Kelet-Magyarország, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-10 / 214. szám
A tanulásra is tanítani keil a gyereket Most, a tanév kezdetére a gyermek tanulása foglalkoztatja a családot A szülő keresi a módját annak, hogyan segítheti legeredményesebben gyermeke tanulását. Éppen ezért fontos néhány alapvető teendő számba vétele. Elsősorban meg kell teremteni a tanulás legkedvezőbb k.ülső feltételeit A szülő segítse, hogy a gyermek megfelelő méretű, jól megvilágított asztal mellett, kényelmesen ülve, mindennap azonos időszakban, csendes, nyugodt légkörben dolgozhasson. Kívánatos az is, amíg a gyermek tanul, a felnőttek ne beszélgessenek hangosan, ne zajongjon a kistestvér, ne szóljon a rádió, ne legyen bekapcsolva a televízió. Az általános iskola első éveiben az olvasás, számolás, írás elsajátítása a fő cél. Nagy segítséget jelentenek ebben az otthoni helyes módszerek. A figyelemmel, érdeklődéssel, derűs hangulatban is lehetőleg pihent állapotban folyó gyakoroltatás a gyermek teljesítményének tárgyilagos bírálata, értékelése és a haladás elismerése, jutalmazása nagyon fontos. A kisiskolás érdeklődését és figyelmét nem könnyű otthon lekötni. Ezt csak úgy érhetjük el, ha minél önállóbb munkavégzésre szoktatjuk, anélkül, hogy kérdéseire megtagadnánk a felvilágosítást, önállóságra szoktatjuk azzal, ha következetesen értékeljük erőkifejtését, azt, hogy segítség nélkül képes megoldani feladatait, s mi csak ellenőrizzük, számon kérjük az elvégzett munkát. Ily módon a gyermek „saját ügyének” tekinti a tanulást. A felső tagozatba való átlépés sok gyermeknél némi tanulmányi visszaeséssel jár. Okát többnyire a megváltozott iskolai körülményekben kell keresni: a gyermekkel már nem egyetlen tanító, hanem több szaktanár foglalkozik. Az új tantárgyak,. — orosz nyelv, földrajz, és a növénytan, — esetleg bizonyos szorongást is keltenek az ötödikesekben. Az új körülményeket azonban hamarosan megszokja a gyermek, ha a tananyagnak megfelelően alakítja tanulási módszerét. Most már viszonylag hosszú leckéket kap, s ha ezeket úgy akarja megtanulni, mint például a negyedikben a néhány soros nyelvtani szabályt, akkor kudarcot vall. Akkor tanul helyesen a gyermek, ha néhányszor összefüggően elolvassa az egész anyagot, majd kiemeli a nehezebb részeket, — szabályokat, neveket, számokat, — azokat ismétli, majd még. egyszer az egészet átolvassa. Ezek után igyekszik a lényeget a saját szavaival elmondani. Az értelemszerű tanulás önálló "gondolkodásra szoktatja a gyermekeket, sha megszereti és begyakorolja, akkor a nehéznek tartott tantárgyak, mint például a matematika, fizika stb. sem okoznak majd gondot neki a középiskolában sem. Törd a fejed! Vízszintes: ! , V. 1. Feldől. 7. Káposztaféle. 8. Kiejtett mássalhangzó. 9. Pakol. 11. Ilyen hal is van!!! 12. Rá- tonyi Róbert. 13. Hordóürmérték 14. EO. 15. Naplementekor. 19. Földgömb, közismert idegen szóval. 23. NZÉB. 24. Robbantást utánzó szó. 26* Ebbe lőnek a lövészek. 27. Morsejel. 29. Félig sláger!!! 30. Létezik. 31. Utál betűi keverve. 33. Állami Biztosító betűjele. 34. Megfejtendő. Függőleges: 1. FEB. 2. Elemérke. 3. Megfejtendő. 4. Haragszik, neheztel. 5. Szabolcs-Szatmár megyei község. 6. Házikó. 7. Megfejtendő. 1U. Lsar^aua. xo. XiCgaiam. Évszak! 18. Háziállat. 20. Folyamóriás a Szovjetunióban. 21. Bánatos. 22. Amul betűi keverve. 27. A Tisza szatmári mellékfolyója. 28. Azonos betűk 31. Szovjet repülőgépmárka betűjele. 