Kelet-Magyarország, 1967. október (24. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-15 / 244. szám
FALUSI FIZETÉSNAP Látogatás az almagyárban — Félmillió az asztalon A húszezer torint rejtélye — Mi van a tiatalok borítékjában Huszonegy éré avatták az első tbc szanatóriumot A Morbus Hungaricus napja leáldozott Tizenöt csécsei kislány támaszkodik a kölesei önki- szolgáló bolt kerékpárkorlátjának. Tizenöt pár körömcipő, tizenöt pár selyemharisnya, tizenöt pár csillogó szem, — és tizenöt kiflit ropogtatnak. — Mi ez, gyerekek? Kirándulás? — Nem — válaszolja Tóth Ilonka, a legidősebb — várjuk a fizetésünket. Aztán a munkásbusszal megyünk haza. Ötszáz méterrel odébb, a Fehérgyarmati Állami Gazdaság kölesei telepén háromszázhúsz fiatal várja a borítékot. Van köztük diák, fiatalasszony, egy néhány legény. De a legtöbb lány. Vidámak, türelmesek. Nem egy-két percig tart, tudják. Félmillió forint van a bérelszámolók asztalán, itt még sosem fizettek ennyit. Az állami gazdaság fürgén, rugalmasan oldotta meg az almaszedés meggyorsítását. Bérelt két autóbuszt, s hat falu vállalkozó kedvű fiataljait viszi egy hónapja ide-oda. A háromszáz főből csak ötvenet ad a falu, a többit a környékről toborozták. A máskor harmincöt főt foglalkoztató telep munkás- létszáma négyszáz közelébe dagadt a szüret idejére. Nagyüzem lett, exportot csomagol. Ahol már októberben siklik a szán Volt is láttatja. A 220 vagonból már csak húsz sze- detlen, azzal is végeznek hét végére. Próbáljuk a teljesítményt elosztani a létszámmal. Sehogyan sem stimmel. Hogyan tud egy munkás napi három-négy- szer hozzányúlni tíz mázsa almához? Hiszen az hatezer darab! És mindegyik hozzá- nyuláshoz csak két másodperce marad. Vigyázni a minőségre, osztályozni, kivenni a hibásakat, hétféle nagyságba rakni... Harbula István telepvezető mosolyog. Menjünk csak, nézzük meg a „colozógépet”. A hatalmas, visszhangos csarnokban aztán nagy meglepetés ér. Hiszen ez egészen más, mint ahogyan az ember az almaválogatást elképzeli. A munka hetven százaléka gépesítve van. Ez nem feldolgozó üzem, almagyár. Kint a kertben gumis szedőzsámolyokon szedik a gyümölcsöt, és harmincöt ládát „csúszólapokra” raknak. Ez egy szánszerűen kiképzett vaslemez. A vontatók elhúzzák — szánkóznak vele a sárban, — a villás- targoncák beviszik a szalagra és innen kezdve alig ér hozzá ember. Gumilapokon forog, mutatja minden oldalát, a női kezek átrakják, ahová, kell, forogva surran a maga megfelelő rekeszébe, onnan a ládákba. Harminc asszony állja körül a colozó gépet, amiből exportképesen kerül ki. Almagyár... I izák Erzsi felemás éve A leggondosabban szedett svájci exportért 8,15, a többi elsőosztályúért 7,25-öt kapnak. így érthető, hogy a gondos almaszüreti munkákra, a prémiumokkal együtt kétmilliót szánt csak ez a telep. S jó, hogy ez a pénz a környék lányainak kötényzsebébe kerül. Nézzük az elszámolási szalagokat. A húszéves Lizák Erzsi 1670,— forintot kapott. Magdi, a húga 1640-et. Mit csinálnak a pénzzel? Nevet a két lány: majd a mama beosztja. És a bálok? Arra kevés kell. Igaz, gyakran. Az egész lányhad együtt jár, múlt szombaton Turistván- diban mulattak, most pedig Tiszabecsen számítottak rájuk a táncosok. Ráadásul ezen a hét végén két lánypajtásuk is férjhez megy, Szödényi Erzsi Penyigén, a „Vidám” Magdi pedig, a bérelszámolójuk Gyarmaton Mindkét menyasszony meghívta minden pajtását a lakzira, lesz dolga szombaton a felvirágozott munkásbuszoknak. A két Lizák-lány kivétel. Apjuk nem engedi sehova őket. Erzsi szeretne szövőgyárba menni Pestre. Nem engedik. Pedig itthon csak pár hónapig van munkája az alma körül, aztán — az év másik feléljen „látogatni jár, társaséletet él.” Ahol a kevesebb több S ha már végignéztük a félmillió szétosztását, a száz méterrel odébbi tsz-irodába is bekukkantunk: itt is száznégyezer forint vár szétosztásra Tóth József bérelszámoló asztalán. De ez több a falunak. Több, mert nem egyszeri, mint odaát. És több azért is, mert nem viszik szét hat faluba. A Kossuth Tsz dolgozó tagjainak a bugyellárisába sűrűn dugnak mostanában forintokat. Múlt hónapban ismét nagyobb volt az előleg: az első negyedévi 8,— és a második negyedévi 10,— forint után most 12,— forintot munkaegységenként. Most pedig a lenszedők kapják a prémiumot: 39 000 forintot. Legjobb pénz az a 18 000 forint, amit kétnapos szilvaszedéssel kerestek: az értékesítési ár fele a szedőké volt. Mostanában kapták meg a burgonya, a kukorica és a cukorrépa szedői a 15 százalékos prémiumukat természetben és hamarosan osztják a dohány és a napraforgó után a 15, a lóhere, Valamennyien fiatalok, alig túl a harmincon. Közös vonásuk, hogy nagy az akaratuk, a vágyuk a tudomány titkainak feltárására, amiért nem sajnálják az időt, a fáradtságot. Aspiránsok, tudósjelöltek, itt élnek, dolgoznak megyénkben, s mostani kutatásaikat elsőként szűkebb hazájuk közvetlen szolgálatára szeretnék gyümölcsöztetni. Dr. Cservenyák László, a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola adjunktusa, Gáspár István, a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kutatója, Folkmayer Tibor pedig a Nyíregyházi Dohányfermentáló Gyár főmérnöke. Három kérdésre kértünk válasz tőlük: 1. Mit választott értekezése témájául? 2. Milyen hasznát veheti megyénk kutatásainak? 3. Fáradozásában milyen segítséget kap? DR. CSERVENYÁK LÁSZLÓ: Értékesítés új viszonyok között 1. Témám lényegét mar a cím magában foglalja: „Az önálló értékesítés és hatása a szabolcs-szatmári termelőszövetkezetek gazdálkodására”. A főiskolán politikai gazdaságtan oktató vagyok, s az említett téma szorosan kapcsolódik a szocializmus politikai gazdaságtanához, közelebbről pedig az agrárgazdaságtanhoz. Úgy érzem, a kutatás tárgya nemcsak izgalmas, de rendkívül időszerű is. Szeretném elérni, hogy munkám előmozdítsa az értékesítés hatását a termelési szerkezetre, a szövetkezeti alapokra, a jövedelemre, a tagok részesedésére. 2. Ha ez sikerül, úgy megyénk közös gazdaságai talán hasznát vehetik majd munkámnak. Kellő tudományos szintű és igényű elemzés mellett fontosnak tartom a gvakorlatiságot. Vizsgálód: «'imát főként megyénk tsz-eiben végzem, a lucerna és a szarvaskelep után a 10, meg az alma után a 4—5 százalékos szedési prémiumot — forintban. Ennyi sokféle teendő közi bizony az almával egy kicsit lemaradtak. Sokat lendített ugyan az iskolások háromnapos rohammunkája: három és fél vagont. De hetven vagon még kint van. Kár, hogy a szövetkezet a MÉK-től csak 5,80-at kap ugyanazért az áruért, amiért az állami gazdaság jó esetben 8,15-öt is eléri. Na, majd az új mechanizmusban... Tréfa a balkányiak címére Falun úgy illik, hogy leg- . alább búcsúzásnál mondjon valamit a jónapoton kívül. Ezért elfele menőben odaszóltunk a pénzért sor- banállóknak: — Valamit, rakjanak a takarékba is. Egy borízű hang válaszolt a sarokból: , — Ne féljen, nem fog az nálunk „megpenyészedni”. Akkor jutott eszünkbe a kocsma. Pesten, a kilencedik kerületben ilyenkor már semmi sem drága. Hogy van ez Kölesén ? Kölesén két italbolt működik. A kettő havi forgalma százhatvanezer forint. Ha számba vesszük, hogy ez évi kétmillió, akkor a Kossuth Tsz tagjainak nemcsak az a négy és fél millió — dolgozó tagonkénti évi ahol különösen napjainkban, az új mechanizmus viszonyai közepette megnő az önálló értékesítés lehetősége, miként az ezzel járó feladatok is sokasodnak. 3. Belföldi ösztöndíjas vagyok, tehát teljesen kutatásaimra fordíthatom időmet, erőmet a következő 3 évben, mivel most szeptemberben nyertem felvételt aspiranturára. Felkészülési helyem a Debreceni Agrártudományi Főiskola, melynek útján minden segítséget megkapok a Magyar Tudományos Akadémiától. GÁSPÁR ISTVÁN: A kár ma 70 ezer vagon burgonya 1. Nemcsak hazánkban, egész Közép-Európában állandó gondot okoz a burgonya levélsodródás, míg 2—3 évenként a burgonyavész károsítja megyénket, a népgazdaságot. Éppen ezért választottam témámul tavaly a „Rezisztenciára nemesítés a burgonyavész és a levélsodródás ellen” című értekezést 2. Ha csak azt említem, hogy hazánkban évenként átlagosan 70 ezer vagonra tehető az a kár, amit a levélsodródás okoz, s hogy Szabolcsot a burgonya hazájaként ismerik, talán érződik: milyen hasznát vehetnék egy sikeres nemesítésnek szűkebb hazánkban. Eddig vadfajokkal végeztem keresztezést, melyekben az ellenállóság megvan. A kísérlet éveket igényel, s az eredményt majd csak a kultúrfajoknál lehet meglátni. Részeredményeket azonban három év alatt, is kaphatunk, hasznosíthatunk. 3. Magam is ösztöndíjas vagyok, s ez nagy segítség. A már említett vadfajok nálunk nem találhatók 1 meg, ezeket a Szovjetuniótól és Csehszlovákiától kaptam kísérleteimhez. Kellő , szakirodalom áll rendelkező- | 18 000,— forint — lehet a jövedelme, amit innen szereznek. (Nem is.) A kocsmák forgalma meghökkentően alacsony mégis fizetésnapom Amikor ezt szóvá tesszük, az egyik pártmunkás az este legjobb tréfáját süti el. — Bezzeg Balkányban! — mondja. Miért? Mi volt Balkányban? Még a sorozásról visz- szajött tizenhárom új kis- katona is abbahagyja a nótát, pedig Máté Gyula bácsi vb-elnökhelyettessel ugyancsak gyakorolták. — Az volt, hogy az állami gazdaság igazgatója egyszer kiosztott negyvenezer forint prémiumot. Másnap kiváncsi volt rá, mennyi! ittak el belőle a dolgozók. El is ment az italboltba, i Megkérdezte, mennyi volt az előző napi forgalom. Legnagyobb megdöbbenésére azt kellett hallania, hogy hatvanezer forint. Azóta is töri a fejét, honnan vették a dolgozók azt a húszezer forint többletet. Hát Kölesén ilyesmiről szó sem lehet. Először, mert aki sokat kap, jobban vigyáz rá. Másodszor azért, mert itt elég annyi „légköri nyomás”, ami a jó nótához kell. Harmadszor pedig, — ha az előző kettő nem is lenne igaz, itt a pénz zömét az asszonyok keresték és nem bolondok kocsmára adni. Nem is olyan butaság