Kelet-Magyarország, 1967. október (24. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-15 / 244. szám

PÁRTÉPÍTÉS magasabb követelmények szerint Beszélgetés Szabó Istvánnal, az MSZMP nagykállói járási bizottsága osztályvezetőjével Helyiiparunk — holnap Saját vállalatot alapíthatnak tanácsaink végrehajtó bizottságai Elismerés a versenynek Tizennégy, napja már 1968- ban járnak a Nyíregyházi Konzervgyárban. Jó munkát végeztek idén: túlteljesítet­ték a tervet, több árut küld­tek a külföldi piacokra, hat és fél millióval csökkentették a tervezett költségeket. A hátralévő két és fél hónap már azt segíti, hogy minél vastagabb legyen a munká­soknak nyereségként kiosz­tandó boríték. A hatékonyabb, jobb és takarékosabb munka számos példájával találkozunk me­gyénk üzemeiben. Néhány je­lentősebb siker: a gyáregy­ségek versenyében a Nyír­egyházi Gumigyár és a do­hányfermentálógyár első, a ruhaüzem második lett idén. A kisipari szövetkezetek 11,5 millióval teljesítették túl ter­vüket, az állami építőipari vállalat 107 lakás helyett 150- et adott át határidő előtt. A siker lendítőereje a ju­bileumi évben meghirdetett szocialista munkaverseny, s egyben a mechanizmus beve­tésére való felkészülés. A lel­kiismeretesebb, a helyileg irá­nyított és szervezett, a gaz­daságosabb tevékenység, az üzemi önállóságnak máris sok helyen tapasztalható eredménye. Harmincezer dolgozó tett vállalást. 2239 brigád huszon­ötezer tagja a szocialista cim megszerzéséért küzd. Az ipa­ri dolgozók és a termelőszö­vetkezeti tagok 80 százaléka határozott úgy: a jubileum tiszteletére tudása javait ad­ja munkahelyén. S hogy a verseny milyen hatalmas erő, azt a fentieken kívül bizo­nyítja ez a két adat: me­gyénk szocialista ipara az első fél éven 26 százalékkal, építőipara pedig tizenhat szá­zalékkal termelt többet, mint 1966. hasonló időszakában. A számok önmagukért szólnak. Mutatják, hogy a dolgozók kezdeményezőkész­sége, alkotó ereje csodákra képes, beláthatatlan tartalé­ka az iparnak, a mezőgazda­ságnak. Azt is jelentik, nem volt véletlen, hogy az el­múlt hetekben a megyei párt vb elhatározta: a szabolcsi kommunisták minden terü­leten vállaljanak nagyobb részt, felelősséget a munka­verseny szervezéséből, irá­nyításából. Ismeretes már a Miniszter- tanács és a SZOT elnökségé­nek közös határozata is. Ki­mondja ez az okmány, hogy a verseny nélkülözhetetlen eleme az eredményesebb gaz­dálkodásnak, a tudat formá­lásának, a közösségi maga­tartás fejlesztésének. De ha­tásos segítője a szakmai, az ál­talános és a politikai művelt­ségnek is. Elismerést a versenynek, s a munkában kiemelkedő dol­gozóknak — ez az új hatá­rozat mondanivalójának a lé­nyege. Elismerést anyagilag és erkölcsileg egyaránt. Ezért — nagyon lényeges új vonása ez a verenynek — az értékelést, az irányítást, a szervezést, a jutalmazást épp olyan vállalati feladatnak kell tekinteni, mint a ter­melési tervek teljesítését. „A munkaverseny közvetlen irányítása a jövőben válla­lati feladat” — hangsúlyoz­za a kormány és a SZOT. A gazda, a felelős a ver­senyért január elsejétől a vállalat vezetője, akit mun­kájában segít a szakszerve­zeti bizottság és az üzemi pártszervezet, a KISZ. A jobb munkáért több bért elv gya­korlati érvényesítésén kívül nem lesz közömbös az erköl­csi elismerés sok új formája sem, amit a rendelkezés kü­lön meghatároz. Ez az ösztönzés, elismerés újabb biztosítéka a holnapi jó munkának. Annak, hogy megyénk