Kelet-Magyarország, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-08 / 212. szám
XXIV. ÉVFOLYAM 212. SZÁM ÄRA: 50 fillér 196 7. SZEPTEMBER 8, PÉNTEK Kádár János és L. I. Brezsnyey beszéde a magyar-szovjet barátsági nagygyűlésen Aláírták az államaink közötti barátsági, együttműködési szerződést A szovjet párt- és kormányküldöttség csütörtökön délután barátsági nagygyűlésen találkozott a fővárosi dolgozók képviselőivel az építők Rózsa Ferenc művelődési t házában. A nagygyűlést a Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa rendezte. A megjelentek hosszan tartó, lelkes ünneplése köszöntötte a barátsági nagygyűlés elnökségét, amelyben helyet foglalt L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője, A. N. Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió miniszterelnöke, A. A. Gromiko, az SZKP KB tagja külügyminiszter, K. V. Ruszakov, az SZKP KB központi revíziós bizottságának tagja, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese, T. P. Januskovszkaja, a központi revíziós bizottság tagja, a közoktatási és tudományos dolgozók szakszervezetének elnöke és F. J. Tyitov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió budapesti nagykövete, a szovjet párt és kormányküldöttség tagjai. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, dr. Ajtai Miklós, Czinege Lajos, llku Pál, Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagjai, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, Dobi István, a népköztársaság Elnöki Tanácsának nyugalmazott elnöke, dr. Münnich Ferenc, nyugalmazott államminiszter és a társadalmi élet több kiválósága. A szovjet és a magyar Himnusz elhangzása után Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára nyitotta meg az ünnepséget. Ezután Kádár János mondott beszédet. KÁDÁR JÁNOS: Népeink között örök és megbonthatatlan a barátság Tisztelt nagygyűlés! Kedves Elvtársak, Elvtársnők! Szívből üdvözlöm a magyar—szovjet barátságnak szentelt mai nagygyűlésünk elnökségét, minden résztvevőjét. Tisztelettel és szeretettel köszöntőm en is kedves vendégeinket. Személyükben és általuk egyben köszöntjük a magyar nép legnagyobb és leghűbb szövetségesét, a nagy szovjet népet. (Taps.) Ez a mostani alkalom, amikor ismét magas szovjet vendégeket üdvözölhetünk körünkben, kiemelkedő jelentőségű, valóban mérföldkő kapcsolataink történeteben. A mai napon, törvényes meghatalmazással, újabb húsz esztendőn? szóló magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést írtunk alá. Ezzel a szerződéssel ismét szentesítettük és megerősítettük népeink élő, évről évre erősödő, megbonthatatlan, örök barátságát. A nemzetközi jogi érvénynyel bíró szerződésünk két állam jövendő kapcsolatait szabályozza, de olyan két államét, a Szovjetunióét és a Magyar Népköztársaságét, amelyek a szocializmust, a kommunizmust építik. Barátságunk és együttműködésünk az érdekek azonosságán, az eszmék és célok közösségén alapszik, két szocialista állam proletár internacionalista egységét, testvériségét fejezik ki. Ennek a barátságnak nemcsak jelene, hanem hősök vérével megszentelt múltja és biztos jövője is van. Lenin tanításai, a szovjetforradalom 50 évvel ezelőtti győzelme nyomán alakult meg 1918-ban a magyar munkásosztály kommunista pártja és vívta ki népünk 1919-ben a Magyar Tanács- köztársaságot. A polgárháború időszakában tízezrével léptek az öntudatos magyarok az alakuló szovjet Vörös Hadsereg soraiba és harcoltak a szovjethata- iomért, saját népük szabadságáért hazájuktól sok ezer kilométerre. A második világháború menetében pedig a szovjet hadsereg katonái verték le a magyar nép kezéről a hitlerfasiszták. a rabság bilincseit, és felszabadítva hazánkat, megnyitották népünk előtt az önálló nemzeti fejlődés és a társadalmi haladás útját. «Éltünk a történelmi alkalommal Népünk élt a történelmi alkalommal: a hatalom birtokában a magyar munkás kezébe vette a gyárat, a magyar paraszt birtokába vette a földet, az értelmiség a nép szolgálatába állította tudását. A proletárdiktatúra győzelme, a népi Magyarország megszületése után jöttek létre azok a feltételek, amelyek a Szovjetunió és Magyarország között, a testvéri együttműködést megvalósító, csak szooialista országok között lehetséges, új típusú kapcsolatok megteremtését lehetővé tették. Az azóta eltelt időszak távlatából nézve teljes bizonyossággal állapíthatjuk meg, hogy 1948. február 18-a, első barátsági szerződésünk aláírásának napja nemzeti történelmünk jelentős dátumai közé tartozik, A Szovjetunió akkor, ezzel a szerződéssel az elvesztett háború után, a romok helyén született új, független, szabad, demokratikus Magyarországot elsőként elismerve, az egyenlő, szuverén nemzetek sorába emelte. A Szovjetunió volt az első nagyhatalom, amely hazánkat, — a magyar történelemben először — egyenlő félnek tekintette s kész volt az egyenjogúság alapján tartós szövetséget kötni vele. Az 1948 februárjában aláírt barátsági, együttműködési, segítségnyújtási szerződés nem maradt írott papír, a Magyar Népköztársaság népe igyekezett híven eleget tenni a szerződésben vállalt minden kötelezettségének. A Szovjetunió sokoldalúan segítette és segíti ma is hazánk fejlődését, népünk munkáját. Áruforgalmunk 1947-től csaknem negyven- szeresére növekedett. Magyarország, amely közismerten nyersanyagszegény ország, létfontosságú segítséget kap a Szovjetuniótól többek között azáltal, hogy a kohókoksz, a réz, a gyapot importjának több mint felét, a kén-, az ólomimport 70—• 80 százalékát, a vasérc, a nyersvas, a nikkel, a faanyagok behozatalának csaknem egészét a Szovjetunió biztosítja. Nyersvastermelé- sünk kétötödét, acéltermelésünk egyötödét adó üze-. meink szovjet közreműködéssel épültek, mezőgazdaságunk legjobb gépei, legjobban termő búzafajtáink szovjet eredetűek. Azzal a szovjet tudománnyal létesült és bővült együttműködésünk, amely a döntő területeken a világ élvonalában halad. Mindezeken túlmenően, a Szovjetunió, amely több mint 22 évvel ezelőtt felszabadította népünket, kérésünkre, szerződésünk alapján, önzetlen és áldozatkész, igaz barátként, internacionalista segítséget nyújtott népünknek 1956-ban, amikor belső és külső ellenségei szorongatták a Magyar Nép- köztársaságot. Ma is hathatósan segít országunk szuve- rénitásának, nemzetünk függetlenségének, népünk békéjének védelmében. A magyar nép el nem múló hálával és tisztelettel gondol a szovjet hősökre, akik két ízben is, vérüket hullatták szabadságáért, és köszönetét mond minden szovjet embernek, akik minden módon és minden téren segítették, és ma is segítik harcában, a szocialista társadalom felépítésének nagy munkájában. (Nagy taps.) Kedves Elvtársak! Barátaim! A Magyar Népköztársaság belső és nemzetközi helyzete ma szilárd, népünk eredményesen és bizakodva építi a szocialista társadalmat, saját szebb jövőjét, és kiveszi részét a társadalmi haladásért, a népek szabadságáért, a békéért folyó nemzetközi küzdelemből is. A közelmúlt években nagy harcot vívtunk a munkás- osztály hatalmának, államunknak, rendszerünknek védelméért, majd megerősítéséért. Ez a harc teljes győzelemmel zárult. A kommunisták sorai szilárdak, szövetségi politikánk összefog minden alkotó erőt, a munkásosztály, a nép, a párt politikáját követi; a szocializmus, a rendszer ellenségeit szétszórtuk, számuk megfogyatkozott és elszigetelődtek. Ennek a harcnak eredményeire támaszkodva, a munkás-paraszt szövetséget erősítve, sikerrel megoldottuk a magyar mezőgazdaság szocialista átszervezését. A nagyüzemi, szocialista alapra helyezett mezőgazdaság kezdeti, de számottevő eredményeit és törekvéseit mutatja a mostani, 66. mező« gazdasági. kiállítás Budapesten. A szocialista társadalom alapjainak lerakását befejezve, népünk most, a pártkongresszus határozatait követve, harmadik ötéves tervünk megvalósításán dolgozik eredményesen és ösz- szes erőfeszítései a szocialista társadalom teljes felépítésére irányul. Mindezt nem dicsekvő szándékból mondom, nehézségeink, komoly, még megoldásra váró feladataink is vannak szép számban, de fontos annak számba vétele is, hogy népünk harca, munkája és szovjet barátaink áldozata és segítsége nem volt hiábavaló. (Nagy taps.) Növeljük a termelékenységet Most ideológiai, politikai, gazdasági és kulturális munkánk hatékonyságának növelése került előtérbe. A szocialista termelőerők, termelési és elosztási viszonyok fejlesztését szorgalmazzuk. A munka termelékenységét kell növelnünk, a szocialista építés nagyobb lendülete és az életviszonyok további javítása érdekében. Az elmúlt öt év átlagában a nemzeti jövedelem emelkedése nálunk évenként 5 százalék és a tervteljesités többi fő mutatója, ideértve a dolgozók reáljövedelmének növekedését is, ennek megfelelő volt (Folytatás a 2. oldalon) A Magyarországon tartózkodó szovjet párt- és kormánykül döttség megkoszorúzta Budapesten a magyar hősök emlékművét (Wormser Antal felvétele)