ez, tessék csak utánagondolni. Gesztelyi Nagy Zoltán semre a magyaron kívül orosz és német nyelven. Tíz éve végeztem az egyetemet Taskentben, s így az orosz nyelvvel nincs problémám, a másikkal pedig birkózom. FOLKMAYER TIBOR: Izesebb dohány, olcsóbban 1. Üzemünk mérete is jelzi, hogy Szabolcs-Szatmár, de az egész Kelet-Magyar- ország számottevő dohány- termelő vidék. Gyárunk eredményei miatt sem kell szégyenkeznünk, mégsem mondhatjuk el, hogy mi a legkorszerűbb technológiával végezzük a dohány fermentálását. Uj eljárásra van szükség, mely jobb minőséget, nagyobb gazdaságosságot eredményez. Ezért választottam értekezésem tárgyául új fermentálási technológia kidolgozását. 2. Most még csak elképzelések halmaza áll előttem, hiszen alig egy hónapja vállalkoztam a nagy munkára, Megyénkben különösen nagy károkat okozott a belvíz a lakásokban. A mintegy 2000 újjáépítésre és teljes felépítésre váró lakás terven felüli elkészítése nem csak az állami, tanácsi és szövetkezeti építőiparnak, hanem az anyagot biztosító TÜZÉP- nek is gondot okozott, és okoz még ma is. A megyében eddig több, mint 70 millió forint értékű építőanyaggal értékesítettek többet min’ az elmúlt év azonos idősza kában. A jobb építőanyagellátá- ellenére is sok helyen nerv megfelelő ütemben halad a belvízkáros lakások építése. Talán éppen a szabolcsi gyakorló évek inspirálták a világhírű magyar orvosprofesszor Korányi Frigyest arra, hogy szembeszálljon a népet pusztító magyar betegséggel, a tbc-vel. De még a felszabadulás előtt is ötszáz ember esett a tüdőgii- mőkór áldozatául megyénkben, mert az Alföld és a homok és a cselédlakások gazdag táptalajul szolgáltak a Morbus Hungaricusnak. És most, a felszabadulás után huszonkét évvel kimondták: a tbc nem népbetegség többé Szabolcsban. A hatalmas küzdelem sikerrel járt, megyénk a tizenkilenc megye között a megbetegedések számát tekintve tizenötöt hagyott maga mögött. Dr. Kiss József, a kocsor- di szanatórium igazgató főorvosa — aki a felszabadulás után azonnal bekapcsolódott ebbe a munkába — statisztikai adatokat mutat. Az ötvenes évek közepén megindult szűrések hatására 1960-ban lépett a legmagasabbra a nyilvántartásba vettek grafikonja 2371 beteggel. A múlt évben már jóval nagyobb mértékű a csökkenés, mint az országos átlag, csak 914 beteget vettek fel. Döntően csökkent a gyermek tbc is, minden huszonötezer lakos közül csak egy gyermek fertőződött. Az okok együttesen hatnak. A gyermekeknél a BCG-oltások, a felnőttek ezért jósolni nem szeretnék. Annyi már biztos, hogy kísérleteim, kutatásaim eredményeit elsősorban gyárunkban szeretném kamatoztatni, „menet közben” is. Tudni kell ehhez, hogy nálunk most kezdődik egy 3 évig tartó, több, mint 50 milliós rekonstrukciós munka, éppen a technológia korszerűsítése érdekében. Ez számomra nemcsak lehetőséget, hanem kötelességet is jelent remélt eredményeim hasznosítására. 