Kelet-Magyarország, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-10 / 214. szám
Sürgető a minisztérium segítsége Egymilliárdos építési program - fele kapacitással Kritikussá válhat a beruházások helyzete megyénkben Üres kasszától a húsüzemig Kialakul az igazi gazdaság Balsán Balsán, a Petőfi nevét viselő közösséget a rossz szellemű vezetés, hozzá nem értés sodorta bajba. Vele az egész falut. Pedig jó, zsíros a föld, halban gazdag a Tisza, szorgalmasak az emberek. Négy évig kellett várni a pálfordulásra. Amikor Husz- Vsa Imrének bizalmat szavaztak, az akkori pénztáros, V. Tóth József az üres kassza kulcsát csörgette. Élőnek volt a gazdája, ezt adta át. És még valamit. Két és fél millió mérleghiányt Ezt az állam elengedte. Tiszta lappal kezdték. Három hónapig egy fillér sem került a vaskazettába. Miből?... De a munka ment Istállót építettek. Saját zsebből fizették ki az építők bérét. Gondozták a jószágot, szántottak, vetettek, zsákoltak. Elsőként az elnök és a vezetők. Az első vezetőségi ülésen valaki ezt kérdezte Huszká- tól: „Mondja már elnök elvtárs, milyen vailású maga?” Meglepő válasz: „Római katolikus voltam, református templomban kereszteltek, a feleségem meg görög. Hát állapítsák meg maguk.” Tetszett a talpraesett felelet. Nem „vegyes kereskedés“ a Petőfi Ez az energikus, hazakért fiatal szakember fegyelmet teremtett. Gazdasági elemzés, számítgatások követték egymást. Minden üzemágat „ceruzával” mértek fel. Jövedelmező, nem? Ha ráfizetéses, felszámolásra kerül, így tettek a baromfineveléssel. Se hely, se szakértelem. Csak vitte a pénzt Felszámolták. Erőlködtek a kertészettel. „Nyelte” a munkaerőt, a többi föld megsínylette. Csak kárt „termelt”. Kétszázezret. Megszüntették. Kialakították és megalapozták a nagyüzemi állattenyésztést. Minden hónapban önköltségszámítást végeznek. A korábban fel- szíintátlan föld helyén valóságos takarmánytermelő „gyár” született. Tavaly már 300 ezer forint értékű szá- j las takarmányt feleslegként értékesítettek. Ezt az esztendőt 80 vagon saját abrakta- karmány-készlettel kezdték. Szenvedély, szakértelem Fáradhatatlan. Krumpli- főidről a kukoricásba, onnan a gazdag magtárba és az állattenyésztési telepire. Itt meg kell állni! Ez külön „szám". Nem szól semmit, de arcára van írva: ezt nézze meg. Valóságos szenvedélye az állattenyésztés. Korszerű sertéshizlalda. Közművesitve, trágy akimosóval, trágyagyűjtő aknával. Egy gondozó slaggal mossa a sertés „placcot”. Fenn a magasban reflektor, az esti etetést könnyíti, az ellenőrzést, s az „éjjeli őr is vegye észre, ha marás történne valamelyik állaton." Csaknem nyolcszáz sertés hízik itt. Jövőre már ezer- négyszázat akarnak adni a népgazdaságnak. Egy kiló sertéshúst augusztusban 11,09 forint önköltséggel állítottak elő. S ahogy magyaráz, szinte látni egy „húsgyár” körvonalait. Részletes technológiát dolgoztak ki a 227 holdon létesített öntözéses legelő hasznosítására. Biztosítva van a csaknem 250 szarvas- marha részére a silótakarmány. Ebből 55 a hízómarha. Kiváncsiak voltak, mennyibe kerül egy kiló marhahús előállítása. Ez év május—június—júliusában havonta 15,57 forint. „Tejüzem” ez. Ebben az évben 1760 hektoliter tejet adnak terv szerint „De 750 hektoliterrel többet szállítunk. És egy liter tej önköltségi ára nálunk az első hét hónap számításai alapján 2,80 forint” 3 millió 200 ezer forint lesz az állattenyésztés és hizlalás bevétele. Jövőre már 8 millió, az összbevételnek 60—70 százaléka. Imre nem eladó Titkolt remény a csikónevelés. A telep a Tisza túlsó partján van. „Van egy csikónk, Imre. Francia kereskedő Ígért érte 25 ezret” — említi az elnök. Ö azt válaszolta, nem eladó. Vásárolja majd meg az utódját. Pedig Imrén is 15 ezer forint állt volna a „házhoz”. Megkezdték a csikónevelést Kis létszámmal, de szakértelemmel és nagy szorgalommal. Ha a számítások igazolják őket, talán később hí: | hallat magáról Balsa nem csak a hídjáról a nótában, de a csikóneve- léséről is. Blokkoló órát láttak már tsz-ben? Itt van. És megszokták az emberek. Négy esztendő óta senki nem kérdezte Huszka Imrétől, hogy milyen vailású. Mindenki tudja. < Farkas Kálmán 4000 láda naponta Naponta 4000 láda készül a tiszalökl ládagyárban. Képen: Páll Jánosné és Berki Miklósné a kész ládákat rendezi. így születik a valóság A nyíregyházi posta és lakásberuházási program tervezetének bírálatát 1967. augusztus 31-én tartjuk. Kérjük, hogy a tervbírálaton részt venni szíveskedjék. — Szabolcs-Szatmár megyei Tervező Iroda: Soltész Béla igazgató. A jelenléti íven 25 meghívott neve olvasható. Postavezérigazgatóság Bp., postaigazgatóság Debrecen, postahivatal Nyíregyháza, megyei tanács tervosztály, városi tanács építésügyi osztály. közlekedésrendészet, vízügy, KÖJÁL, TIT ASZ s mind azok- akiknek az építkezés előtt és után közük van, vagy lesz az épülethez. Megtelnek a széksorok. Itt vannak már a tervezők is: építész statikus, gépész, elektromérnök, úgy, ahogy a munkaasztal mellől „leszaladtak” fehér köpenyben. A közönséggel szemben felfüggesztett tervrajz: a pos. ta lakásépületének Bethlen, valamint a Bercsényi utcára néző homlokzatát és az egyes szintek alaprajzát ábrázolja. Nagyobb léptékben készítették a szokásosnál, ■eemléltetőbb s kevesebb a munka a soron következő kiviteli tervvel. — Nyíregyháza egyik legértékesebb részén a jelenlegi vasalóház helyén épül a posta lakáslétesítmény, — halljuk Deák László főépítész, az épület tervezőjének ismertetőjét. — Az épület Bercsényi utca része csatlakozik a jelenlegi posta épületéhez — amely a jövőben kizárólag műszaki célokat szolgál — a Bethlen utcai rész pedig alkalmazkodik a katolikus bérház vonalához. Az épület 5 szintes, a földszinten és az első emeleten a posta kap helyet, a többin a lakások. Gyors, világos, szabatos tájékoztató. A sorokban néha egymáshoz hajlik két fej. másodpercnyi külön vélemény, vagy helyeslés ? Megszokott dolog ez itt, nem zavarja az előadót ö most egy az alaprajzzal, a beruházási programtervezettel, az épülettel. A közönség a Bethlen utcai bejáraton egy szélfogón keresztül jut a tágas 15 munkahelyes felvételi térbe. A bejáratnál helyezik el az automatákat, a levélszekrényeket, egy telefonfülkét (este 9 óra után is igénybe vehető legyen), bent pedig a további 5-öt, 3-at helyi, kettőt pedig interurbán beszélgetésre. Külön előtérben 250 kis szekrényrész lesz a fiókbérlőknek, itt veszik át a küldeményeket is. Külön térségben lesz a csomagfeladó egy mázsáló és egy felvételi hellyel. A hírlap a Bercsényi utcai oldalról a jelenlegi posta bejáratán keresztül kerül az utcára. Ez a kapubejárat kizárólag a speciális postai feladatok lebonyolítására szolgál majd. A hivatali helyiségek, öltözők, mosdók az első emeleten nyernek elhelyezést. A főépítész a lakások ismertetésére tér át: három szinten 30, emeletenkéntitíz lakást terveztek. Másfél, kétszobás, kétszoba hallos, és háromszobásokat. Törekvésüket — hogy minél lakhatóbbak, minél jobban búto- mzhatóak legyenek, — lehetővé tették a körülmények, a beépítésre kapott terület; a lakások alapterüTíz éve a végzett munka értéke még alig haladta meg a harmincmillió forintot az ÉM. Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Ez évben a teljes termelési érték előrelátna- tóan eléri a félmilliárd forintot. Nagy szerepe van ebben a vállalatnál megalakult járási jogú pártbizottság aktív munkájának is. A termelés tehát máris 30 millióval haladja meg a tervezettet. És mi lesz jövőre? — erről beszélgetett a lap munkatársa Gyebrósz- ky Lászlóval, a vállalat igazgatójával. — A vidéki ipartelepítéssel és konkrétan a megye általános fejlesztésével foglalkozó párt- határozatok végrehajtásának döntő láncszeme az építőipari kapacitás növelése. Mit tettek ennek érdekében? — A feladatok nagyságához mérten ez évben például saját kérésünkre közel negyvenmillióval módosítottuk eredeti éves tervünket. A dolgozók becsületes helytállásának eredményeként még e feszített feladatokat is jelentősen túlteljesítettük. De az eddig bejelentett igények máris meghaladják a vállalat jelenlegi kapacitását. Az átmenő beruházások es az újabb; bejelentett igények értéke 1968-ra már elérte az egymilliárd forintot. Ebből a már megkezdett, illetve szerződött, folyamatban lévő munkák értéke 471 millió. Megközelítőleg ez felelne meg a vállalat jelenlegi kapacitásának. De nem hunyhatunk szemet az újak felett sem. A napokban elkészült összesítés alapján fontossági sorrendben „megrostáltuk” a megrendeléseket. Bár — figyelembe véve minden kapacitásbővítési lehetőséget — 550 milliós éves tervet állítottunk össze, az eredmény mégis megdöbbentő. A szelektálás után ugyanis olyan fontos beruházások megkezdése maradna el, amelyeknek elvetésével a megye ipari- és egyéb irányú fejlesztése szempontjából, népgazdasági érdekből sem érthetünk egyet. — Melyek ezek a — talán így is mondhatlete. Az értékes belvárosi telek és a foghíjas beépítés miatt meghaladja az átlagértéket. Persze ez a költségvetésben is jelentkezik egy- egy lakás nettó értéke 180 ezer forint. Az utcai front hossza 55 méter, két lépcsőház, lift, külön bejárata postai dolgozók, valamint a lakók részére, központi fűtés. Még néhány adat és Deák László főépítész átadja a szót Fancsali Gyulának, a gépészeti tervezőnek. Az építésznél is fiatalabb férfi lép az alaprajz elé. Közművesítésről, központi fűtésről hallunk. A gépészeti tervező munkája akárcsak a statikusé, Schóltz Béláé, vagy az elektromos tervezőé Csomós Jánosé, itt az alaprajzon kevésbé látványos. A szakembereknek azonban sokat mond. A kor- szerkezetet, a biztonságot, a világosságot, a meleget, a vizet varázsolják a falak közé. Energiaellátás, érintésvédelem, központi tv-anten- na, villámvédelem, csővezeték, mérők elhelyezése megannyi döntően fontos kérdés. A meghívó vitát jelzett. Tulajdonképpen ezután kellene következnie. ATITÁSZ juk — létfontosságú beruházások? Milyen elgondolások indokolják a Jövő évi kezdést? — Ebből az egymilliárd forintos igényből mintegy hatszázmillió az ipari- és ipari jellegű beruházás. Ez a szám már önmagában is elég indok ahhoz, hogy kritikusnak ítéljem meg a helyzetét, és olyan intézkedéseket sürgessek, amelyek jelenlegi kapacitásunk gyors növelését eredményezné. Hogy csak egy párat említsek; elmaradna az annyit vitatott nyíregyházi kenyérgyár, a Tuzsérra tervezett és export szempontjából nagy jelentőségű 200 milliós konzervipari és gyümölcs tranzitraktár, a nyíregyházi kerámiaüzem, a gépjárműjavító, a 216 személyes kollégium, az autóbuszmegálló építésének megkezdése és sorolhatnám tovább. Későbbi időpontra marad több fontos mezőgazdasági létesítmény elkészítése is. Az érvek közül csupán egy: ha késik a tervezett almatárolók és a tranzitraktár megépítése, akkor évente mintegy 200 milliós veszteség éri a népgazdaságot. A tsz-ekben istállók, csibenevelők építését kell elhalasztani. — Milyen akadálya van az építőipari kapacitás fejlesztésének? — Az utóbbi két évben egyenletessé vált a fejlődés, de az azt megelőző időkben is így kellett volna lennie! Másik égető gondunk a lakásprobléma. Nekünk még munkásszállás sincs elegendő! Amit pár évvel ezelőtt építettünk, annak is a negyedrészét tanulók foglalják el, mert a szakmunkásképző intézet nem oldja meg az elszállásolásukat. — A központi telephely kijelölése már megtörtént, s ott az építkezéseket is megkezdték. Ezen kívül tervezik a munkásszállás bővítését is. — A város déli ipartelepén már épül egy cementrelé állomás 12 milliós beruházással. Azonban ez csak az ÉM. szállítási vállalat munkáját könnyíti. Azt tervezzük, hogy a cementrelé mellé egy beton automata transzportüzemet építünk, ahonnan a már megkevert betont szállítanánk a munkahelyekre. így segíteni tudnánk az építkező tsz-eknek, vállalatoknak és ktsz-eknek is. A minden szempontból indokolt beruházás 11 millióba kerülne. Ha ez az összeg rövidesen rendelkezésünkre állna (mivel a tervek elkészültek), még tavasszal megépíthetnénk, vagyis már év elején jelentős kapacitásnövekedést eredményezne. Sajnos ez ideig azÉM.- tól csak 3 milliót remélhetünk, s mi magunk, saját erőből négymilliós hitel erejéig tudunk társulni. Ezt is csak úgy, ha lemondunk a munkásszállás bővítésének tervéről. — Milyen konkrét segítséget várnak a megoldáshoz? — Az Építésügyi Minisztériumnak sürgősen, legkevesebb 25 millió forintot kellene biztosítani a központi telephely építésére. A hiányzó összeget mi hajlandók vagyunk hitelből fedezni. A tanácstól pedig lakásgondunk megoldását kérnénk. Nagyobb segítséget várunk a megyei vállalatoktól is. A jó együttműködésre már példát is mondhatok: az ÉM. Fémmunkás Vállalat a nyíregyházi vásárcsarnokhoz csak 1969 első negyedére vállalta a vasszerkezetek elkészítését. A nyíregyházi gépjavító még ez évben legyártja és így a vásárcsarnok már jövőre elkészül. Segít az építőanyagipari vállalat is, de eredményes kooperációt tudnánk megvalósítani a VAGÉP-pel és a Nyírbá- ri Vastömegcikkipari Vállalattal, más üzemekkel és ktsz-ekkel is. A beruházókat pedig arra kérjük, hogy a tervdokumentációkat idejében adják át. Ezek hiányában jó pár építkezés megkezdése — éppen a jelenlegi kapacitásunkat meghaladó igények miatt — máris bizonytalan. Tóth Árpád képviselője a tervezettel egyetért. A városi tanács építésügyi osztályának képviselője: az alaprajz gazdaságos, a homlokzati megoldás illeszkedjék a mellette lévő épülethez. ÉM. Szabolcs megyei Építőipari Vállalat: külön megbeszélést kér a tervezővel a gépesített építkezéshez szükséges terület biztosítására. Postavezérigazgatóság: mikor ér el a gázvezeték az építkezés helyére, amennyiben hamarosan, úgy a tervezők gáztűzhelyet jelöljenek az alaprajzon. Egyéb kérdések: távfűtés-e, vagy egyedi kazán? Ha az utóbbi, vigyázni kell, mert a Zrínyi utca 3—5 számú épület lakói panaszkodnak a lehulló korom miatt. — A közművesítési költség meglehetősen magas. Hová kötik be az épület szennyvízcsatornáját? A jegyzőkönyvbe három tisztázandó kérdést jegyeztek: 1. gáz, 2. távfűtés, 3. építkezéshez szükséges hely biztosítása, közlekedésrendészeti szempontból is. — A többi kérdésre kielégítő volt a válasz. Felállhatunk. A beruházó si programtervezet vitája pozitív volt, a tervezés első része lezárult. Az alapokmányt megvédték készítői, bebizonyították, hogy a terv megvalósítható és hogy a tervezet szerint a leggazdaságosabb. 14 millió forint hovafordításáért vállaltak felelősséget. írjuk le a tervezők nevét még egyszer: Deák László főépítész, Schóltz Béla statikus, Fancsali Gyula gépésztervező, Csomós János villamostervező, Csomós András közműtervező. A Tervező Iroda a megbízatást 1967. július elsején kapta a megyei tanács tervosztályától. Következhet a II. szakasz, a kiviteli terv elkészítése, amelyen már az utolsó villanykapcsolónak ii megvan a helye. A posta és lakásépület 1970-re megépül. Ahogy hallottuk, a századforduló idejére sem lesz korszerűtlen. Egy javaslat: Az épület falán egy kis táblán örökítsék meg a tervezők nevét. Arató Erzsébet
