Kelet-Magyarország, 1967. október (24. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-26 / 253. szám

ismerkedjünk at űj törvényekkel

Hogyan létesíthető és módosítható a munkaviszony (7)

A Betonútépítő Vállalat kisvárdal főépítésvezetősége egymillió forintos beruházással új, korszerű üzemanyagtöltő állomást épít Klsvárda mellett, a forgalmas 4-es számú út mentén. Az átadási határidő december 15, de az ott dolgozók — a jubileumi évforduló tiszteletére — vállalták, hogy december elsejére az épi íési munkákat befejezik. Képünkön: Miskolczi Miklós és Tóth András a körforgalmi út alapozási munkálatait végzik.

Foto: Vincze PéterKisvárda

Elkészült

az új postahivatal építési terve

Üvegfal a földszinti csarnokon

Az új jogszabály a munkavállalást, illetve a munkára való alkalmazást a dolgozó és a vállalat szabad elhatározására bízza. A dolgozónak jogában áll az, hogy kiválassza a legmegfelelőbb munkahelyet, a vállalatnak pedig az, hogy a neki legmegfelelőbb dolgozókat alkalmazza.

Az elhelyezkedést, illetve alkalmazást a központi szabály csupán néhány kikötéssel korlátozza. Megtiltja például, hogy nőket és fiatalkorúakat egészségükre ártalmas munkakörben alkal. mazzanak. Uj, rendkívül fontos korlátozó intézkedés az is, hogy a 14—16 éves fiatalkorúakat csak szülői beleegyezéssel lehet alkalmazni. Viszont ellenkező előjelű központi kikötés, hogy az alkalmazásnál egyenlő feltételek esetén előnyben kell részesíteni a terhes- és szülőanyákat és biztositani kell a munkában megrokkant dolgozók foglalkoztatását, amennyiben

munkaképességüket visszanyerték.

A terhes- és szülő nők előnybe részesítése a felvételnél jelentős lépés a családvédelem fejlődésében, s e paragrafus nagyon fontos azokkal a nézetekkel szemben, amelyek a dolgozó nők egyenjogúságát, érvényesülését gátolták. A gyermek és az anyasag megbecsülésének ez a legújabb megnyilvánulása a legkritikusabb időszakban jelent fokozott védelmet a kettős hivatást betöltő dolgozó nőnek. A munkában megrokkant dolgozó számára — amint ezt a Munka Törvény- könyve és a kormány végrehajtási utasítása kimondja — vagy az eredeti munkakörét kell különböző változtatásokkal, a gépek, munkaeszközök átalakításával alkalmassá tenni, vagy ha ez nem lehetséges, más, alkalmas munkakörök felszabadításával, átképzéssel kell a foglalkoztatásukat biztosítani.

A munkavállalás megalapozottságát segíti a próbaidő olyan ésszerű meghatározása, amely lehetőséget ad arra, hogy az adott munkakör körülményeit és feltételeit figyelembe véve szabják meg a vállalatok a próbaidő tartamát. A törvényben megszabott három hónapos maxijajjlis határon belül, úgy szabályozhatják a kollektív szerződésben a próbaidőt, hogy a nagyobb hozzáértést és szakmai fel- készültséget igénylő munkakörökben hosszabb legyen, s módot adjon mind a munkavállalók képességeinek, mind a munka feltételeinek a megismerésére. A próbaidő alatt mindkét fél azonnali hatállyal felmondhat. Ha a vállalat úgy látja, hogy a dolgozót más munkakörben tudja csak foglalkoztatni, legalább három nappal a próbaidő letelte előtt erről nyilatkoznia kell, hogy a dolgozó eldönthesse, vállalja-e a kínált munkát, vagy nem véglegesíti a munkaviszonyt.

A vállalat és a munkavállaló szóbeli vagy írásbeli megállapodást, munkaszerződést kötnek. Az írásbeli munkaszerződést a dolgozó akkor is igényelheti, ha ezt nem írja elő külön jogszabály. A változó munkahelyre szóló alkalmazást azonban mindenképpen írásban kell lefektetni. A munkaszerződés rögzíti, hogy a vállalat milyen munkakörbe és milyen bérrel alkalmazza a dolgozót.

Újszerűén szabályozza a Munka Törvénykönyve a munkaszerződés módosítását, tehát a válla1 aton belüli, illetve más vállalathoz történő áthelyezést. Az eddigi szabályozás szerint a vállalat egyoldalúan módosíthatta a munkaszerződést és bárkit, például alacsonyabb munkakörbe helyezhetett. Az új szabályozás

szerint a munkaszerződést

csak közös megegyezéssel lehet módosítani, tehát csak akkor lehet a dolgozót más munkakörbe áthelyezni vagy más vállalathoz irányítani, ha ő maga beleegyezik.

Ez a rendelkezés természetszerűen következik abból, hogy a Munka Törvénykönyve nemcsak a munkába lépést, hanem a felmondást is a dolgozó elhatározására bízza és nem korlátozza semmiféle hátrányos következménnyel. Ha ugyanis a dolgozó hátrány nélkül felmondhat, akkor nyilván nem vállalja el a neki nem alkalmas munkakört, s így semmi értelme őt egyoldalúan ilyesmire kötelezni. Előfordul, hogy a vállalat csak azért folyamodik az áthelyezéshez, mert az adott munkakörben a dolgozó nem végez jó munkát. Amennyiben az illető nem vállalja el a felajánlott munkakört, munkaviszonya felmondással megszüntethető.

Átmenetileg indokolt esetben meg lehet bízni a dolgozót munkakörbe nem tartozó feladatok ellátásával, s ugyanazon a telephelyen belül ideiglenesen más munkakörben lehet foglalkoztatni. Hogy az átmenetiség es az ideiglenesség konkrétan mennyi lehet, ezt a vállalatoknak a kollektív szerződésben kell megszabni. Mindenképpen biztosítani kell, hogy az ideiglenesen vagy átmenetileg más munkakörben foglalkoztatott dolgozó az eredeti munkakörével járó bérét megkapja, illetve ha ennél felelősségtelejesebb munkát végez, akkor a bérezésnél ezt is vegyék figyelembe.

(Folytatjuk)

Nyíregyházán elkészült az új postahivatal építkezési terve, mely alapján az elkövetkező időben hozzákezdenek egy modern és egy fejlődő város igényeit mindenben kielégítő postaház építéséhez.

Milyen is lesz a város új postahivatala?

A jelenlegi postától kezdődően húzódik a Rózsika cukrászda helyiségéig, majd onnan a Bethlen utcán át végig a katolikus bérpalotáig.

Az épület maga négyemeletes, ebből három szint lakás. összesen 30 lakás épül, két és háromszobásak. A lakóépület teljesen függetlenítve lesz a postaépülettől.

A postaépület a földszinten és az első emeleten húzódik. A földszinti rész tiszta üvegfalakból áll, teljes betekintési lehetőséggel. Ez a méreteiben is impozáns üvegcsarnok egyik dísze lesz városunknak.

A földszinti üvegcsarnokban történik a levél, pénz és csomogfelvétel és itt kerül elhelyezésre a főpénztár is. Az üvegcsarnoki részben történik a levélfeldolgozás is.

Az első emeleten irodák lesznek.

A régi postahivatal csak műszaki célokat fog szolgálni a jövőben. Az új épületet központi fűtéssel látják el. A posta nagy üveg- csarnokát pedig olyan szellőztető rendszerrel amely lehetővé teszi, hogy a hatalmas helyiség klímája télen és nyáron egyforma lesz.

Az új postaépület nemcsak külsőségekben reprezentatív, hanem a belső berendezésével is. Az elkészült tervek szerint az ország egyik legszebb postahivatala épül majd Nyíregyházán.

Farkas Pál

Iparfejlesztés,

közművesítés-gondok

Fehérgyarmaton

Beszélgetés Gulácsi Sándorral, a járási pártbizottság első titkárával

A fehérgyarmati járásban 34 tsz gazdálkodik. Közismert a törekvés a mezőgazdaság belterjességének a növelésére. Ez mégsem oldja meg véglegesen a felesleges munkaerő foglalkoztatását. Jelenleg több, mint 4 ezer férfi munkaerő jár el más vidékre, az ipartelepekre dolgozni. Évenként sok fiatal végez az általános és a középiskolákban, s egy részük nem tanul tqvább. Elhelyezésük gond. Iparosodik a mezőgazdaság is. Feltétlen szükséges tehát még az olyan járásokban is az ipar fejlesztése, mint a fehér- gyarmati, ahol dominál a mezőgazdaság. E problémákról beszélgettünk Gulácsi Sándorral, a Fehérgyarmati Járási Pártbizottság első titkárával.

— Jelenleg milyen ipari üzemekkel rendelkezik a járás és van-e mód ezek fejlesztésére?

— Ami ipar van járásunkban, az Fehérgyarmaton koncentrálódik. Itt működik a téglagyár, melynek automatizálása jelenleg is folyik. Erre 100 milliót fordít a népgazdaság. Jövő évtől már megötszöröződik a termelése. Ez azt jelenti, hogy míg 1966-ban 10 millió téglát gyártottak, addig 1970-től minden esztendőben 50 milliót készítenek, mely 3350 kislakás építéséhez elegendő. Itt a termelés növekedése elsősorban a gépesítésből, az automatizálásból ered, s rendkívül nehéz fizikai munkától mentesíti a dolgozókat. Tehát újabb munkaerő foglalkoztatására csak némi lehetőség van.

— Emellett a járási székhelyen működik a Nyírbátori Vastömegcikkipari Vállalat egyik részlege 80 fővel. Ennyi az állami ipar. Ezenkívül 3 ktsz van. Egy fa- és fémipari, a ruházati és szolgáltató Fehérgyarmaton és egy vegyes ktsz Szatmárcsekén. A járás állami és szövetkezeti iparában alig félezer embert foglalkoztatnak. Ahhoz tehát, hogy az elvándorlást megszüntessük és az évenként jelentkező mintegy 700 fiatal munkaerőt foglalkoztatni tudjuk, erőnkhöz mérten fejleszteni szükséges az ipart.

— A legjelentősebb fejlődés a ruházati és szolgáltató ktsz-nél várható. Export- lehetőségük szinte korlátlan. Jelentős a fejlődés. Gépekkel látták el a műhelyeket és korszerűsítették. Azon munkálkodunk, hogy itt a munkáslétszánjot 300-ra növeljük. Félmillióért vásároltak üzemházat, bevezették a kettős műszakot, s érettségizett lányaink egy része itt jut munkához.

— Gátolja az iparfejlesztést járásunkban az, hogy nincs e célra alkalmas épület, beruházásra pedig pénz. így azt csináljuk, hogy olyan községekben, shol megfelelő munkaerő áll ien- delkezésre. s helyiség is van. ott a ruházati :rtsz műhelyeket nyit. Ilyen lesz jánkmajtison, Tisza becsen

és még több helyen.

— Célszerű lenne a Fehér- gyarmati Ktsz-közi Építőipari Vállalat fejlesztése is, hiszen jelenleg a szatmár- csekei ktsz-szel csak ketten végzik a kislakás és tsz- építkezéseket. És nem győzik. Ezek fejlesztését indokolná a modernizálódó téglagyár és az építkezések gazdaságossága.

— Szó van a vastömegcikkipari részleg fejlesztéséről is. 1969—70-ben 6 milliós beruházással új szerelőcsarnokot és műhelyeket építenek, s így 150 fővel növekszik majd a munkáslétszám. Ezek enyhítik, de nem oldják meg gondjainkat.

— Milyen segítségre vár a járás iparfejlesztéséhez?

— A járásunk lélekszáma 38 ezer, mely 36 községben él. Ebből 22 község ezer leiken aluli település. Ez még- inkább kiemeli és szükségessé teszi a 6 ezer lelkes járási székhely fejlesztését. Ezt figyelembe véve kértük a megyei pártbizottságtól és a megyei tanácstól, hogy az új iparfejlesztési tervek elkészítésénél Fehérgyarmatot is vegyék figyelembe a fejlesztendő települések között.

— Indokolja kérelmünket a rossz közlekedés is. Gyarmatról nehezebb eljutni Nyíregyházára, mint a megye székhelyéről Budapestre. A mezőgazdasági termékek, az aranyat érő jonatán szállítása problémát jelent, s károkat a népgazdaságnak. A 36 községből csak 6-nak van vasútállomása. Ez nehezíti a szállítást, hiszen a termékeket rossz utakon 30—50 kilométerekre kell fuvarozni. Gazdaságosabb lenne, ha egyes fontos me- gazdasági termékeket, gyümölcs-, zöldségféléket, stb. itt a járásban dolgoznának fel. Az lenne a kérésünk, hogy itt is épülne konzervüzem, mely lehetne önálló is, vagy működhetne a Nyíregyházi Konzervgyár részlegeként. Ez enyhítene a munkaerőhelyzeten, s gazdaságos is lenne a népgazdaságnak.

Tizenhét éve utazik

Kemény vonalú arcán kidudorodnak a csontok. Kezének fogása mint a vas satunak.

Kopott táskáját maga mellé helyezi Mátészalkán, a vasútállomás melletti vendéglőben. Sóhajtva ül le az egyik szabad székre.

— Eddig eljutottam újra. Délelőtt tíz órától délután háromnegyed négyre. Özd- róL

— És még tovább?

— Persze. Rozsályba. Este nyolc után leszek otthon. Gacsályban leszállók a vonatról, ott buszra ülök. Mert, ha lemegyek egész Zajtáig, gyalogolhatok három kilométert. Vacak ez az itteni közlekedés.

— Régóta utazik?

Száját félre húzza. Legyint.