3. Október elején érkeztem haza a Szovjetunióból, Krasznodárból, ahol korábban az egyetemet végeztem. Nagy örömömre az idén levelezőként szovjet aspiranturára nyertem felvételt. Egykori tanszékvezetőm, Csenyikov professzor mesz- szemenő támogatásáról biztosított. Erre meg is lesz az alkalom, hiszen négy éven át minden esztendőben 2 hónapot az Akadémia segítségével a Szovjetunióban tölthetek, ahol a kutatások lényegesen előbbre tartanak, mint nálunk. Cementhiány miatt például napokon át állt a munka a Baktalórántházi Vegyes Ktsz által épített 35 lakásnál. Sok helyen — a különböző okok miatt — a későn kapott építési engedélyek is hozzájárulnak althoz, hogy a munkák jövőre húzódnak át. A cementhiány enyhítésére a TÜZÉP további lépéseket tesz. Egy ilyen tárgyalás eredményeképpen — átmeneti segítségként — kap a megye 30—40 vagon lengyel cementet. Ez 8—10 napon belül meg is érkezik. A folyamatban lévő munkák befejezéséhez a tartalékkészletből utalnak ki 30 mázsát a baktalórántházi ktsz-nek is. gyógyítása, a baktériummentesség. A felnőtteknél az összehasonlíthatatlanul jobb és vitamindús táplálkozás, a lakáskörülmények megváltozása — általában a szociális helyzet javulása segítette a tbc elleni küzdelmet. Nem kis jelentőségű ugyanakkor a világszínvonalat elért — sőt sokszor túlhaladott — magyar gyógyszerek megszületése és térhódítása. Az izomicid, a rigenicid, a pasch, a strep- tomicin (pillanatnyilag legalább nyolc nagy hatású gyógyszert gyártanak hazánkban) döntően befolyásolja a gyógyulást, s ezek a Nyugaton megfizethetetlen gyógyszerek nálunk ingyenesek. 1946 október 15-én — frontosán most huszonegy éve — a nyíregyházi kommunisták munkája nyomán hozták létre az első szabolcsi tbc gyógyintézetet Bak- talórántházán. Azóta Ko- csord, Mándok, a nyíregyházi gyermekintézet, Ga- csály, Nyírbéltek, s legutóbb a nyíregyházi 300 ágyas szanatórium szolgálja a gyógyulást összesen 850 ággyal. Óriási jelentősége van a szűrésnek Az újonnan nyilvántartásba vettek hetven százaléka ennek a nyomán került gyógyításra. A kilenc éve folyó nagyarányú szűrési munkát ma öt mozgó és Nyíregyházán, Kisvárdán. Mátészalkán stabil szürőgép segíti. Húszezer szűréssel kezdték, s jelenleg évente 432 000-nél tartanak, a tíz éven felüli lakosságot minden évben ellenőrzik. A gondozóban lévő kataszterben minden tíz éven felüliről legalább négy-öt fénykép mutatja mozgásában is a folyamatot. Ez sokat jelent a megelőzésben, ilyen jól regisztrált megye nincs több, Budapest is messze elmarad mögöttünk. Dr. Somi Kovács Tibor kandidátus felmérése szerint 1975-ben már csak országosan ötezer, 1985-ben pedig csak háromezer új beteg várható, s elenyésző számban gyermek. Mert míg a felnőtteknél egy év alatt négy százalékkal csökken a megbetegedés — ez is nagy szám —, a tíz éven aluliaknál tizennégy százalékkal! Megnyugtató tehát a nagyarányú küzdelem eredménye. A tények azt mutatják, hogy a tbc nem csak nem népbetegség többé, de a betegségek között is csökken a szerepe. lakások építése Tárgyalnak a MÁV TRANZlT-tal, hogy a Szovjetunióból, Záhonyon át érkező szállítmányokból a megye részére is diszponáljanak cementet. A belvízkárt szenvedették megsegítésére terven felül építenek lakásokat a ktsz- ek. Az ÉM Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat ez évben 36 lakást ad át Nyíregyházán. Ebből már 16-ba be is költöztek. A lakásátadások zöme ezekben a hónapokban várható. Akiknek várni kell még, fokozottan igénylik a társadalom segítségét. T. A Aspirantura a megye javára Három kérdés három fiatal szabolcsi tudósjelöltnek Angyal Sándor K. Az építőanvagellátás fokozása ellenére sok helyen húzódik a belvízkáros