ipara, közlekedése, kereskedelme a mechaniz­mus emelőin kívül hosszú tá\t>n, biztosan és hatáso­san támaszkodhat a dolgo­zók öntudatára. K. 1­Az élet, a fejlődés, a párt előtt álló feladatok maga­sabb követelményeket állí­tanak azokkal szemben, akik felvételüket kérik az MSZMP soraiba. Erről be­szélgettünk Szabó Istvánnal, a Nagykállói Járási Pártbi­zottság pto. osztályvezető­jével. — A tagjelöltség megszüntetése milyen új tennivalókét jelentett a járásban, a pártépito munkában? — Első feladatunk volt tisztázni a párt-alapszerve- zetek vezetőségeivel, ho­gyan is értelmezzék helye­sen a módosítást, hiszen a kongresszus határozatainak megjelenése idején 56 alap­szervezetben 144 tagjelölt sorsáról kellett már úgy dönteniük, hogy figyelembe vegyék a magasabb köve­telményeket. Ez annál is in­kább jelentős munka volt, mert a 144 tagjelölt közül 133 olyan volt, akik ez időben még nem rendelkeztek az egyéves tagjeiöltséggel. Dönteni kellett: alkalma­sak-« vagy sem. Ez nagy felelősséggel járt. És itt né­hol bizonytalanságot ta­pasztaltunk. Ezt mutattáld a taggyűlések is. A párt­tagság zöme ekkor még nem értette világosan, hogy a tagjelöltség eltörlése nem azt jelenti, hogy most már minden tagjelöltet fel kell venni a pártba. így történ­hetett, hogy mind ,a 144 tagjelöltet felvették. Mé­lyebben vizsgálta meg ügyü­ket a járási párt-végrehajtó­bizottság — alkalmazva a módosított szervezeti sza­bályzatot —, s 6 tagjelölt felvételét nem hagyta jó­vá. Talán még következe­tesebbek is lehettünk vol­na. De az vezetett bennün­ket, hogy többségében tsz és tszcs pártszervezetekről volt szó, melyek erősítése elsőrendű feladatunk. Ez viszont nem jelentheti azt, hogy a pártba felvételt nyert tagokkal ne foglalkoz­zanak megkülönböztetett módon az alapszerveztek, hogy valóban elvhű elvtár­sak váljanak belőlük. — Ezeknek az alapszer­vezeteknek a munkáját mi is fokozottabb figyelemmel kísérjük, jobban segítjük, s azon fáradozunk, hogy az így felvételt, nyert elvtár­sak politikai-szakmai kép­zéséről gondoskodjunk. Tíz hónap telt el, amióta ér­vényben van a módosított — Tizenhét éves vagyok. Eddigi életemben nem volt semmi olyan, amit különös­nek szoktak mondani. Hoz­zám hasonló negyedikes diáklány nem is egy van itt, a nyírbátori gimnáziumban. Amiben esetleg különbözők iskolatársaim nagy többségé­től, «az talán az indulás, il­letve az, ahogy én ide kerül­tem... Gyermekkorom évei úgy teltek, mint a legtöbb fa­lusi gyermeké. Nyírbélteken éltem a szüleimnél, ott vé­geztem el az általános is­kolát. Eleinte nem sok lel­kesedéssel, később egyre na­gyobb kedvvel jártam iskolá­ba. ötödik osztályos voltam, amikor végleg abba akartam hagyni. Nem anyagi okokból. Édesapám akkor még jól keresett. Traktoros volt a gazdaságban, ősszel és ta­vasszal háromezres fizetése is volt. Csak egyszerűen nem volt kedvem tanulni. Ne:n engedték, hogy kimaradjak: szüleim sem és tanáraim sem. Nyolcadikig azután ki­tűnő és jeles bizonyítványo­kat hoztam haza. Gépipari technikumba készültem, Debrecenbe. A falusi általá­nos iskola jeles bizonyítvá­nyával mégsem mertem fel­szerveZeti szabályzat. Ez idő alatt 52 tsz-tag, tszcs-tag és értelmiségi dolgozó közül — akik jelentkeztek — 11 nem nyert ‘felvételt. Ez is mutatja, hogy már maga­sabb követelményeket állí­tanak a jelentkezőkkel szemben, örvendetes ta­pasztalat, hogy megnőtt a nők érdeklődése. A 41 fel­vett párttag közül 16 a nő. — Véleménye szerint mi indokolja a pártba jelentkezőkkel szemben támasztott magasabb követelményeket? Le- Het-e általánosítani e követelményekben? — A jelentkezőkkel szem­ben támasztott magasabb követelményt elsősorban a társadalmi életünkben be­következett változások, a fejlődés indokolja. Most. a szocializmus felépítésének időszakában nagyobb, bo­nyolultabb feladatok meg­oldása vár a pártra, s ter­mészetesen tagjaira, többek között az új gazdasági me­chanizmus bevezetése, he­lyes alkalmazása. 