejárt szavatosságú . sajtot adtak vacsorára, vagy más rossz ételt.” A levélben nem említették a gyerekek az ebédet, s amikor — a szakszervezet képviselőjével — kivizsgáltuk panaszukat, az ebédet is megmértük. Súlyra megfelelő volt. Csupán a kenyérre panaszkodtak a gyerekek, hogy az kevés. A probléma tehát a reggeli és vacsora. A reggelitől 6—7 óra is eltelik az ebédig, s ezt a fejlődő szervezetű, fizikai munkát végző gyerekek nagyon nehezen tudják . elviselni. Szüksége lenne bővebb reggelire, vagy közben egy uzsonnára. A panaszos levél kifejezett témáján túl sem rózsás a tanulók helyzete. Nincs például semmiféle szórakozási lehetőségük, a heti egyszeri kimenőn kívül. Van ugyan egy televízió, de azon nincs kép, rossz; van egy-egy gombfoci és sakk, meg egy futball-labda is, a pálya azonban messze esik a tanulók szálláshelyétől. Ezek a lehetőségek nem adnak alkalmat olyan szórakozásra, amilyent 16—17 éves fiatalok szeretnének. Szeretnének például színházba, vagy moziba menni, s egy kis törődéssel ennek nem is lehetne akadálya. Megoldatlan az elhelyezésük is. Az eredetileg nyári szállásnak épült szobában húszán alszanak, a helyiség köves és csupán egy vaskályha fűti. Tavaly télen több tanuló megfázott, s ez az idén is előfordulhat. Lassan itt a fűtési szezon és még hozzá sem kezdtek a megígért cserépkályha berakásához. Kan István deni. Nagybátyja hívta ózd- ra, ahol egycsapásra hatszáz forinttal több lett a keresete. A vasirólauy szerelme A lemondások évei következtek. Kivett minden borítékból két-három pirosat, a többit hazaküldte. Legalább annyira neveltette kistestvéreit, mint édesapja. Azok már nem szakma nélkül indulnak az életnek. A két következő már itt dolgozik. Ózdon, a harmadik is idekészül és már a nyolcadik is ismeri a kohászvárost, pedig még csak ötéves. így alapítódnak a munkásdinasztiák. Az elmúlt esztendő a sikerek éve volt számára. Ismét ötszáz forinttal nőtt a keresete — a mellette dolgozó három Szabolcs; segédmunkásnak egyenként háromszázzal, egy év alatt. Az üzem legszebb lánya — Begezi Jolán, a „vasírólány "1 a szomszédos Uraj községből őt választotta férjének. Már van egy kicsijük, öröklakásra gyűjtenek, fele már együtt van, jövőre megveszik. Három kívánság: a lakás, egy motor, — mert még nem volt Balatonon, eddig minden szabadságát otthon töltötte — és egy tv, — mert még a szomszédba járnak nézni. Minden sikerül neki tehát. Az öreg gépnek is minden rezdülését illeti. Barátja lett az idegen hegyes táj, barátja az ócska gép, mely a számára értelmes munkát jelent; és amit ide- érkezés után rábíztak. Tősgyökeres ózdi lett. Hitelesen tanúsítjuk, hogy ennyi történt azon a nevezetes ózdi napon. A géppel semmi. Az emberekkel sok.. Novák Sándorral minden. Szabolcs elvesztette őt. De nyert is vele, mert a „szabolcsi fiú’’ munkaversenyben elért csúcsteljesítménye az ezernyi Özdon dolgozó szabolcsi becsületét is növelte és ezt éreztetik vele. Ne haragudjanak tehát a krónikásra sem, ha táncdal- énekes helyett (van!) Novák Sany; egyszerű történetét tartottuk az elmondandó szabolcsi karriertörténetnek. Sok ilyen van. Legyünk büszkék rá. Gesztelyi Nagy Zoltán ÉVM. VILLANYSZERELŐ- IPABI VÁLLALAT felvesz VILLANYSZERELŐKET és SEGÉDMUNKÁSOKAT budapesti, Pest környéki és vidéki munkahelyekre. BÉREZÉS: megemelt teljesítménybér, keresetkorlátozás nélkül, ehhez 15% idénypótlék. EGYÉB JÁRANDÓSÁGOK: saját lakóhelyen kívüli foglalkoztatás esetén — a jogosultságtól függően — különélési pótlék, természetbeni szállás, vagy szállásdíj térítés, étkezési hozzájárulás, munkaruha, négyhetenkénti hazautazási költségtérítés. JELENTKEZÉS: személyesen, Budapest^ VII., Síp u. 23. (főporta). (Bp. 3143) 14 életévüket betöltött LEÁNYOKAT KÖNNYŰ NAPPALI MUNKÁRA felveszünk. Magyar Pamutipar Budapest, IV. kér., Erkel u. 30, Telefon: 293—820. (Bp. 2863)