— Tizenhét éve. Egyik héten péntek este, másikon szombaton. Vissza vasárnap délután. Néha jön rá lépés, hogy hétfőn indulok vissza. Csak vendég vagyok a családnál.

— Muszáj így?

— Nem kötelez senkt De

ha megkezdtem. Tíz év lenne még a nyugdíjig. — Megint sóhajt. — Nem tudom, fogom-e még addig bírni. Az új munkatörvény szerint más szél kezd fújni.

— Jobb, vagy rosszabb?

— Ne mondjuk, hogy rosz- szabb. Inkább úgy, megszűnnek a rések a potyakeresethez. Jobban annyi kerül a borítékba, amennyit ténylegesen érdemel az ember. Erre nem lehet mondani, hogy rosszabb. Csak azért egyes dolgok, amiket megszokott a munkás. Én például kocsis vagyok huszon- egyedmagammal. Megszoktuk, hogy amikor az asztalosüzemből a szeméttárolóhelyre hordtuk a szilácsot, vagyis a hulladékot, leesett valami. Tűzrevaló, jó darab fák is kerülnek a hulladékba, amire rákaptak egyes városiak. Jöttek és adtak valamit, hogy válogassanak. A

héten Is, bort hoztak. Mi kocsisok ittunk. Kicsit piáson hajtottunk vissza az üzembe. A munkavezető észrevette, behívott bennünket az irodába és azt mondta: ha ez mégegyszer előfordul, vehetjük a lapátot, kohósalakot lapátolni. Márpedig igen megszoktuk a kocsisságot. Hiszen csaknem mindany- nyian vidékről bejáró, volt parasztok vagyunk.

— Ez az eset bántja.

— Ha jól meggondolom, nem. Rendnek lenni kell. De azért a munkavezetőtől nem nagyon szívesen nyeltem le a kemény szót. Sokszor ösz- szetakarítottam már az udvarát, meg segítettem nála ezt-azt. Szívességből. Véltem: ne lásson a munkás az orráig. Ö csak köszönte a szívességemet. Ennyit adott. Most meg...

— Keresete? Elégedett vele?

Először mosolyog.

— Mikor elég a pénzből? — kérdezi vissza. — Átlag ezerhétszázat küldök haza havonta. Mert én úgy csinálom, amikor fizetés van, még aznap feladom táviratilag az asszonynak. Annak nálam nem szabad híjának lenni. A feleségem meg otthon keres hozzá a tsz-ben. Aztán jó a háztáji föld is. így megvagyunk.

— Család?

— Nyolc gyerek. Nyolc Magyar gyerek. Mert az a nevem Magyar Endre... Két lányunk férjnél, egyik Pesten, a másik otthon a faluban. Egy fiam ács-kőműves- segéd. Szintén otthon dolgozik. Fél év alatt keres any- nyit, mint én egész esztendőben. ö már tanulhatott szakmát. Én végleg parasztnak maradtam. Hiába vagyok iparban, ott is odahúzódtam, ami legközelebb áll hozzám: a lovakhoz, a fogathoz.

— A többi gyermek?

Ha jól tanulnak, lehet belőlük is valaki.

— Nem gondolt még arra, hogy végleg visszatérjen a szülőfaluba, a családhoz?

— Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem. De mint már mondtam: sajnálom az így lehúzott tizenhét évet. Pedig tudom, a nyugdíjig hátralévő tíz nehezebb lesz, mint eddigi húsz. Aztán... az is egyre jobban piszkál, ahogy az utóbbi időben rendeződnek a tsz- dolgok is. Családi segély, esztéká járulék, nyugdíj ott is. Mindez egyre inkább húz. Hazafelé repülnék — de visszafelé annál nehezebb az indulás.

Felveszi a második pohár sört.' Félig megissza. Aztán a holmijára tekint. Közelebb egyengeti magához.

Még egy teljes órát keli | várakoznia a zajtai vonat I indulásáig. I

Asztalos Bálint

— Az iparfejlesztés fontos feltétele a közművesítés. Tettek-e valamit ennek érdekében?

— Mi nem csak kérünk, hanem megtettük az első lépéseket a település fejlesztésére a közművesítéssel. Már készülnek a tervek, melyek szerint Fehérgyarmat teljes közművesítése csaknem 40 millióba kerül. Bár a teljes kivitelezési költséggel még nem rendelkezünk, de erőnkhöz mérten jövőre a munkát megkezdjük. A gyorsabb fejlesztéshez kérnénk anyagi segítséget, mely elősegítheti az ipar fejlődését is Fehérgyarmaton és a járásban, s ez enyhítheti munkaerő foglalkoztatottsági gondjainkat is.

Farkas Kálmán