Kelet-Magyarország, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-20 / 222. szám
Kossuth Lajos 1HS éve született Kossuth Lajos, tizenkilencedik századi történelmünk legnagyobb hatású alakja. JT ossuth Lajos élete xv csaknem 100 esztendőt ível át, a XIX. század még csecsemőkorát élte, amikor 1802. szeptember 19-én Monokon megszületett, a század már vége felé hajlott, mikor 1894-ben Turinban meghalt. S a közben eltelt 92 esztendőnek — az első évtizedektől eltekintve — alig volt olyan fontos történelmi eseménye Magyarországon, mikor az ő szavát ne hallanánk. Neve az 1832-es reformországgyűlés időszakában vált ismertté. Kölcsey híres országgyűlési naplójából tudjuk, milyen nehézségekkel járt akkor az ország- gyűlési tárgyalásoknak sajtó útján való nyilvánosságra hozása. Mikor a kormány lefoglalta azt a nyomdát, amely rendelkezésre állott volna, Kossuth javaslatára az országgyűlési fiatalság másolás útján sokszorosította az Ország- gyűlési Tudósításokat Ez azután, tulajdonképpen már nem az országgyűlés eseményeinek naplószerű visszaadása volt, hanem publicisztikai munka: Kossuth részletesen közölte az ellenzéki szónokok érvelését, a konzervativokét viszont csak összevontan, röviden ismertette. Hasonló szellemben szerkesztette az országgyűlés befejezése után a megyei közgyűlésekről tájékoztató Törvényhatósági Tudósításokat, 1836—37-ben, Ennek az volt a nagy jelentősége, hogy a reformmozgalom egyes megyékben elért eredményeit publikálta, a többi megyét is buzdította és általában összefogta az ellenzéket. Kossuth a kormány figyelmeztetése ellenére elszántan folytatta a Törvényhatósági Tudósítások kiadását, füzetei a nádor tilalma ellenére is megjelentek. 1837. május 4- ének éjjelén letartóztatták, és négy évi fogságra ítélték. A következő országgvűlés erélyes közbelépésére a többi politikai fogollyal együtt amnesztiát kapott ő is. 1840-ben szabadult, és 1841 januárjában már megindította a Pesti Hírlapot Vezércikkeiben fellépett a feudális kiváltságok ellen, harcolt a polgári szabadságjogokért, követelte az ország alkotmányos függetlenségét A konzervatívok, de még az akkor már a reformellenzéktől elszakadt Széchenyi is, erősen támadták ekkor Kossuthot Végül is. 1844 közepén, a kormány felásnak. adta át a Pesti Hírlapot, majd megtagadta kérését új napilap kiadására. Ismeretes, hogy Kossuth ekkor munkáját arra a területre összpontosította, amelyen talán a legszembetűnőbb volt a Habsburg- kormányzat által képviselt feudális rendszer káros, fejlődést gátló hatása: a gazdasági élet, elsősorban az iparfejlesztés kérdéseire. S ha kezdeményezései, a Védegylet, a Magyar Kereskedelmi Társaság, s a Gyáralapító Társaság a remélt gazdasági hatást nem is érték el, állandóan napirenden tartották, a társadalmi, politikai élet mindennapos témáivá tették a gazdasági függetlenség kérdését. L. _ A z utolsó rendi ország- gyűlésre 1847-ben Pest megye választotta követévé. Kossűth ekkor már az ellenzék vezére volt, programját is ő dolgozta ki. Az 1848 februári francia forradalom eseményeit idéző Kossuth, ragyogó politikai és szónoki tehetsége kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy az országgyűlés — a bécsi forradalom hírétől is ösztönözve — megszavazta a független felelős minisztériumról, az esküdtszékről, a sajtószabadságról, Erdély uniójáról, az évenként Pesten ülésező ország- gyűlésről szóló törvényjavaslatokat, s ami a legfontosabb volt, megszavazta „a hatalmasan intő idő szavát megértve” — az általános közteherviselés és az úrbéri viszonyok eltörlését, vagyis a feudális földtulajdon rendszerének felszámolását Ezt követően a forradalom és szabadságharc eseményeiben mindig ott van Kossuth alakja: ott látjuk, mint a Batthyány kormány pénzügyminiszterét, aki a kormány mérsékelt álláspontját képviseli ugyan, de mind szorosabb kapcsolatba lép a forradalmi tömegek követeléseinek leginkább hangot adó radikálisokkal. Ott látjuk az országgyűlésen, mikor július 11-i emlékezetes beszédével eléri a haza védelmére szükségesnek tartott 200 ezer újonc és 42 millió forint megajánlását. Ö rendeli el az első magyar bankjegyek kibocsátását a nemzet védelmi költségeinek fedezésére. Es ennek a védelemnek a megszervezésére az ő javaslatára választják meg az Országos Honvédelmi Bizottmányt, amelynek azután elnöke lesz. Ekkor látogatja végig, 1848 szeptemberében, az alföldi városokat, hogy személyesen toborozzon katonát az Alföld népéből a haza és jobbágyfelszabadító forradalom védelmére. Az ő lelkesítő hatása ott volt a szabadságharc minden győzelmében, a tavaszi hadjárat sikereiben is. Kezdeményezésére mondották ki 1849 április 14-én a debreceni nagytemplomban, a Függetlenségi Nyilatkozatban, a Habsburg-ház trónfosztását is. ¥ ossuth Lajos azonban a magyar nemesség fia volt, annak a magyar nemességnek, amely a polgári forradalomban a burzsoázia feladatát látta el. Ebből adódtak politikájának árnyoldalai Is: nem ismerte fél idejében, hogy a szabadságharc szempontjából milyen döntő lett volna a parasztság újabb követeléseinek teljesítése, nem tudott szabadulni a nemesi nacionalizmus tehertételétől sem. Csak a szabadság- harc végső szakaszában ismerte fel, hogy új intézkedések lennének szükségesek a magyarországi nem magyar népek nemzeti jogainak biztosítására. Végül is nem tudott úrrá lenni az ingadozáson, amely az intervenció és a hadihelyzet romlása után, a vezető réteget mind jobban hatalmába kerítette. így került sor a kormányzó-elnöki hatalom átadására, Görgeynek, 1849 augusztus elején. A száműzött Kossuth — emigrációjának csaknem félévszázada alatt — nem kevésbé jelentős alakja a magyar történelemnek, mint amilyen az előző évtizedben volt Felemelte „intő szavát” — igaz hiába — s óvta 1867-ben Deákot és társait attól, hogy a kiegyezéssel osztozzanak a Habsburg hatalommal, az elnyomott népek feletti uralom felelősségében. Mikor meghalt, a hivatalos Magyarország, a királyi tilalom következtében, távol maradt a temetésről, de gyászolta az ország, s különösen a magyar parasztság, melynek tudatába kitörölhetetlenül bevésődött Kossuth neve, a jobbágyfelszabadítás emléke. A zóta sok évtized telt el, ^ és Kossuth nevét nem egyszer hozzá méltatlan politikai törekvések cégérének is használták. De ezek sem ártottak neki, megmaradt eredeti nagyságában, tisztaságában. S ezért volt, hogy a második világháború sötét éveiben, a kommunisták vezetése alatt szerveződő ellenállási mozgalom az ő emlékét elevenítette fel a német fasizmus ellen, a magyar nemzeti függetleri- ségért és társadalmi haladásért vívott harcában és ezért fordul felé ma is megbecsüléssel és tisztelettel felszabadult népünk. Pamlényi Ervin, a történettudományok kandidátusa Grigoríj Gór hu A becsületes so főt* J ntettem. A taxi megállt. — Jónapot kívánok! — köszöntöttem a sofőrt. — Elnézést kérek, nem mennék messzire, — csak a Szamo- tyecsnaja térig... De nagyon sietek... — Kérem, ahová parancsolja — így a sofőr. Öt perc múlva megálltunk. A taxióra negyvenkilenc kopejkát mutatott. Átnyújtottam egy rubelt. — Ne haragudjon, de nincs apróm — mondta a sofőr. Előkotortam a zsebemből egy félrubelest. — Sajnos, egykopekesem sincs — röstellkedett. — Már megbocsásson, de ez olyan semmiség! — mosolyogtam el. — Nem, nem! — tiltakozott a sofőr. — Én nem szoktam megvágni az utast Borr ravalót pedig nem fogadok el! — Ez mind nagyon szép! — mosolyogtam. — De mit lehet itt tenni. — Van itt balra egy trafik — mondta a sofőr. — Ott tud váltani. Pechünkre balra kanyarodni nem lehetett. Csak jobbra. Befordultunk hát ügyesen jobbra. Újabb pech: itt egyirányú forgalom volt. Summa sum- márum mire öt perc múlva eljutottunk a trafikig, azt zárva találtuk, mert ebédszünet volt. Az óra kilencvenhét kopejkát mutatott. — Nem tudok visszaadni — mondta szégyenlősen a sofőr. — Borravalót pedig nem fogadok el! — Nagyon helyes! — mondtam. \— Akkor legyen szives, hajtson még három kopejkányit. Mentünk még harminc métert. Az óra pontosan egy rubelt mutatott. — Stop! — mondtam! — Állítsa meg a masinát. — Itt, sajnos, nem szabad megállni — közölte a sofőr. — Látja a táblát? — Akkor kapcsolja ki áz órát. — Ehhez nincs jogom! Amíg az utas a kocsiban tartózkodik, az órát nem szabad kikapcsolni. Mire olyan helyre értünk, ahol szabad volt megállni, a taxióra egy rubel tizenkét kopejkát mutatott. Csöndesen felsóhajtottam. — Ne búsuljon! — vígasztalt együttérzően a sofőr. — Majd kisütünk valamit... A Kijevi Pályaudvar mellett van egy takarékpénztár. Ott dolgozik egy lányismerősöm, ö gyorsan felváltja majd... A kocsi nekilendült. Pechünkre a Kijevi Pályaudvar melletti takarékpénztár szabadnap miatt zárva volt. Elrobogtunk a Kurszki Pályaudvarhoz. Hogy ne unaU Amíg az elképzelésből termék lesz Több műszaki, kevesebb kiadás Mehnyl idő alatt lesz az elképzelésből termék? A tervezőasztalon, a gyárban töltött idő rövidítése a rohamosan fejlődő technika elsőrendű követelménye. A gyorsaságon, a korszerűségen a piac megszerzése vagy. elvesztése a tét. Jelenleg évek szükségesek a termékké váláshoz. Az is előfordul, hogy mialatt a tervezés, a prototípus, a kipróbálás útjának labirintusát járja az egyébként kitűnő termék, máris elavult, másutt már korszerűbbet gyártanak. Milyen lehetőségeket kínál, javít-e az új gazdasági mechanizmus a gyártmányfejlesztés gondjain? — kérdeztük a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavítóban, ahol évente több új termék készül, s állandóan kísérleteznek, újítanak. Másfél éves tervezés A termékké válás idejét több ok befolyásolja. A vállalatnál nem terveznek — a korábbi kötött béralapgazdálkodás, az állománycsoportok merev határt szabtak a műszakiak létszámnövelésének. A mostani gyártmányfejlesztési csoport néhány szakembere kevés a rendszeres tervezéshez, s leginkább a megrendeléssel, s az elkészülő prototípus ellenőrzésével foglalkozik. A vállalat termékeit egyetemeken, tervező- és kutatóintézetekben tervezik. Ez az egyik oka az idő elhúzódásának. Tavaly elhatározták például, hogy egyik gépüket a mindent felhordó szállítószalagot — amelyet 'most is gyártanak, — tökéletesítik. Tervük az, hogy szebb legyen a gép, többségében hazai nyersanyagot használjanak fel hozzá, s a műszaki megoldásokon is tökéletesítenek. Igényüket eljuttatták az Intranszmashoz, amely a szállítóeszközök szakosított tervezője. Ez 1966. júliusában történt. A kiviteli terveket előreláthatóan 1967. végére kapják meg, s csak azután, 1968-ban láthatnak hozzá a mintadarab elkészítéséhez. Ez együtt több, mint két évig tart, s ezalatt éppen a frissesség, a versenyképesség vesztett értékéből. Célszerűbb lenne helyben A műszaki fejlesztők most is több intézettel állnak kapcsolatban. A meglévő termékeik közül például a zsákszállítót a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen, az itatásos borjúnevelőt és a Káló 3-at az Agrártudományi Egyetemen, a gabona- fúvót pedig a z Érkozzam, a sofőr szerzett két pótutast. A Kurszki Pályaudvarnál szerencsénk volt. Igaz, a takarékpénztár itt is zárva volt, viszont a taxióra éppen három rubelt mutatott. Odaadtam a pénzt. A sofőr zsebretette és kikapcsolta az órát. — Ne haragudjon, hogy így történt — mondta. Viszont igy minden pontos lett. Én nem szeretem megvágni az utast... — Igazán hálás vagyok önnek, de hogyan juthatnék el végül is a Szamotyecsnaja térre?! — Elviszem önt, — mondta a sofőr és bekapcsolta az órát. öt perc múlva a Szamotyecsnaja térre értünk. Az óra pontosan negyvenkilenc kopejkát mutatott. A kezébe nyomtam egy félrubelest és kiugrottam a taxiból... dőtervnél korszerűsítik. Ezek mind olyan termékek, amelyeket öt-tíz éve már sikerrel gyártanak a nyíregyházi üzemben. Most súlyos százezreket fizetnek azért, hogy a kísérleti és tervező intézetekben korszerűbbé tegyék azokat. A helyzet mindegyiknél hasonló a szállító- szalag hosszú útjához. A saját műszaki fejlesztőktől sok időt von el a szabad tervezői kapacitás megszerzése, a megrendelések előkészítése, majd az elkészült mintadarabok ellenőrzése. Mindezek azt bizonyítják, körülményes, nem elég célszerű a korszerűsítés jelenlegi rendszere. Érdemesebb lenne — a vállalat műszaki létszámának emelésével is — helyben, vállalaton belül megoldani ezeket. Nem a tervezőintézetek, a generáltervek szétszabdalása mellett, vagy a szakosított tervezés ellen emelünk szót. Az helyes, ha nagy jelentőségű gépeket az első prototípus terveit tudományos intézetekben elkészítik. De a gyártás, vagy a gyakorlat során igényelt módosításokat, újabb kiadásokat a gyártó cég szakembereire kellene bízni. Ez tetemes idő és költségmegtakarítást is jelentene. A gyakorlat bizonyít Friss példa is van érré: az új szuper gyümölcsosztályozó, amelynek gondolata tavaly október-novemberben Olvadóink írják: A Baktalórántházi Járást Tanács VB ülésén a napokban tárgyalták meg a termelőszövetkezeti munka- és balesetvédelem helyzetét. A termelőszövetkezeteknél nagy, arányban fejlődik a géppark. Míg 1962- ben a járás tsz-ei csak 40, ma már 240 erőgéppel rendelkeznek. Egyre gyakrabban alkalmazzák a vegyszeres gyomirtást és növényvédelmet. Természetesen több a baleset lehetősége is. Ennek ellenére tanácsi intézkedés révén csökkentek a nagyobb balesetek. Tavasszal hírt adtunk arról, hogy Dombrádon ismét elkezdték az étkezési hagyma termelését. Most elérkezett a számadás ideje. Mindhárom tsz-ben vég2ik a hagyma felszedését. Tudjuk, hogy az időjárás nem kedvezett a kapásokra, mégis váratlan és meglepő eredmények születtek. A Vörös Csillag Tsz-ben 84 ölet vállaltak magukra tagonként, s az ilyen kis területekről is 8—11 mázsáig takarítottak le Karászi Andrásné, Tutor András- né, Jánvári Péter, Tutor Kálmán, Szabó Lász- lóné, Takács Ferenc és a többiek, akik az egye- lés, illetve a gyomlálás mellett négyszer is megkapálták a kis területet. A tsz öt holdról 402 mázsát szedett fel. Az eredmény értékesebb ha tudjuk, hogy a dombrádi föld a termést nem dughagymáról, hanem vetődött fel. A gépjavító megbízásából saját és más vállalat szakembereinek ösz- szefogásával, az újító vezetésével fél év alatt elkészítették a teljes tervdokumentációt. További negyedév múlva készen volt a prototípus, amely most augusztus végén már második díjat nyert az országos mezőgazdasági kiállításon. Az átfutási idő egyharmad-egynegyedére csökkent, s a költségek is csak egyötödét teszik ki, mint amennyibe tervezőintézeti szinten került volna. Az ilyen, és hasonló lehetőségek jövőre már általánossá válnak. Ösztönzőbb lesz a műszaki fejlesztésre fordítható összeg felhasználása: ez teljes egészében a vállalat eredményét terheli majd. Érdemes lesz azon gondolkodni, melyik a kifi- zetőbb: bizonyos visszatérő feladatok elvégzésére növelni a műszakiak létszámát, vagy továbbra is másutt keresni a szabad kapacitást. Ez megnöveli a vállalatvezetők, de a dolgozók felelősségét Is. A gazdaságirányítás új rendszere jobb lehetőségeket kínál. Hogy tudnak-e élni ezekkel, rövidesen eldől. De a műszaki gárda fejlesztését, az eddig kihasználatlan alkotó tevékenység kibontakoztatását már most meg kell kezdeni. Marik Sándor Az ellenőrzések számos esetben megállapították, hogy több tsz-ben nincs megfelelő védőruha: permetezőruha, hegesztéshez védőkötény, szemüveg, pajzs, s hogy egyes tsz-vezetjjk csak harmadrendű kérdésnek tekintik a védőfelszerelés beszerzését, a balesetvédelmi oktatást A jövőben a mulasztókkal szemben szabálysértési eljárást, súlyosabb esetben bűnvádi eljárást folytatnak. Kricsfalussy Béla Baktalórántháza lyozzák, mert tó élsőótóíá- lyűért 2,80-at, a másodosztályúért 2,20 forintot kapnak. Átlagban számolva holdanként több mint 20 ezer forintos jövedelmet jelent az a közös gazdaságnak. Hasonlóan jó a termés a Kossuth Tsz-ben is, ahol négy holdról 302 mázsát takarítottak be. A tagok ebben a gazdaságban száz öl megmunkálását vállalták, Borbély József és Marozsán József öt mázsa hagymát szedett fel. A legjobb eredményt a Szőke Tisza Tsz tagsága érte el. Hat és fél holdon 804 mázsa hagyma termett. Szántó József brigádjának 2 és fél holdjáról 357 mázsa termést takarítottak be. Szabó Endre Dombrád Munkavédelem a baktai járásban Kiváló eredmények Még ma is furdal a lelkiismeret, hogy erkölcsi fertőbe taszítottam egy ilyen becsületes embert. Ford. Antal Miklós egyenesen magról hozta. A hagyma tartóssága felveszi a versenyt bármilyen hagymával. Most a tagok azon szorgoskodnak, hogy osztá3
