Kelet-Magyarország, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-23 / 225. szám

(Folytatás ax 1. oldalról) Izrael támadása ismét felveti az ENSZ előtt az agresszió politikájával szem­beni magatartás kérdését. Vssr megengedjük a hódí­tóknak, hogy a megszállt te­rületeket politikai alkú tár­gyává tegyék és ezáltal mintegy megjutalmazzuk őket az elkövetett bűncse­lekményekért, vagy pedig a hódítók csapatainak azon­nali kivonását követeljük. Az események logikája vá­laszút elé állítja az ENSZ tagállamait: vagy megféke­zik, vagy támogatják az agresszort. Európa biztonságáért A Szovjetunió külügymi­nisztere ezután rátért az európai helyzetre, az euró­pai biztonság kérdésére. Hangoztatta: a Szovjetunió más európai államokhoz ha­sonlóan, meg van győződve arról, hogy meg lehet te­remteni az olyan Európát, amelyben minden egyes ál­lam, minden egyes nép biz­tonsága egyben mindany- nyiunk biztonságát jelente­né. Hozzáfűzte: ezt a meg­győződést alátámasztja, hogy erősödik a törekvés a kon­tinens kelet—nyugati kap­csolatainak enyhítésére, a kölcsönösen előnyös együtt­működés megteremtésére. Az erre vonatkozó konkrét javaslatok amelyeket a Szovjetunió és az európai szocialista országok tettek, jól ismertek. A szovjet kormány már többször felhívta a közgyű­lés figyelmét arra, hogy mekkora veszélyt jelent a világ e két egymással szembenálló katonai-politi­kai csoportosulása. Ezt a Varsói Szerződés tagállamai is több ízben kijelentették. Elhangzott ez a megállapí­tás Karlovy Vary-ban is. A veszélyt még csak fokozta az a körülmény, hogy a NATO-ban vezető szerepet betöltő nagyhatalom háborút folytat a vietnami nép el­len, védelmezi a közel-kele­ti agresszort és szinte az egész világot, behálózta tá­maszpontjaival. A nemzet­közi feszültség észrevehe­tően enyhülne, ha a katonai tömböket feloszlatnák. A tömböket nem mi találtuk ki — hangsúlyozta Gromiko. A Szovjetunió és más szo­cialista országok javasol­ják: oszlassák fel egyidejű­leg az Észak-Atlanti Szö­vetséget és az ellensúlyozá­sára létrehozott Varsói Vé­delmi Szerződést, vagy pe­dig első lépésként egyezze­nek meg a két szövetség ka­tonai szervezeteinek felszá­molásában. Előtérbe került az agresszió meghatározása Az agresszió nemzetközi- jogi meghatározásának so­kat vitatott kérdéséről Gro­miko a következőket mon­dotta: manapság főképp az egyre gyakoribbá vált fegy­veres támadások, szuverén államok bombázása és terü­letek elfoglalása, a nemzeti felszabadító mozgalmak fegyveres elnyomására irá­nyuló kísérletek, revasvá- gyó felhívások veszélyezte­tik a békét. Az ENSZ-nek elsőrendű kötelessége, hogy minden megnyilvánulásában és mindenhol gúzsba kösse az agresszió politikáját. A szónok rámutatott, hogy a Szovjetunió már a második világháború előtt felvetette az agresszió pon­tos nemzetközi-jogi megha­tározásának kérdését és hangsúlyozta, hogy a jelen­legi helyzetben teljes súlyá­ban kerül előtérbe az ag­resszió meghatározásának feladata. Sajnos — jegyezte meg — az ENSZ immár húsz esztendeje halogatja e feladat érdembeni megoldá­sát. És ha ez valakinek kedvére van, az bizonyára nem a békeszerető államok közé tartozik. Gromiko ezután így foly­tatta: Ha egy vagy több állam hadüzenettel vagy anélkül fegyveres erővel betör más állam területére, bombázza annak területét, odaküldi szárazföldi, tengeri és légi­erőit az illető állam kor­mányának engedélye nélkül, ha tengeri blokádot létesít más állam partjai mentén vagy kikötői előtt, vajon ezekben az esetekben két­ségbe vonható-e, hogy ez agresszió és hogy kit terhel a felelősség miatta? Természetesen feltételez­hető, hogy egyesek, akiknek nem érdeke a béke meg­szilárdítása, az agresszió meghatározásának kidolgo­zását épp úgy akadályozni fogják, mint korábban tet­ték. Megint előhozakodnak majd azokkal az érvekkel, amelyeket már többször hallottunk a népszövetség­ben, később pedig itt, az ENSZ-ben, hogy tulajdon­képpeni nem lehet határt vonni a támadás és a táma­dás elleni védekezés között. Megint hivatkozni fognak azokra az ideológiai ellen­tétekre, amelyek miatt állí­tólag nem lehet közös neve­zőre jutni ebben a kérdés­ben. Ha azonban az államokat politikájukban békeszerető törekvések vezérlik, ha tár­gyilagosan és becsületesen közelítik meg a nemzetközi eseményeket, akkor nem nehéz megállapítani, hogy ki az, aki betör az idegen házbá és ki az, aki védeke­zik, függetlenül attól, hogy mi a világnézete a házi­gazdának és a támadónak. Aki más nézőpontra he­lyezkedik, az az agressziót ösz­tönzi. Egy követ fúj azok­kal, akik összetűzés esetén eszmei érvként fegyvert ra­gadnak és készek agyonlő­ni a számukra kedvezőtlen ideológiát, s vele együtt az ideológia hordozóit — egész népeket Az általános leszerelésért A Szovjetunió síkra száll amellett, hogy többé ne ha­logassák az agresszió meg­határozásával kapcsolatos munka befejezését Felhív­juk az ENSZ tagállamait hogy felelősségük teljes tu­datában vizsgálják meg ezt a javaslatot — mondotta Gromiko. — A Szovjetunió, a szo­cialista államközösség ter­mészetétől idegen, hogy külpolitikájában hódító cé­lokat kövessen — jelentette ki a továbbiakban Gromiko. A szocialista társadalomban nincsenek olyan társadalmi csoportok, amelyek anyagi előnyöket húznának a fegy­verkezési hajszából. Ezért a Szovjetunió kö­vetkezetesen síkra száll az általános leszerelésért, a nukleáris fegyver megjele­nésének első pillanatától kezdve követeli e fegyver használatának eltiltását és Nyikolaj Amoszov : Szív és gondolat Regény 10. A kórkép egyszeriben megvilágosodik. Az előző műtét után tüdőtályog ke­letkezett, s a gyulladásos folyamat elpusztította a Botall-vezeték mellett a megváltozott aortafalat. Üreg támadt: az aortával egyesült verőértágulás. Nem­rég áttört a hörgőbe is egy > keskeny nyíláson — ezen keresztül kerül oda periodi­kusán a vér. A következő vérzés könnyen az utolsó lehet Minden nagyon világos és — nagyon nagy baj. Sokkal rosiszabb, mint vártam. Az aortán nyílás, a tüdőn tá­lyog A verőértágulás foly­tán keletkezett üreg az aortaív egy részét foglalja el. S mindezt az összenövé­sek vastag rétege veszi kö­rül, szilárdak, mint egy porc. S ráadásul — a tüdő­szövet is gyulladásos. Kezem gépiesen dolgozik tovább, szétválasztja az ösz­a nukleáris fegyverek meg­semmisítését. Szükségesnek tartja a fegyverkezési hajsza korlátozására alkalmas olyan intézkedések mielőb­bi megvalósítását, mint a nukleáris fegyverkísérletek valamennyi fajtájának eltil-' tása, az idegen területeken lévő külföldi katonai tá­maszpontok felszámolása, nukleáris fegyverektől men­tes övezetek létesítése —, mondotta Gromiko. A szónok megelégedéssel állapította meg, hogy előre­haladás mutatkozik a nuk­leáris fegyverek elterjedésé­nek megakadályozása kérdé­sében. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy haladék- talaríul meg kellene egyezni a nukleáris fegyverek hasz­nálatának teljes és végérvé­nyes eltiltásáról. A világon egyre növekednek a nukleá­ris fegyverkészletek. Ez a tény, valamint a földünk különböző részein mutatko­zó bonyodalmak, háborús konfliktusok még sürgőseb­bé teszik e feladat megoldá­sát A nukleáris fegyverek használa­tának eltiltása Ennek megfelelően Gro­miko kormánya nevében ja­vasolta, hogy a közgyűlés 22. ülésszaka fontos és sürgős kérdésként vitassa meg a nukleáris fegyverek használatának eltiltásáról szóló nemzetközi egyezmény megkötésének kérdését. Egy­idejűleg beterjesztette egy ilyen egyezmény szovjet ter­vezetét Eszerint az aláíró államok kötelezik magukat, hogy nem használnak nuk­leáris fegyvert, nem fenye­getőznek annak alkalmazá­sával és nem ösztönöznek más államokat ilyen fegy­verek használatára. Az alá­író államok erőfeszítéseket tesznek abból a célból, hogy megállapodjanak a nukleá­ris fegyverek előállításának beszüntetéséről az eddig felhalmozott nukleáris fegy­verkészletek megsemmisíté­séről. A szovjet külügyminiszter utalt arra, hogy felmerülhet a kérdés, nem lenne-e jobb mindjárt a nukleáris fegy­verek teljes felszámolásában megállapodni. Erre válaszol­va kifejtette, hogy a Szov­jetunió többször tett javas­latot a teljes nukleáris le­szerelésre és most is haj­landó erre. Mások azonban, jól tudjuk, hogy kik, félnek ilyen megállapodástól. Ilyen körülmények között a nuk­leáris fegyverek használatá­nak eltiltását összekapcsolni e fegyverek teljes felszámo­szenövéseket, egyre köze­lebb jut magához a tágulat- hoz. Fejemben azonban egyeitlen gondolat lüktet: mit tegyek? Munka közben kisebb a félelem, szinte olyan, mintha még nem éb­redtem volna a veszély tu­datára. Meg kell állnom. Kézmo­sás: ez gondolkodási szüne­tet jelent Tehát két lehetőség van. Az első: bevarrni és tá­vozni. A visszavonulás útja még nyitva áll. Egy kép: hozzám fut az anyja: „Jól sikerült? Élet­ben marad Majácska?” Saj­nos, nem. Meghal, mégpe­dig valószínűleg nagyon ha­mar. Semmit sem lehet ten­ni. Illetve: lehetett volna, de nagyon veszélyes. Meg­halhat a műtőasztalon. Nos hát? Hallgatás. Volt esély a megmentésére? Igen volt, de nagyon kevés. Féltem a próbálkozástól. Hát akkor miért vállalta a műtétet? És most mit tehetünk? Szállít­suk Moszkvába? Nem, azt lásával, gyakorlatilag azt jelentené, hogy egyikből sem lenne semmi. Most lehetőség nyílik a nukleáris fegyverek elterje­désének megakadályozásáról szóló szerződésre. Ha még egv lépés történik és nem­zetközi egyezmény tiltja meg a nukleáris fegyverek hasz­nálatát, akkor érezhetően közelebb jutunk ahhoz, hogy gyakorlatilag vessük fel a tömegpusztító fegyverek teljes felszámolásának kér­dését —, jelentette ki Gro­miko. A továbbiakban hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió közvetlen segítséget nyújt azoknak a népeknek, ame­lyek súlyos harcokban ráz­zák le magukról a gyarmati elnyomás jármát. A közgyű­lés 22. ülésszakának fel­adata, hogy további lépése­ket dolgozzon ki a gyarma­ti rendszer még meglévő maradványainak mielőbbi megszüntetésére. A távol-keleti béke meg­szilárdítására törekedve ter­jesztett be javaslatot a Szovjetunió és több más szocialista ország, a Dél- Koreát az ENSZ-csapatok zászlaja alatt megszállva tartó amerikai, s egyéb kül­földi csapatok kivonására. Az Egyesült Államok Dél- Koreát katonai támaszpont­jává változtatta, bevonta vietnami agresszív háború­jába. Az Egyesült Államok megakadályozza Korea egy­ségének békés megteremté­sét. Ezért parancsoló szük­ségesség az amerikai és egyéb külföldi csapatok ki­vonása Dél-Koreából. Fel kell oszlatni az ENSZ úgy­nevezett koreai bizottságát is. Következetes az SZKP külpolitikája Gromikő hangsúlyozta, hogy a világszervezetnek egyetemlegesnek kell len­nie. Nem lehet elfogadni, hogy szuverén államok nem tagjai az ENSZ-nek. Ilyen elsősorban a Német Demok­ratikus Köztársaság, a né­met munkások és parasztok békeszerető, szocialista álla­ma. A Szovjetunió síkra száll az NDK mielőbbi fel­vételéért az ENSZ-be. Nem ellenzi azt sem, hogy ugyan­akkor felvegyék a másik német államot, a Német Szövetségi Köztársaságot is. Meg kell végre oldani a Kínai Népköztársaság ENSZ-beli jogainak helyre­állítását is. Befejezésül a szovjet kül­ügyminiszter hangsúlyozta, hogy az SZKP XXIII. kong­resszusa meghatározta a nem lehet Meghalna a re­pülőgépen. Szünet. Egy tekintet Majd a betegszobában: a kislány felébredt Sápadt arcocska. A szemében re­ménysugár. Egy kis idő múlva: köhögés, vér. Sok vér. Ismét egy tekintet: benne csodálkozás. Hogyan? hiszen a műtét.. Talán —... Ki kell mennem a beteg­szobából. A professzor nem köteles ott ülni minden be­teg mellett Jók az osztály­orvosaim, elvégzik, ami kell. Különösen olyankor, ha nincs más teendő, mint vérátömlesztés. Tudtam? Igen. És megijedtem attól, hogy majd ezt mondják: megölted. Nos, igen. Hulla­ház, temetés, az anya tekin­tete? Igen... Eredj innét. A második: megkísérelni. Elválasztani az aortát, a tá- gulat fölött és alatt Minél közelebb. És a tüdőverőeret is. És a tüdőlebenyt. Az­után érszorí tóval össze­nyomni az aortát és gyorsan eltávolítani a tágulásos részt Szovjetunió külpolitikájának irányvonalait és céljait. Ezek: kedvező nemzetközi feltételek biztosítása a szo­cializmus és a kommuniz­mus felépítéséhez; a szocia­lista országok egységének, testvériségének erősítése; a nemzeti felszabadító moz­galmak támogatása, sokol­dalú együttműködés a fiatal fejlődő államokkal; a kü­lönböző társadalmi rend­szerű államok békés együtt­A Szovjetunió pénteken javasolta, hogy tűzzék az ENSZ-közgyűlés 22. ülés­szakának napirendjére „az atomfegyverek alkalmazásá­nak megtiltásáról szóló konvenció megkötése” kér­dését. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter Comeliu Manescuhoz, a közgyűlés 22. ülésszakának elnöké­hez intézett levelében meg­állapítja: most, amikor a világban hatalmas atom­fegyver-tartalékok halmo­zódtak fel, és néhány állam agresszív cselekményei kö­vetkeztében a nemzetközi helyzet kiéleződött, különö­sen időszerű, hogy megoldjuk az atomfegyverek alkalma­zása megtiltásának problé­máját. E probléma mielőbbi ren­dezésének elősegítése érde­kében a szovjet kormány megvitatás végett a köz­gyűlés elé terjeszti egy ilyen konvenció tervezetét. E konvenció elfogadása — a szovjet kormány véleménye A Szovjetunió pénteken az ENSZ-közgyűlés 22. ülés­szaka elé terjesztette meg­vitatás végett a következő kérdést: „az agresszió fo­galma mielőbbi meghatáro­zásának szükségessége a je­lenlegi nemzetközi helyzet fényében”. Andrej Gromiko Corne- liu Manescuhoz intézett le­velében megállapítja, hogy az utóbbi időben egyre gyakoribbá váltak az olyan esetek, amikor fegyveres erők felhasználásával ag­resszív cselekményeket kö­vettek el szuverén államok ellen. Fegyveres erőket ve­tettek be a gyarmati rend­szer ellen, szabadságukért és függetlenségükért harco­ló népek elnyomására. Kihasználva azt a körül­ményt, hogy nincs kidol­gozva az agresszió általáno­san elfogadott fogalma — hangzik a levél —, a fegy­veres erőszakot alkalmazó a tüdőlebenyről. Az aorta nyílását bevarrni. Az aortát azonban csak legfeljebb tíz percig szabad összeszorítani és azt is csak úgy, hogy a fejbe vezető erek feljebb le­gyenek a nyomás helyétől. Ha lejjebb vannak, akkor elhal az agyvelő. Időm te­hát kevés. Ámde az aortán a lyukat az ujjammal is be­foghatom, eltávolíthatom az érszorí tókat, megvárhatom, amíg az artériás vér átmos­sa az agyvelőt, és újra ösz- szeszoríthatom az ereket. Ez néhányszor ismételhető is. Már volt rá példa, és sike­rült. Itt azonban összenö­vésekkel, gyulladással állok szemben. Sikerül-e össze­varrnom az aortán a lyukat? Ha nem? Akkor — vége. Ismét az anya. Minden szó fölösleges. Szemében rémület: meghalt! Igen. Te­hetetlen voltam. Verőértá­gulás. Összenövések. Elvál­tozott szövet. Felszakadás. Vérzés... „Meghalt”... De hátha sikerül? Akkor, mint ma is, belépek a kór­terembe. „No, hogy va­gyunk, kislány? Te kis ked­ves...” Harmadik megoldás nincs. Talán lekössem a hörgőket? Akkor a tüdőben a gyulla­dás gyorsan előrehalad és a kislány ugyanolyan gyor­san meghal. Csak két lehetőség áll fenn. Csak kettő. Nehéz a választás. Hát élése elvének következetes védelmezése, az agresszió visszaverése, az emberiség megmentése az új világhá­borútól. E célokat követve a Szovjetunió hajlandó fej­leszteni és javítani kapcso­latait minden olyan állam­mal, amely ugyanerre tö­rekszik, hajlandó velük együttműködni az időszerű nemzetközi problémák meg­oldásának felkutatásában, — mondotta Gromiko. szerint — elősegítené a nem­zetközi feszültség enyhülé­sét. A konvenció tervezete 5 cikkelybe foglalva megálla­pítja, hogy a konvenciót aláíró valamennyi ország ünnepélyesen vállalja, nem alkalmaz atomfegyvereket, nem fenyegetőzik e fegyve­rek alkalmazásával, nem késztet más államokat arra, hogy ilyen fegyvereket, be­vessenek. Ezen túlmenőleg — mint a tervezet rámutat — a konvenció résztvevői vállalják, hogy minden tő­lük telhetőt megtesznek az atomfegyverek gyártásának beszüntetésére, a felhalmo­zott tartalékok megsemmisí­tésére vonatkozó .mielőbbi megállapodás érdekében. A hatékony nemzetközi' ellen­őrzés mellett megvalósítan­dó általános és teljes lesze­relési szerződéssel összhang­ban. A benyújtott tervezet hangsúlyozza, hogy a kon­vencióhoz minden állam csatlakozhat. államok nem egyszer külön­böző mesterkélt ürügyekkel próbálták leplezni és iga­zolni agresszív cselekmé­nyeiket. Ezért az agresszió fogalmának kidolgozása nem kis jelentőségű lenne a bé­ke szempontjából. A határozattervezetben a szovjet küldöttség javasolja, hogy a leggyorsabban dol­gozzák ki az agresszió vi­lágos és általánosan elfoga-. dott meghatározását, hozza­nak létre a feladat elvégzé-; sére új különbizottságot, amelynek az lenne a meg­bízatása, hogy a közgyűlés 23. ülésszaka elé ter­jessze az agresszió fogalma meghatározásának terveze­tét. A Szovjetunió küldött­sége úgyszintén indítván nyozza, hogy tűzzék a köz­gyűlés következő, 23, ülésszakának napirendjére, külön napirendi pontként az agresszió meghatározása kérdésével foglalkozó külön­bizottság jelentését dolgozzunk még egy keve­set. Halogassuk egy kissé a döntést Ha nem sikerül az aortát elválasztanom és| megrövidítenem a fejbe ve­zető ütőereket, akkor magé-; tói adódik a válasz: min­den lehetetlen. De sikerült Majdnem si­került. Feltártam a szívbu­rok üreget, felszabadítottam a felszálló aortát, majd an­nak mentén lefelé haladva, el­érkeztem a fontos erekhez. Az aorta alatt csatornát képez-, tem és egy szalagocskát húz­tam át. Ez volt a legnehe­zebb. Az aortát elválasztot­tam a tágulás helye alatt Ugyanezt tettem a tüdőarté­riával. Minden igen lassan megy. A műtét már három órája tart. Észre sem ve­szem. Az érzéstelenítő or­vos hallgat, tehát rendben van minden. Látom, hogyan működik a szív. Néma csönd. Meg kell őriznem idegeim nyugalmát a most következőkre. Volna ugyan okom a zsörtölődésre: Pjotr Alekszandrovics nem a legjobban asszisztál Rit­kán segít nekem, nem szok­ta meg. Viszont a másik ket­tő hivatásának magaslatán áll. A vérátömlesztés szaka­datlanul folyik. Számon tar­tunk és pótolunk minden egyes cseppet, amely ott maradt a gézgombócokon, vagy a kendőkön. I (Folytatjuk^ Szo^fet ENSZ dokumenfiitüok Az atomfegyverek alkalmazása megtiltásáról szóló konvenció tervezete Szovjet határozattervezet az agresszió fogalmának meghatározásáról Gromiko beszéde Fordította: Radó György

Next

/
Oldalképek
Tartalom