Kelet-Magyarország, 1967. október (24. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-04 / 234. szám

Huszonöt mázsás országcímer öl SZOVIET FILM Bosszúállók A Bosszúállók egyik emlékezetes jelenete Bugyonnij kü- lönvonatánál. Munkaerőt alkalmaznak A Kőfaragó- és Épület­szobrászipari Vállalat dolgo­zói elkészítették az Ország­ház homlokzatának új ékes­ségét, egy kődomborműves magyar* országcímert. Ez az ország második legnagyobb kőcímere. Az első — ame­lyik a budai várpalotát dí­szíti — 2,3 méter átmérőjű. A Parlament kör alakú új díszének teljes átmérője sem sokkal kisebb, 205 centiméter, de ebből csak 155 centiméter maga a dom­bormű. A vállalat süttői kő­bányájában rendkívül gon­dos vizsgálatok alapján vá­lasztották ki a legjobb mi­nőségű kemény mészkőtöm­böt. Süttőn a kőtömb kivágása és megfaragása egyhónapos Képzőművészeti tárlat nyílt a nyíregyházi Béke presszóban, a Nyírségi Ősz egyik rendezvényeként. Jó kezdeményezés: a színvona­lasan átalakított, most már valóban elegáns szórakozó­helyen az ízléses berende­zés, a rend, tisztaság és az udvariasság, valamint a mű­vészet, egyszóval a kulturált vendéglátás első érzékelhető jelzése gondolatokat éb­reszt... Szabolcs-szatmárí képző­művészek húsz festménye, rajza, metszete öleli körül a presszó terét, akaratlanul is nevel, tanít a szépre, sugall­ja az esztétikumot. Jóllehet a gasztronómia művészete, a süteményköl­temények kavalkádja — amely békésen egymás mel­lett él itt, a presszóban a képzőművészettel — egye­S pányik, a főnököm szokása szerint fo­gadta is meg nem is a kö­szönésemet a folyosón. Ta­lán ezt utálom a legjobban benne. Tudja, hogy előbb- utóbb kénytelen vagyok én köszönni neki. De ilyen mindenben. Most azonban elkapom, történjen bármi! Gondoltam, ha lúd, le­gyen kövér. Legyen na»y- stilű már az indítás. Lá­bammal berúgtam az ajta­ját és zsebre tett kézzel besétáltam, számban ciga­retta füstölgött. Spányik megdöbbenve állt fel. — Mi van Kocsiskám? — kérdezte a meglepetéstől ne­vetni való erőltetett udva­riassággal. — Üdv öreg szivar! — dobtam neki félvállról a mondanivalót. — Egyébként apucikám nem vagyok a Kocsiskája. A nevem Ko­csis kartárs! Meg vagyok értve? Főnököm orcája kipirult, keze remegett az idegesség­től. — ...De kérem... Izé... Mi­munka volt. Az így előké­szített kőelemből pedig csaknem kéthónapos munká­val formálta meg a címert Ferenczi Béla, a vállalat egyik legjobb kőszobrásza. A 40 centiméter vastag kő­címer súlya meghaladja a 25 mázsát. Rendkívül nagy feladatot jelent a címer „kitűzése” az Országház oroszlános főbejárata fölötti oromzatra, a régi bronz­címer helyére. Ezzel egy- időben megfiatalodik az egész főbejárati homlokzat. Mintegy 1500 régi kőelemet kell kicserélni. így csu­pán 1969-ben, vagy 1970- ben ölti fel az országcí­merrel ékesített új kőruhát az oroszlános homlokzat. lőre még több érdeklődőt vonz, sok szempár megakad, sőt értékel, bírál, elismer méltat a festmények között is. A kételkedő mocorog ben­nem: vajon meddig tart mindez? Nem kampány jel- legű-e, nem csupán a Nyírségi ősz egyik „prog­ramja” az udvariasság, a rend, a tisztaság és a való­ban nyírségi jelleg? A presz- szótárlat egyelőre csak ren­dezvény. Erre utal a plakát dátuma (október 2—10). Ezt az egészséges és szép kezdeményezést érdemes lenne folytatni. A képek he­lyét kár lenne üresen hagy­ni október 10. után. Ez is kötelezné a vendéglátót és a vendéget arra, hogy a már említett szórakozóhelyi erényekből hagyományt te­remtsen. (Szilágyi) nek vegyem ezt a minősít­hetetlen... — Tőlem, akár hízelgés­nek is veheti! — nevettem el magam hosszú évek után először felszabadultan. — Akár hízelgésnek is — is­mételtem. — Vegye úgy, mintha a kis Simon Ödön mondta volna. Tudom ő is ilyeneket szokott mondani magának, azért kapja a legtöbb prémiumot! Tudom, ő is meg szokta mondani, hogy maga egy tehetségte­len, lusta fickó, és azért vezetheti a csoportot, mert a kedves nagybátyja, hát ugyebár... Barackot nyomtam a buk­sijára és köszönés nélkül otthagytam. Végre jól megmondtam neki a maga­mét — gondoltam és is­mét felkacagtam. Ekkor fel is ébredtem. Almos hétfő reggel volt. No, megint kezdődik egy hét. Bementem a céghez. Ud­variasan és hangosan kö­szöntöttem Spányikot, a fő­nökömét. Az fogadta is, meg nem is. Rám is né­zett, meg nem is. Ekkor va­Napok óta telt házzal ve­títik Nyíregyházán a Bosz- szúállók című színes széles­vásznú szovjet filmet. Kö­zönségsiker: a film írói — Szergej Jermolinszkij és Ed­mond Keoszjan, aki egyben a rendező is — az 1920-as évek polgárháborús esemé­nyeinek gyermekhőseit egy, a szovjet filmgyártástól ed­dig szokatlan műfajban, ka­landfilmben elevenítették meg. Három kis kamaszhős­nek és egy kislánynak állít emléket ez az alkotás. Van ennek az új filmnek varázsa, meghittsége, vala­mi, ami felülemeli az ese­mények, az izgalmas jelene­tek puszta történésén, a ka­landfilmek szimpla megol­dásain. Ezt a varázst az ad­ja a műnek, hogy a gyer­mekek valódi ízig-vérig gyermekek, felnőtteket is megszégyenítő hősiességük­ben mindig van hamisítatla­nul őszinte naívság, fél év­századdal ezelőtti „tizenéve­sek” lelkivilágának egy-egy megnyilatkozása. A négy kis gyermekhőst — Kszanyka Scsuszt, Dany- ka Scsuszt, Valerkát, a gim­nazistát és Jaskát, a cigányt, — a polgárháborús évek ke­ménysége felnőtté edzette. Tévedés ne essék: nem érett kommunistákká, még csak nem is a szegénység öntu­datlan harcosaivá. Tízegy­néhány éves kis gerillák har­colnak a filmen. Apjukért, rokonaikért, akik vöröskato­nák voltak — értük esküd­tek bosszút a fehérgárdisták és az anarchista bandák el­len. Rajtaütéseikkel, kalan­dos vállalkozásaikkal — ha öntudatlanul is — a törté­nelmet formálták ők is. A lendületes tempójú, for­dulatos és izgalmas cselek­ményt a film formanyelvé­nek számos ötletével gazda­gította az alkotói kollektíva, felhasználva a kalandfilmek megannyi bravúros lehető­lami furcsát vettem észre a szemén. Megkérdeztem, csak nem fáj a szeme? — Nem, nem — válaszol a főnököm. — Nem fáj, csak a bal szememmel alig látok. Még gyerekkorom­ban egy kaviccsal megütöt­ték. — Felhúzta a szemöl­dökét és megmutatta a seb­helyet. Oh szegény ember, hát ezért látott is, meg nem is. Ekkor vettem észre, hogy pillantása nemcsak jóságos, de szomorú is. — Hogy van Kocsiskám? — kérdezte, ahogy elindul­tunk egymás mellett a fo­lyosón. — Köszönöm, megvagyok, és ön főnök? Rezignálton legyintett. Úristen, milyen esett ez az ember. Szikkadt, fáradt, alig van haja. Azt mond­ják, hogy a felesége, hát szóval értik. A helyettese pedig örökké fúrja a tröszt­nél. Es valljuk be, a kutya sem törődik vele. Tényleg ez a kis Simon, ez az egy, aki segíti munkájában. Azt hiszem ez helytelen, szólok is a csoportnak, segítsük egy kicsit, biztos jobban menne a munkánk. Ezen a reggelen meg­szerettem a főnökömet. — s. — r. ségét: a pisztolypárbajt, ül­dözést lóháton, vonaton, szöktetést a fogdából, a te­mető kísérteteit... A megoldás a kalandfil­mek műfaji szabályai sze­rint happy and-es: a négy bosszúálló kamasz végül el­jut az ellenforradalmárok és intervenciósok ellen szerve­zetten harcoló reguláris had­sereghez. Tagjai lesznek a legendás hírű Bugyonnij el­ső lovashadseregének. A film rendezőjének gyer­mekszereplőkkel kellett dol­goznia. Olyan gyerekekkel kellett eljátszatnia az ötven évvel korábbi kis hősöket, akik a mai szovjet életben nőttek fel. Sikerült. Válja Kurgyukova, Vitya Koszih és Misa Metyolkin kitűnően beleélte magát szerepébe, de különösen emlékezetes ala­kítást nyújtott Jaska, a ci­gány szerepében Vaszja Va- sziljev. A hivatásos művé­szek közül Szörnyű Szidor alakításában Vlagyimir Tres- csalov, Bugyonnij tábornok szerepében pedig Lev Szverdlin tűnt ki. Nagysikerű, kitűnő szov­jet film indult útjára. Az ifjúság igényeit művészien kielégítve méltóképpen szol­gálja a félévszázados tör­ténelmi jubileum szerepét. Szilágyi Szabolcs Cikkünk nyomán: Filmre veszik az erdőbáti Heródes-jáfébot Nemrég megírtuk „Na jó, de ki az a Hassel Jóska?” címmel, hogy néprajzosok „élőben” megtalálták azt a bábtáncoltatós Heródes-játé- kot — a középkori miszté­riumjátékok szláv közvetítés­sel hozzánk jutott marad­ványát — melyet a hivata­los néprajztudomány már év­tizedek óta elveszettként tartott számon. Most arról kaptunk tájé­koztatást, hogy a felfedezést a Néprajzi Múzeum filmen kívánja megörökíteni. Az írott néprajzi emlékek nagy bősége mellett ugyanis ke­vés tárgyi és filmen megö­rökített eleven néprajzi anyaga van a folklórtudo­mánynak, különösen Sza­bolcsból. A film előkészítésére a közeli napokban a megyébe érkeznek az „előőrsök”. 14 életévüket betöltött LEÁNYOKAT KÖNNYŰ NAPPALI MUNKÁRA felveszünk. Magyar Pamutipar Buda­pest, IV. kér., Erkel u. 30. Telefon: 293—820. (Bp. 2863) FESTŐ ÉS MÁZOLÓ, VÍZ­VEZETÉK-, VASBETON-, VILLANYSZERELŐ, ÁCS SZAKMUNKASOKAT ÉS FÉRFI SEGÉDMUNKÁSO­KAT budapesti és vidéki munka­helyekre azonnal felveszünk Szállást biztosítunk, külszol­gálat! költséget térítünk. Cím: Élelmiszeripari Javító, Szerelő és Szolgáltató Vál­lalat VI. sz. gyáregysége, Budapest IX., Soroksári út Kőműves, ács, festő, vízszerelő, tetőfedő szak mim kasok at, betanított munkásokat, segédmunkásokat azonnal felveszünk. Társasházon dolgozóink­nak munkásszállást, meleg étkeztetést, társasházi és minőségi prémiumot bizto­sítunk. FAVORIT Építőipari Ktsz, Bp. XI. kér. Sopron út 149. Munkaügyi osztály. Megközelíthető: XI. kér. Fe­hérvári úton, az Albertfalva kitérőig. A Tarpai Vegyes Kisipari Szövetkezet azonnali belé­péssel felvesz férfi női fod­rász ' szak munkás bizonyít­vánnyal rendelkező személyt szövetkezeti tagnak. A 21. sz. Autóközlekedési Vállalat nyíregyházi főnök­sége azonnali belépéssel felvesz kőműves szakmunkást tatarozási munkaiatokra. Je­lentkezés: Irodaház 321. számú szobában. (46«) TÜZÉP VÁLLALAT kőműves szakmunkásokat és SEGÉDMUNKÁSOKAT, vagy KOMPLETT BRIGÁDOT nyíregyházi és fehérgyarmati munkahelyeire felvételre kenes. Jelentkezni: Nyíregyháza Irodaház földszint 22. szoba, valamint a FEHÉRGYARMATI TÜZEP-TELEP VEZETŐ JENEL. Fűtésszerelő-, vízszerelő-, tetőfedő-, bádogos-, villany- szerelő-, kőműves, festő szakmunkásokat, kubikoso­kat, rakodókat és segéd­munkásokat, 16. életévüket betöltött fiúkat segédmun­kásként azonnali belépéssel felveszünk. Vidékieknek munkásszállást biztosítunk. Jelentkezni lehet: Bp. IX., Viola u. 45. sz. alatt a PROSPERITÁS KTSZ, munkaügyi osztályán. (G.) HK. (H. V. 84) HIRDESSEN a Kelet-Magyarország HASÁB/AIN! AZ OVF KELET-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI ÉPÍTŐ VÁLLALAT 11. sz. építésvezetősége (Miskolc, Sajópart— Kispást 11.) azonnali felvé­telre keres, MISKOLCI, SÁTORALJAÚJHELYI ES MEZŐKÖVESDI munkahelyére kubikosokat és betonozó munkásokat Munkalehetőség hosszú időre biztosított. MUNKÁSSZÁLLÁST, KÖRNYÉKBELIEK RÉSZÉRE CSOPORTOS HAZASZÁLLÍTÁS1 BIZTOSÍTUNK. Jelentkezés a fenti címen. Gondolatok a presszótárlaton A látogató vendégek. Megmond fant a magaméi KŐMŰVESEKET, ÁCSOKAT, ÁLLVÁNYOZÓ­KAT, VÍZ- GÁZSZERELŐKET, VILLANYSZERELŐKET, BÁDOGOSOKAT, ÉPÜLETLAKATOSOKAT, ÉPÍTŐIPARI SEGÉDMUNKÁSOKAT budapesti munkahelyekre felveszünk Szabad szombat van. Különélést fizetünk Fér­fiaknak szállást biztosítunk. FŐVÁROSI 4- ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Budapest, V. Bástya út 35.

Next

/
Oldalképek
Tartalom