Kelet-Magyarország, 1967. október (24. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-08 / 238. szám
Szabolcs-Szatmár a kongresszusi határozat végreha j tásáért Eredményeink és feladataink Irta; Orosz Ferenc. a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság első titkára A cikk, amelyet rövidítve közlünk, megjelent a Párt- élet októberi számában. KÜLÖNÖSEN A MÁSODIK ötéves terv időszakában gazdasági és társadalmi téren jelentősen fejlődött megyénk Az ipari termelés 90 százalékkal, az iparban foglalkoztatottak száma több mint 50 százalékkal emelkedett. A 10 000 lakosra jutó iparban foglalkoztatottak száma az 1960. évi 230 főről 385 főre emelkedett Az ipari termelés növekedési üteme megközelítően kétszerese volt az országosnak. Megyénk mezőgazdasága a belterjesség irányában fejlődött. A kulturális életben, a közoktatás, a népművelés és az egészségügy területén is sikerült a megye előrehaladását, fejlődését meggyorsítani. Valamennyi községünkben létesültek kultúrházak, termelőszövetkezeti klubok. A lakosságnak kb. 18 százaléka beiratkozott olvasója könyvtárainak. Megyénkben a középiskolák száma 25-re emelkedett. A 10 000 lakosra jutó orvosok száma 9-re, a kórházi ágyak száma pedig 50-re nőtt. Megyénk mezőgazdasági jellegű, iparilag gyengén fejlett. A keresőképes lakosság 58,6 százaléka a mező- gazdaságban dolgozik. Az iparban foglalkoztatottak aránya a keresőképes lakosság számához viszonyítva 8,2 százalék. A megye beruházási részesedési aránya a második ötéves tervben jóval az országos átlag alatt volt. Az egy lakosra jutó beruházási eszközök értéke az országos átlagnak csupán az 50 százalékát érte el. A lakosság jövedelmi színvonala az országos átlagnak mintegy 75 százaléka. Még mindig jelentős megyénk elmaradottsága a kulturális és az egészségügy területén. A IX. kongresszus határozatai végrehajtásának megszervezésénél a megyei párt- bizottság támaszkodik a megye gazdasági, politikai, ideológiai és kulturális fejlődésében elért eredményeire — figyelembe veszi megyénk sajátos helyzetét, a gondokat, nehézségeket. Pártbizottságunk a kongresszusi határozatok, a megyei pártértekezlet állásfoglalása alapján a következő megoldásra váró feladatokra koncentrálja erőit: — Kiindulva a kongresz- szus azon állásfoglalásából, hogy „tovább kell munkálkodnunk az ország elmaradottabb területeinek fejlődési kiegyenlítődésén”, célul tűztük ki az ipari fejlesztés ütemének gyorsítását, a foglalkoztatási gondok enyhítését. Jelenleg Szabolcsban több tízezer munkaképes korú dolgozó még nincs foglalkoztatva. A magas nép- szaporulat is hozzájárul a munkaerőkinálat növekedéséhez. A harmadik ötéves tervben a fiatalok újabb tízezrei válnak munkaképes korúvá. Munkahely hiánya miatt jelenleg is évente mintegy 1200 érettségizett fiatalnak nem tudunk munkalehetőséget biztosítani megyén belül. Mezőgazdasági vonatkozásban célul tűztük ki: A gyenge tsz-ek gazdasági és politikai megszilárdítását Az állattenyésztés és takarmánytermelés közötti összhang megteremtését. A takarmánytermő területek kh- kénti hozamának növelését. — A talajjavítással együtt a megye tájjellegének megfelelően célszerű szakosítást kívánunk végrehajtani. Fontos feladatunknak tekihtjük központi segítséggel is a járulékos beruházások megvalósítását és pótlását. — Célkitűzéseink között szerepel az ipari és mezőgazdasági középkáder szakmunkásképzés fokozása. — Egészségügy területén új egészségügyi létesítmények építését, a kórházi ágyak, valamint az orvosi körzetek és az orvosok számának növelését tűztük ki célul. A MEGYEI PART-, ÁLLAMI és gazdasági szervek aktívan, kezdeményezőként dolgoznak a gazdasági, politikai, kulturális és ideológiai feladatok megoldásán és kedvező feltételeket teremtenek a gyorsabb ütemű gazdasági fejlődéshez. A helyi erőforrások felhasználásával egy sor új tanácsi vállalatot hozunk létre, aminek következtében a tanácsi könnyűiparban az utóbbi két évben a termelési érték mintegy 110 millióval, a létszám 650 fővel növekedett. Terveink szerint, döntően saját erőforrásokra alapozva, a harmadik ötéves tervben a tanácsi iparban mintegy 5000 fővel kívánjuk no-» vélni a foglalkoztatottak számáf. A saját eszközök felhasználásával a szövetkezeti ipar termelési értéke az utóbbi két évben mintegy 130 millió forinttal, a létszám pedig 1500 fővel emelkedett. Jelentősen fejlődtek a ktsz-ek. A foglalkoztatottak száma a harmadik ötéves terv idején 6000 fővel emelkedik. Eredményes kooperációs kapcsolatot hoztunk létre több budapesti nagyüzemmel. így például az Ikarusz- szal, a Csepel Autógyárral, a Vörös Csillag Traktorgyárral, a Felvonó- és Hajtómű- gyárral. Tevékenységünk állandóan szélesedik és mindkét részről pozitív eredményekkel jár. E vonatkozásban a termelőszövetkezetek nyújtotta lehetőséget is igyekszünk felhasználni. A bedolgozói rendszer bevezetése máris kezdeti eredményeket mutat. Amikor szorgalmazzuk a foglalkoztatottság növelését, azt is szem előtt tartjuk, hogy megfelelő módon nőjön a termelékenység, érvényesüljön a gazdasági hatékonyság. Ezt bizonyítja, hogy 1966-ban 1965-höz viszonyítva mintegy 10 százalékkal nőtt a termelékenység, 1967. első fél évében pedig 7,5 százalékkal. A IX. kongresszus határozatai egyértelmű helyeslésre, támogatásra találtak megyénk dolgozói körében. Pártszervezeteink tervszerűen készültek fel a határozatból adódó feladatok végrehajtására. A dolgozók véleményére, segítőkészségére támaszkodva dolgozták ki konkrét tennivalóikat A kongresszus után megnövekedett megyénkben is a lakosság politikai aktivitása. A dolgozók részéről számos közérdekű javaslat kezdeményezés érkezett a párt-, az állami és tömegszervezetekhez. Megyénk dolgozóinak kezdeményező készségét, egyetértését a kongresszusi határozatokkal bizonyítja a IX. kongresszus tiszteletére indult szocialista munkaver- seny további kiszélesítése, összekapcsolása a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának megünneplésével. Az év folyamán 3200 munkabrigád közel 31 000 fő részvételével kapcsolódott be a szocialista munkaversenybe. A „szocialista üzemegység” címért folyó nemes versenyben 45 üzemegység 2247 tagja indult és tett vállalást. Ez évben háromszor annyian vesznek részt a szocialista munkaversenyben, mint egy évvel korábban. Az exporttermelés az év első nyolc hónapjában a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 48,1 százalékkal növekedett. A kongresszus állásfoglalásának megfelelően megyénk üzemeiben is mindinkább a szükségletre való termelés kerül előtérbe. Iparvállalataink a befejezett termelés több mint 98 százalékát értékesítették az év első nyolc hónapjában. Mezőgazdasági üzemeink a növényápolási és az aratási munkálatokat időben, gyorsan befejezték. Az éves áruértékesítési terveiket jórészt teljesítik, illetve egyes cikkekben túlteljesítik. A KONGRESSZUSI HATÁROZAT végrehajtása eredményeképpen megyénk társadalmi, politikai arculata is változást mutat. Ennek egyik legfőbb tényezője a munkásosztály számszerű növekedése, összetételének kedvezőbb alakulása. A kongresszus agrárpolitikai határozatainak megvalósulása egy sor korábban meglevő ellentmondást szüntet meg, amelyek akadályozták a parasztság szocialista egységének fejlődését. Azt is látjuk, hogy az intézkedések következtében ezek nem egy csapásra szűnnek meg. Sőt újabb ellentmondások keletkeznek, amelyek megoldásának elodázása, elhanyagolása, kiéleződése hátrányosan befolyásolhatja a társadalmi termelés, a szocialista egység alakulását. Megyénkben néhány jelenség ma is sajátos módon jelentkezik: pl. a város és a falu különbség tekintetében, a meglévő nagy tanyavilág (83 ezer ember él tanyán), a háztáji gazdaságok között fennálló viszony sajátosságai, a mezőgazdaságban a szocialista gazdaság különböző fejlettségi fokaiból adódó ellentmondások, a gyenge tsz-ek viszonylag nagy száma. Sajátos nálunk az is, hogy az értelmiségi dolgozók falura történő letelepítésének feltételei gyengébbek az országos átlagnál. Jelentős politikai és morális nehézséget okoz a megyén kívülre eljáró nagy tömegű munkás. Bizonyos ellentmondásokkal jár az is, hogy megyénkben, az egy lakosra jutó jövedelem az országos átlagnál jóval alacsonyabb. Mindezek a feladatok, ellentmondások megoldása sokoldalú elemző, nevelő, szervező munkát igényel a megyei, járási pártbizottságainktól, pártalapszerveze- teinktől. A kongresszus állásfoglalásainak eredményeként a megyében is erősödött a pártszervek, a pártszervezetek, a megye kommunistáinak eszmei, politikai egysége, s befolyása a megye politikai, gazdasági, társadalmi életére. ÜGY LATJUK, hogy a kongresszus előtti és utáni időben megnyilvánuló politikai aktivitást sikerült fenntartani, sőt helyileg bizonyos mértékig növelni azzal, hogy a felvett számtalan javaslat gyakorlati megvalósításában pártszervezeteink mindenütt kezdemé- nyezően lépnek fel. Ezen javaslatok helyi megoldásában sajátosságuknak megfelelően — egyre sikeresebben vonják be a lakosságot, a különböző társadalmi és tömegszervezeteken keresztül. A megyei pártvezetés az eddigiek során legfontosabb feladatának tekintette a párt- szervezetek megfelelő felkészítését az új gazdasági mechanizmus bevezetésére és rajtuk keresztül szélesíteni azoknak a körét, akik nemcsak megértik, hanem jól is fognak tudni élni az új gazdasági mechanizmus lehetőségeivel. Propaganda és felvilágosító munkánk fontos részének tekintjük a marxista liöz- gazdasági szemlélet és gondolkodásmód fejlesztését. A kongresszus határozatait, az új gazdasági irányítási rendszer főbb elveit több mint 1600 pártnapon, mintegy 126 000 résztvevő előtt ismertettük. A különböző pártoktatási formákon 50 ezer hallgató ismerkedett meg a legfontosabb kérdésekkel. A megyei pártiskolán ez évben eddig is és ezután is folyamatosan a pártvezetőségek 2—3 hetes tanfolyamon vesznek részt. Megyénkben jelenleg 728 pártszervezetben 21 695 párttag van. Kedvező változás ment végbe az elmúlt hónapokban a párttagság ösz- szetételében. Az újonnan felvettek több mint 54 százaléka fizikai dolgozó, — nőtt a nők és a fiatalok arányszáma. A KEDVEZŐ JELENSÉGEK ellenére is sok olyán alapszervezetünk van, ahol a pártépítési munka hosz- szabb idő óta stagnál, aminek elsősorban szemléletbeni okai vannak a pártvezetőség részéről, mint pl. a vá- sárosnaményi járás egyes tsz-eiben. A megyében még mindig sok az alacsony létszámú pártszervezet, pedig ennek bővítésére a feltételek jobbak, mint ahogy pártvezetőségeink ezzel élnek, KISZ- szervezeteink elé is azt a politikai feladatot tűztük, több fiatalt készítsenek fel a pártba való felvételre. Ennek helyenként már jó példái is mutatkoznak. A kongresszus óta a pártéletben jelentős változás következett be. Ez nemcsak abban mutatkozik, hogy rendszeresen megtartják a taggyűléseket, vezetőségi üléseket, pártnapokat, hanem a formális elemek kiküszöbölésében is jelentős eredményeket értek el. A taggyűlések napirendjei lehetőséget adnak, hogy a kommunisták aktívan vegyenek részt a helyi politika kialakításában, a gazdasági, politikai teendők megformálásában. A határozathozatal előtt pártszervezeteink többségében alkotó, eleven vita folyik. A pártélet színvonala annak a függvénynek, hogy a helyi pártvezetés mennyiben képes a megoldásra váró helyi problémákat, gondokat észlelni és azt a taggyűlés elé vinni. Pártrendezvényeink látogatottak. A pártnapokon sok új arcot lehet látni. A Szabolcs-Szatmár megyei kommunisták meggyőződése, hogy a IX. kongresszus határozatai mind gazdasági, mind politikai és ideológiai téren nagymértékben elősegítik megyénk fejlődését, és ezáltal a dolgozó emberek életszínvonalának emelését. Huszonöt éve hall meg Schönherz Zoltán Huszonöt esztendővel ezelőtt végezték ki Schönherz Zoltánt, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom egyik kiemelkedő harcosát. Az évforduló alkalmából volt fogoly- és vádlott társa, dr. Vida Ferenc, a Legfelsőbb Bíróság tanácsvezetö bírája idézte fel a példamutató kommunistához fűződő emlékeit, a vele együtt töltött vészterhes időszakot. A negyvenes években ismerkedtünk meg egymással a KMP szociáldemokrata bizottságának ülésein, ahol Schönherz Zoltán a Központi Bizottság képviselőjeként vett részt. — Schön herz Zoltán és társai ügyét a honvéd vezérkar különbírósága tárgyalta. A tárgyalás, amelynek „menetét” igyekeztünk előre megszervezni, nagyrészt Schönherz elvtárs kon- • cepciója alapján zajlott le. Ennek lényege az volt, hogy ne önmagunkat védjük, hanem a független, szabad, demokratikus Magyarország eszméjét. Ez jórészt meg is valósult: a független, szabad, demokratikus Magyarország állott a bírák előtt és vádolta az áruló, németbérenc bíróságot. Végül is Schönherz Zoltánt kötél általi halálra ítélték. ö maga nem kért kegyelmet, szilárd, elvi álláspontjából egy jottányit sem engedett. — Október 9-én, a kivégzés napján minden cellában zárlatot rendeltek el. Tehetetlenül álltunk, s tudtuk, hogy bekövetkezik a törvényesített gyilkosság, barátunk, kiváló harcostársunk kivégzése. A cellában nyomasztó gyötrő csend lett úrrá ezen a reggelen. Hallottuk a kivégzőosztag lépéseit, Schönherz Zoltán hangját, amikor a bitó felé menet éltette a független, szabad, demokratikus Magyarországot, a Szovjetuniót és ellenállásra búzditott s gyilkos fasizmus ellen. Ekkor nemcsak a mi zárkánkban, hanem a többiben is .— az egész fogházban — felcsendültek az Intemaciona- lé hangjai és a fogházőröknek nem volt bátorságuk, hogy leintsék a foglyokat — fejezte be visszaemlékezését dr. Vida Ferenc. A szabolcsi ipartelepítés újabb állomása: Megkezdődött a járműalkatrész-gyártás Nyírbátorban Uj részleggel bővült a Nyírbátori Vastömegcikk- ipari Vállalat. A Csepel Autógyárból ide telepítették azt az üzemrészt, ahol a járműalkatrészeket készítették. Hogy a munkában ne legyen fennakadás, több mint száz szabolcsi dolgozó utazott Budapestre, ahol heteken keresztül igyekeztek elsajátítani a szakmai fogásokat. A komoly fejlődés előtt álló vastömegcikkipari vállalatnak ez az új részleg mintegy 120 újabb dolgozó munkába állítását teszi lehetővé. A járműalkatrészgyártás a motorikus részeket kivéve a gépkocsinak szinte minden egyéb alkatrészére kiterjed. Eddig is mintegy hetven féle alkatrész gyártására kaptak megrendelést, de megvan annak lehetősége, hogy közel 180 alkatrészt állítsanak elő. A napokban itt járt a Csepel Autógyár vezérigazgatója, megtekintette az új részleget, s üzembe helyezték a már megérkezett gépeket is. Ezzel megyénk egyik fiatal üzemének fejlődése korántsem állt meg. Készül a TMK- műhely, a kazánház, irodaház és néhány más jellegű épület. Megvan annak lehetősége, hogy a Nyírbátori Vastömegcikkipari Vállalat néhány év múlva Szabolcs-Szatmár legjelentősebb üzemeneinek sorába emelkedjen. (Rizs földön Már elkongott a déli harangszó, de a kaszások tovább suhintanak. Nem hagynak félbe rendet. Rizst aratnak a fehérgyarmati Uj Élet Tsz földjén, az „öreg” Túr mellett. Tari József ér ki előbb. Marokszedője idős ember, Tömöri Pál igencsak iparkodik. Aztán indulnak két rekesz csatorna kereszteződéséhez, ahol batyuk halmozódnak oldalra fektetett kerékpárok között. Utánuk mások is jönnek ebédet tartani. Sáragyagos kezüket mossák a rekesz széli vízállásban. Az októberi hűvösben tisztult víz felzavarodik. — A gabona aratásakor, a takarmányok vágásakor a gépek egyre inkább szegen hagyatják a kézi kaszát. Itt még kell — mondja Tari József, gumicsizmájáról rúgdosva a nehéz agyagkoloncokat. S szavai után megindul a beszéd. — Úgy hírlik, már erre a munkára is próbálgatnak gépet. Valamelyik kísérleti gazdaságban. — A fene — mordul Tömöri Pál, aki öregségi járadékosa ugyan a tsz-nek, de még mindig szorgalmasan jár közös munkára. — Lassan minden dolgot elvesz az embertől a gép. Pedig... az nem él, nincs szüksége kenyérre, ruhára, meg... Nevetés zsong. — Hagyja az ilyen fonák beszédet, Pali bátyja. Mondtuk ezt eleget, mikor jöttek a traktorok, kombájnok, szóval az egyre több gép. Láthatjuk, megférünk velük. — Mennyi izzadság nem hull el most nyári aratáskor? Mégis van kenyér. Több, mint valaha. Megvan a gépek közt is a tennivaló. A ember sose válik nélkülözhetővé. Az meg nem baj, ha könnyebb munkával jut több jóhoz. — De akkor itt se kereshetünk napi százhúsz—százötven forintot — veti közbe az érvekre Tömöri Pál. — Megkeressük másutt. Egyébként mindig azt kell jól megfizetni, ami ne- ház munka, ahol nem segít még a gép. Mert itt bizony... nézze csak meg a csizmáját? Eső volt az éjszaka. Lehet ma is. — Pedig az nem kellene. Mégis csak kincs ez, hogy nyolcvan hold rizsünk van. Holdanként cirka kilenc—tízezer forint jön érte. Bruttóban. Fele körüli tiszta haszon. Gyümölcsön kívül mi ad ennyit a mi vidékünkön ? Kiderül, 1959-ben kezdték először a rizst termelni a fehérgyarmati járásban. Ez a tsz 1960-tól termeli minden évben. Az idén nem a legjobban sikerült. Elmaradt az első, repülőgépes vegyszeres permetezés. Mire a másodszorira sor került, az addig megerősödött moharnak — a rizstelepek legveszedelmesebb ellenségének — már nem ártott így 12 mázsa hol- dankénti átlagra számít a tsz. De volt már esztendő, amikor 20, sőt közel 30 mázsa átlagtemést takarított tak be holdanként. A rizs állandó növénykultúra lett a tsz gazdálkodásában. — Jó a rizs. De én is azt mondom, a betakarítása nem tarthat így mindig — beszél most Balogh Imréné, akinek a férje könyvelő. — Nem vállalja ezt így egy fiatal sem. Hogy ekkora sárban topogjanak napokon át Pedig a rizs kell. Jó. — Mi meg nem bírjuk mindig — bólogat Tömöri Pál. Aggódva figyelik a felhők tömörülését Csak ne legyen megint eső, az van a tekintetükben. Száradni kellene a még kötetlen kévéknek. Még egy hetet számítanak az aratási munka teljes befejezésére. Közben megkezdi a tsz a csépeltetést is. Két géppel. Azt lehet így. Megint összerakják a tás-1 kákát, szatyrokat. Indulnak le a csatornatöltésrőL Újra munkához látnak. Asztalos Báftnf
