Kelet-Magyarország, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-10 / 214. szám

Sürgető a minisztérium segítsége Egymilliárdos építési program - fele kapacitással Kritikussá válhat a beruházások helyzete megyénkben Üres kasszától a húsüzemig Kialakul az igazi gazdaság Balsán Balsán, a Petőfi nevét vi­selő közösséget a rossz szellemű vezetés, hozzá nem értés sodorta bajba. Vele az egész falut. Pedig jó, zsíros a föld, halban gazdag a Ti­sza, szorgalmasak az embe­rek. Négy évig kellett várni a pálfordulásra. Amikor Husz- Vsa Imrének bizalmat sza­vaztak, az akkori pénztá­ros, V. Tóth József az üres kassza kulcsát csörgette. Élő­nek volt a gazdája, ezt adta át. És még valamit. Két és fél millió mérleghiányt Ezt az állam elengedte. Tiszta lappal kezdték. Három hó­napig egy fillér sem került a vaskazettába. Miből?... De a munka ment Istállót épí­tettek. Saját zsebből fizet­ték ki az építők bérét. Gon­dozták a jószágot, szántot­tak, vetettek, zsákoltak. El­sőként az elnök és a veze­tők. Az első vezetőségi ülésen valaki ezt kérdezte Huszká- tól: „Mondja már elnök elvtárs, milyen vailású ma­ga?” Meglepő válasz: „Ró­mai katolikus voltam, re­formátus templomban ke­reszteltek, a feleségem meg görög. Hát állapítsák meg maguk.” Tetszett a talpra­esett felelet. Nem „vegyes ke­reskedés“ a Petőfi Ez az energikus, hazakért fiatal szakember fegyelmet teremtett. Gazdasági elem­zés, számítgatások követték egymást. Minden üzemágat „ceruzával” mértek fel. Jö­vedelmező, nem? Ha ráfi­zetéses, felszámolásra kerül, így tettek a baromfineve­léssel. Se hely, se szakérte­lem. Csak vitte a pénzt Felszámolták. Erőlködtek a kertészettel. „Nyelte” a munkaerőt, a többi föld megsínylette. Csak kárt „termelt”. Kétszázezret. Megszüntették. Kialakították és megala­pozták a nagyüzemi állatte­nyésztést. Minden hónap­ban önköltségszámítást vé­geznek. A korábban fel- szíintátlan föld helyén való­ságos takarmánytermelő „gyár” született. Tavaly már 300 ezer forint értékű szá- j las takarmányt feleslegként értékesítettek. Ezt az eszten­dőt 80 vagon saját abrakta- karmány-készlettel kezdték. Szenvedély, szakértelem Fáradhatatlan. Krumpli- főidről a kukoricásba, onnan a gazdag magtárba és az állattenyésztési telepire. Itt meg kell állni! Ez külön „szám". Nem szól semmit, de arcára van írva: ezt nézze meg. Valóságos szen­vedélye az állattenyésztés. Korszerű sertéshizlalda. Közművesitve, trágy akimo­sóval, trágyagyűjtő aknával. Egy gondozó slaggal mossa a sertés „placcot”. Fenn a magasban reflektor, az esti etetést könnyíti, az ellenőr­zést, s az „éjjeli őr is ve­gye észre, ha marás történ­ne valamelyik állaton." Csaknem nyolcszáz sertés hízik itt. Jövőre már ezer- négyszázat akarnak adni a népgazdaságnak. Egy kiló sertéshúst augusztusban 11,09 forint önköltséggel ál­lítottak elő. S ahogy ma­gyaráz, szinte látni egy „húsgyár” körvonalait. Részletes technológiát dolgoztak ki a 227 holdon létesített öntözéses legelő hasznosítására. Biztosítva van a csaknem 250 szarvas- marha részére a silótakar­mány. Ebből 55 a hízómar­ha. Kiváncsiak voltak, mennyibe kerül egy kiló marhahús előállítása. Ez év május—június—júliusában havonta 15,57 forint. „Tejüzem” ez. Ebben az évben 1760 hektoliter tejet adnak terv szerint „De 750 hektoliterrel többet szál­lítunk. És egy liter tej ön­költségi ára nálunk az első hét hónap számításai alap­ján 2,80 forint” 3 millió 200 ezer forint lesz az állattenyésztés és hizlalás bevétele. Jövőre már 8 millió, az összbevé­telnek 60—70 százaléka. Imre nem eladó Titkolt remény a csikó­nevelés. A telep a Tisza túl­só partján van. „Van egy csikónk, Imre. Francia ke­reskedő Ígért érte 25 ezret” — említi az elnök. Ö azt vá­laszolta, nem eladó. Vásá­rolja majd meg az utódját. Pedig Imrén is 15 ezer fo­rint állt volna a „házhoz”. Megkezdték