Kelet-Magyarország, 1967. október (24. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-29 / 256. szám

RENDELET 4 TÉL NHITÁNVA ELŐTT Pinceklub a a részesedési alap felhasználásáról és a vezető állásúak anyagi ösztönzéséről Buda István munkaügyi miniszterhelyettes szom­baton tájékoztatta az újság­írókat a munkaügyi minisz­ter legújabb rendeletéről, amely a részesedési alap fel- használását és a magasabb vezető állásúak anyagi ösz­tönzését szabályozza. A miniszterhelyettes fel­hívta- a figyelmet a rende­let -helyes értelmezésére. A részesedési alap pénzbeni felosztásával kapcsolatban szól a dolgozók kategorizá­lásáról, beszélt a vállalatok vezetőinek anyagi érdekelt­ségéről, a veszteséges gaz­dálkodással kapcsolatos anyagi szankciókról, az úgy­nevezett bázis bérszínvonal meghatározásáról és néhány más kérdésről. Szabályozni a béren kívüli juttatásokat Elmondotta, hogy egyes vállalatok túlzott részletes­séggel és igénnyel igyekez­nek szabályozni kollektív szerződéseikben a részese­dési alap felhasználását. Azt ajánlotta, hogy a kollektív szerződésben elsősorban a béren kívüli juttatásokat szabályozza tételesen. Sza­bályozni lehet ezenbelül a kedvezményes napi étkezé­sek számát, az egy-egy ét­kezéshez való hozzájárulást, továbbá a gyermekintézmé­nyek fenntartására szolgáló vállalati hozzájárulás össze­gét, a segélyezést, és a szo­ciális-kulturális kiadások célját szolgáló kereteket. Helyes, ha ezeknél az össze­geknél a jövő évre is az 1967. évi szint tartását irá­nyozzák elő. Ez kielégíti a dolgozók igényét, s ugyan­akkor nem terheli előre a nyereségből képződő része­sedési alapot. Ezekre a ki­adásokra ugyanis a vállala­tok biztosított keretet kap­nak. Ez alól csak áz üzem­élelmezés jelent némi ki­vételt. Ha ugyanis az ét­kezést igénybe vevők szá­ma növekszik, a többlethoz­zájárulás már a nyereségből képződő részesedési alapot terheli. Ezután utalt arra, hogy a kollektív szerződésben meg kell határozni a ré­szesedési alap pénzbeni ré­szének felosztási szabályait, s ezzel kapcsolatban a mun­kakörök 1., 2., 3. kategóriá­ba való sorolását. Nem cél­szerű azonban szabályozni az évközi kifizetések pénz­beni összegét, áz év végi ré­szesedés mértékét, a pénz­beni és nem pénzbeni ki­fizetések arányát. Ezen le­hetőségek mértéke ugyanis csak az éves mérleg lezá­rása után válik egyértelmű­vé. Prémiumok és jutalmak — Olyan téves nézetek is előfordulnak — mondotta — amely szerint az év végi részesedés terhére év köz­ben a vállalatok összes dol­gozójának előleget lehet fi­zetni. Az igazság ezzel szem­ben az, hogy részesedési alap terhére a béren kívüli juttatások mellett célpré­miumokat és jutalmakat le­het kifizetni. Ezek előirány­zásánál kétirányú megfon­tolásra van szükség. Az egyik, hogy a túlzott év közbeni prémium és juta­lomkifizetések meghalad­hatják a végelszámolás alapján rendelkezésre álló részesedési alapot. Az így keletkező hiány a vállalat következő évi részesedési alapját terheli, s emellett a vezetőknek bizonyos szankciókkal is számolniuk kell. Másrészt a prémiu­mokkal és a jutalmakkal való túlzott takarékosság csökkenti a dolgozók ösz­tönzését, ezen keresztül a vállalati nyereséget és így a részesedési alapot is. Pré­miumok. jutalmak, ösztön­díjak, újítási díjak, stb. te­hát fizethetők év közben a részesedési alap terhére. Ál­talános előlegezést azonban a rendelet nem tesz lehető­vé. Nem lehet tehát a vál­lalat összes dolgozójának év közben részesedést fizet­ni. Ez elaprózná az ösztön­zés anyagi eszközeit, más­részt könnyen olyan kifize­tésekhez vezetne, amelyek fedezetének hiánya csak az év végén derül ki. A rendelet anyagi szank­ciókat helyez kilátásba ar­ra az esetre, ha az 1968. évi bérszínvonal az úgynevezett bázis bérszínvonalat (amit külön utasítás szabályoz), négy százaléknál nagyobb mértékben meghaladja. Ez­zel a négy százalékkal kap­csolatban is előfordulnak téves nézetek. Van például olyan vélemény, amely sze­rint a bázishoz viszonyított négyszázalékos bérszínvo­nal-emelkedés a költségek terhére elszámolható anél­kül, hogy az a részesedési alapot terhelné. Valójában azonban — bizonyos cse­kély számú kivételtől elte­kintve — a bázishoz viszo­nyított minden bérszínvonal­emelkedés a részesedési ala­pot terheli. A bérszínvonal Van olyan nézet is, hogy 1968-ban négyszázalékos bérszínvonalemelkedés len­ne a cél. Ezzel szemben a négy százalék csak a maxi­mális lehetőség, amelyet csupán kivételesen magas nyereséget elérő vállalatok tudnak elérni. A bérszínvo­nal olyan mértékű emelése célszerű, amely okvetlenül szükséges az ösztönzéshez, a nyereség fokozásához. Ez a vállalatok zöménél várha­tóan egy-két százalékos nagyságrendű. Az olyan béremelkedés, amely nem hoz többletnyereséget, meg­károsítja a vállalatnak azo­kat a dolgozóit, akik nem részesülnek béremelésben. Változatlan nyereség esetén ugyanis mindenfajta bér­emelés csökkenti az egy fő­re jutó részesedési alapot. A sajtótájékoztatón még több kérdést is megvitattak. 8 millió éves leletek Rudabányán Rudapithecus hungaricus 8 millió éves leletekre bukkantak Rudabányán, ahol megtalálták az ember- szabású majmok és az em­ber közös ősének leszárma­zottját képviselő élőlény, a Rudapithecus hungaricus maradványait. A rudabá- nyai őslény — összefüggés­be hozva a nemrég talált, félmillió éves vértesszöllősi előemberrel, — az első kéz­zel fogható bizonyítéka an­nak, hogy az emberré vá­lás folyamata nem kizáró­lagosan a trópusokon indult meg, hanem kiterjedt föld­rajzi területeken párhuza­mosan egyszerre kezdődött. Képünkön: a Rudapithecus hungaricus állkapcsának da­rabja, négy zápfoggal. gimnáziumban Még mindig sok a gond a fűtés, a melegvíz szolgáltatás körül Az IKV várja a lakosok jelzéseit ősszel végzi az Ingatlan- kezelő Vállalat a szokásos ellenőrző munkáját. Ilyen­kor megvizsgálják az épü­letek állapotát, a külső gáz­vezetékeket és a legfonto­sabbat, a fűtést. Az idei téli fűtési idény, akár a vállalat, akár a la­kók szempontjából, nem éppen a legjobban kezdő­dött. A lakóépületek álla­potával és a külső gázveze­tékekkel ugyan nem volt különösebb baj, de a fűtés­sel már annál inkább. A legtöbb problémát általában a kazánok alkatrészeinek meghibásodása jelentette. A Népkert úti kazánház négy kazánja közül például csak egy működik. A másik há­rom meghibásodott, időmé­rő reléjét már több, mint három hónapja Miskolcon javítják. A javítás határ­ideje a fűtési idény kezde­te előtti két hét volt. de a jó műszereket még a mai napig sem szállították le. így a fennmaradó egy ka­zánnak kell ellátnia a többi három feladatát is. A meg­növekedett terhelést jelentő fűtést vés a melegvíz-szol­gáltatást csak úgy tudják biztosítani, hogy a kazánt óránként pihentetik. Az egy órás fűtés és melegvíz-hi­ányt természetesen a leg­jobban a körzethez tartozó lakók érzik meg. A fűtés és melegvíz-szol­gáltatás egész téli zavarta­lan biztosításának egyik elő­feltétele a szén. A válla­lat már 60 százalékban meg­vásárolta az évi szénszük- ségíetet, a hiányzó negyven százalékra pedig még vár­nia kell. A jelenlegi kazá­nokhoz ugyanis csak a lengyel „dara” szénfajtát tudják használni, mivel ez az eayet- * len 6 ezer kalóriás szén. A TÜZÉP egyelőre nem tud több ilyen fajta szenet ad­ni. Nagyon sok helyen, ahol panasz van a fűtésre, vagy a melegvíz-szolgáltatásra, legtöbbször a fűtő, vagy az épületek rossz állapota a hi­bás. Több új épületben la­kóknak szinte állandó pa­nasza, hogy a kéményből valóságos koromeső ömlik időnként, Ebben az esetben a helytelen kazánkezelés a hiba. A fűtő néha lefojtja a tüzet, majd hirtelen több levegőt enged a tűztérbe. A huzat felkapja a kormot, ami a kéményen át az ut­cára. a lakások nyitott fo­lyosóira jut. Több gondot kell fordí­tani a helyiségek ajtó- és ablaknyílásának szigetelé­sére is. Az elmúlt téli idő­szakban a legtöbb ilyen jel­legű panaszt az irodaház dolgozói tették. Az iroda­ház helyiségei közül külö­nösen az északi oldalon lé­vők ablakainak és ajtóinak szigetelése annyira rossz, hogy fűteni lehetetlen. Ter­mészetesen ugyanezek a hi­bák lakóházakban is jelent­keztek. Kiküszöbölésének egyetlen módja, hogy a meg­hibásodást jelentsék a la­kók. Az Ingatlankezelő Vál­lalat igyekszik megteremte­ni a zavartalan fűtés és me­legvíz-szolgáltatás feltéte­leit. (horváth) A fiatalok kulturált szó­rakozásának megfelelő fó­rumát évek óta sikertelen próbálkozásokkal igyeksze­nek kialakítani a megye- székhelyen. A nyíregyházi Kölcsey Ferenc gimnázium­ban új ötlet született: az iskola alagsorában a kö­zeljövőben hozzálátnak egy hangulatos diák szórakozó­hely, az iskolai pinceklub kialakításához. A pinceklub ízléses kivi­telezését a tanulók, taná­rok, szülők közös társadal­mi munkával oldják meg, s a tervek szerint a téli is­kolai szünidő után átadják rendeltetésének. A modern festéssel, faburkolattal, szép berendezéssel ellátott . há­rom-négy alagsori helyiség­ben táncos klubdélutánokat, ankétokat, vitákat. tv-né- zést valamint KISZ-ren- dezvényeket szervezhetnek majd a fiatalok. Nemzetközi gyermekrajz- pályázat. Ismét meghirdet­ték a pályázatot az Indiában — 1949 óta — évenként is­métlődő nemzetközi gyer­mekrajz-kiálltíásra. ahova tizenöt é— '• K be­nevezhet. -1 agyarországról az általános iskolások mun­káit, rajzait és akvarell ké­peit küldik ki. Mosás otthon — vasalás a Patyolatnál Új szolgáltatások a háziasszonyok munkájának könnyítésére Páratlan az országban Milliós értékeket „gyártásiak** a nyírbátori diákok Keresztessy flíltán tanár irányításával Murguly Mária, Ge­re Erzsébet és Horváth Magdolna a készülő nyelvlabor beszabályozá sát végzik. Foto: Hammel József Sok háziasszonynak okoz gondot a második műszak. A Patyolat segíteni igyek­szik a háziasszonyok hely­zetén Nyíregyházán, szol­gáltatásaikat november el­sejétől otthon mosott fehér­neműk vasalásával bővítik. Evégett gyorsjárású jármű­vet szereztek be, hogy a le­hető legrövidebbre csökkent­hessék a vállalási időt. így mód nyílik rá. hogy vala­mennyi otthon mosott fe­hérneműt egy nap alatt ki­vasaljanak, s visszajuttas­sák tulajdonosának, a komp­lett szolgáltatási díj 70 szá­zaléka ellenében. Két hete vezették be a gyapjú alapanyagú ruhák éltartósítását vegyszeres úton. Főként a diákok kö­rében örvend népszerűség­nek ez a módszer, hiszen öt forintért 3—4 hónapig „frissen vasalt” nadrágban járhatnak. Másik tervük, hogy november közepétől az egész megye területén be­vezetik a harisnyaszemfel- szedési szolgáltatást. Külö­nösen a távoli településeken lakó nők örülhetnek ennek, hiszen például még a fe­hérgyarmati járás székhe­lyén sem volt eddig erre lehetőség. Annak ellenére, hogy egyelőre a szemfelsze­dést központilag végzik Nyíregyházán, 3—4 nap alatt így is visszajuttatják a hol­mikat a legmesszebb fekvő helységekbe Is. Hasonló közeli terve a vállalatnak, hogy két hét múlva már a fehérneműk javítását is elvállalják. Fe­hérgyarmaton a nyíregyhá­zihoz hasonló, modern sza­lont nyitnak. Amennyiben a kedvező tárgyalások ered­ményre vezetnek, úgy mint­egy 600 ezer forintot érő gépsorral látják el a megye második patyolatszalonját (a) Mintha egy tudományos intézet féltve őrzött, ezer csodát rejtő kutató labora­tóriumába lépne az ember. A laikus szemlélő szinte félve teszi meg az első lé­péseket a Nyírbátori Bátho- ri István Gimnázium poli­technikai műhelyének labo­ratóriumában. Van itt minden, ami a modern technika iránt csak egy kicsit is érdeklődő fia­tal számára nyújt valamit, aminek a gyakorlati élet­ben is hasznát veszi. A mo­dernül berendezett épület laboratóriumában, az elek­tronikus szerelőműhelyben, a rádió tanműhelyben, a kézi és anyagraktárban körül­belül három és fél millió forintra becsülik a beren­dezések és anyagok értékét Csak a Keresztessy Zoltán irányításával elkészített, a gyerekek munkáját meg­könnyítő műszerfalakban másfél millió forint értékű a társadalmi munka és az anyag. Hosszas huzavona után kapták meg a jelenlegi épü­letet, amely valamikor ura­dalmi istálló volt, s raktár­nak használta a termény­forgalmi. Amikor munkához láttak, nagyobb volt a tör­melékhalmaz, mint az épü­let. Társadalmi munkában végezték az eltakarítást, parkosították az udvart, fá­kat, virágokat ültettek a műhely köré. Nyelvi laboratórium, iskola­stúdió, magnószalag sokszo­rosító Iskolastúdióból pél­dául már az ötödik készül, ezúttal a jászapáti gimná­zium megrendelésére. Részt vettek a legutóbb Budapes­ten megrendezett országos politechnikai kiállításon is. A pálmát Szabolcs hozta el, s egyedül ők kaptak meg­rendelést. Jelenleg Jugo­szláviával folyik a tárgyalás újabb öt iskolastúdió beren­dezés elkészítésére. Ennek a gyártását már szalagszerű- en fogják megoldani. A komoly munka jó kez­detet jelent az életbe ki­lépő érettségizetteknek. Makrai Sándor például a GELKA mátészalkai kiren­deltségén rádióműszerész. Vencel Miklós és Magyar István a honvédségnél, egy másik fiatal az ORION-nál dolgozik rádióműszerész­ként. Annak ellenére, hogy az oktatás itt csak öt plusz egyes, a fiatalok nyolcvan százaléka helyezkedik el eb­ben a szakmában Ai elhe­lyezkedések megkönnyíté­sére, most — a Nyírbátori Vastömegcikkipari Válla­lattal kooperálva — meg­kezdték a fénycsőarmatúrák szerelését is. Az ezzel a munkával megismerkedő fiatal az érettségi megszer­zése után már mint szak­munkás helyezkedhet el a nagy fejlődés előtt álló he­lyi üzemben. A nyírbátori öt plusz egy már átlépte a politechnikai oktatás kezdeti buktatóit. Jól felszerelt műhelyében olyan embereket képeznek, akik a gyakorlatban sem hozhatnak szégyent meste­rükre, iskolájukra. Tóth Arpáff

Next

/
Oldalképek
Tartalom