Kelet-Magyarország, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-29 / 230. szám

Szabolcsi képviselők csütörtöki Orosz Ferencs A két törvény a termelőszövetkezetek szilárdítását sz olgálja Tisztelt országgyűlés! — Néhány évvel ezelőtt ugyanebben a teremben született döntés mezőgazda­ságunk jövőjéről, amikor az országgyűlés állást foglalt a magyar mezőgazdaság szo­cialista átszervezése mel­lett. Dolgozó parasztságunk a párt vezetésével, a mun­kásosztály és az egész tár­sadalom segítségével forra­dalmi módon megvalósítot­ta nagy történelmi célját. Az átszervezés a munkásosztály és a parasztság közös ér­dekeinek megfelelően zaj­lott le. E nagy történelmi változás továbbvitelét hiva­tott elősegíteni a most be­nyújtott két' törvényjavaslat. Meggyőződésem, hogy mind­két törvény jól szolgálja majd a termelőszövetkeze­tek további megszilárdulá­sát, a szocialista tulajdon- viszonyok erősödését, a tartalmában, formájában magasabb szintre lépett munkás—paraszt szövetség fejlődését. — A termelőszövetkezete­ket érintő régi rendelkezé­sek betöltötték hivatásukat. A gazdálkodásban rejlő nagyobb lehetőségek, tarta­lékok kihasználásához, az alkotó, kezdeményező mun­ka kibontakozásához most már új törvények, jogsza­bályok szükségesek. Ezt pa­rasztságunk a legkülönbö­zőbb fórumokon nyilvání­totta ki. — Az új szövetkezeti tör­vényjavaslat reálisan vet számot a termelőszövetke­zetek jelenlegi helyzetével és jövőjével, elősegíti, hogy. az új gazdasági mechaniz­mus feltételei között meg­állják helyüket, versenyké­pesek legyenek, kihasznál­hassák természetes erőfor­rásaikat és magasabb fokon érvényesítsék a szövetkezeti demokráciát. Szövetkezeti parasztságunk egyértelmű kívánsága, hogy az új tör­Bojior Miklósi vény megfelelően szabá­lyozza a tsz-tagságra vo­natkozó előírásokat. Uj megfogalmazást, tartalmat kell adni a tagok jogainak és kötelezettségeinek. Ma még sok helyen olyan tago­kat is nyilvántartanak, akik a szövetkezetekben soha nem végeztek rendszeres munkát, csak jogaikkal él­nek, de kötelezettségeiknek nem tesznek eleget. A tör­vényjavaslat megteremti a tsz-tagság jogai és kötele­zettségei közötti összhangot. Helyesnek tartom, hogy a közös gazdaságban végzett munka legyen a jogok alap­ja, azok döntsenek a szö­vetkezet életéről, akik a munkából is rendszeresen kiveszik részüket. A pártoló tagság intézményének meg­szüntetésével messzemenően egyetértek. — Általános helyeslésre talál az új törvénynek a háztáji gazdálkodásra vo­natkozó fejezete is. A régi törvény a közös háztartás feltételeihez és' nem a tag­sági viszonyhoz, illetve a közösben végzett munkához szabta a háztáji juttatások mértékét. Ez sok esetben szembeállította a tsz-tagot a vezetőséggel és az igazolást kiadó községi tanáccsal. Egyes családokon belül is nehézséget okozott, rontotta a falu közhangulatát. Az új törvényjavaslat a tagság igazságérzetével találkozik. A háztáji föld rendezése kedvezően hat a munkaerő- helyzetre. ösztönzést ad a fiataloknak, hogy maradja­nak falujukban, s nagyobb megbecsülést jelent a falusi asszonyok számára. Számol­ni lehet azzal, hogy a jelen­leg családtagként dolgozó , fiatalok és nők jelentős ré­sze felvételét kéri majd a közösbe. A megyében már ez év első felében ötezer- nyolcszázan kérték felvéte­lüket a termelőszövetkeze­tekbe. — Szabolcs-Szatmár me­gyében a házáji gazdaságok éveftte mintegy másfél mil­liárd forint értékű mező- gazdasági cikket termelnek. A népgazdaság számára te­hát fontos, hogy a közös gazdaságok állandó fejlesz­tése mellett a háztáji ter­melést is megfelelő szinten tartsuk. Az új törvényjavas­lat lehetőséget nyújt a ház­tájiak további tartalékainak feltárására és kihasználásá­ra. Lehetővé teszi azt is, hogy a háztáji állatállomány arányosabban oszoljon meg a tsz-tagok között. — Csak üdvözölni tudom az új törvényjavaslatnak azt az intézkedését, amely több lehetőséget ad ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek szol­gáltatási és értékesítési fel­adatokat is ellássanak. Ilyen munkákra óriási tartaléka­ink vannak, jobb termés esetén például megyénkben is évente több száz vagon gyümölcs- és zöldségfélét tudnak majd feldolgozni. A megyében jelenleg csak tíz termelőszövetkezét foglalko­zik folyamatosan, 37 pedig időszakosan tejfölözéssel, de egy sem foglalkozik tejfel- dolgozással. Sok szállítóesz­köz szabadulna fel, ha a feldolgozás jelentősebb ré­szét helyben végeznék. En­nek érdekében helyes volna az anyagi ösztönzés rendsze­rét is felülvizsgálni. — Nagy lehetőségeket lá­tunk a mezőgazdasági ter­mékek előfeldolgozására. Továbbá a szövetkezetek és más 1 szervek együttműködé­sének elmélyítésére. Széle­sebb körű kooperációt kel­lene kialakítani a szövetke­zetek, illetve a konzervipar, az OKISZ, az erdészet, az építőipar és a MÉK között. Az együttműködésben köl­csönösen megtalálnák szá­mításaikat. Termelőszövetkezeteink keresik annak lehetőségét is, hogy a mezőgazdasági ter­meléssel egyidőben szolgál­tatási és értékesítési fel­adatokat is elvégezhessenek. Ez jól kiegészíti az ipar és a kereskedelem tevékenysé­gét és hasznos az egész nép­gazdaság számára. A mel­léküzemági tevékenység kö­rének szélesítése azért is kívánatos, hogy a tsz-tag- ságot lehetőleg egész évben és teljes számban foglalkoz­tathassák a gazdaságok. Ez azonban meglehetősen ne­héz feladat, sokoldalú szer­vező munkát igényel a szö­vetkezetek vezetőitől. Az új szövetkezeti tör­vényre való áttérés általá­ban is alapos előkészülete­ket, átgondolt intézkedése­ket követel. A most benyúj­tott törvénytervezetek arra utalnak, hogy a párt és a kormány következetesen harcol a fejlődés jobb felté­teleinek megteremtéséért. Az utóbbi hónapokban lezaj­lott termelőszövetkezeti köz­gyűlések hangot is adtak a parasztság elégedettségének, s egyben érettségének, al­kotni akarásának is. A szö­vetkezeti mozgalom erejé­ről tanúskodik, hogy bár megyénkben rég nem ta­pasztalt nagyarányú ár- és belvíz, majd aszály pusztí­tott, mégis mindenki dere­kasan helytállt, s ennek eredményei is vannak. A képviselő a törvényja­vaslatokat elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. A fejlődés bÍYánja á földtörvényt Tisztelt országgyűlés! — Választóim nevében szeretettel köszöntöm a tisztelt országgyűlést. En- ' gedjék meg, hogy köszönetét mondjak pártunknak és kormányunknak a dolgozó parasztság érdekében, anya­gi és kulturális téren ki­fejtett intézkedéseiért, ezen- belül is az országgyűlésben most tárgyalt földjogi tör­vényjavaslat és a termelő­szövetkezeti törvényjavaslat elkészítése érdekében kifej­tett munkáért. El kell mon­danom, a tisztelt országgyű­lésnek, hogy megyénk me­zőgazdaságának dolgozói fo­kozott figyelemmel kísérik az országgyűlés mostani munkáját is. Mindannyiunk előtt is­mert, hogy a termelőszövet­kezetek tömeges megalaku­lása előtt és az azt követő időszakban alkotott földbir­tokpolitikai jogszabályok a termelőszövetkezeti mozga­lom előrehaladásával el­avultak. Az elmúlt években már nem szolgálták a fej­lődést, nem adtak lehetősé­get a földtulajdonnal kap­csolatban felvetődő problé­mák megoldására. Ezt már korábban pártunk IX. kong­resszusa és a termelőszö­vetkezetek I. országos kong­resszusa is megállapította. — Szükség volt téhát új törvénytervezet elkészítésé­re, amelynek birtokában le­hetőség nyílik a földtulaj­don, a földhasználat to­vábbfejlesztésére. A tisztelt országgyűlés előtt ismert, hogy a gyakorlat követel­ményeinek megfelelően, alapos előkészítő munka után elkészült a földtulaj­don és a földhasználat to­vábbfejlesztéséről szóló tör­vényjavaslat. A törvény célja — mint ahogy azt a tervezete előszava tartalmaz­za —, hogy megteremtse á földtulajdon és a földhasz­nálat egységét a szövetke­zeti gazdálkodás biztonsá­gához fűződő alapvető poli­tikai és gazdasági egységet. — A gazdaságirányítás reformja is megköveteli a nagyüzemi földtulajdon és földhasználat továbbfejlesz­tését. Mint ismeretes, jelen­leg a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek még nem tulajdonosai az általuk hasz­nált földterületeknek, hanem azok a termelőszövetkezetek tagjainak, az államnak, a termelőszövetkezeteken kí­vül álló más személyeknek a tulajdonában vannak. A most elkészített törvényja­vaslat lényegesen csökkenti majd a föld tulajdonjoga és használata körüli vitákat. — Egyértelműen kimond­ja a jogszabály azt Is, hogy az állam által a termelő- szövetkezet használatába adott földek is a termelő- szövetkezet tulajdonába mennek át. Ez az intézke­dés olyan magas fokú biza­lom jele államunk részéről a termelőszövetkezeti pa­rasztság iránt, amely szá­munkra nagyon megnyug­tató, s további jó munkára búzdít. Megígérhetjük, hogy termelőszövetkezeti paraszt­ságunk rászolgál majd erre a nagy bizalomra. — Tisztelt országgyűlés! A törvényjavaslat egyértel­műen rendezi a személyi földulajdon és földhasználat kérdéseit is, úgy a külterü­leten, mint zárt kertekben. E kérdésnél messzemenően biztosított a termelőszövet­kezeti, a népgazdasági és az egyéni érdekek összhangja. Biztosítja a törvényjavaslat, hogy a kialakított, illetve rendezett zárt kertek való­ban azt a célt szolgálják, amelynek érdekében létre­hozták, illetve kialakították azokat. — Jelentős intézkedése a törvényjavaslatnak az is, hogy a termelőszövetkezet tagjai és más földhasználó tulajdonosok felajánlhatják ingatlanaikat a termelőszö­Borivó Károly: vetkezetnek és annak joga van azt elfogadni, illetve megvásárolni. — Jelentős segítséged nyújt továbbá a termelő­szövetkezeteknek az az in­tézkedés, hogy tagjaik ré­szére a háztáji föld mellett lakóházépítés céljára ingye- gyesen engedhetnek át föld­területet. — Termelőszövetkezeteink nagy része az elmúlt évek­ben egészségesen fejlődött, megérett a bizalomra, úgy gazdálkodik, és olyan ter­melési eredményeket ér el, amelyek szilárd alapot bizto­sítanak további fejlődésük­höz. — Meg kell azonban je­gyezni, a mezőgazdaság olyan üzem, amely ki van tévé az időjárás állandó viszontag­ságainak, olyan természeti csapások jöhetnek közbe, amelyeket előre nem láthat­tunk. Éppen ezért sokkal nagyobb türelmet igényel a felsőbb vezetők részéről, mint például egy ipari üzem. Ez évben is nagyon sok elemi csapás érte me­gyénket. Egy részében a belvíz mia'tt nagy területen egyáltalán nem, másutt pe­dig csak részben lehetett — megkésve •— elvégezni a ta­vaszi talajelőkészítési és ve­tési munkálatokat. A késői művelés, vetés befejezése után pedig több mint két hónapig egyáltalán nem volt eső. Az ilyen területeken dolgozó parasztemberek a legnagyobb erőfeszítések árán sem tudták, illetve tud­ják terveiket teljesíteni. A termelőszövetkezeti tör­vénnyel kapcsolatban is sok vita folyt. Megtárgyaltuk, sok kérdés vetődött fel, s ezekben mindig benne volt a felelősség érzete, Minden­ki, aki hozzászólt a vita so­rán, érezte a maga felelős­ségét. Mégis a legtöbbször az vetődött fel, hogy nem sért­jük-e meg túlságosan a ter­melőszövetkezeti demokráci­át, hogy vajon nem uraiko- dik-e el a tsz-ekben a pa­rancsolgatás, a demokrácia megsértése. Ott is az volt, és most is az a véleményem, hogy nincs okunk aggoda­lomra, hiszen a törvény is határozottan leszögezi, hogy a termelőszövetkezeten be­lül azoké lesz a jog, akik kötelességüket is teljesítik. Ha pedig ez így van — en­nek érvényt szerzünk — és vezetők és beosztottak, fizi­kai és szellemi dolgozók egyaránt eleget tesznek kö­telességüknek, akkor egyre kevesebb lesz a súrlódás és elkerülhetjük a törvényte­lenségeket. — Tisztelt országgyűlés! összességében megállapít­hatjuk, hogy a földjogi tör­vényjavaslat szocialista fej­lődésünk jelenlegi szakaszá­ban messzemenően, de­mokratikusan biztosítja az állami, a szövetkezeti, az egyéb érdekek összhangját, s feltétlenül jól szolgálja majd a szövetkezeti földtulajdon fokozatos kialakítását. — Az elmondottak alap­ján a földjogi törvényja- vaslatot és a termelőszövet­kezeti törvényjavaslatot a magam részéről elfogadom és a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra javaslom. Aki dolgozik, az kapjon háztáji földet Tisztelt országgyűlés! Ked­ves elvtársak! A mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekről szóló tör­vényjavaslathoz két vonat­kozásban kívánok hozzá­szólni — mondotta beveze­tőben. — Egyrészt a háztáji földdel kapcsolatos szabá­lyozáshoz, másrészt a ter­melőszövetkezeti közgyűlés és részközgyűlés határozat- képességének kérdéséhez. Az eddigi jogi szabályozás több olyan kérdést kizárólagos jelleg­gel a közgyűlés feladatköré­be utal, amelyeknél a dön­tés gyors meghozatala mind a szövetkezet, mind a nép­gazdaság szempontjából na- . gyón lényeges. A tsz-tagság nagy létszáma, a határozat- képességgel kapcsolatos túl­zott követelmények azonban nehézkessé teszik a rend­kívüli közgyűlések összehí­vását. Az új gazdasági me­chanizmus viszonyai között, amikor a termelőszövetke­zetekben is előtérbe kerül a vállalatszerű gazdálkodás, a késedelmeskedés helyre­hozhatatlan károkat okoz­na, komoly hátrányokat je­lentene. A termelőszövetke­zetek gyorsabb ütemű fej­lesztése, az elavult szabá­lyoknak újakkal való fel­cserélése parancsolóan meg­követeli az új termelőszö­vetkezeti törvény megalko­tását. Ilyen kérdés — többek között — a háztáji földdel kapcsolatos jogosultság, a háztáji földhasználat. Szám­talan problémát vetett fel és nem megnyugtató hely­zetet alakított ki ebben a kérdésben az eddigi szabá­lyozás. Az eddigi szabályo­zás szerint a háztáji föld használatára a termelőszö­vetkezet tagja a vele közös háztartásban élő családtag­jaival együtt jogosult, vagy­is érvényesült az „egy csa­lád — egy háztáji” elv. A háztáji földnek közös ház­tartáshoz kötése — nem ke­vés esetben gazdasági egyenlőtlenséghez vezetett a termelőszövetkezet tagjai között. Ugyanis a közös ház­tartásban, a közös fedél alatt élők közül csak az egyiknek lehetett háztáji földje, a másik ebből ki volt zárva, bármennyire is lel­kiismeretesen, becsületesen dolgozott a tsz-ben. — Tovább növelte a fe­szültséget e szabályozásnak olyan értelmezése, hogy a tagsági viszony formális fennállása esetén is minden tsz-tagnak háztáji földhasz­nálatot kell biztosítani, gya­korlatilag háztáji földet ki­adni. Ennek megfelelően háztáji földre voltak jogo­sultak mindazok, akik csu­pán névlegesen szerepeltek a szövetkezetben, tényleges tagokká soha nem váltak, a termelőszövetkezet mun­kájába soha részt nem vet­tek, vagy csak tessék-lássék módon dolgoztak. S érdekes módon az ilyen „tagok” az igényeket illetően nem vol­tak szerények, ők követelték a legnagyobb darab és ter­mészetesen a legjobb minő­ségű háztáji földet. E céljuk elérésére a fellebbezés, a pa­nasz és a panaszkodás minden lehetőségét és fóru­mát igénybe vették, a köz­ségi párt- és állami szervek­től a központi szervekig. — Megnyugtatónak tartom e problémák megszüntetésé­re a törvényjavaslat 72, 73, 74 és 75. szakaszában fog­laltakat. E szabályozás alap­ján a termelőszövetkezet tagja, amennyiben a tsz ál­tal meghatározott munka- mennyiséget teljesítette, jo­got kap a háztáji földhasz­nálatra függetlenül attól, hogy a közös háztartásban élő családok közül többen tagjai a termelőszövetkezet­nek. — Meggyőződésem, hogy az új szabályozást a terme­lőszövetkezetek tagsága igazságosnak tartja és megelégedéssel fogadja. A törvényjavaslat ugyanis azt az alapigazságot juttatta ki­fejezésre, hogy a szövetke­zeti tagok joga csak ólyán mértékig terjedhet* ami-. lyen mértékben eléget tesz­nek tagsági kötelezettségük­nek. A törvényjavaslatot fi­gyelembe véve szövetkeze­tünkben felmérést végez­tünk, s megállapítottuk, hogy nálunk a háztáji föld egészét tekintve említésre méltó növekedés nem lesz. A tagok között kétségtelenül bekövetkezik a háztáji föld bizonyos átrendezése a jól dolgozók javára, ami viszont igazságos lesz. — Tisztelt képviselőtár­saim! Engedjék meg, hogy felszólalásomban vélemé­nyemet nyilvánítsam a tör­vényjavaslat 21. paragrafu­sának első bekezdésével kapcsolatban is. A törvény- javaslatnak e részét szó szerint idézem: „a közgyűlés határozatképes, ha azon a tagoknak legalább kéthar­mada jelen van”. A határo­zatképességben a kétharma­dos megjelenési arányt túl­zott követelménynek tartom. Az eddigi szabályozás is ezt kívánta meg, de ez a gyarkorlatban nem vált be. Mondjuk meg, hogy ezt a megjelenési arányt lényegé­ben csak A zárszámadási közgyűlésen értük el, mert ez együtt járt pénzbeni ré­szesedésosztással és földjá­radék fizetéssel. — Legyen szabad szóvá- ténnem, hogy alkotmányunk értelmében az országgyűlés határozatképes, ha az ülé­sen a képviselőknek lega­lább fele jelen van. Továb­bá a tanácstörvény alapján a tanács akkor határozatké­pes, ha tagjainak több mint fele jelen van. E határozat­képesség-rendszer az állam­hatalom központi szervénél és helyi szerveinél jól be­vált. Úgy vélem, jogosan le­het feltenni azt a kédést, hogy miért van szükség a termelőszövetkezetek eseté­ben magasabb követelmény támasztására. ' — Az elmondottak alap­ján javaslom, hogy a tisz­telt országgyűlés a törvény- javaslat 22. paragrafusának második bekezdésében fog­lalt szabályozást a követke­ző megszövegezésben hagy­ja jóvá: „A részközgyűlés határozatképes, ha azon a részközgyűlést tartó csoport­hoz, illetőleg szervezeti egy­séghez tartozó tagoknak több mint fele jelen van.’' — A törvénytervezetet —1 a javasolt módosítással — elfogadásra ajánlom a tio* telt országgyűlésnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom