Kelet-Magyarország, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-09 / 213. szám

ÚJ típusú mosógép, olajkályha, televízió Jöjjön! — Lásson! — Vá­sároljon! — Ez a jelmonda­ta a csütörtökön megnyílt kiállításnak, melyet a BNV Petőfi csarnokában rendez­tek. A kiállításon 500—550 tartós fogyasztási cikket mutatott be a Kohó és Gép­ipari Minisztérium 25 vál­lalata. A cikkek egy része már most is forgalomban van, más részük épp most kerül az üzletekbe, vagy a gyártást csak ezután kez­dik. A kiállítást a mennyi­ség—minőség—választék egységében rendezték, s ezúttal az első kettőn túl különös jelentőséget kapott a választék. Több típus Bemutatták például a kiállításon — az eddig gyártott készülékeken kí­vül — az M—10-es típusú magnetofont, amely szep­temberben kerül az üzle­tekbe, s az ennél lényege­sen olcsóbb készüléket, az M—14-es típusút is. Az a cél, hogy mindenki megta­lálja az ízlésének, s a pénz­tárcájának legmegfelelőb­bet és ezért jövőre — a választékbővítés jegyében — kibocsátják az M—20-as magnót is. Eddig nemcsak hiánycikk volt az olajkályha, hanem „uniformizált” is. Ezt is, azt is megszüntetik. A ki­állításon már bemutatták a Mechanikai Művek leg­újabb olajkályháit, amelyek hamarosan forgalomba is kerülnek. Ezeket a specifi­káció jellemzi: igyekeznek a céloknak legmegfelelőbb tí­pusokat kialakítani. így külön gyártanak kisebb szo­bák, fürdőszobák, műhelyek fűtésére alkalmas kályhá­kat is. Alighanem nagy sikere lesz nemcsak a kiállítás lá­togatóinak, hanem a házi­asszonyoknak körében is a Hajdúsági Iparművek új mosógépének, amelynek működése eltér a régieké­től. (S az eltérést két szel­lemesen konstruált, átlátszó falu plasztik-mosógépen érthetik meg a kiállítás megtekintői.) A kényes fe­hérnemű, a csipke, a mű­szálas anyagok mosására al­kalmas a lengőlapátos mo­sógép. Kellemes meglepetés a Hajdú porszívó (a BNV-n ugyan már szerepelt), ígé­ret is elhangzott: az év utolsó negyedében az üz­letekben lesz. Kitűnő rádió Néhány új kerékpártípust is bemutat a Kerékpár- és Varrógépgyár a kiállításon. A kereskedelem — a Bel­kereskedelmi Minisztérium képviselőjének tájékoztatá­sa szerint — nem ezekből akarja majd megoldani a belföldi igények kielégíté­sét. A kerékpárok iránt fa­lun manapság is nagy az érdeklődés, van rá igény, — ezt tudja a kereskede­lem is. Jelenleg azért szá­mít a kerékpár hiánycikk­nek, mert késik az importé szállítmány. Az év utolsó hónapjában azonban ez a gond is megoldódik. A VTRGY bemutatta — az igen szép formájú Mona Lisa televízió mellett — legújabb rádióit is. Ezek közül érdeklődésre tarthat számot a Junior típusú ké­szülék, amely viszonylag ol­csó (1200 forint), s URH hullámsávja is van. A kö­zönség e kiállításon ismer­kedik meg a Melodyn típu­sú készülékkel, amely egy év múlva kerül forgalomba. Az Orion gyár bemutatott készülékeinek formája a Delta továbbfejlesztése. Ér­dekesség: a gyár részben tranzisztorizált televízió­val jelentkezik a kiállítá­son. S ott van az AT—1651- es típusú készülék is, mely elnyerte az idén a KGM legszebb terméke címet. Már vásárolhatók Tavaly rendeztek ehhez hasonló kiállítást, s annak akkor nagy sikere volt. Nemcsak a látogatók köré­ben, profitált belőle az ipar is. A most bemutatott 68 új termék gyártásánál már figyelembe vették a közönség esztétikai és mű­szaki kifogásait, s a válla­latok célja, hogy az ipar és a vevő között kialakult kapcsolatot szeretnék to­vábbfejleszteni. Előnyös ez iparnak és vevőnek egy­aránt. S hogy a kiállítás az új gazdasági mechanizmus elő­készületének jegyében ké­szült, azt nemcsak az előb­biek igazolják, hanem az is, hogy a kiállítás nyitvatar- tása alatt az Otthon Áru­ház állandó ügyeletet tart, s a bemutatott gyártmá­nyokat a közönség ott, minta után megvásárolhat­ja. Kun István Sürget az idő a tanácsi iparban Egyes részfeladatok sike­res teljesítése ellenére az éves terv időarányos részét az év első hat hónapjában csak 43 és fél százalékra teljesítette a tanácsi köny- nyűipar. Előirányzott tervé­nek teljesítésével csak né­hány vállalat dicsekedhet. A Nyíregyházi Cipőipari Vállalat termékei Iránt az igények ugrásszerűen meg­növekedtek. Ennek eredmé­nyeként 32 ezer pár cipővel gyártott többet, mint az el­múlt év azonos időszaká­ban. A mennyiség nagyará­nyú növekedése ellenére a termékek minősége javult; az első osztályú termékek mennyisége több, mint hat százalékkal emelkedett. A megnövekedett igények kie­légítése érdekében az éves tervben meghatározott 240 ezer páron felül újabb 10 ezer párat készít el a ke­reskedelemnek. A piaci le­hetőségeket figyelembe vé­ve azonban még ennél is többre lenne szükség. Bár gépjárműmotor fel­újítási tevékenység fokozá­sa révén a Szabolcs megyei Talajerőgazdálkodási Válla­lat termelését közel négy­szeresére emelte, az alapve­tő tevékenység ellátásáról sem feledkeztek meg. A Szatmárvidéki Faipari Vál­lalat — az ÉRDÉRT igény- bejelentése alapján — ez évben kezdte meg a hétvé­gi faházak készítését. A fél évre leszerződött 25 dara­bot el is készítették, de to­vábbi mennyiség elkészíté­sére az ÉRDÉRT csak úgy ad megbízást, ha a vállalat maga gondoskodik a termék értékesítéséről (!?) Ez eset­ben a korábban hangozta­tott kedvező piaci lehetősé­gek alaptalanok voltak. Ettől függetlenül a válla­lat konkrét intézkedésekkel biztosította a gazdaságos működéshez szükséges fel­tételeket. Már áttértek a kelendőbb, poliészteres bú­tor fényezésre, s a várható kereslet felmérése alapján már készülnek a kárpitozott bútorok gyártására is. A tanszerprofil fogadására is megtették a kezdő lépése­ket. A Tiszátok! Vegyesipari Vállalatnál a faipari profil leadása következtében ala­kult kedvezőtlenül a hely­it*. Legkedvezőtlenebbül be­folyásolta a könnyűipari ágazat termelésének alaku­lását a vasipari csoport. A Nyíregyházi VAGÉP és a Nyírbátori Vastömegcikkipa- ri Vállalat a 22 milliós terv­lemaradásból 18 millióval részesedik a VAGÉP-nél készített keretes fűrészgé­peknél és a galvanizáló be­rendezéseknél a késedelmes gyártást anyagellátási prob­lémák okozták. Főleg anyaghiányból eredt a nyírbátoriak adóssága is a fénycsőarmatúrák készítésé­nél. Itt azonban a termék- gyártás előkészítése is hiá­nyos volt. Bár ezeknek a gyártását az első fél évben megkezdték, a leszerződött 6 ezer darabból egyet sem tudtak szállítani, mert kés­lekedtek a gyártóeszközök elkészítésével. Nehezíti a vállalat hely­zetét továbbra is az, hogy a második fél évre — a Cse­pel Autógyárral kötött meg­állapodás szerint — terven felül kell elvégezni közel ötmillió forint értékű koo­perációs munkát. Bár a második fél év el­múlt két hónapjában né­hány vállalatnál már biz­tató a helyzet, év végéig az egész tanácsi könnyűi­parban kemény erőfeszíté­seket kell tenni, hogy a helyenként még kétségtele­nül súlyos problémákat si­kerrel megoldják. Az idő is sürget, hiszen már négy hónap sincs hát­ra, s a hidegebb idők beáll­tával a gondok, bajok még csak szaporodhatnak. Tóth Árpád Szűcs Erzsébet KISZ-munUacsapata kiváló munkával emelkedik ki a Balkányi Álla­mi Gazdaságban. Keresetük naponta 100 forint körűi van. (Hammel József felvétel®) Gurul az alma a gépsoron Megkezdődött az igazi szezon az almatárolókan Megkezdték a szabolcsi arany feldolgozását a Nyír­egyházi Almatárolóban. A múlt héten még csak két gépsor dolgozott, hétfőn megindították a másik ket­tőt is. Arra készülnek, hogy két gépsor két műszakban kezdjen dolgozni. Gyakor­latilag akkor érik el a ka­pacitás 75 százalékos ki­használását. Napi harminc vagon árut dolgoznak fel. A „tartalék“ Már most nagy a forga­lom a tároló útjain. A gép­kocsik szinte percenként érkeznek indulnak, ládá­val, vagy almával megra- kottan, s később csak nö­vekszik majd a beszállítás üteme. A beszállításhoz kell al­kalmazkodni az átfutási időnek is, hiszen kétnapos késés már azt jelentené, hogy a hűtő folyosóján is almát tárolnak. Dugó kelet­kezik, aminek eltüntetése sok többletmunkát követel. Az idén háromezer vagon almát szállítanak ide, s innen tovább a Szovjet­uniótól Angliáig szinte Európa mindegyik orszá­gába. A második emeleten van a tartalék. Tartalék? Nem is olyan rég, négy éve még így dol­gozták föl az egész almatá­rolóban ezt a tojásnál is kényesebb, óvatosabb mun­kát követelő gyümölcsöt. Asszonyok, lányok üldö­gélnek a ládák között. Előt­tük a kézi collozó, abba próbálják az almát, hogy milyen méretű, melyik ládába rakják. A'em lehet tévedni — Mi már, meg a gya­korlottak általában, ráné­zésre tudjuk, melyik almát, hova rakjuk, — mondja az egyik brigádvezetőnő. — így aztán egyszerre négyet- ötöt is kézbe veszünk, gyor­san megy. De nem mecha­nikus' munka ez! Meg kell látni az almán a hibát, s nemcsak a nagyság, ha­nem a szépség alapján is osztályozni kell. Mi lenne, ha sokat tévednének? Sok­ezres kár. Ezt a kézi csomagolót azért nevezik tartaléknak, mert aki itt begyakorolja a válogatást, az kerülhet a gépsorra. Van. aki nem jut el odáig, aki pedig eljut, jobban is keres, moz­galmasabb is a munka. Valamikor, a méltóságos miniszter úrnál Anyám, aki akkor lába­dozott az égési betegség­ből, kérlelhetetlenségemre végül is annyit mondott: nem jó a szegénynek urak­kal egy tálból cseresznyéz- ni. Mondhatta ezt is. És csak ő jött ki velem az ál­lomásra. Apám, idősebb testvéreim még az éjszaka elmentek részt aratni. Míg felszáradt a harmat, köte­let csináltak. Ök még este megcsókoltak a nagy útra. Valóban nagy út volt. Szatmár csücskéből a fővá­rosig. Azelőtt alig voltam kívül a falun. A temérdek utcában, háztengerben nem volt könnyű megtalálni a kul­tuszminisztériumot. De ad­dig kérdezősködtem, míg végre sikerült. Tányérsapkás, nagy baju- szú, pocakos portás állta utamat. Mutattam neki a tankerületi főigazgató leve­lét, aki ki tudja hányadik kérvényemre azt válaszolta, hogy neki nincs módjában továbbtanulásomat elősegí­teni. Esetleg, ha a miniszté­rium adna ösztöndíjat, vagy találna egyéb megoldást. — A méltóságos kultusz- miniszter úrral akarok be­szélni. — Bajos dolog, öcskös. A méltóságos miniszter úrnak rengeteg dolga van. De azért beengedett a r.agy bajusszos. A titkársá­got keressem, magyarázta lenéző fintorokkal, s a kö­vön cipője hegyét húzogat­va rajzolta, merre van a titkárság a hatalmas épü­letben. Alig léptem belül az aj­tón, egy végtelenül közöm­bös tekintetű ember mind­járt elém is állt. — Mi járatban? Azonnal nyújtottam az előkészített főigazgatói le­velet. — Tovább szeretnék tanulni.„ — És? — A méltóságos minisz­ter úrral akarok beszélni. Kérni, hogy tegye lehető­vé... — Honnan? — Szatmár megyéből. — Év? — Tizenöt éves vagyok. Ki­tünően végeztem el a hat elemit. Három éve. Azóta nem tudok nyugodni. Ren­geteg kérvényt írtam már mindenfelé. Azért jöttem, hogy a méltóságos Hóman Bálint kultuszminiszter úr... — Most nincs bent — rázta meg a fejét. — Akkor megvárom. — És mégis... mire lenne a tanulás? Nagyon akarok tanulni. Gimnáziumot. Vagy, magán­úton a polgárit. — Testvérek? — Öten élünk. Kettő meg­halt, még kicsi korában. De szegények vagyunk. Nem tudjuk a tanulásért való pénzt adni. Hiába dolgozik a családunk éjjel-nappal. Vagy két hete is, apámnak egy szál dohányra se ju­tott. Akkor anyámmal ve­szekedett. Azt okolta. Pe­dig... Akkor apám meglök­te a spóron a for­ró teavizet, hogy az anyám combjára ömlött, összeégett a lába. S még csak orvos­hoz se tudott menni. Néztem az embert. Meg­mondja hát végre, mikor beszélhetek a miniszter­rel? A belső párnázott ajtó ek­kor kinyílt. Az öreg gróf Károlyi Gyula jött ki. Is­mertem, mert egyik ura­dalma a falunk alatt húzó­dott, s többször láttam csa­ládjával, sok lovász és még több rohangáló kutya kísé­retében lovagolni. Most be sem tette maga után az aj­tót. Sőt, a folyosóra nyílót is kinyitották előtte. (Kü­lönben a gróf feleségének is írtam akkor kérvényt, ha segítene tanulásomban. Az a hír járta, jószívű. Válasz se érkezett a hozzá küldött kérvényemre.) Erős gyanú ébredt ben­nem, hogy a miniszter mé­gis benn van.- Kihez lehe­tett volna máshoz az öreg gróf? — A méltóságos górf úr a méltóságos miniszter úr­ral beszélt? A közömbös tekintet ide­gesen repkedett: — A méltóságos minisz­ter úr személyi titkáránál volt. A méltóságos minisz­ter úr, mondom, most nincs benn. Kitárta az ajtót, mintegy jelezve, fordulhatok visz- sza. Otthon nem okozott sem­mi rendkívülit kudarcom Úgy vették, mintha nem lei tem volna sehol. Minth; arattam volna a családdal akkor is. Asztalos Bálint Száz gépsor kellene A ládaürítő automatá­ból még fénytelen. matt zöld golyóként gurulnak a gép alagutjaiba az aranyat érő almák. Mire ládába ke­rülnek fényesek, kívánato­sak, tiszták. Hat forint 84 fillérbe ke­rül egy mázsa alma feldol­gozása, fele annyiba, mint másutt. Miért? Ezzel a gép­sorral — az olcsóbb és ki­sebb helyet elfoglaló beren­dezéssel, — ennyibe kerül. Négy éve működik négy gépsor, ezenkívül Tuzsé- ron és Fehérgyarmaton dol­gozik egy-egy. Száz kelle­ne! Különösen a külkeres­kedelemnek, a legilletéke­sebbnek jó a véleménye a Csáki-féle manipulátorról. A forgalomban lévők kö­zül ezt a találmányt tarják a legjobbnak. De nem gyártják. Ezt is itt készítették, az almatá­rolóban. Bíztntó A szezonban csak a mun­ka negyedrészét jelenti a fehér alma, hamar lefut, s akkor kezdődik a piros, a téli alma beszállítása. Hogy milyen a termés? Szép is, elég is, csak viszonylag sok az apró gyümölcs. Mégis úgy tűnik, a tavalyi 65—70 százaléknál az idén több lesz az export. Ez pedig nagyon biztató. (K. I.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom