Kelet-Magyarország, 1967. október (24. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-01 / 232. szám

XXIV. ÉVFOLYAM 232. SZÁM ARA: 80 fillér 1967. OKTÓBER U VASÁRNAP Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság kormányának megh ívására Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésé­vel október első felében magyar párt- és kormánykü ldöttség utazik baráti lá­togatásra Csehszlovákiába. Hajrával, hajrá nélkül? Nagyüzemeink az utolsó negyedév küszöbén Október elseje van, kez­dődik az év utolsó negyede. Kell-e hajrázni üzemeink­ben azért, hogy teljesíteni tudják az idei terv felada­tait? Karádi Gyula főmérnök, Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat: — Nagyszerűen sikerült az első hat hónapunk, 13 százalékos túlteljesítést, előnyt szereztünk. Sajnos, a harmadik negyedben már nem ment ilyen simán: anyag- és alkatrészhiány gátolta a termékek — külö- isen a darálók — befeje- sét, értékesítését. Ezért maradás adódott. Mégis ózölhetjük, hogy hajrá, ipkodás nélkül, nyugodt .•mpóban végezhetjük mun­kánkat a hátralévő három lónapban. A cséplőszinek- nél jelentős előregyártás történt: ezekből december végéig 50 darabot gyártunk. Hatvannégy milliós évi ter­melési tervünkből egy fo­rint sem hiányzik majd az év utolsó napján. Eközben módját ejtjük annak, hogy elkészítsük a zsákszállító legújabb változatát, mely negyedével könnyebb, ol­csóbb az eddiginél. Medve István főkönyvelő, VAGÉP: — Ha nem is hajrára, de az eddiginél erősebb mun­kára lesz szükség a negye­dig negyedben. Uj öntőmin­tákat kellett készítenünk a fémfűrészgépeinkhez, s emiatt állt a sorozatgyártás. Fél évkor csupán a termelé­si érték tervünkkel nem volt baj. Ezért van pótolniva­lónk jócskán. Fémfűrészgép­ből például nem kevesebb, mint 170 darabot kell le­gyártanunk, s tekintettel ar­ra, hogy egyenként ez a termék közel 38 ezer forin­tot ér, a végső eredmény alakításában is nagy szere­pe lesz. A technikai akadá­lyok elhárítása önmagában kevés volna, emiatt kisebb munkaerő átcsoportosítást hajtunk végre. Évi termelési tervünk 84 millió, melyből a most következő három hónapra 22—23 milliós érté­kesítés jut. Mindent elkö­vetünk, hogy adósság nél­kül kezdhesük 1968-at, s rendkívül jól alakuló jöve­delmezőségünkön szépség­hiba se legyen. Hajdú Sándor igazgató, dohányfermentáló gyár: — Június végén még négyezer mázsa volt a „mí­nuszunk”, a teljesítetlen fel­adatunk. Most, szeptember 30-án örömünkre megválto­zott ez az előjel: a hevesi­ből 8 százalékkal sikerült túlteljesítenünk a követel­ményt, s itt minden száza­lék ezer mázsa dohány be­váltását, fermentálását je­lenti. így kedvező helyzet­ben kezdjük az utolsó ne­gyedet, ahol már a feladatok között első helyre lép. az exportkötelezettség. A ter­mészetes úton fermentált dohányból 8 ezer, a gépi úton feldolgozottból pedig mintegy 40 ezer mázsát kell a külföldi megrendelők cí­mére feladnunk. Amennyi­ben az időjárás továbbra is kedvező marad, három mű­szakban, a megszokott ütem­ben teljesítjük a ránk sza­bott feladatot. tas) A nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet 165 holdas gyümölcsösében szedik a» almát. A gyümölcskertészet kétszeres szocialista brigádja eddig tíz vagon különböző faj­ta almát szedett le. Jonatánból nagy mennyiségben exportálnak a Szovjetunióba, az NSZK-ba, az NDK-ba és Csehszlovákiába. Képünkön előtérben Kövesdi Andrásné. MTI Foto Befejezés előtt a rozs vetése a nyíregyházi tsz-ekben A kedvező időjárást mind több eredményre törekvő munkával használják ki a megyeszékhely szövetkezeti gazdaságai, amiben jelen­tős ösztönzése van a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 50. évfordulója tisz­teletére indult versenymoz­galomban való részvételnek. Három termelőszövetkezet­ben 211 holdról kell beta­karítani a burgonyát, s már 120 holdról takarították be a termést. Emellett a do­hány, konzervgyári paradi­csom és egyéb kertészeti Az ország népén a sor T úlzás nélkül elmondhatjuk, nem él ebben az országban olyan ember, akinek az érdeké­ben. akinek a sorsáról ne esett volna szó a pénteken este befejeződött háromnapos par­lamenti vitában. Olyan alapvető törvények­ről tanácskoztak a képviselők, mint a Munka Törvény- könyve, a szövetkezeti gazdálkodást szabályozó tör­vény, valamint a földtulajdon és földhasználati jog do­kumentuma. Egyébként is millióikat érint közvetlenül valamennyi törvény. A Munka Törvénykönyve minden munkaviszony­ban lévő honpolgár és holnap munkába lépő fiatal al­kalmazásának, munkahelyével való kapcsolatának ve­zérfonala. 1968. január elsejétől új gazdasági rendsza­bályok szerint dolgozunk a népgazdaság minden ágá­ban. A gazdálkodást szabályozó törvények, rendele­tek azonban, ha a legtökéletesebbek is, magukban holt dolgok. Megvalósításuk a dolgozó millióktól függ. Az új módon való munkához új, megfelelőbb körülmé­nyek szükségesek. Ezt van hivatva előmozdítani a most elfogadott Munka Törvénykönyve. Erről Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára többek között így szólt par­lamenti referátumában.: „Az a célunk, hogy teljes tár­sadalmi és szociális biztonságot nyújtsunk minden dol­gozó számára, hogy a munkánk nyomán elérhető leg­magasabb életszínvonalat biztosítsuk egész népünknek. Minden ember számára elérhetővé tegyük a kultúra, a művészet minden kincsét és mintazt, ami az emberek boldogságához, igazi emberi életükhöz szükséges.” A mezőgazdaság átszervezése óta eltelt hat év alatt a ter­melőszövetkezetek fejlődése messze túlnőtte az 1959- ben hozott szövetkezeti törvényt Egy új törvény ki­dolgozását külön is sürgőssé tette a gazdaságirányítási reform bevezetése. A reform szellemének felel meg a törvénynek az a törekvése, hogy a termelőszövetkezet fogalmát az új helyzet követelményei szerint korszerű­sítse. Az elfogadott törvény így fogalmazza ezt: „A termelőszövetkezet önkéntesen társult dolgozó parasz­tok társas szervezete és egyszersmind szocialista nagyüzem, amely önálló, vállalatszerű gazdálkodást folytat.” A rugalmasabb gazdálkodást segíti a törvény, ami­kor a közgyűlés hatáskörét újra szabályozza. A köz­gyűlés kizárólagos jogát csak a működés és a gazdál­kodás alapvető kérdésedre tartja fenn. Ugyanakkor megfelelő önállóságot és ezzel együttjáró felelősséget biztosit a szövetkezet operatív vezető testületének, az üzemi vezetőknek és szakembereknek. A szövetkezeti törvény a szocialista termelési vi­szonyokat, a földtörvény pedig a szocialista alapot te­remti meg a jobb gazdálkodáshoz. A termelőszövetke­zetek gyakorlatában a földhasználat és a tulajdon sok esetben nem esik egybe. Az öröklés és elvándorlás folytán egyre több föld kerül idegenek kezébe, ami nehezíti a gazdálkodást, sok zavart és meg nem értést okoz a használati díjak kifizetésénél. Ezért kell pers­pektivikusan, nagy türelemmel végrehajtani a föld tu­lajdonjogának rendezését. A szövetkezeti földtulajdon bevezetése, fokozatos térhódítása szilárd alapot teremt a szövetkezeti gazdálkodáshoz. Nagy érdeklődés, nagy figyelem kísérte megyénk­ben is mind a három törvény tárgyalását. A most el­fogadott törvények elvi keretek, amit aprópénzre vál­tam, üzemre, termelőszövetkezetre szabni maguknak a dolgozóknak kell. Az eddigi „mindent meghatározó1' t örvényekkel szemben óriási lépést jelentenek ezek a törvények a szocialista demokratizmus kiszélesítésében. Most három napág a képviselők tárgyalták a törvénye­ket, a következő hónapxjkban pedig az ország népié al­kalmazza, amikor az új kollektív szerződések és a szö­vetkezeti alapszabályok módosítására kerül sor. Csikós Balázs termékek és nem utolsósor­ban az alma betakraítását végzik nagy lendülettel. A négy tsz-nél közel három­száz vagon almát kell le­szedni, válogatni, szállíta­ni. E fontos, nagy értéket képviselő munkának eddig 170 vagon alma elszállítása j az eredménye. Ugyanakkor az őszj takarmány és rozs­vetés tervüknek is már 95 százalékban tettek eleget a tsz-ek. Jó ütemben végzik a beta­karítást a tszcs-k is. A vá­ros nyolc tszcs-je közül a burgonya betakarításával há­rom már teljesen végzett, míg a többinél is közei áll­nak befejezéséhez. A cso­portoknál jó eredménye van a kukorica törésének is, amit az összes terület 70 százalékán végezték el. Mind a tsz-ek, mind a tszcs-k már szombaton elő­készültek a vasárnap^ mun­kára. Ha jó lesz az idő, az erőgépek mindenütt szánta­nak, vetnek, míg a tagság közös almaszedést és háztáji betakarítást végez. 96 nappal határidő előtt Átadták a második vágányt Ke mécsé — INyírbogdány között Pénteken új állomásához érkezett a Nyíregyháza—Zá­hony közötti vasútvillamo- sítási munka. Átadták ren­deltetésének a Kemecsétöl Nyírbogdányig haladó má­sodik vágányt, s ezzel meg­teremtették annak lehető­ségét, hogy most már egé­szen Nyíregyházától Nyír­bogdányig két sínpáron köz­lekedhessenek a szerelvé­nyek. Ezzel tulaj donképpen be­fejeződött az ez évre terve­zett pályaépítés, melynek végcélja Nyírbogdány volt. Jövőre folytatják a munkát egészen Záhonyig. A szerző­dés szerint a most elkészült szakaszt december 31-én kellett volna átadni, vi­szont az építkezésben érin­tett vállalatok szocialista szerződést kötöttek, felaján­lásokat tettek, s ennek kö­szönhető, hogy határidő előtt három hónappal elké­szülhetett a második vá­gány. Ismét munkában a kombájnok. Ezúttal a Nyírmadal Ál­lami Gazdaság magheréjét takarítják be. Hammel J. felvétel« Kádár János vezetésével párt- és kormányküldöttség utazik Csehszlovákiába raid Mratrr/tit/Ai tcnsOtitTtK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom