Kelet-Magyarország, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-21 / 223. szám
Megalakult a Tisza menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége A képen balról: Gombás Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Czine Ferenc, a zsurki Kossuth Tsz elnöke, ' Horváth János, a nyíregyházi Ságvpri Tsz- elnöke, Szabó István, az MSZMP KB tagja, az Országos Termelőszövetkezeti Tanács elnöke és Gulyás János, a megyei párt bizottság osztályvezetője. Szerdán került sor Nyíregyházán a megyei tanács nagytermében a Tisza menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének alakuló küldöttgyűlésére. E szövetséghez 85 tsz és 11 termelőszövetkezeti csoport csatlakozott, ide tartoznak a tiszalöki járás és Nyíregyháza város közös gazdaságai, valamint a kisvárdai és nyíregyházi járások Tisza mentén gazdálkodó tsz-ei, s így csaknem 260 ezer hold földet foglal magába. A küldöttgyűlést a területi tsz-szövetség előkészítő bizottságának elnöke, Horváth János, a nyíregyházi Ságvári Tsz elnöke nyitotta meg, ezután megválasztották a küldöttgyűlés levezető elnökét: Czine Ezután került sor a kül-' döttgyűlés bizottságainak megválasztására, majd Horváth János, a területi szövetség előkészítő bizottságának elnöke mondott beszámolót. Bevezetőben a tsz-mozga- lom húszesztendős múltjára tekintett vissza, s megemlítette, hogy a fejlődés, különösen a mezőgazdaság átszervezése óta olyan jelentős, mely lehetővé és szükségessé tette a gazdaságirányítási rendszerrel együtt a termelőszövetkezeti gazdálkodás önállóságának növelését és a tsz-szö- vetségek életre hívását. Ezután a szövetkezeti mozgalom legfontosabb eredményeiről szólt. Hangsúlyozta, hogy 1960—66 között az egy főre jutó termelési érték 24 ezer forintról több mint 39 ezer forintra növekedett, s a tsz-ek gazFerencet, a zsurki Kossuth Tsz elnökét Az alakuló ülésen megjeleni és az elnökségben foglalt helyet Szabó István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Országos Termelőszövetkezeti Tanács elnöke, dr. Gombás Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Murczkó Károly, az MSZMP Nyíregyháza városi bizottságának első titkára és Kanda Pál, az SZMT vezető titkára, Koncz Károly, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Gulyás Emilné dr. a megyei tanács vb elnökhelyettese, Gulyás János, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, Szabó Mihály az MSZMP tiszalöki járási bizottságának első titkára, dasági megszilárdításával együtt erősödött szocialista nagyüzemi jellegük is. Ezt bizonyítja a közös vagyonuk, forgó és tiszta vagyonuk gyarapodása. Az egy dolgozó tsz-tagra jutó részesedés meghaladja a 11 ezer forintot. Horváth János elemezte azt, hogy a tsz-ek speciális adottságainak megfelelően alakultak a beruházások is. Ezek között elsősorban a . dohánypajták építését, a gyümölcstelepítést, az öntözött területek növekedését. A második ötéves terv időszakában 13 ezer hold dohány befogadására alkalmas dohánypajta épült, a gyümölcstelepítések területe 21 ezer holddal növekedett, s ebből a Tisza menti Tsz Szövetség területére 8 ezer hold telepítés esik. Hat évvel ezelőtt még alig volt öntözéses terület, most e Biró IÁszló, a Nyíregyházi Városi Tanács VB elnöke, Kovács István, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetője. Az elnökség soraiba választották Mezei Bélát, a nyírteleki Szabad Nép Tsz, Borivó Károlyt, a tiszalöki Kossuth Tsz, ifj. Gerák Józsefet az ibrányi Rákóczi Tsz, Szántó Sándort, a ti- szadadai Vörös Csillag Tsz, Torda Lászlót, a sényői Búzakalász Tsz, Belinszki Károlyt, a dögéi Rákóczi Tsz, Battyányi Andrást, a tisza- bezdédi Kossuth Tsz, M. Tóth Gyulát, a tiszadobi Táncsics Tsz, Gincsai Mihályt, a nyíregyházi Egyesült Erő Tszcs elnökét, L. Szabó Bertalant, a tisza- szentmártoni Táncsics Tsz párttitkárát. szövetség területén már 10 ezer holdon végeznek öntözéses gazdálkodást a tsz-ek. Az átszervezés évében ösz- szesen 686 traktor volt a tsz-ekben, s ma már 3400. Ezt követően a szakemberellátottságról szólt, mely 1962 óta 3,6-szorosára növekedett a területen. Majd a fejlődést gátló tényezőkről beszélt, amelyek lassítják a tsz-ek továbberősítését. Megemlítette, hogy a nagyarányú beruházások ellenére is a közös gazdaságokban elmarad a szükségletektől az anyagi és műszaki színvonal. Lassú a korszerű termelési eljárások bevezetése, új fajták alkalmazása a közös gazdaságok adottságaihoz képest. Különösen a kapcsolódó, járulékos beruházások elmaradását hangsúlyozta, amelyen a jövőben változ- tani szükséges. Ezek tükrében elemezte Horváth János, miért is van. szükség a tsz-ek önállóságának növelésére és a tsz-szövetség megalakítására. Beszélt arról, hogy a jövőben jobban szükséges törekedni a közös gazdaságoknak a vállalatszerű gazdálkodásra, s ezzel együtt a szövetkezeti demokrácia szélesítésével a tsz szövetkezeti jellegének erősítésére. Hangsúlyozta, hogy fejlődni kell a tervszerűségnek, a gazdaságosság és a szocialista elosztás elvét jobban és tisztábban érvényesíteni a gazdálkodásban és az elosztásban. Szólt azokról a gazdasági, politikai intézkedésekről, kormányi n tézkedésekr öl, amelyek az említett elvek megvalósítását segítik elő. Majd a Tisza menti Jsz-ek Területi Szövetségéről beszélt, mely a Tisza mentén elterülő tájegység tsz-eit foglalja magába. — Ez a tájegység — folytatta — Tiszadobtól Zsurkig a Tisza bal parti részét foglalja el. A szövetséghez minden termelőszövetkezet csatlakozott. A szövetség területének talaja, földrajzi elhelyezkedésénél fogva változatos. de a megyei átlagnál jobb. A talajadottságok jó lehetőséget biztosítanak a burgonya, dohány, búza, cukorrépa és kukorica termesztésére. Ezt az éghajlati adottságok is lehetővé teszik. A terület víznyerési és domborzati viszonyai alkalmasak az öntözésre, amelyek kihasználása még kezdetleges. Ezen az állapoton lényegesen változtat majd a Tisza II. vízlépcső megépítése, amely lehetővé teszi, hogy további 50 000 holddal növekedjen az öntözés lehetősége. így növelhető a szö(Folytatás a 3. oldalon) Az előkészítő bizottság beszámolója Folytatja tanácskozását az ENSZ-közgyűlés New York (MTI) Az ENSZ-közgyűlés ’ 22. rendes ülésszakának . első ülése kedden délután —'magyar idő szerint 23,22 órakor — ért véget. Az ülésen megválasztották a közgyűlés hét főbizottságának elnökeit. A többi között az első (politikai) bizottság elnökévé Iszamil Fahmi EAK-dip- lomatát. A különleges politikai bizottság elnökévé a hondurasi Humberto Lopez Villamilt választották. A keddi ülésen Nils-Go- ran Gussing ismertette jelentését a közel-keleti arab menekültek helyzetéről. A svéd diplomata a főtitkár megbízásából július 11 és' szeptember t között Libanonban, Szíriában, Izraelben, Jordániában és az EAK-ban tett körutat. A jelentés hangoztatja, hogy a közel-keleti háború áldozatai továbbra, is súlyosan szenvednek a fegyveres konfliktus nyomán kialakult feszült helyzetben. A főtitkár képviselőjének munkáját az érdekelt kormányok elősegítették, ugyanakkor azonban a jelentés sajnálattal állapítja meg, hogy az izraeli hatóságok nem engedték meg a négy- szemközti beszélgetést az izraeli csapatok által megszállt területeken élő arabokkal és az arab hadifoglyokkal. A jelentés az arab menekültek számát 350 ezerre becsüli. Szeptember 9-ig több mint 14 ezer jordániai menekült tért vissza a megszállt jordániai területekre. Az Izrael által megszállt Szíriái területekről úgyszólván az egész arab lakosság elmenekült. Gussing jelentésében megállapítja, hogy az arab lakosság részéről számos panasz érkezett hozzá. Kegyetlenkedések, kényszerkitelepítések miatt. Izraeli részről cáfolták a vádakat. Gussing kifejezi azt a véleményét, hogy „az igazság valahol az arab és az izraeli állítások között félúton van.” A jelentés sajnálattal állapítja meg. hogy az izraeli csapatok számos esetben fosztogattak, de az izraeli hatóságok a kilengéseket megtorolták. Gussing jelentését a közgyűlés részletesen a közel- keleti helyzetről tartandó vita során vizsgálja majd meg és az szerepel a különleges politikai bizottság napirendjén is. Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 22. ülésszakán szerdán délelőtt megválasztották az ülésszak alelnökeit. A területi elvnek megfelelően a közgyűlés 17 alelnököt választott. Délután az ülésszak főbizottsága tartott ülést, amelynek során megállapodtak a napirendről. Corneliu Manescu román külügyminiszter, a közgyűlés újonnan megválasztott elnöke sajtókonferenciát tartott, s ezen kijelentette: bízik abban, hogy a. fennálló nehézségek ellenére a világ- szervezet tanácskozása elősegíti majd számos vitás nemzetközi kérdés megoldását, így haladást hoz majd a közel-keleti válság rendezésében. „Bár a vietnami háború nem szerepel a napirenden, aligha hangzik el megnyilvánulás a közgyűlésen anélkül, hogy ne érintené ezt a témát. Nem hiszem ugyanakkor, hogy a béke megvalósulását elősegítené, ha ezt a kérdést napirendre tűznék. Véleményem szerint a háború befejezését a már korábban kialakult eszközökkel, különösen pedig a genfi konferencia felhásználásával lehet elérni” — jelentette ki Manescu. Szerda délután — magyar idő szerint az esti órákban — az általános ügyrendi bizottság a napirend megvitatásához kezdett hozzá. Az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakán — mint arról tegn»> pi lapunkban hírt adtunk — Manescu román külügyi minisztert választották meg a közgyűlés elnökének. Ké> pünkön: az elnöki asztalnál, balról jobbra 11 Thant fótié kár, Manescu és Nara-Szin ham főtitkárhelyettes. (Rádiótelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) 1967. SZEPTEMBER 21, CSÜTÖRTÖK Ara: 50 fillér 9EUV. ÉVFOLYAM 223. SZÁM MÁS MOUTXRJAI, EGYESÜLJETEK!
