Kelet-Magyarország, 1967. október (24. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-15 / 244. szám

A jelennek és a jövőnek »A magyar—csehszlovák barátság ma olyan, ami­lyennek két szocialista or­szág viszonyának lennie kell” — ezeket a szavakat Kádár János mondotta a prágai nagygyűlésen. A tö­mör megfogalmazás, jel­zők és felsőfokok nélkül is kifejezi, hogy a két szocia­lista szomszéd-ország kap­csolatai a közös elvi alapon, a közös érdekek alapján fejlődnek és virágoznak. Ez a barátság az élet minden területén érezteti jótékony hatását. Azonosan ítéljük meg a nemzetközi élet valamennyi lényeges problémáját, váll-váll mel­lett ott állunk a békéért küzdők táborában, amely­nek legfontosabb támasza közös szövetségesünk, a Szovjetunió. Szolidaritá­sunkról biztosítjuk az anti- imperialista harc első vo­nalában helytálló vietnami népet. Népeink saját bőrü­kön tanulták meg, mit je­lent a német militarizmus veszélye, érthető tehát, ha nem vagyunk közömbösek az iránt, ami ma német föl­dön történik. Ezért egya­ránt örömünkre szolgál, hogy barátként és szövet­ségesként magunk mellett tudhatjuk a szocializmus útján járó Német Demok­ratikus Köztársaságot Nyu- gat-Németországgal kapcso­latban viszont kénytelenek voltunk leszögezni: nem elegendő egy finomabb, taktikusabb hang, hanem új, a realitásokat elisme­rő politikára, tettek­re van szükség. A két ország marxista—leninista pártjai pedig azonos elve­ket vallanak a nemzetközi kommunista mozgalom egy­ségét illetően, s mélysége­sen elítélik a kínai vezetők szakadár tevékenységét. Kedvezően fejlődnek két­oldalú kapcsolataink is. A kölcsönös árucsereíorga- lom másfél évtized alatt csaknem ötszörösére emel­kedett, s most már azon munkálkodhatunk, hogy túl a szokásos export—iport te­vékenységen, magasabb szintre emeljük a tudomá­nyos és műszaki együttmű­ködést a kooperációt és a szakosítást A gyakorlat nyelvére fordítva a szót: különösen nagy lehetőségek nyílnak a két ország együtt­működésére a gépgyártás, a vegyipar, a gépkocsigyár­tás, valamint a könnyű- és az élelmiszeripar területén. Úgy Magyarország, mint Csehszlovákia a gazdasági mechanizmus reformjának bevezetésén, illetve finomí­tásán dolgozik, s ha bizo­nyos sajátosságok eltérőé! is, tudunk mit tanulni egy mástól. A kapcsolatok va­lóban jók minden hivata­los szinten, és ugyanakkor valóságos népvándorlásként milliók látogatnak egymás országaiba, a barátság meg­annyi követeiként A prágai tárgyalások er­ről a biztos alapról indul­tak ki, s a barátság továb­bi gazdagításainak prog­ramját vázolták fel. A kö­zös nyilatkozat újabb lehe­tőségeket újabb feladatokat tár fel az elkövetkezendő hétköznapok számára. Párt­ós kormányküldöttségünk­nek pedig alkalma volt ter­mékeny eszmecserét foly­tatni úgy a legmagasabb csehszlovák vezetéssel, mint a szomszéd ország közéle­tének és társadalmának legkülönbözőbb képviselői­vel. A felvillantott pillanat­képek is magukért beszél­hetnek: látogatás a hírne­ves Skoda-gyár tízkilométe­res futószalagjánál; talál­kozás a kutatóintézetben a műanyag prof esszor j aival; vidám percek a gyermekpa­lotában; a kenyér és só átadásának meghitt aktusa a Kassa melletti faluban; a szlovák iparosítás büsz­keségének megtekintése... S talán idézzünk még egy mondatot a nagygyű­lésen elhangzottakból. Ugyancsak Kádár János emelte ki: „Virágzó barát­ságot akarunk örökül hagy­ni a jövő nemzedékeinek.” Ez a szándékunk annál is inkább fennáll, mert mi nehéz örökséget vettünk át. A két ország uralkodó osz­tályai soviniszta