Kelet-Magyarország, 1967. október (24. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-07 / 237. szám
1966 ÓTA Úf HELYZET ALAKUL Lassul a megyei népesség csökkenése Még mindig jelentős az „átmenő forgalom“ Látszólag egyre kevesebben vagyunk Szabolcs megyében. Az 1963-as esztendőben 1957, de 1964-ben már 2774 fővel csökkent a megye lakossága és 1965- ben a lélekszám fogyása elérte a rekordszámot, 7112- őt. Négy év alatt 15 704-el fogyott a megye népessége. Ha így haladna egyenletesen, 130 év alatt kihalna a megye. Illetve, nem halna ki, hanem beköltözne Nyíregyházára, melynek a lakossága ugyanez idő alatt 4043-al nőtt. Ha pedig a gyorsulást is számításba vesszük, mindez negyven év alatt is bekövetkeznék. Nem következik be. A növekvő tendencia 1966-ban megfordult, a csökkenés abszolút száma 1931-el visszaesett és idén tovább lassul. Valami megfordult. A szabolcsiak gyorsabban kezdenek visszatérni. Kik mennek el? Megyénk statisztikai évkönyvét lapozgatva jutottunk erre a következtetésre. A számok megszólalnak, ha elgondolkozunk felettük. Nézzük csak, mit jelent az, hogy a megyeszékhely lakossága nő. Azt jelenti, hogy a falvakban ennyivel is nagyobb az elköltözés. Legnagyobb a nyíregyházi járásban: 3741 fő. És legkisebb a tiszalökiben: mindössze 989 az említett évek alatt. Fal- vainkban összesen 19 747. Vegyünk egy ijesztő, kirívó példát. A baktalórántházi járásban a 4378 lakosú Nyír- madán tavaly 103 gyerek született és 28-an haltak meg. A természetes szaporodás tehát a kettő különbsége: 75 fő egy év alatt. De ugyanez év alatt 149-en költöztek el, tehát a falu lakossága a nagy szaporulat ellenére kevesebb lett 74 fővel. Kik mennek el. — Sajnos,- — a számok erre is világos választ adnak: — elsősorban a fiatalok, munkaképes férfiak. A „fogyás” elsősorban a 40 éven aluliakra vonatkozik. Ebből is elsősorban a férfiak. így alakult, hogy az ezer férfira eső nőtöbblet (Szabolcsban 123) dolgában megyénk nagy hosszal vezet az országban. Kétszer annyi fiatal férfi költözik el, mint ugyanolyan korú nő. Az idősebb férfiak viszont visszatérnek: a negyvenen felülieknek nemcsak az aránya, hanem az abszolút száma is állandóan növekszik. Pedig gyermekáldás tekintetében megyénk szintén az ország élén áll. Félmilliós lakosságunkhoz viszonyítva a tavalyi 10 364 kisbaba születése megközelíti azt a bűvös húsz ezreléket, ami az ötvenes évek elején az azóta is emlegetett országos gyermekhullám adata volt. Ezzel szemben csak 4981 haláleset volt, tehat a megye természetes szaporodása 5383 lenne, ha senki sem költöznék el, vagy ugyanannyian mennének, amennyien jönnek. Tehát a valódi elköltözés még eny- nyivel több. Az életkor kitolódott Házasságkötésben jól állunk. Egy év alatt 5321 férfi és ugyanennyi nő állt az anyakönyvvezető elé. Ezzel szemben csak 643 válás áll. Ismét országos csúcsadatok, jó értelemben. A legtöbb szabolcsi férfi 20 és 30 éve közt nősül, az ötezerből 4027 férfi ilyen korú volt. Felerészben ugyanilyen korú nőt vettek el: 2411-et. A többi nagyon szóródik. Harmincéves férfi is elvett ötvenéves nőt. Sőt, egy hatvan éven felüli agglegény is párjául választott egy 18 éves lányt. Húsz és harminc év között van a legtöbb kismama is, a tízezer gyerek közül 6411-et ilyen korú nők szültek. Harminc és negyven év közötti mamától 3629 gyerek született. Házasságon kívül 570. Negyven éven felüli kismama már csak 238. ötven éven felüli: egysem. Az életkor örvendetesen kitolódott Szabolcsban. Zömmel csak a hetvenedik év fölött kell gondolnunk a távozásra: az évi 4981 halálesetből hatvan éven felüli 3509. De ebből is hetven éven felüli 2463 — jóval több, mint az összes halálesetek fele! — és még nyolcvan éven felüli is 932. Többször említettük, hogy a megye lakosságának fogyása több szám összetevője. Érdemes szemügyre ’'’Venni ebből a legnagyobbat. Fantasztikus vándorlás van Szabolcsban. Szintén országos csúcs. Az elmúlt évben állandó és ideiglenes jelleggel 53 005 lakos állított ki nálunk bejelentőt és 64 206- an kijelentőlapot. Csak Nyíregyháza nyugodtabb forgalma: oda: 5459, el: 4364. Ebből tevődik ki az évi 11201 elvándorlási különbözet — amit csak felerészben pótolunk az ötezer plusz gyerekkel. Kik jönnek mennek? Elsősorban a fizikai munkavállalók, köztük is a munkások: ide 4419, el; 6309. „Átmenetiek“ és letelepedők Az ideiglenes bejelentők aránya még nagyobb: ide 33,5 százalék, el 71 százalék. Évente megmozdul a megye munkásosztályának fele. Iparunk személyi állományának 72,1 százaléka lépett ki egy év alatt a munkahelyéről. Igaz, ebben benne van az élelmiszeripar idénymunkásainak nagy száma is, ami természetes. Csak egy örvendetes adat van: erőteljesen nő a magasabb ké- pesítésüek áramlása a megyébe. Nem. is lehet másként: minden új létesítményünknek vezetőkre van szüksége. Az ideiglenes bejelentkezők 16,6 százaléka szellemi foglalkozású — míg az ideiglenesen kijelentkezőké csak 3,9 százaléka az összesnek. Az elmúlt év a természet- ellenes számok csökkenésének kezdetét jelentette minden vonalon. Olyanok vagyunk, mint egy szétriasztott család: ideiglenes bejelentők tízezrei tanúskodnak arról, hogy egészséges fejlődés esetén gyorsan helyreállanának a normák. De ezért alighanem még sokmindent kell tenni. <g. n. z.) Az Ipari Szerelvény és Gépgyár mátészalkai gyáregysége tovább bővül. Saját kapacitással, 10 millió forintból Diesel-motor gyártásához üzemcsarnokot építenek. Az építkezést még ebben az évben befejezik. \ Munka ufáu Ment dolgozunk 'p’sryrmásnak koppantottak •*-’ a korsókat mi öten a Ládagyártói, hogy szikrázott az üveg és a hab ugrott egyet a tetején, mintha csiklandoznák. De azt kikötöm, mondtam, mint afféle szóvivő. mikor végre felmerültem a korsóból, hogy most nem dolgozunk, üzemről, melóról egy szót sem! Helyeslő dör- mögés adta rám áldását, s a kis Lahonya máris vette a lapot Jelentősen mondta, mintha nem is ő lenne köztünk a legfiatalabb. — Kaporszakállú, — ez én vagyok, s hogy miért tűröm a megszólítást, nem is tudom — hallottad, hogy nősül a Krecsmár gyerek a TMK-ból ? Minye Jancsi, aki elvált, mért jött egy Don Juan, fekete bajszú, nagy szemű, aki jobban tudott beszélni Mariskájával. mint ő, mérgesen nevetett. — Huszonötöt a fenekére, nem házasságot, hiszen az még föl sem szabadult. — Na és? — védte meg Csökmök Frici. — De különben egész ügyes, dehát van is neki mestere, annyi szent. Jancsi felemelte a korsót, aztán anélkül, hogy belenézett volna, dühösen letette. Káröröme az eget fenyegette. — Miért, már az is mester, a Kácsor Tóni? Azt se tudja, melyik végén van a kalapács nyele. Ott van például az a hét collos... Félbe kellett szakítanom. — Jó, ezt majd mondd el holnap bent, órabérben. Dolgozni jöttünk a majomtej mérésbe, vagy inni egy áldomást? — Igaz. igaz — tértek észhez, s Bíbic Misi már mondta is: — Hát azt tudjátok-e, hogy Bori néninek a kettes öltözőben négyes találata volt a lottón? Persze, hogy tudtuk. Kis nyolcvan centis öregasszony az a Bori néni, de fürge, mint az ürKe. Ugyan mit csinál annyi rengeteg pénzzel? Lahonya magyarázta: — Majd a Manci lánya újra felfedezi a mamát, és ráteszi kezét a korpára. Persze a Manci, Lót MEO- vezető felesége. Lahonya tartotta a vezérszólamot: — Az a Lót is megéri a pénzét, a legjobb melókat hajigálja vissza. Ezzel elszabadította a poklot. — Ahogy mondod! Nekünk nem visszadobta a rámás kasznikat? — Meg a lapos mazsolás ládákat. — És amikor jött nagyos- kodni, hogy három szeg északkeletre néz a citromos rekeszből! Rimánkodva néztem rájuk — már megint dolgozunk. Nézzétek inkább azt a kis cicát, hát nem aranyos? Fél jobbraát minden vonalon, ráismertünk: Palack Kati volt a bérelszámolótól. Mondta Is Csökmök: Gyorsan megtérülő beruházások a mezőgazdaságban Erőteljesen fejlesztik a tsz-közi vállalkozásokat Az új gazdasági irányítás hatását máris érezni lehet a mezőgazdasági beruházások változásaiban. Miben áll ez a változás? A mezőgazdaság átszervezésekor rengeteg beruházási igénnyel jelentkeztek a tsz-ek. Ezeket az igényeket gyorsan és szinte mindenáron ki kellett elégíteni, — emiatt voltak kapko- dóak, gazdaságtalanok, átgondolatlanok a mezőgazda- sági beruházások. Ma már azonban nagyobbak a követelmények a tsz-építkezések- nél is. Egyre inkább számít az új építkezéseknél a hatékonyság, tehát az, hogy minél gyorsabban megtérüljön a létesítménybe fektetett összeg Alighanem rekordnak számit a vajai hűtőház esete, bár kivételes körülmények között épül. A gondolat áprilisban vetődött fel, s októberben már üzemel a hűtőház! Ezen a ma még kivételes gyorsaságon túl általában is gyorsítják a mezőgazdasági építkezések befejezését. A szakemberek véleménye szerint legtöbb a beruházás előkészítésén múlik. Jellemző az alaposságra, hogy már most az 1969-es beruházások előkészítésén dolgoznak. Erre azért van szükség, mert még sok építőanyagot több hónappal az építés megkezdése előtt kell megrendelni és bizony gyakran akadályozza a gyors befejezést az anyaghiány. Az idén például a szokásosnál több áthúzódó beruházásra kell számolni, éppen ilyen okok miatt. Az áthúzódó beruházások számának növekedése ellenére teljesíteni tudja az építőipar a tervét, sőt túl is teljesíti, mert — rugalmasan — olyan építésekbe is kezdenek, amelyeket csak jövőre terveztek. Ilyen például a tu- zséri tsz és a nyíregyházi Dózsa Tsz hűtőháza. A beruházások gyorsításának másik útja, az új szerkezetek használata, amelyeknél az építés lényegileg szereléssé válik. Ezek drágák ugyan, de korszerűek, jók, negyven-ötven évre szólnak, s ami a legfőbb gyakorlatilag 21 nap alatt fel tudják őket építeni. A gyorsaság jót tett például azoknál a szerkezetekből készült nyitott színeknél, amelyeket sikerült még aratás előtt elkészíteni, s a gazdaságok alattuk tárolták a learatott gabonát. Sok még a tennivaló a kivitelezésben is. például specializálni kellene az építőipart. A jelenlegi, keretek kötött az állami építőipar csakis kifizetődő munkát vállal el, kisebb jelentőségű, vagy földrajzilag szétszórt beruházást — nem. A munkák többsége azonban ilyen! A ktsz-ek a lakosság igényeit próbálják kielégíteni, rájuk tehát nagy tömegben nem lehet számítani a mezőgazdasági beruházásoknál. Egyetlen kézenfekvő megoldás marad: erősíteni a tsz-közi vállalkozásokat, a jelenleginél gyorsabb ütemben fejleszteni őket. (1968- ban 230 millió forint értékű munkát végez a hét szabolcsi tsz-közi vállalkozás és a tíz építóbrigád, másfélszeresét az ideinek.) A vállalkozások megerősítéséhez szakemberek és gépek kellenek. A szakemberek kérdése megoldható. hiszen évről évre több kerül a vállalkozásokhoz, s már mindegyik rendelkezik például építőipari technikussal. A gépek már bonyolultabb problémát jelentenek.. Nem árt gondolkodni azon az elképzelésen, hogy több hitéire lenne szükségük a vállalkozásoknak, mert csak így tudnak gépesíteni. Jó lenne, ha az alapító tsz-ek segítenének a vállalkozás fölszerelésében, ez mindenképpen kifizetődne nekik, mert olcsóbbá válna az építés. Fejlődnek mezőgazdaságunkban is azok a módszerek, amikkel egy-egy új létesítményt megteremtenek. E fejlődés gyorsabbá tételére a most következő években még nagyobb szükség lesz. mert egyre világosabbá válik a tsz előtt is, hogy nem csupán egy épület létezése a fontos, hanem az is, milyen az, mennyibe kerül, kihasz- nálható-e, mennyi idő alatt térül meg. Néhány év múlva ettől, ezektől is függ a tagság jövedelme. Kun Isi váll Életre kelt a „papiros brigád" „Papiros brigád”. Egy esztendeig nevezték így őket. Csak a kimutatásokban szerepeltek szocialista közösségként. Kacagták is magukat. Nun András, a fiatal technikus, a naplóvezető, leszerelése után kerül a „József Attilába.”; Űgysem lehet változtatni ? — Belecsöppentem. Maradjon titok: nem vettük komolyan. Eddig is dolgoztunk, ezután is. így gondolkodtunk. Valamennyien úgy voltunk, úgy sem tudunk változtatni a problémákon. Akkor meg mit erőlködünk? Az üzemben három műszak van, három brigád váltja egymást. Ezek munkája az extrakcióban, sajtóidban, silóban és a szárítóban úgy kapcsolódik egymáshoz, mint a láncszemek. Hiába „szívóskodik” az egyik műszak brigádja, ha a másikban csak egyetlen ember nem látja el a feladatát, kész a baj, üzemzavar, selejt. Lemondtak a küzdelemről. Ha meghibásodás miatt több órát állt a gép, elromlott valami, nem teljesítették a tervet. Elvégre órabérben dolgoztak. Nem is kezdeményezte volna senki, ha a gyertyagyári részlegben egy — Édes mézes. De azért ha nem lenne vele a fiú, megkérdezném, mi van az ebédpénzemmel. Kifordult a szemem. — Neked se számolták el? — Aztán csaknem kitéptem a nyelvem és úgy mondtam: — Üzem! Bólintottak, beszéljünk másról. Lahonya adta a tájékozottat: — Ismerem a Kati legényét. Anyagbeszerző. Azért nincs elég negyedes csavarunk, mert munka közben is a lányok után jár. Minye Jancsi feje eltűnt a korsóban, azt hittük, belefulladt. Kiáltoztunk is a pincérnek, hogy „segítség, segítség”! — Még egy harmadik kört. Aztán megyünk haza krumplit hámozni. Jancsi habos száját nyalogatva mondta: — Neki kéne olyan anyaggal küszködni, mint nekünk, nem járna a lányok után, tudom. — Majd ezt holnap megbeszéljük — mondtam. — Maradjunk a tárgynál. Tucsomagolóbrigád el nem nyeri a szocialista címet. — Hiúsági ügyet csináltunk belőle. Ha ők képesek erre, mi is — magyarázza Nun András. — így szerveztük meg 1966-ban a brigádot. Leültünk, ötlöttünk, konkrét programot dolgoztunk ki, s vállalások születtek mindhárom brigádnál. „Nem tagadtuk a problémákat** A legnehezebb időben, amikor a legnagyobb veszteséggel termelték a Nyírbátori Növényolajipari Vállalatnál a napraforgó, len és szójaolajat. Bár a tervet nem teljesítették, a boríték nem lett vékonyabb. — Megszólalt bennünk a lelkiismeret. Kezdtük a veszteségek okait keresni. Tudtuk, hogy az önköltséget kell csökkenteni. De hogyan? Min változtassunk?... Ha kutat az ember, mondják, talál is. A véletlen szerencsét hozott. Tizenöt kiló hidegen sajtolt lenolajat kellett gyártanunk a kutatóintézetnek. Előállítása közben vettük észre, hogy így gazdaságosabb, mintha hagyományosan, hengereken végeznénk. Ezt bevezették. Bekerült a bejegyzés a brigádnaplóba dók egy kajakos viccet. A cigány... Jancsit a harmadik korsó teljesen kiborította, rám se hederített. — De a főmérnök is tehet róla. Lahonya: — Még szép. És a fődiszpécser, a Bodrogi? Én: — A cigány hazamegy... Csökmök: — A Szamosit csak kár volt elengedni. Az nem tévesztette össze a kartácsszöget a bicikligumival. Én: — Pincér, pincér, fizetni! — nem' maradok egy percig sem veletek tovább. Mind: Na jó, jó, mondd a cigány! Én; Nem. Most már megyünk. De hazáig aztán csuti az üzemről. A fene essen az üze- mes fejetekbe. Mindenki helyeselt. Lahonya külön is kinyilatkoztatta: — Világos. Ugyan kit is érdekel az üzem. De csak ne legyen holnap háromnegyedes csavar, csak ne legyen! Majd megtudod, mit csinálok ezzel a holdvilágképű anyag- beszerzővel. Nagy S. József is. A három brigád — József Attila, Petőfi, Kossuth — három újítást adott be Alkalmazták. Vadon János, a József Attila brigád vezetője előveszi a naplót és mutatja: — Nem tagadjuk le a problémákat. Itt van, megírtuk. De ez is mutatja a fejlődést. 1966 április 30. „Ebben a- hónapban a tervteljesítésünk 91,3 százalék volt. Egymást érték az üzemzavarok.” Május 10-én ezt a bejegyzést írták a naplóba: „Sok az üzemzavar. Hatvan óra az eddigi kiesésünk.” Nem tudjuk az okát, de keressük.” Érdem szerint — Törtük a fejünket, mi lehet a baj — emlékezik vissza Vadon János. — Három napig megülte a feszültség az embereket. Most látszott meg igazán, mind segíteni akar. Csak éppen nem tudják, hogyan. Hosz- szú vizsgálódás után jöttünk rá, hogy az egyik vezeték rosszul volt bekötve, s ez okozta, hogy nedvesen maradt a gyártmány. Megvolt az öröm, mikor megjavítottuk. A közös gond, a munka apró örömei közelebb hozták egymáshoz a brigád tagjait És ez akkor nyilvánult meg leginkább, mikor egymásnak kellett segíteni. Az extrakció üzemrészbe új gépeket szereltek fel. Idegenkedtek tőle. Nem értették a kezelését. Hiányzott a gyakorlat. Vadon János kilenced magával ment Kőbányára gyakorlatot szerezni. Itthon külön-külön foglalkoztak a brigád tagjaival. Tanították őket. Németh István préskezelő, szakszervezeti bizalmi mondja: — Amióta nemcsak papíron létezünk, a jutalmazási keretet is a brigád osztja el, Igazságosan, kinek, kinek érdeme szerint. És eddig még nem volt panasz. Pedig alaposan megmondtuk egymásnak, ki miért kap kevesebbet, s ki érdemel többet... így szavazta meg a brigád együttesen Bagoly János kitüntetését is. Büszkék vagyunk rá. „Kiváló dolgozó” lett. Ö nyerte el a brigád biJ zalmát. Fényképe ott van a Józse! Attila szocialista brigád naplójában. Mert a brigád 1967 februárjában elnyert« ezt a címet. Rászolgált. Min< den vállalását teljesítette. Farkas Kálinál)