1968-tól az üzemek, tsz-ek, intézmé­nyek, stb. önállóságának növekedése a párt-alapszer- vezetek önállóságának az erősödését is eredményezi. Ez a felelősséget növeli a gazdasági, de egyben a pártszervezet részéről is. — A párt tagjainak köte­lességei között mint új követelmény jelentkezik, a módosult szervezeti szabály­zat I. fejezetének 2. pont­ja szerint „...cselekvőén ve­gyen részt a társadalmi életben”. Ennek célja, hogy a párttagság nagyobb részt vállaljon a párt politikájá­nak, határozatainak végre­hajtásában. De indokolja Olvasónk írja: Mindenekelőtt szeret­ném megköszönni a szer­kesztőség közbenjárását; a nagyhalászi ktsz pótolta az iskolánkban végzett munka hiányosságait, így a tanítást rendes időben megkezdhet­tük. De még ezután is ma­radt okunk a reklamációra. Anyagszállítás közben a vételizni. Kitűnővel talán igen... így lettem a Báthori Ist­ván gimnázium tanulója. Az első két tanévben minden rendben ment. Bejáró vol­tam, s mindjárt az első év végén kitűnő bizonyítványt kaptam. Nyaranként ifjúsá­gi építőtáborba küldött az iskolai KISZ-szervezet... Az idei nyáron már dolgoznom kellett: pénzért, otthon a faluban, a tanácson. Kellett a pénz, mert megváltoztak a szüleim anyagi körülményei. Nos azóta vagyok én más, mint az iskola legtöbb diák­ja. Amióta az eszemet tudom, édesapám mindig beteges- kedig. Szívbeteg. A múlt év januárjában leszázalékolták, s most fiatalon nyugdíjas. A család jövedelmei most alig több ezer forintnál. Két testvérem van. A kicsi még csak négyéves, a nagyobbik 15 éves. Mi ketten, „nagyok” sokba kerülünk. Hugóm Debrecenben középiskolás, az építőipari technikum má­sodikos tanulója. Édesanyám sem helyezkedhet el dolgoz­ni, édesapám és a kishugom körül van munka bőven a háznál. A tanulást mégsem kell abbahagynunk-. továbbá az is, hogy a párt tudományos világnézete, a marxizmus—leninizmus ma már jobban , áthatja tár­sadalmi-gazdasági életün­ket, hiszen a szocialista termelési viszonyok kiala­kulásával következetesebben érvényesülhet. — Természetesen a kö­vetelményeket. nem szabad általánosítani. Erre recep­tet adni nem is lehet, hiszen más követelményt kell ál­lítani egy főiskolát végzett pedagógussal, agronómus- sal szemben, mint egy mun­kással, tsz-taggal, vagy egy tanyán élő emberrel szem­ben. Hiba lenne, ha erről megfeledkeznénk. — Hogyan állnak helyt a már magasabb követelmények szerint pártba került elvtársak? — Tapasztalataink azt igazolják, hogy erősödött velük a párt. Példamutatók a munkában, magánéle­tükben. s különösen örven­detes, hogy erősödött ve­lük a tsz-mozgalom. Sajná­latos viszont, hogy nem megfelelő a velük való fog­lalkozás. Nem kapnak párt­1 megbízatásokat, nem reagál­nak megfelelően javaslata­inkra. Jobban be kellene vonni őket a pártoktalás- ba, a pártéletbe, s igényel­ni javaslataikat. Mert a szervezeti szabályzatban eszközölt magasabb köve­telményekről szóló módosí­tás még nem minden. A követelményeket alkalmazni kell a gyakorlatban, s ne­velni az új párttagokat. Csak így állhatnak helyt az élet minden területén, mint kommunisták.' ktsz egyik vontatója meg­rongálta az iskola kapuját annyira, hogy nem lehet be­zárni. Azóta mindig csak igénk, hogy rendbehozzák. Láda Bertalan isk. ig. Székely Az iskola nagyon sokat se­gít. Az osztályfőnököm meg­látogatta szüléimét, s a lá­togatás után azonnal fel­vettek a kollégiumba. A bejárás, utazgatás időrabló és költséges volt. Akkor is jól tanultam, de most a kollégiumban sokkal nyu- godtabb körülmények kö­zött készülhetek az érettsé­gire. Havonta itt csak 120 forintot fizetek. Ennél ki­sebb összegű térítést rajtam kívül három diáktár­sam fizet, de ők többen vannak testvérek. Úgy hal­lom, hogy nemsokára újabb térítési díjakat állapítanak meg a tanulmányi eredmé­nyek kiértékelésével: Állító­lag a nagyon jó tanulók­nak nem is kell majd fizet­niük. Az én tanulmányi eredményem négyegész nyolctized volt legutóbb. Ta­lán én is „ösztöndíjas” le­szek. Nagyon szeretek tanulni. Talán azért is ragaszkodom ennyire a tankönyvhöz, az iskolapadhoz, mert nekem nem könnyű. A biológiát és a fizikát szeretem a tan­tárgyak közül a leginkább, jövendő életcélom is ehhez a két tudományághoz kap­csolódik. Most már egyre Mi kell ahhoz, hogy sza­bolcsi emberek tízezrei vég­re leszálljanak az ingázás vonatáról? Munkaalkalom idehaza. Hogyan tűnhetnek el az ipar nélküli fehér fol­tok a megye térképéről? Úgy, ha minél több szolgál­tató üzem, vállalat van a községek közelében. Jogsza - bályaink ez ideig nem rögzí­tették egyértelműen,, hogy végtére kik jogosultak vál­lalatot alapítani. Sok más gond — például a minisz­tériumi ipar fejlesztésének lassú üteme — mellett ez is gátolta megyénkben az eredményesebb iparpoliti­kát. Emiatt tekinthető rend­kívüli jelentőségűnek a kor­mány ez év tavaszán — már a mechanizmus szelle­mében — hozott rendelete, mely többek között a ta­nácsok végrehajtó bizottsá­gainak is megadja a lehető­séget 1968 januárjától vál­lalat létesítésére. Önerőből a világhírig Túlzás volna persze azt állítani, hogy ezzel egycsa- pásra megszűnnek gond­jaink, hiszen a vállalatala­pítás szerteágazó, bonyolult feladat. Ugyanígy kár volna viszont elsiklani a kormány- rendelet felett, mert kezde­ményezőkészség nékül a lehetőségből sohasem lesz valóság. Éppen a megyénk­ben található példák bizo­nyítják a vállalkozói kedv, bátorság nagy értékét. A ta­nácstörvény adta lehetőség útján az utóbbi tíz esztendő­ben, önerőből létrehozott termelő helyek egyike-mási- ka már világhírnévre is szert tett. Ha csak a Nyír­bátori Vastömegcikkipari Vállalat példáját említjük; alakulása évében még mind­össze 4,5 milliót termelt, tavaly már a 43 milliót is meghaladta az előállított ér­ték, s termékük messze túl­jutott megyénk, s az ország határán. Több száz főt fog­lalkoztató üzemmé terebé­lyesedett az egykori Tisza- löki Vegyesipari Vállalat, melynek létrehozását — pe­dig nem voltak hozzá mil­liói — a járási tanács kez­deményezte. Az előbb em­lített Nyírbátori üzem is lényegileg a helyi, községi tanács próbálkozásából szü­letett meg. Ha már itt tartunk; a születés vajúdással jár, az többet beszélünk a pályavá­lasztásról. Osztályfőnökünk, aki a mi osztályunkkal kezd­te tanári munkáját, talán még többet törődik a mi pá­lyaválasztásunkkal, mint mi magunk. Jól megismert ben­nünket. A kollégiumból gyakran hazalátogathatok. Otthon mindig olyan örömmel fo­gadnak. Édesapámnak én vagyok az olvasási tanács­adója. Ha valami jót olvas­tam, ő is el szokta olvasni. Sokszor még levélben is megírok neki egy-egy könyveimet. Meg a tanulás­ról is elbeszélgetek vele. Minden érdekli. Édesapám valamikor na­gyon szeretett volna tanul­ni. Tízéves volt, amikor meghalt az édesapja, s ak­kor munkába kellett áll­nia.­Orvos szeretnék lenni. Nem sokpénzű ember, ha­nem orvos! Még hat-hét évet kell tanulnom, ha si­kerül a felvételi. Nem fo- gadkoztunk a húgommal sohasem, hogy hálásak le­szünk a segítségért, de évek múlva — amikor mindket­tőnknek diploma lesz a ke­zében — szeretnénk olyan dolgos emberek lenni, mint a szüléink és mindazok, akik életünk útját egyengették. Elmondta: Szűcs Ida Lejegyezte: Salágyi Szabolcs utóbbi tíz évben alakított tanácsi helyiipari vállala­taink is megfizették kezdet­ben a „tandíjat”. De hif. azt tekintjük, hogy megyénk tanácsi könnyűiparában —. az élelmiszeri par • nélküli — tíz éve még csak 707 fő dolgozott, s hogy ez a szám tavaly már meghaladta a. 3400 főt: látjuk, megérté a fáradozás. Ugyanez idő alatt az említett üzemek termelése megtízszereződött, s kevés híjával elérte a 300 milliót! Ráadásul javultak a lakossági szolgáltatás kö­rülményei Kisvárdán. Fe­hérgyarmaton, Tiszalökön és másutt. ISeinc'ak pénzkérdés Tudunk-e élni a kormány- rendelet adta lehetőséggel? Ez elsőként a tanácsok vég­rehajtó bizottságain múlik, amelyek kellően átgondolt, megalapozott tervük végre­hajtásában nem maradnak magukra. De nem minden esetben csupán pénz kérdé­se a kezdeményezés. Gon­doljunk csak a Kótajban lévő volt ipartelepre, mely vasúti vágánnyal is ren­delkezik. Most csak részben van kihasználva — raktá­rozás céljára. Vagy utalha­tunk a megszűnt gépállomá­sok objektumaira, melyek­nek egy része kiválóan al­kalmas lehet műhelyek be­rendezésére. Nagykállóban már példája is van annak, hogy az új mechanizmus szabadabb vi­szonyai között igyekeznek megoldani foglalkoztatási, ellátási gondjaikat. Kezde­ményezésüket már betetőz­te a Nagykállói Vegyesipari Vállalat alapításáról szóló határozat. A szervezés után — központi felvevőhelyet alakítanak ki a volt tűzoltó­laktanya területén, s terme­lő telephelyet a Balkányi úton — januárban 30, ké­sőbb pedig 60 munkás fog­lalkoztatásával villanyszere­lést, központi fűtésszerelést, motortekercselést és más munkák elvégzését vállal­ják. Távolabbi elképzelé­sükben a tv-javítás, az autószerviz is szerepel. Kinek az érdeke? Nem kell bizonygatni, mennyi kellemetlenséget okoz községi, járási taná­csainknak például az épí­tőipari kapacitás elégtelen­sége. El lehet indulni ezen az úton: egy építőbrigáddal,, s bővíteni a szolgáltatások körét az anyagi lehetősé­gektől függően. A már em­lített társadalmi érdeken túl közvetlen érdekük is a végrehajtó bizottságoknak a vállalatalapítás, hiszen a ta­nácsok jövőbeli nagyobb önállóságához — saját vál­lalat révén — a szükséges anyagi alapot is megteremt­hetik, Egy ilyen helyi vál­lalat eredményes működés« esetén több pénz juthat szo­ciális, kulturális, kommuná­lis tervek megvalósítására. Igaz, idő telik még el ad­dig, amíg — mondjuk —a kótaji, az újfehértói, vagy a Demecseri Községi Tanács VB a saját vegyesipari vál­lalatának munkáját vizsgál­ja valamelyik ülésén. A kormány rendelete azonban megnyitotta az ehhez vezető utat. Angyal Sándor Farkas Kálmán Olyan vagyok, mint a többi diák ... Hiány-„pótlás“

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom