Kelet-Magyarország, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-29 / 230. szám
Szabolcsi képviselők csütörtöki Orosz Ferencs A két törvény a termelőszövetkezetek szilárdítását sz olgálja Tisztelt országgyűlés! — Néhány évvel ezelőtt ugyanebben a teremben született döntés mezőgazdaságunk jövőjéről, amikor az országgyűlés állást foglalt a magyar mezőgazdaság szocialista átszervezése mellett. Dolgozó parasztságunk a párt vezetésével, a munkásosztály és az egész társadalom segítségével forradalmi módon megvalósította nagy történelmi célját. Az átszervezés a munkásosztály és a parasztság közös érdekeinek megfelelően zajlott le. E nagy történelmi változás továbbvitelét hivatott elősegíteni a most benyújtott két' törvényjavaslat. Meggyőződésem, hogy mindkét törvény jól szolgálja majd a termelőszövetkezetek további megszilárdulását, a szocialista tulajdon- viszonyok erősödését, a tartalmában, formájában magasabb szintre lépett munkás—paraszt szövetség fejlődését. — A termelőszövetkezeteket érintő régi rendelkezések betöltötték hivatásukat. A gazdálkodásban rejlő nagyobb lehetőségek, tartalékok kihasználásához, az alkotó, kezdeményező munka kibontakozásához most már új törvények, jogszabályok szükségesek. Ezt parasztságunk a legkülönbözőbb fórumokon nyilvánította ki. — Az új szövetkezeti törvényjavaslat reálisan vet számot a termelőszövetkezetek jelenlegi helyzetével és jövőjével, elősegíti, hogy. az új gazdasági mechanizmus feltételei között megállják helyüket, versenyképesek legyenek, kihasználhassák természetes erőforrásaikat és magasabb fokon érvényesítsék a szövetkezeti demokráciát. Szövetkezeti parasztságunk egyértelmű kívánsága, hogy az új törBojior Miklósi vény megfelelően szabályozza a tsz-tagságra vonatkozó előírásokat. Uj megfogalmazást, tartalmat kell adni a tagok jogainak és kötelezettségeinek. Ma még sok helyen olyan tagokat is nyilvántartanak, akik a szövetkezetekben soha nem végeztek rendszeres munkát, csak jogaikkal élnek, de kötelezettségeiknek nem tesznek eleget. A törvényjavaslat megteremti a tsz-tagság jogai és kötelezettségei közötti összhangot. Helyesnek tartom, hogy a közös gazdaságban végzett munka legyen a jogok alapja, azok döntsenek a szövetkezet életéről, akik a munkából is rendszeresen kiveszik részüket. A pártoló tagság intézményének megszüntetésével messzemenően egyetértek. — Általános helyeslésre talál az új törvénynek a háztáji gazdálkodásra vonatkozó fejezete is. A régi törvény a közös háztartás feltételeihez és' nem a tagsági viszonyhoz, illetve a közösben végzett munkához szabta a háztáji juttatások mértékét. Ez sok esetben szembeállította a tsz-tagot a vezetőséggel és az igazolást kiadó községi tanáccsal. Egyes családokon belül is nehézséget okozott, rontotta a falu közhangulatát. Az új törvényjavaslat a tagság igazságérzetével találkozik. A háztáji föld rendezése kedvezően hat a munkaerő- helyzetre. ösztönzést ad a fiataloknak, hogy maradjanak falujukban, s nagyobb megbecsülést jelent a falusi asszonyok számára. Számolni lehet azzal, hogy a jelenleg családtagként dolgozó , fiatalok és nők jelentős része felvételét kéri majd a közösbe. A megyében már ez év első felében ötezer- nyolcszázan kérték felvételüket a termelőszövetkezetekbe. — Szabolcs-Szatmár megyében a házáji gazdaságok éveftte mintegy másfél milliárd forint értékű mező- gazdasági cikket termelnek. A népgazdaság számára tehát fontos, hogy a közös gazdaságok állandó fejlesztése mellett a háztáji termelést is megfelelő szinten tartsuk. Az új törvényjavaslat lehetőséget nyújt a háztájiak további tartalékainak feltárására és kihasználására. Lehetővé teszi azt is, hogy a háztáji állatállomány arányosabban oszoljon meg a tsz-tagok között. — Csak üdvözölni tudom az új törvényjavaslatnak azt az intézkedését, amely több lehetőséget ad ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek szolgáltatási és értékesítési feladatokat is ellássanak. Ilyen munkákra óriási tartalékaink vannak, jobb termés esetén például megyénkben is évente több száz vagon gyümölcs- és zöldségfélét tudnak majd feldolgozni. A megyében jelenleg csak tíz termelőszövetkezét foglalkozik folyamatosan, 37 pedig időszakosan tejfölözéssel, de egy sem foglalkozik tejfel- dolgozással. Sok szállítóeszköz szabadulna fel, ha a feldolgozás jelentősebb részét helyben végeznék. Ennek érdekében helyes volna az anyagi ösztönzés rendszerét is felülvizsgálni. — Nagy lehetőségeket látunk a mezőgazdasági termékek előfeldolgozására. Továbbá a szövetkezetek és más 1 szervek együttműködésének elmélyítésére. Szélesebb körű kooperációt kellene kialakítani a szövetkezetek, illetve a konzervipar, az OKISZ, az erdészet, az építőipar és a MÉK között. Az együttműködésben kölcsönösen megtalálnák számításaikat. Termelőszövetkezeteink keresik annak lehetőségét is, hogy a mezőgazdasági termeléssel egyidőben szolgáltatási és értékesítési feladatokat is elvégezhessenek. Ez jól kiegészíti az ipar és a kereskedelem tevékenységét és hasznos az egész népgazdaság számára. A melléküzemági tevékenység körének szélesítése azért is kívánatos, hogy a tsz-tag- ságot lehetőleg egész évben és teljes számban foglalkoztathassák a gazdaságok. Ez azonban meglehetősen nehéz feladat, sokoldalú szervező munkát igényel a szövetkezetek vezetőitől. Az új szövetkezeti törvényre való áttérés általában is alapos előkészületeket, átgondolt intézkedéseket követel. A most benyújtott törvénytervezetek arra utalnak, hogy a párt és a kormány következetesen harcol a fejlődés jobb feltételeinek megteremtéséért. Az utóbbi hónapokban lezajlott termelőszövetkezeti közgyűlések hangot is adtak a parasztság elégedettségének, s egyben érettségének, alkotni akarásának is. A szövetkezeti mozgalom erejéről tanúskodik, hogy bár megyénkben rég nem tapasztalt nagyarányú ár- és belvíz, majd aszály pusztított, mégis mindenki derekasan helytállt, s ennek eredményei is vannak. A képviselő a törvényjavaslatokat elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. A fejlődés bÍYánja á földtörvényt Tisztelt országgyűlés! — Választóim nevében szeretettel köszöntöm a tisztelt országgyűlést. En- ' gedjék meg, hogy köszönetét mondjak pártunknak és kormányunknak a dolgozó parasztság érdekében, anyagi és kulturális téren kifejtett intézkedéseiért, ezen- belül is az országgyűlésben most tárgyalt földjogi törvényjavaslat és a termelőszövetkezeti törvényjavaslat elkészítése érdekében kifejtett munkáért. El kell mondanom, a tisztelt országgyűlésnek, hogy megyénk mezőgazdaságának dolgozói fokozott figyelemmel kísérik az országgyűlés mostani munkáját is. Mindannyiunk előtt ismert, hogy a termelőszövetkezetek tömeges megalakulása előtt és az azt követő időszakban alkotott földbirtokpolitikai jogszabályok a termelőszövetkezeti mozgalom előrehaladásával elavultak. Az elmúlt években már nem szolgálták a fejlődést, nem adtak lehetőséget a földtulajdonnal kapcsolatban felvetődő problémák megoldására. Ezt már korábban pártunk IX. kongresszusa és a termelőszövetkezetek I. országos kongresszusa is megállapította. — Szükség volt téhát új törvénytervezet elkészítésére, amelynek birtokában lehetőség nyílik a földtulajdon, a földhasználat továbbfejlesztésére. A tisztelt országgyűlés előtt ismert, hogy a gyakorlat követelményeinek megfelelően, alapos előkészítő munka után elkészült a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslat. A törvény célja — mint ahogy azt a tervezete előszava tartalmazza —, hogy megteremtse á földtulajdon és a földhasználat egységét a szövetkezeti gazdálkodás biztonságához fűződő alapvető politikai és gazdasági egységet. — A gazdaságirányítás reformja is megköveteli a nagyüzemi földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztését. Mint ismeretes, jelenleg a mezőgazdasági termelőszövetkezetek még nem tulajdonosai az általuk használt földterületeknek, hanem azok a termelőszövetkezetek tagjainak, az államnak, a termelőszövetkezeteken kívül álló más személyeknek a tulajdonában vannak. A most elkészített törvényjavaslat lényegesen csökkenti majd a föld tulajdonjoga és használata körüli vitákat. — Egyértelműen kimondja a jogszabály azt Is, hogy az állam által a termelő- szövetkezet használatába adott földek is a termelő- szövetkezet tulajdonába mennek át. Ez az intézkedés olyan magas fokú bizalom jele államunk részéről a termelőszövetkezeti parasztság iránt, amely számunkra nagyon megnyugtató, s további jó munkára búzdít. Megígérhetjük, hogy termelőszövetkezeti parasztságunk rászolgál majd erre a nagy bizalomra. — Tisztelt országgyűlés! A törvényjavaslat egyértelműen rendezi a személyi földulajdon és földhasználat kérdéseit is, úgy a külterületen, mint zárt kertekben. E kérdésnél messzemenően biztosított a termelőszövetkezeti, a népgazdasági és az egyéni érdekek összhangja. Biztosítja a törvényjavaslat, hogy a kialakított, illetve rendezett zárt kertek valóban azt a célt szolgálják, amelynek érdekében létrehozták, illetve kialakították azokat. — Jelentős intézkedése a törvényjavaslatnak az is, hogy a termelőszövetkezet tagjai és más földhasználó tulajdonosok felajánlhatják ingatlanaikat a termelőszöBorivó Károly: vetkezetnek és annak joga van azt elfogadni, illetve megvásárolni. — Jelentős segítséged nyújt továbbá a termelőszövetkezeteknek az az intézkedés, hogy tagjaik részére a háztáji föld mellett lakóházépítés céljára ingye- gyesen engedhetnek át földterületet. — Termelőszövetkezeteink nagy része az elmúlt években egészségesen fejlődött, megérett a bizalomra, úgy gazdálkodik, és olyan termelési eredményeket ér el, amelyek szilárd alapot biztosítanak további fejlődésükhöz. — Meg kell azonban jegyezni, a mezőgazdaság olyan üzem, amely ki van tévé az időjárás állandó viszontagságainak, olyan természeti csapások jöhetnek közbe, amelyeket előre nem láthattunk. Éppen ezért sokkal nagyobb türelmet igényel a felsőbb vezetők részéről, mint például egy ipari üzem. Ez évben is nagyon sok elemi csapás érte megyénket. Egy részében a belvíz mia'tt nagy területen egyáltalán nem, másutt pedig csak részben lehetett — megkésve •— elvégezni a tavaszi talajelőkészítési és vetési munkálatokat. A késői művelés, vetés befejezése után pedig több mint két hónapig egyáltalán nem volt eső. Az ilyen területeken dolgozó parasztemberek a legnagyobb erőfeszítések árán sem tudták, illetve tudják terveiket teljesíteni. A termelőszövetkezeti törvénnyel kapcsolatban is sok vita folyt. Megtárgyaltuk, sok kérdés vetődött fel, s ezekben mindig benne volt a felelősség érzete, Mindenki, aki hozzászólt a vita során, érezte a maga felelősségét. Mégis a legtöbbször az vetődött fel, hogy nem sértjük-e meg túlságosan a termelőszövetkezeti demokráciát, hogy vajon nem uraiko- dik-e el a tsz-ekben a parancsolgatás, a demokrácia megsértése. Ott is az volt, és most is az a véleményem, hogy nincs okunk aggodalomra, hiszen a törvény is határozottan leszögezi, hogy a termelőszövetkezeten belül azoké lesz a jog, akik kötelességüket is teljesítik. Ha pedig ez így van — ennek érvényt szerzünk — és vezetők és beosztottak, fizikai és szellemi dolgozók egyaránt eleget tesznek kötelességüknek, akkor egyre kevesebb lesz a súrlódás és elkerülhetjük a törvénytelenségeket. — Tisztelt országgyűlés! összességében megállapíthatjuk, hogy a földjogi törvényjavaslat szocialista fejlődésünk jelenlegi szakaszában messzemenően, demokratikusan biztosítja az állami, a szövetkezeti, az egyéb érdekek összhangját, s feltétlenül jól szolgálja majd a szövetkezeti földtulajdon fokozatos kialakítását. — Az elmondottak alapján a földjogi törvényja- vaslatot és a termelőszövetkezeti törvényjavaslatot a magam részéről elfogadom és a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra javaslom. Aki dolgozik, az kapjon háztáji földet Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvényjavaslathoz két vonatkozásban kívánok hozzászólni — mondotta bevezetőben. — Egyrészt a háztáji földdel kapcsolatos szabályozáshoz, másrészt a termelőszövetkezeti közgyűlés és részközgyűlés határozat- képességének kérdéséhez. Az eddigi jogi szabályozás több olyan kérdést kizárólagos jelleggel a közgyűlés feladatkörébe utal, amelyeknél a döntés gyors meghozatala mind a szövetkezet, mind a népgazdaság szempontjából na- . gyón lényeges. A tsz-tagság nagy létszáma, a határozat- képességgel kapcsolatos túlzott követelmények azonban nehézkessé teszik a rendkívüli közgyűlések összehívását. Az új gazdasági mechanizmus viszonyai között, amikor a termelőszövetkezetekben is előtérbe kerül a vállalatszerű gazdálkodás, a késedelmeskedés helyrehozhatatlan károkat okozna, komoly hátrányokat jelentene. A termelőszövetkezetek gyorsabb ütemű fejlesztése, az elavult szabályoknak újakkal való felcserélése parancsolóan megköveteli az új termelőszövetkezeti törvény megalkotását. Ilyen kérdés — többek között — a háztáji földdel kapcsolatos jogosultság, a háztáji földhasználat. Számtalan problémát vetett fel és nem megnyugtató helyzetet alakított ki ebben a kérdésben az eddigi szabályozás. Az eddigi szabályozás szerint a háztáji föld használatára a termelőszövetkezet tagja a vele közös háztartásban élő családtagjaival együtt jogosult, vagyis érvényesült az „egy család — egy háztáji” elv. A háztáji földnek közös háztartáshoz kötése — nem kevés esetben gazdasági egyenlőtlenséghez vezetett a termelőszövetkezet tagjai között. Ugyanis a közös háztartásban, a közös fedél alatt élők közül csak az egyiknek lehetett háztáji földje, a másik ebből ki volt zárva, bármennyire is lelkiismeretesen, becsületesen dolgozott a tsz-ben. — Tovább növelte a feszültséget e szabályozásnak olyan értelmezése, hogy a tagsági viszony formális fennállása esetén is minden tsz-tagnak háztáji földhasználatot kell biztosítani, gyakorlatilag háztáji földet kiadni. Ennek megfelelően háztáji földre voltak jogosultak mindazok, akik csupán névlegesen szerepeltek a szövetkezetben, tényleges tagokká soha nem váltak, a termelőszövetkezet munkájába soha részt nem vettek, vagy csak tessék-lássék módon dolgoztak. S érdekes módon az ilyen „tagok” az igényeket illetően nem voltak szerények, ők követelték a legnagyobb darab és természetesen a legjobb minőségű háztáji földet. E céljuk elérésére a fellebbezés, a panasz és a panaszkodás minden lehetőségét és fórumát igénybe vették, a községi párt- és állami szervektől a központi szervekig. — Megnyugtatónak tartom e problémák megszüntetésére a törvényjavaslat 72, 73, 74 és 75. szakaszában foglaltakat. E szabályozás alapján a termelőszövetkezet tagja, amennyiben a tsz által meghatározott munka- mennyiséget teljesítette, jogot kap a háztáji földhasználatra függetlenül attól, hogy a közös háztartásban élő családok közül többen tagjai a termelőszövetkezetnek. — Meggyőződésem, hogy az új szabályozást a termelőszövetkezetek tagsága igazságosnak tartja és megelégedéssel fogadja. A törvényjavaslat ugyanis azt az alapigazságot juttatta kifejezésre, hogy a szövetkezeti tagok joga csak ólyán mértékig terjedhet* ami-. lyen mértékben eléget tesznek tagsági kötelezettségüknek. A törvényjavaslatot figyelembe véve szövetkezetünkben felmérést végeztünk, s megállapítottuk, hogy nálunk a háztáji föld egészét tekintve említésre méltó növekedés nem lesz. A tagok között kétségtelenül bekövetkezik a háztáji föld bizonyos átrendezése a jól dolgozók javára, ami viszont igazságos lesz. — Tisztelt képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy felszólalásomban véleményemet nyilvánítsam a törvényjavaslat 21. paragrafusának első bekezdésével kapcsolatban is. A törvény- javaslatnak e részét szó szerint idézem: „a közgyűlés határozatképes, ha azon a tagoknak legalább kétharmada jelen van”. A határozatképességben a kétharmados megjelenési arányt túlzott követelménynek tartom. Az eddigi szabályozás is ezt kívánta meg, de ez a gyarkorlatban nem vált be. Mondjuk meg, hogy ezt a megjelenési arányt lényegében csak A zárszámadási közgyűlésen értük el, mert ez együtt járt pénzbeni részesedésosztással és földjáradék fizetéssel. — Legyen szabad szóvá- ténnem, hogy alkotmányunk értelmében az országgyűlés határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek legalább fele jelen van. Továbbá a tanácstörvény alapján a tanács akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. E határozatképesség-rendszer az államhatalom központi szervénél és helyi szerveinél jól bevált. Úgy vélem, jogosan lehet feltenni azt a kédést, hogy miért van szükség a termelőszövetkezetek esetében magasabb követelmény támasztására. ' — Az elmondottak alapján javaslom, hogy a tisztelt országgyűlés a törvény- javaslat 22. paragrafusának második bekezdésében foglalt szabályozást a következő megszövegezésben hagyja jóvá: „A részközgyűlés határozatképes, ha azon a részközgyűlést tartó csoporthoz, illetőleg szervezeti egységhez tartozó tagoknak több mint fele jelen van.’' — A törvénytervezetet —1 a javasolt módosítással — elfogadásra ajánlom a tio* telt országgyűlésnek.