fertőzést, gyűlöletet vetettek. A szo­cializmus korszaka azonban új lapot nyitott a szomszéd népek viszonyában, életé­ben, lezárhattuk a múltat, rendeztük végre közös dolgainkat. S a jövő nem­zedékeinek nyugodt lelki­ismerettel hagyhatjuk majd gazdag örökségként népe­ink barátságát. De ez a program nemcsak a jövő­nek, hanem a jelennek is szól, a gyümölcsöket már mi is szüretelhetjük. A látogatás piros betűs ünnepnapjai lezárultak, de barátságunk ügye tovább teljesedik a munkás hét­köznapokon. XXIV. ÉVFOLYAM, 844. SZÁM ARA: 80 fiilé» 1961. OKTOBER 15, VASÁRNAP Hazaérkezett a magyar párt- és kormányküldöttség Csehszlovákiából Szombaton közös közleményt adtak ki a tárgyalásokról Kassa, (MTI): A magyar párt- és kor­mányküldöttség, amely a CSKP Központi Bizottsága és a csehszlovák kormány meghívására október 10-től baráti látogatáson Csehszlo­vákiában tartózkodott, szom­baton délelőtt 10 órakor a kassai pályaudvarról haza- indult Magyarországra. Kassa utcáin és terein a dolgozók ezrei szívélyesen integetve búcsúztak a ma­gyar küldöttségtől. A pá­lyaudvar előtti téren is nagy tömeg üdvözölte Kádár Já­nost, a küldöttség vezető­jét, valamint Fock Jenőt, Kedves Lenárt elvtárs, kedves Dubcek elvtárs, ked­ves elvtársak, barátaim! — Nagyszerű élmények­ben gazdagodva, a jól vég­zett közös munka tudatában búcsúzom küldöttségünk va­lamennyi tagja nevében vendéglátóinktól, a Cseh­szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságától, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság kormányától és né­pétől, szlovák barátainktól, kedves kassai házigazdáink­tól. — Örömet szerzett és nagy hatással volt ránk mindaz, amit e rövid né­hány nap alatt országunk­ban láttunk és tapasztal­tunk. Ami a legfontosabb, ismét és ismét meggyőződ­tünk arról, hogy népeink egymás iránti érzései kölcsö­Erdélyi Károlyt, dr Heténvi Istvánt és Kovács Imrét. A feldíszített pályaudvaron a magyar küldöttséget kísérő csehszlovák párt- és állami vezetők búcsúztatták ven­dégeiket. Ott volt: Jozef Lenárt, a CSKP Központi Bizottságéi, elnökségének tag­ja, miniszterelnök; Vladi­mir Koucky, a CSKP KB titkára és a küldöttségünket kelet-szlovákiai útján kísé­rő más személyiségek. Megjelentek a búcsúzta­táson : Alexander Dubcek, a CSKP KB elnökségének tag­ja, Szlovákia Kommunista Pártjának első titkára, Mi- chal Chudik, a CSKP KB nősen barátiak, elvtársiak. Jólesett az az érdeklődés, amely hazánk, népünk, mun­kánk iránt mindenütt meg­nyilvánult. S mivel ez az érdeklődés a mi népünkben sem kisebb, elmondjuk majd otthon, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság né­pei bizakodva, öntudatosan, fegyelmezetten építik szo­cialista hazájukat, s hű, megbízható barátai, szövet­ségesei a magyar népnek. Híven továbbítjuk a ma­gyar kommunistákhoz, a magyar dolgozó néphez azo­kat az üdvözleteket, ame­lyeket vendéglátóink ránk bíztak. JOZEF LENÁRT: elnökségének tagja, a szlo­vák nemzeti tanács elnöke; Jan Koscelansky, a CSKP, kelet-szlovákiai bizottságá­nak első titkára, Jozef Gab- riska, a kerületi nemzeti tanács elnöke és sokan má­sok. Jelen volt Sztankó Pál pozsonyi magyar főkonzul is. • A két himnusz elhangzása után Kádár János, Jozef Lenárt kíséretében fogadta a katonai díszegység parancs­nokának jelentését, majd üdvözölte az alakulatot. Ezután Kádár János és Jozef Lenárt mondott nagy tapssal fogadott rövid be­szédet. — Együtt végzett néhány napos munkánk hasznos és gyümölcsöző volt. Tárgya­lásainkat, megbeszéléseinket a teljes egyetértés jellemez­te, áthatotta az őszinte, me­leg barátság, a testvériség légköre. Bizonyos, hogy or­szágaink jelenleg is minta­szerűen jó, minden zavaró tényezőtől mentes, testvéri viszonya tárgyalásaink ered­ményeképpen mélyül, tovább fejlődik, s együttműködé­sünk politikai, gazdasági, kulturális téren és az élet minden más területén még szorosabb, még hatékonyabb lesz. — Abban a biztos tudat­ban veszünk búcsút önök­től és szép országuktól, hogy a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság — mint eddig — ezután is vállvetve, szo­ros szövetségben halad nagy. közös ügyünkért, a békéért és a szocializmusért vívott harcban, a munkában és az építésben, kölcsönösen meg­becsülve, tisztelve és segít­ve egymást. Biztosak va­gyunk abban, hogy tárgya­lásaink és az azokat jel­lemző teljes egyetértés a szocialista országok és a nemzetközi forradalmi mun­kásmozgalom egységéért ví­vott küzdelmet is segíti. Át­hat bennünket az a meg­győződés, hogy mindezzel nemcsak a két ország né­peinek javát, hanem min­den nép szabadságát ts boldogulását í.s szolgáljuk. — Kedves elvtársak, ba­rátaink! — Baráti látogatásunk végéhez érve .még egyszer köszöntjük csehszlovák test­vérpártunk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság ve­zetőit, mindazokat a dolgo­zókat, akikkel közvetlenül találkoztunk; köszöntjük az egész csehszlovák dolgozó népet, fogadják még egyszer forró köszönetünket a szí­ves vendéglátásért, amiben ittlétünk alatt részünk volt. Jó egészséget, sok sikert kívánok mindnyájuknak or­szágépítő munkájukhoz. — Éljen, erősödjék szün­telen a csehszlovák—magyar barátság! — A viszontlátásra ked­ves elvtársak, barátaink! Barátságunk a szocialista internacionalizmusra épült KÁDÁR JÁNOS: Országaink testvéri viszonya tovább fejlődik Közlemény a SZOT elnökségének üléséről A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége legutóbbi ülésén megvizs­gálta a dolgozók kereseté­nek alakulását, az életszín- \ »fonalra különösen kiható árak helyzetét Az áruk mi­nőségének alakulását és az áruellátást Megállapította, hogy 1967-ben a dolgozók keresetének színvonalemel­kedése egészében a terve­zettnél valamivel nagyobb, a kiskereskedelem forgalma a tervezettnél magasabb volt, számos árufajtánál bővült a választék. A SZOT elnöksége azon­ban megállapította azt is, hogy jelenleg még mindig tapasztalhatók fogyatékos­ságok, olyan tendenciák, amelyek károsan hatnak a fogyasztókra. — Nem kapható az fiz­ietekben számos olyan köz­szükségleti cikk, amelynek árát régebben hatóságilag leszállították és az alacsony keresetű, nagycsaládos dol­gozók részéről keresettek. —- Előfordul, hogy kisebb formai, vagy minőségi vál­tozásokat aránytalanul nagy áremelés követ. Nem ritka, hogy az alacsonyabb osz­tályú árut indokolatlanul magasabb osztályba sorol­ják. Ruházati idénycikkek- ből az ellátás nem kielé­gítő. Egyes fogyasztási cik­kek minősége romlott. Gya­kori a panasz egyes élel­miszercikkekre, lábbelikre, elsősorban a gyermekcipők­re. A munkások, a dolgozók megértik, hogy a népgazda­ság továbbfejlődése elen­gedhetetlenül igényli az értékarányos árak kialaku­lását. Az egyes árak módo­sítására a múltban is szük­ség volt és a jövőben is szükség lesz. A dolgozók tudják, hogy a központi­lag elhatározott árintézke­dések a párt és a kormány politikájának megfelelően az életszínvonalat nem csökkentik. A szakszervezetek nem tartják megengedhetőnek az önkényes és indokolat­lan áremeléseket, a minő­ségromlást, • súlycsökkenést. A tisztességtelen eszközök alkalmazásának a mi tár­sadalmunkban nincs helye. A SZOT elnöksége hang­súlyozza, hogy a gazdasági vezetők felelősek a terüle­tükön történtekért, beosz­tottaik cselekedeteiért is. Munkájuk, anyagi és er­kölcsi felelősségük megíté­lésénél a jövőben fokozot­tabban figyelembe kell venni, hogy irányításuk alatt a termelési egységek milyen minőségű árut, il­letve szolgáltatást adtak és milyen áron, s hogy fel­lépnek-e következetesen a visszásságok megszünteté­séért. A SZOT elnöksége elha­tározta, hogy a kedvezőtlen tendenciák ellen fellép és a szükséges intézkedések megtétele érdekében az il­letékes szervek tudomásá­ra hozza a szakszervezetek tapasztalatait, álláspontját. Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöksége Kedves Kádár elvtárs! Kedves Fock elvtárs! Tisz­telt barátaim! Elvtársnők és elvtársak! Kérem, engedjék meg, hogy a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kor­mánya nevében még egyszer köszönetét mondjak önök­nek azért, hogy eleget tettek a meghívásnak és ellátogat­tak a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaságba. Mindenütt, amerre ha­zánkban megfordultak, nagy szeretettel fogadták önöket, mint a baráti magyar nép képviselőit. A csehszlovák nép nagyra értékeli a ma­gyar nép barátságát, örül a sikereknek, amelyeket a testvéri magyar nép elért hazája felvirágoztatásában. Kedves elvtársak! Az önök látogatása ismételten bebizo­nyította, hogy barátságunk megbonthatatlan, együttmű­ködésünk gyümölcsöző, mi­vel a szocialista internacio­nalizmus alapelveire épül. Tárgyalásainkon ismét ki­fejezésre jutott a két párt és kormány szilárd elhatá­rozása, hogy továbbra is sokoldalúan fel kell hasz­nálni a lehetőségeket az együttműködés kiszélesítésé­re a társadalmi élet minden területén, a két ország né­peinek javára. Eredményes tárgyalásaink során véleményt cseréltünk a legfontosabb nemzetközi kérdésekről, valamint a kommunista- és munkás- mozgalom egységének kér­déseiről. Megelégedéssel állapíthat­juk meg, hogy a mindkét küldöttséget érdeklő kérdé­sek megítélésében azonosak a Csehszlovák Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt, valamint a két kormány nézetei. Ezért az önök látogatásának ered­ményei egyszersmind hozzá­járulást jelentenek a szo­cialista országok egységének erősítéséhez, a béke és a haladás ügyének győzelmé­hez. Kedves barátaim! Látoga­tásuk során közelebbről megismerkedtek népünk odaadó munkájával, életé­vel. Meggyőződésünk, hogy a dolgozóinkkal lezajlott ta­lálkozások és beszélgetések, az őszinte és szívélyes lég­kör, amellyel találkozhat­tak, jól jellemzik a magyar barátaink iránti elvtársi ér­zelmeket. A sűrűsödő talál­kozások, népeink életének, munkájának, sikereinek és eredményeinek mind beha­tóbb megismerése nagyon hasznos, mert kölcsönösen ösztönzést adnak. A magunk részéről sze­retném biztosítani önöket arról, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága és kormá­nyunk minden erővel tá­mogatja a szocialista együtt­működés haladó formáinak alkalmazását és az eddigi­nél is hatékonyabb együtt­működéshez vezető új utak keresését. — Befejezésül arra ké­rem önt, kedves Kádár elv­társ, adja át a testvéri ma­gyar népnek, jó barátunk­nak és szomszédunknak elv­társi üdvözletünket és a csehszlovák dolgozó nép forró kívánságát, hogy szo­cializmust építő munkájuk­ban további sikereket ér­jenek el. Még egyszer kö­szönjük a látogatást és sze­rencsés utat kívánunk. (Folytatás a 8. oldalon! VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKt

Next

/
Oldalképek
Tartalom