a csikóneve­lést Kis létszámmal, de szakértelemmel és nagy szorgalommal. Ha a számí­tások igazolják őket, talán később hí: | hallat magáról Balsa nem csak a hídjáról a nótában, de a csikóneve- léséről is. Blokkoló órát láttak már tsz-ben? Itt van. És meg­szokták az emberek. Négy esztendő óta senki nem kérdezte Huszka Imré­től, hogy milyen vailású. Mindenki tudja. < Farkas Kálmán 4000 láda naponta Naponta 4000 láda készül a tiszalökl ládagyárban. Ké­pen: Páll Jánosné és Berki Miklósné a kész ládákat ren­dezi. így születik a valóság A nyíregyházi posta és lakásberuházási program tervezetének bírálatát 1967. augusztus 31-én tartjuk. Kérjük, hogy a tervbírála­ton részt venni szívesked­jék. — Szabolcs-Szatmár megyei Tervező Iroda: Sol­tész Béla igazgató. A jelenléti íven 25 meg­hívott neve olvasható. Pos­tavezérigazgatóság Bp., pos­taigazgatóság Debrecen, postahivatal Nyíregyháza, megyei tanács tervosz­tály, városi tanács építés­ügyi osztály. közlekedés­rendészet, vízügy, KÖJÁL, TIT ASZ s mind azok- akik­nek az építkezés előtt és után közük van, vagy lesz az épülethez. Megtelnek a széksorok. Itt vannak már a tervezők is: építész sta­tikus, gépész, elektromér­nök, úgy, ahogy a munka­asztal mellől „leszaladtak” fehér köpenyben. A közönséggel szemben felfüggesztett tervrajz: a pos. ta lakásépületének Bethlen, valamint a Bercsényi utcá­ra néző homlokzatát és az egyes szintek alaprajzát áb­rázolja. Nagyobb léptékben készítették a szokásosnál, ■eemléltetőbb s kevesebb a munka a soron következő kiviteli tervvel. — Nyíregyháza egyik leg­értékesebb részén a jelen­legi vasalóház helyén épül a posta lakáslétesítmény, — halljuk Deák László főépí­tész, az épület tervezőjének ismertetőjét. — Az épület Bercsényi utca része csat­lakozik a jelenlegi posta épületéhez — amely a jö­vőben kizárólag műszaki cé­lokat szolgál — a Bethlen utcai rész pedig alkalmaz­kodik a katolikus bérház vonalához. Az épület 5 szin­tes, a földszinten és az el­ső emeleten a posta kap helyet, a többin a lakások. Gyors, világos, szabatos tájékoztató. A sorokban né­ha egymáshoz hajlik két fej. másodpercnyi külön vélemény, vagy helyeslés ? Megszokott dolog ez itt, nem zavarja az előadót ö most egy az alaprajzzal, a beruházási programtervezet­tel, az épülettel. A közönség a Bethlen ut­cai bejáraton egy szélfogón keresztül jut a tágas 15 munkahelyes felvételi térbe. A bejáratnál helyezik el az automatákat, a levélszekré­nyeket, egy telefonfülkét (es­te 9 óra után is igénybe vehető legyen), bent pedig a további 5-öt, 3-at helyi, ket­tőt pedig interurbán beszél­getésre. Külön előtérben 250 kis szekrényrész lesz a fiók­bérlőknek, itt veszik át a küldeményeket is. Külön térségben lesz a csomagfel­adó egy mázsáló és egy felvételi hellyel. A hírlap a Bercsényi ut­cai oldalról a jelenlegi pos­ta bejáratán keresztül kerül az utcára. Ez a kapubejárat ki­zárólag a speciális postai feladatok lebonyolítására szolgál majd. A hivatali he­lyiségek, öltözők, mosdók az első emeleten nyernek el­helyezést. A főépítész a lakások is­mertetésére tér át: három szinten 30, emeletenkéntitíz lakást terveztek. Másfél, két­szobás, kétszoba hallos, és háromszobásokat. Törekvé­süket — hogy minél lakha­tóbbak, minél jobban búto- mzhatóak legyenek, — le­hetővé tették a körülmé­nyek, a beépítésre kapott terület; a lakások alapterü­Tíz éve a végzett munka értéke még alig haladta meg a harmincmillió forin­tot az ÉM. Szabolcs me­gyei Állami Építőipari Vál­lalatnál. Ez évben a teljes termelési érték előrelátna- tóan eléri a félmilliárd fo­rintot. Nagy szerepe van ebben a vállalatnál megala­kult járási jogú pártbizott­ság aktív munkájának is. A termelés tehát máris 30 millióval haladja meg a tervezettet. És mi lesz jö­vőre? — erről beszélgetett a lap munkatársa Gyebrósz- ky Lászlóval, a