32. LN. Megfejtendő: A Szabolcs-Szatmár megyei... (függ. 3 és vízszintes 34) ...községben páratlan értékű régészeti leletnek számtíva népvándorláskori edényégető ... függőleges 7 ... sora. Múlt heti megfejtés: — PETHE FERENC — KABAY J. — VASVARI P. — Könyvjutalom: Szilassy Géza Nyíregyháza, Gulyás Júlia Ti- szavasvári, Török Mária Oros. Üj „varia“ bútor A Tisza Bútorgyár bemutatóján nagy érdeklődést -keltett az új „Varia” szobabútor. Kemény Zoltán, az új bútor tervezője mutatta be a sokféleképpen variálható berendezést. — Világszerte a kis bútorok kerültek előtérbe, elsősorban a modern lakónegyedek lakásméretei miatt. Többek között ezzel magyarázható a régi „Varia”-bú- torok népszerűsége. A kiállításon látható új „Varia” rendelkezik azokkal a jó tulajdonságokkal, amelyeket a bútoripar fejlődése kínál. Korszerű gyártástechnológiával készített modul bú. tor amely egyformára szabott lapokból többféle variációban állítható össze. Festése vízhatlan, belül mosható és felülete az új műanyagfurnérból sokféle színárnyalatban és mintásán készülhet. „A kiállításon három „szobát” rendeztek be ezzel az új bútorral. Egyszemélyes rekamié süllyesztett ágyneműtartóval a most oly divatos „Tikk” furnérutánzattal készült. A kétajtós szekrény „emeletes” gardróbrésszel egészíthető ki. A modern bérházakba előnyösebbek középméretű szekrények, amelyekbe fehérneműt, könyveket, apróságokat és bárszekrényt is elhelyezhetnek. Lassan törésre érik a kukorica. A kukorica neve itt Szabolcsban tengeri is, máié is. A máiét lassan elfelejtik, inkább csak az öregek mondják. A máié valamikor legalább annyira hozzátartozott a napi étrendhez, mint a kenyér. A harmincévesek már alig emlékeznek rá, a fiatalok egyáltalán nem is tudják. Engem is Vaja-Boglyastanyáról elszármazott egykori cselédek leszármazottja emlékeztetett. Úgy beszélt a máiéról, mint a leghőbben áhított csemegéről. Azt mondja szeptember végén szabadságot vesz ki és elutazik Csenger környékére. Ott még tudnak máiét készíteni. Úgy tudják készíteni, hogy a finom kukoricaA máié „csemege" lisztet miután megfőzték több rétegben lapos paraszttányérra teregetik. Egy sor máié, rá szilvalekvár, tetejére megint máié, szilvalekvár, majd újra máié következik ennek tetejére savanyúkáposzta kerül és megint máiéval fedik. El lehet képzelni mennyire finom ez. A fűtő, mert a máiét em- legetőnek ez a foglalkozása, kesereg. „A feleségem nem tud máiét készíteni. Pedig vettem tengerit, szépen ledaráltam, dehát az asszony nem ért hozzá.” A máiét valamikor sokféleképpen fogyasztották. TejA szeptember ruhagondokkal is jár, hiszen a nyáron „mindent kinőtt a gyerek”. Az új iskolaszezonra két ötletet ajánlunk azoknak a mamáknak, akik szívesen szabnak, varrnak. Pisti iskolaköpenye édesanya nylonköpenyéből készült. Felsőrész bőségét meghagytuk, de a gallért lefejtettük, az alját levágtuk, s ebből erősítettük meg az eleje gomboláspántját. Az ujja maradt, hiszen a fiúk keze ebben a korban nagyon gyorsan nő. Szükség van a két zsebre, sőt háromra, hogy a ceruza, a toll és egyéb „kincs” megfelelő helyet találjon. így lesz Isme hasznos a régi nylonköpenj amelynek tisztántartása i könnyű. Marika iskolaruháját édes anya két régi ruhájába kombináltuk. A sötétkék-fe hér-pepitaanyaghoz a rég sötétkék szoknya darabji kitünően Illik. A gallér- ke rek, hegyes, hátul zippe csukódik. A szoknyára el helyezett két zseb fontos hogy legyen helye a zsebken dőnek. Ha telik, egy 31 cm hosszú hajlefogó pánto is készítsünk belőle, hog: írás, olvasás közben ne lóg jón a gyerek szemébe ; haj. Ki mint veti ágyát A közmondást az alábbiakban az ágyak és az ágynemű helyes ápolására vonatkoztatjuk. A fekhely már csak azért is megérdemli a gondoskodást, mert érdekünk, hogy jó állapotban maradjon, hiszen életünk jelentős részét ágyban töltjük. Az ágy matracokat egyszer hetenként élére állítva jól ki kell szellőztetni, majd szellőzés után átkefélni, vagy kiporszívózni. Porolni nem szabad, mert ezzel csak felkeverjük a pórt s megsértjük a matrac anyagát. A háromrészes matracok elhelyezését gyakran változtassuk, az egyrészeseket pedig fordítsuk meg. Fontos, hogy óvjuk a nedvességtől. jel, zsírral, káposztával, vagy csemegének „lerben” pirosra, ropogósra sütve. A kukoricaliszt szegényebb vidékeken, tanyákon a kenyérnek is kétharmad részét tette ki. Nem volt jó a máié. Mindennap reggel, délben, este enni annak ellenére, hogy sokféleképpen készítették, egyoldalú táplálkozás volt és csakis a szegények, cselédek siralmas, mindennapi betevő falatja. Jó, hogy elfelejtettük, jó, hogy úgy ■ került szóba, nem ártana: egyszer egy évben csemegé- j nek. (S. E.)1 A dunyhák kezelésében sok háziasszony hibát követ el, amikor kirakják a napra levegőzni, mondván a toll így megtartja ruganyosságát. Ez tévedés. A naptól a tollak — a várt hatással ellenkezőleg — megkeményednek, elvesztik ruganyosságukat, az angin pedig lazává válik. Amennyiben a dunyhát nyáron nem használjuk, védenünk kell a nedvesség ellen. Leghelyesebb, ha száraz helyiségben papírral bélelt ládába helyezzük. A biztonság kedvéért moly- irtót is tegyünk hozzá. A vattapaplanokat gyengéden porolhatjuk és puha kefével tisztíthatjuk. Abban az esetben, ha nagyon piszkosak, adjuk tisztítóba. A pehelypaplanokat időnként fel kell rázni és kiszellőztetni. Nem szabad porszívózni, mert a leheletkönnyű és hajszálvékony pelyheket a gép áthúzná az anginon. Ha már a fekhelyeknél tartunk, elmondjuk, hogy a színes, sőt tarka ágyhuzat mindinkább divatos. A rózsaszín-fehér, kék-fehér ágyhuzatokat fehér csipkebetétek teszik még frissebbé. A damasztok közül különösen a pasztellszínekből ösz- szeállított csíkozásúak divatosak. Újabban az ágyhuzat apró virágos, és egyéb mintás batisztból készül. A gondozott — mosott, vasalt — ágyneművel felhúzott ágyba öröm lefeküdni. A közmondást Így módosíthatnánk: Ki mint gondozza ágyát, úgy alussza álmát A hiú király (Magyar népmese) Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás tengeren is túl, volt egy szegényember. Volt annak három fia. Egyszer a király kihirdette, az egész, országban, hogy annak adja a leányéi aki előtte olyat tud mondani, amit ő el nem hisz. Meghallja ezt a szegény- ember legöregebb fia, akit Péternek hivnak, kapja, fogja magát, elmegy a királyhoz. Megmondja egy szolgának, hogy ő beszélni akar a királlyal. A király mindjárt gondolta, mit akar, de nem szólt senkinek, csak azt parancsolta, hogy eresszék . be tüstént a legényt. Mert akkorra már annyi királyfi, meg isten tudja, micsoda nagy úr megfordult a király előtt, mint csillag az égen, mint fűszál a réten, — s mind a királykisasszonyt akarta elvenni. De biz ott egy se tudott olyat mondani, amit a király el ne hitt volna. Bemegy hát Pétjer a királyhoz, köszön neki: — Jónapot adjon isten, királyuram ! — Adjon isten neked is fiam! Mi járatban vagy? — Én bizony házasodni akarok, uram király! — Jól van fiam, aztán mire vinnéd az asszonyt? — Majd csak eltartanám valahogy. Van háza az apámnak, meg egy kis földje is. — Elhiszem fiam, — mondja a király. — Aztán meg van három darab marhánk is. — Ezt is elhiszem. — Most nemrégiben a trágya annyira meggyűlt az udvarunkon, hogy már nem is férünk tőle. — Elhiszem. — Egyszer azt mondta az apánk: „Fiaim”! Hordjátok ki ezt a trágyát a földre, majd csak használ neki valamit! — Elhiszem. — Mink aztán kihordtuk a trágyát, három hétig, két kocsin. — Elhiszem. — Hanem tévedésből a szomszéd földjére hordtuk, mind egy szálig. — Elhiszem. — Mikor ez megvolt, hazamentem, megmondtam, az apámnak. — Elhiszem. — Akkor aztán én, az édesapám, meg két kisebb testvérem négyecskén kimentünk a földre. — Elhiszem. — Azután megfogtuk a szomszédunk földjének négy sarkát, mint az asztalkendőt szokás és a trágyát róla a mi földünkre borítottuk. — Elhiszem. — Aztán a földünket tele- szórtuk fűmaggal. — Elhiszem. — Aztán olyan sűrű erdő nőtt rajta, hogy ki látott olyat, ki nem. — Elhiszem. — Az apám aztán sajnálta kivágatni a gyönyörű fákat, hát vett egy falka disznót. — Elhiszem. — Aztán a fölséged öregapját megfogadta kanásznak! — Hazudsz! Akasztófára...! Hanem a királynak hirtelen eszébe jutott a fogadása. Mit tehetett, rögtön papot, jegyzőt hivatott, a szegényember fiával összeadta a, leányát. Csaptak akkora lakodalmat, hogy hétországra szólt a híre, még az árvagyerekek is akkora kalácsai kaptak a kezükbe, mint a karom. Volt lé, meg lé, hát még a sok hús nélkül való lé. Gallér híján köpenyeg. Hazudtam, mert volt kinek. (Illyés Gyula feldolgozása)