vállalat igazgatójával. — A vidéki ipartele­pítéssel és konkrétan a megye általános fejlesz­tésével foglalkozó párt- határozatok végrehaj­tásának döntő láncsze­me az építőipari kapa­citás növelése. Mit tettek ennek érdeké­ben? — A feladatok nagyságá­hoz mérten ez évben pél­dául saját kérésünkre kö­zel negyvenmillióval mó­dosítottuk eredeti éves ter­vünket. A dolgozók becsü­letes helytállásának ered­ményeként még e feszített feladatokat is jelentősen túlteljesítettük. De az eddig bejelentett igények máris meghaladják a vállalat je­lenlegi kapacitását. Az át­menő beruházások es az újabb; bejelentett igények értéke 1968-ra már elérte az egymilliárd forintot. Eb­ből a már megkezdett, il­letve szerződött, folyamat­ban lévő munkák értéke 471 millió. Megközelítőleg ez felelne meg a vállalat jelenlegi kapacitásának. De nem hunyhatunk szemet az újak felett sem. A napok­ban elkészült összesítés alapján fontossági sorrend­ben „megrostáltuk” a meg­rendeléseket. Bár — fi­gyelembe véve minden ka­pacitásbővítési lehetőséget — 550 milliós éves tervet állítottunk össze, az ered­mény mégis megdöbbentő. A szelektálás után ugyan­is olyan fontos beruházá­sok megkezdése maradna el, amelyeknek elvetésé­vel a megye ipari- és egyéb irányú fejlesztése szem­pontjából, népgazdasági ér­dekből sem érthetünk egyet. — Melyek ezek a — talán így is mondhat­lete. Az értékes belvárosi telek és a foghíjas beépítés miatt meghaladja az átlag­értéket. Persze ez a költségve­tésben is jelentkezik egy- egy lakás nettó értéke 180 ezer forint. Az utcai front hossza 55 méter, két lép­csőház, lift, külön bejárata postai dolgozók, valamint a lakók részére, központi fű­tés. Még néhány adat és Deák László főépítész át­adja a szót Fancsali Gyulá­nak, a gépészeti tervezőnek. Az építésznél is fiatalabb férfi lép az alaprajz elé. Közművesítésről, központi fűtésről hallunk. A gépészeti tervező munkája akárcsak a statikusé, Schóltz Béláé, vagy az elektromos terve­zőé Csomós Jánosé, itt az alaprajzon kevésbé látvá­nyos. A szakembereknek azonban sokat mond. A kor- szerkezetet, a biztonságot, a világosságot, a meleget, a vizet varázsolják a falak közé. Energiaellátás, érintés­védelem, központi tv-anten- na, villámvédelem, csőveze­ték, mérők elhelyezése meg­annyi döntően fontos kér­dés. A meghívó vitát jelzett. Tulajdonképpen ezután kel­lene következnie. ATITÁSZ juk — létfontosságú be­ruházások? Milyen el­gondolások indokolják a Jövő évi kezdést? — Ebből az egymilliárd forintos igényből mintegy hatszázmillió az ipari- és ipari jellegű beruházás. Ez a szám már önmagában is elég indok ahhoz, hogy kri­tikusnak ítéljem meg a helyzetét, és olyan intézkedé­seket sürgessek, amelyek jelenlegi kapacitásunk gyors növelését eredményezné. Hogy csak egy párat említ­sek; elmaradna az annyit vitatott nyíregyházi kenyér­gyár, a Tuzsérra tervezett és export szempontjából nagy jelentőségű 200 milli­ós konzervipari és gyümölcs tranzitraktár, a nyír­egyházi kerámiaüzem, a gépjárműjavító, a 216 személyes kollégium, az autóbuszmegálló építé­sének megkezdése és so­rolhatnám tovább. Ké­sőbbi időpontra marad több fontos mezőgazdasági léte­sítmény elkészítése is. Az érvek közül csupán egy: ha késik a tervezett alma­tárolók és a tranzitraktár megépítése, akkor évente mintegy 200 milliós veszte­ség éri a népgazdaságot. A tsz-ekben istállók, csibene­velők építését kell elha­lasztani. — Milyen akadálya van az építőipari ka­pacitás fejlesztésének? — Az utóbbi két évben egyenletessé vált a fejlődés, de az azt megelőző időkben is így kellett volna lennie! Másik égető gondunk a lakásprobléma. Nekünk még munkásszállás sincs elegendő! Amit pár évvel ezelőtt építettünk, annak is a negyedrészét tanulók foglalják el, mert a szak­munkásképző intézet nem oldja meg az elszállásolá­sukat. — A központi telep­hely kijelölése már megtörtént, s ott az építkezéseket is meg­kezdték. Ezen kívül ter­vezik a munkásszállás bővítését is. — A város déli ipartele­pén már épül egy cement­relé állomás 12 milliós be­ruházással. Azonban ez csak az ÉM. szállítási vál­lalat munkáját könnyíti. Azt tervezzük, hogy a ce­mentrelé mellé egy beton automata transzportüzemet építünk, ahonnan a már megkevert betont szállíta­nánk a munkahelyekre. így segíteni tudnánk az építke­ző tsz-eknek, vállalatoknak és ktsz-eknek is. A min­den szempontból indokolt beruházás 11 millióba ke­rülne. Ha ez az összeg rö­videsen rendelkezésünkre állna (mivel a tervek elké­szültek), még tavasszal megépíthetnénk, vagyis már év elején jelentős kapaci­tásnövekedést eredményez­ne. Sajnos ez ideig azÉM.- tól csak 3 milliót remélhe­tünk, s mi magunk, saját erőből négymilliós hitel ere­jéig tudunk társulni. Ezt is csak úgy, ha lemondunk a munkásszállás bővítésének tervéről. — Milyen konkrét se­gítséget várnak a meg­oldáshoz? — Az Építésügyi Minisz­tériumnak sürgősen, legke­vesebb 25 millió forintot kellene biztosítani a közpon­ti telephely építésére. A hi­ányzó összeget mi hajlan­dók vagyunk hitelből fedez­ni. A tanácstól pedig la­kásgondunk megoldását kérnénk. Nagyobb segítsé­get várunk a megyei válla­latoktól is. A jó együttmű­ködésre már példát is mond­hatok: az ÉM. Fémmunkás Vállalat a nyíregyházi vá­sárcsarnokhoz csak 1969 el­ső negyedére vállalta a vasszerkezetek elkészítését. A nyíregyházi gépjavító még ez évben legyártja és így a vásárcsarnok már jö­vőre elkészül. Segít az épí­tőanyagipari vállalat is, de eredményes kooperációt tudnánk megvalósítani a VAGÉP-pel és a Nyírbá- ri Vastömegcikkipari Válla­lattal, más üzemekkel és ktsz-ekkel is. A beruházó­kat pedig arra kérjük, hogy a tervdokumentációkat ide­jében adják át. Ezek hiá­nyában jó pár építkezés megkezdése — éppen a jelenlegi kapacitásunkat meghaladó igények miatt — máris bizonytalan. Tóth Árpád képviselője a tervezettel egyetért. A városi tanács építésügyi osztályának képviselője: az alaprajz gazdaságos, a hom­lokzati megoldás illeszked­jék a mellette lévő épület­hez. ÉM. Szabolcs megyei Építőipari Vállalat: külön megbeszélést kér a tervező­vel a gépesített építkezés­hez szükséges terület bizto­sítására. Postavezérigazga­tóság: mikor ér el a gáz­vezeték az építkezés helyé­re, amennyiben hamarosan, úgy a tervezők gáztűzhelyet jelöljenek az alaprajzon. Egyéb kérdések: távfűtés-e, vagy egyedi kazán? Ha az utóbbi, vigyázni kell, mert a Zrínyi utca 3—5 számú épület lakói panaszkodnak a lehulló korom miatt. — A közművesítési költség meglehetősen magas. Hová kötik be az épület szenny­vízcsatornáját? A jegyzőkönyvbe három tisztázandó kérdést jegyez­tek: 1. gáz, 2. távfűtés, 3. építkezéshez szükséges hely biztosítása, közlekedésren­dészeti szempontból is. — A többi kérdésre kielégítő volt a válasz. Felállhatunk. A beruházó si programtervezet vitája pozitív volt, a tervezés első része lezárult. Az alapok­mányt megvédték készítői, bebizonyították, hogy a terv megvalósítható és hogy a ter­vezet szerint a leggazdasá­gosabb. 14 millió forint hovafordításáért vállaltak felelősséget. írjuk le a ter­vezők nevét még egyszer: Deák László főépítész, Schóltz Béla statikus, Fancsali Gyu­la gépésztervező, Csomós János villamostervező, Cso­mós András közműtervező. A Tervező Iroda a megbí­zatást 1967. július elsején kapta a megyei tanács terv­osztályától. Következhet a II. szakasz, a kiviteli terv elkészítése, amelyen már az utolsó villanykapcsolónak ii megvan a helye. A posta és lakásépület 1970-re megépül. Ahogy hal­lottuk, a századforduló ide­jére sem lesz korszerűtlen. Egy javaslat: Az épület fa­lán egy kis táblán örökít­sék meg a tervezők nevét. Arató Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom